Aradi Éva dr.  Pécs, Magyarország

Aradi /lánykori néven: Rétfalvi/ Éva 1938-ban született Budapesten. Mint elsőéves bölcsész-hallgató résztvett a forradalomban, nem fegyverrel, csak röplapok másolásával, terjesztésével. 1957 márciusában letartóztatták, három hónapig volt a Gyüjtő fogházban előzetes letartóztatásban.Nem itélték el, de kizárták az ország összes egyeteméről. Munkát vállalat egy külkereskedelmi vállalatnál, ahol megismerte férjét. 1960-ban ment férjhez, 1963-ban született kislánya, Csilla. Majd 1965-ben kérvényezte az ELTÉ-n visszavételét. Ez megtörtént, így 1969-ben végzett angol-magyar szakon.

 Férje Indiába helyezése adott alkalmat arra, hogy a Bombay-i Egyetem Indiai Főiskoláján tanuljon, ahol hindi nyelvből nyert szakképesítést. Jelenleg a Pécsi Egyetem Földrajz Intézetének Ázsia Központjában tanít szintén hindit és "bevezetés az indiai kultúrába" című tantárgyat.

Harminc éve foglalkozik magyar eredetkutatással, különös hangsúllyal a fehér hunok történetére. Indhira Gandhitól - aki akkor miniszterelnök volt - 1975-ben állami kitüntetést kapott, majd 1993-ban Shankar Dayal Sharmától, India akkori államelnökétől úgyszintén Nagydíjat India műveltségének magyarországi terjesztéséért.

Sok bel- és külföldi tudományos közlönyben jelentek meg írásai, s május 17.-én lesz  A hunok Indiában című  könyvének bemutatója a Magyarok Házában.

Hivatásán kívül szeret olvasni, komoly zenét hallgatni, utazni és kertészkedni, de mindenekelőtt: a HAZA és a CSALÁD

Dr. Éva Aradi (née Éva Rétfalvi)  was born in Budapest in 1938. As a university freshman (of the Eötvös Lóránd Tudományegyetem, ELTE) she took part in the 1956 Revolution, not with arms but with copying and distributing leaflets (concerning matters of the revolution). She was arrested in March of 1957 and was held in the Gyűjtő penitentiary as preliminary arrest. She was not convicted, but she was banned from all universities in the country. She was hired at a company of foreign trade where she met her husband. She married in 1960. Her daughter Csilla was born in 1963. In 1965 she petitioned for reinstatement at the ELTE. This was accomplished and she finished her studies in 1969 in English and Hungarian.

Her husband was transferred to India and this gave her an opportunity to study at the University of Bombay’s Indian College where she obtained her diploma in the Hindi language. Presently she is employed by the University of Pécs, Hungary at the Geographic Institute’s Asian Center where she teaches Hindi and a course  entitled Introduction into the Indian Culture.

For the past thirty years, she has been engaged in researching Hungarian origins with an emphasis on the history of the White Huns. She received from Indhira Gandhi – who was at that time Prime Minister of India – a state medal in 1975, and from Shankar Dayal Sharma, President of India, the Indian Medal of Honor in 1993, for introducing Indian culture to Hungary.

Her writings have been published in many scientific journals within Hungary and outside of Hungary. Her presently published book A hunok Indiában (translation: The Huns in India) will be introduced on May 17, 2005 in the Magyarok Háza Budapest.

Her hobbies are reading, classical music, travel and gardening but, above all: HOMELAND AND FAMILY.

Back to Top

László Botos, Groton, NY. USA

László Botos was born on January 3rd, 1935 in Simontornya. He has lasting memories of W.W. II. and the horrors of the following Soviet „liberation”. After the end of the war his parents returned to Budapest. Because of impossible living conditions they sent their young son to the country in  Nógrád-Bercel. He went to school there and was one of the best students.

After his return to Budapest he suffered a serious injury during a soccer match. His recuperation took years. He was forced to give up his studies.  When he had recovered, he started to train at the Budapest Épitők Kayak-Canoe Club, where he became  a first class competitor and won all of his races in 1956.

He participated in the 1956 Revolution and for this reason he had to flee the country. He went through Jugoslavia to Italy, where he trained the canoe contestants for the 1960 Olympic games. From here he went to Canada, where he achieved second place in the Olympic trials and therefore could not represent Canada at the Olympics.  He was unable to secure a job in his field in Canada, so he moved to the U.S. In America he worked as a tool-maker until his retirement.

After he emigrated, he became interested in the history of Hungary and the more he researched the more he realized that the Hungarian Academy of Sciences propagates the old Habsburg falsehoods concerning the Hungarian culture and history. He determined to try to correct the falsehoods.  With the help of his Welsh wife – who speaks Hungarian – he translated several Hungarian books  into English, such as Dr. Sándor Nagy’s A magyar nép kialakulásának története  (The Cradle of the Hungarian Culture), and Gergely Pongrátz’s Corvinköz, (Corvin Circle) also some studies by Dr. Ferenc Badiny-Jós and Sándor Csőke. Finally he wrote the following books:  The Homeland Reclaimed, Hazatérés and The Road to the Dictated Peace and its Hungarian translation: Út a Trianoni Békeparancshoz. His books received the Gold Medal of the Árpád Academy.

He is one of the founders of the Magyarságtudományi Intézet, Institute of Hungarian Studies, established to nourish research in Hungarian history which the Hungarian Academy of Sciences, with its anti-Hungarian philosophy, will not allow to take place.

He has two children and six grandchildren. His son – after completing his university studies – married and settled down in Hungary. He started a school of English studies in Budapest.

László likes classical music, especially violin solos and Hungarian folk music, books and poetry and loves to walk in the mountains with his dog. It is here, facing the Sun, he likes to pray daily for his family, his country, the forgivness of his sins and for wisdom to help Hungary and her oppressed people.

Back to Top

Dr. Zsuzsa Bunyevácz, Budapest, Hungary

Dr. Bunyevácz Zsuzsa 1955. május 26.-án született Szombathelyen. Három gyermeke van  (1982, 1984, 1987).

1978-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán végzett, s 1982-ben egyetemi doktori fokozatot érte el. A következő munkahelyeken dolgozott:

1980 – 1985  Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetben  tudományos munkatársként,

1985 – 1994  Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Biológia Tanszékén  főiskolai adjunktus

1995 – 1999 Intermédia Plusz Kft és Eastergate Agency Ltd. (London) ügyvezető igazgató

1999 – több lap vezető szerkesztője, illetve a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának riportere

 „A munkaterületem és az érdeklődéséi köröm leírása egyfajta rendhagyó életrajznak is tekinthető” mondja. Annak ellenére, hogy természettudományokkal foglalkozott  élete  nagyobbik felében (biofizika, biokémia), érdeklődése  korán a történelem és a művészetek felé fordult, azonban sokáig nem merte megkockáztatni a váltást. Úgy érzi,  hogy ebben a Sors segítette: több szomorú esemény – halálesetek, válás – rákényszerítette arra, hogy átértékeljen mindent maga körül, aminek eredményeképp gyökeresen megváltoztatta az életét.

A tanulás évei következtek ismét: néhány évig  rövid utakra ment szerte a világon (Afrika, Közel-Kelet, Karib-tenger stb.), gyakran autóstoppal, állomásokon aludva. Már korábban is fotóztam, az utakon készített képeket aztán sikerült eladnom. Majd sikerült három évre a gyermekeimmel Londonba menni. Ezekben az években igyekezett  az angol nyelven fellelhető minden olyan könyvet beszerezni és elolvasni, ami csak lehetséges volt számára, illetve múzeumokat, képtárakat járni, és minél többet olvasni és tanulni.

            Érdeklődése hamar felébredt az őstörténet után, ezen belül különösen a „kezdet” érdekel, „amikor a királyság leszállt a Földre”, illetve minden, ami ebből következik: Nimród, az Első Király, a Grál-hagyományok, az Árpád-házi királyaink stb.

            Munkája során kényesen vigyáz  arra, hogy tanulmányaiban, cikkeiben írtak ne úgy tűnjenek, mintha ő „fedezte volna fel” az egyes megállapításokat. Rendszerint két módszert követ: 1. mint újságíró, interjút készít az adott tárgy szakértőjével, így a szakember véleményét írja le 2. Az adott tárgy kutatása során adatokat gyűjt, ezeket rendszerezi és vonja le a következtetést, megemlítve mindig a forrásmunkákat.

            Közel hat évig szerkesztette az Elixír nevű magazint, ahol állandó őstörténeti rovatot vezetett be, ahol az ősi jelképektől kezdve a szent helyekig, sok mindennel foglalkozott. Újságírói munkásságánál fő célja a tudományos, s őstörténeti eredmények közhírré tétele.            Egy éve szerkeszti a Magyar Jelen című hetilapot, állandó őstörténeti rovattal.            Érdekli a napi politika, s rádióban, újságban több nemzetfontosságú tárggyal foglalkozik, mint a népességfogyás, betelepítés, nemzeti haderő, stb.

Számos cikke és tanulmánya jelent meg.

 Dr. Zsuzsa Bunyevácz was born May 26th, 1955. in Szombathely Hungary. She has three children, born in 1982, 1984,  and 1987.

1978  She finished at the Semmelweis Medical University’s Pharmaceutical faculty and received her Ph.D. in 1982.

1980 – 1985 She worked at the same university as a research worker.

1985 – 1994  at the Berzsenyi Dániel Tanárképző University’s biology faculty as assistant professor.

1995 – 1999 at the Intermédia Plusz Kft and Eastergate Agency Ltd. in London as managing director,

1999 – She was editor-in-chief  of several papers and a reporter of the Sunday News at the  Kossuth Rádió.

        Dr. Bunyevácz tells us that her job history and her fields of interest serve as an irregular curriculum vitae. In spite of having a scientific background and practice in the greater part of her life (biophysics, biochemistry) her interests soon took her toward history and the arts. For a long time she did not feel ready to make the change in this latter direction when fate intervened and forced her to change the course of her life profoundly.

Years of study began all over again. She traveled extensively (Africa, the Near East, the Caribbean, etc.), all on an almost non-existing budget, hitch-hiking and sleeping in bus stations. Later, she was able to secure a job in London, England, and moved there with her three children. She learned the language and began to read extensively and visit museums in order to learn as much as possible.

She soon became interested in ancient history especially the age of Nimrod, the first kings, he traditions of the Holy Grail, the history of the House of Árpád, etc. In her historical research she follows her scientific methodology and is alert to name her references and sources carefully.

She edited the Elixir magazine for six years, where she introduced a segment for ancient history where she wrote articles about ancient symbology and holy places. Her goal was to make scientific achievements public knowledge.  She has published several scientific articles and studies.

Dr. Bunyevácz is interested in current politics and deals with problems of national interest, such as population decline, immigrants, and a national army, both on the radio and in the press.

Back to Top

Enikő Farkas, Ithaca, NY. USA

1941. augusztus 28-an születtem Budapesten. A gyerekkoromat Vácon töltöttem el és ott is jártam elemi iskolába. Korán megnyilvánult az ellenszenvem a kommunizmussal szemben s a óvodás korom óta rossz káder voltam.  A középiskolát csak az 1956-os forradalom után tudtam elkezdeni. Két évig gyári munkásnő voltam különleges engedéllyel a fiatal koromra való tekintettel. A forradalom ideje alatt a Corvin kőz-hőz közel laktam és láttam sok mindent. A Geológia technikumban jártam középiskolába. Ott kiderült, hogy a forradalom támogatója voltam és az egyetemen való tovább tanulás nem lett engedélyezve. Az érettségi után a nyugati határterületen dolgoztam, mint geológus technikus, amíg a nagynéném, aki disszidált Amerikába 1956-ban meg nem hívott látogatóba, hogy angolul megtanuljak. Itt Amerikában ismerkedtem meg férjemmel, Farkas Lajossal, akinek az életét a kommunizmus ugyanúgy tönkre tette. Munka közben végeztem el a Cornell egyetemet művészettörténeti szakon. A diploma 1997-ben lett kiadva.  Az érdeklődési területem és kutató munkám kiterjed a textil művészet történetére és szimbolikájára, különösen a magyar hímzések és csipkék kifejlődésére. . Az 1956-os magyar emigráció helyi történetét lerögzítettem néprajzi interjú sorozatban. Beválasztottak a New York Állam Néprajzi Szövetség Tanácsadó Táblájához, ahol jelenleg is szolgálok.

Back to Top

Halász József dr. Budapest, Magyarország

Dr. József Halász, Budapest, Hungary

1945. április 5-én születtem Szegeden. Feleségem, két lányom és egy unokám van.

Algyőn és Szegeden jártam általános és középiskolába, illetve egyetemre.

Jogi, programozó-matematikusi és szakrevizori végzettséget szereztem. Rendszerszervezői végbizonyítványom (abszolutóriumom) van.

17 évig voltam óraadó egyetemeken és másoddiplomás (postgraduális) kurzusokon tanítottam programozási logikát, vezetéselméletet, rendszerelméletet és ellenőrzési szakismereteket. Néhány egyetemi jegyzetet írtam. (Ezek közül a hallgatók „terjesztésében” a „Programozási logika” c. most is forgalomban van.)

Szakmai beosztásokban és középvezetőként dolgoztam. Egy orvos-barátom javaslatára kértem felülvizsgálatomat, aminek eredményeként leszázalékolt nyugdíjas vagyok.

I was born on April 5, 1945, in Szeged.  I have a wife, two daughters and one grandchild.

I attended school and university in Szeged, where I completed my studies in law, mathematics and auditing.  I have a diploma in systems administration.

I was a university professor for 17 years and I taught post-graduate courses in logic, leadership theory, systems theory and auditing.  I wrote several editions of lecture notes. (Among these, one  called Progamming Logic is still circulating among the students.)

I have worked in professional appointments and in middle-management.  On the advice of a doctor friend of mine, I asked for an review, as a result of which, I am now retired.

Back to Top

Horkovics-Kováts János dr., Németország

Dr. János Horkovics-Kováts, Germany

Dr. komjáthi Horkovics - urszínyi Kováts János Péter

1955-ben született Pozsonyban, nemesi családból. Szülei, s nagyszülei mindenüket elvesztették a szlovák állam megalakulása során. Az érettségiig szlovák iskolákba járt. Egy felvételi vizsga segítségével bejutott a debreceni orvostudományi egyetemre. 1973-1985-ig Magyarországon dolgozott mint nőgyógyász. A szlovák állampolgárságról lemondva csak mondvacsinált házasság segítségével tudta megszerezni a magyar állampolgárságot. 1985-ben küldföldre távozott, s Németországban letelepedve folytatja orvosi munkásságát. Itt alapított családot, két kisfia van.

Nyolc éve merült a magyar őstörténet tanulmányozásába, s kezdett közügyekkel foglalkozni. A Magyar Vár Alapítvány (www.mv.hu) alapító elnöke, az MVSZ tevékeny tagja, s németországi elnöke, valamint Németországból szerkeszti az MVSZ honlapját (www.mvsz.de).

Dr. komjáthi Horkovics – urszínyi Kováts János Péter was born in Pozsony in 1955 from a family of nobility. His parents and grandparents lost everything in the process of the formation of the Slovak State. He went to Slovak schools until matriculation. Following a successful entrance exam he was able to enroll in the Medical School at the University of Debrecen. He worked as a physician from 1973 to 1985 in Hungary. He abdicated his Slovak citizenship but he was able to gain Hungarian citizenship through a sham marriage. He immigrated in 1985 and settled in Germany where he continues his medical practice. He got married, has two sons.

He started studying ancient Hungarian history eight years ago and got involved in politics at this time. He is founding President of the Magyar Vár Alapítvány (www.mv.hu), President of the German branch of the World Federation of Hungarians (MVSZ) and is editor of its home page (www.mvsz.de).

Back to Top

Dr. Alexander Kolozsy, Sydney, Australia

Dr. Kolozsy Sándor 1938. február 15.-én született ősmagyar családból, Kolozsvárott a II. Világháború kezdetén. A háború befejezésekor 1944. szeptember 4.-én a Győr melletti Ménfőcsanakra telepedett le a család, s itt élt édesanyjával és dunántúli mostohaapjával 1956-ig. Felsőbb iskoláit Győrben végezte.

Mint érettségizett géplakatos segéd 1955-56-ban a Győri Vagongyárban dolgozott.

Művészi tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott, ezért Sátoryné Erdedy Éva rajztanárnő javaslatára 1952-ben jelentkezett a Dunántúli Képzőművészeti Akadémiára Győrben, ahol az esti tanfolyamon felnőttekkel dolgozott együtt, ezek között Alexovits László Kossuth-díjas szobrászművésszel, Békésy Leo festőművésszel és Shulbach iparművész tanulójaként rajzot, festészetet és szobrászatot tanult.

1956-ban mint 18 éves fiatal a győri vagongyári teherautók tetején fegyveresen vett részt a magyar szabadságharcban Győrön,  Mosonmagyaróváron és Budapesten a szovjet csapatok ellen. Sebesülten került az Orvostudományi Egyetem alagsorába kezelésre a többi fiatal sebesülttel együtt. Csakis a néphez csatlakozó kiskatonák jóvoltából teherautókon az osztrák határig szállították őket, majd Ausztrián keresztül a hollandiai Helmondba került, ahol ösztöndíjjal bekerült az eindhoveni Rembrand Akadémiára. 1958-ban végzett, miután Ausztráliába vándorolt ki.

Itt kezdetben különböző munkák után mint hivatásos művész dolgozott rajzfilmeken, operadíszleteken és mérnökökkel karöltve az épületeken első-külső szobrászati iparművészeti alkotásokat végzett. Így már mint hivatásos, s nemzetközileg elismert szobrászművész dolgozott, s az angol királynő buckinghami palotájában, Washington DC.-ben Reagan elnök gyűjteményében a Fehérházban, a Budapesti Nemzeti Gelériában, az Ausztrál Parlament Házban és az Ausztrál portré Nemzeti Galériában, s számos más gyűjteményben is megtalálhatók munkái.

A Spirit of Sydney életnagyságú bronzszobrát arany éremmel tüntette ki a clevelandi Árpád Akadémia. Számos más díj megszerzése után megnyerte az Arizonai Benson Egyetemnél a kulturális doktorátust képzőművészetben és szobrászatban, s mint “Artist-Sculptor in Residence” tanít az egyetemen. A Sydney-i nyomorékok olympiai játékai alkalmával ő volt az egyedüli szobrászművész aki kiállított, s képviselte a magyar, s erdélyi magyar művészetet. A múlt évben avatták fel az ausztráliai rock-and roll  királyról készült ötméteres szobrát.

Jelen pillanatban egy személyes kiállítási anyagon dolgozik, amit Prof. Mary Bashir NSW. kormányzó nyit meg Sydneyben.

Meghívásra a jövő 1956-os budapesten felállítandó emlékmű tervén dolgozik.

Soha nem szűnik meg népünkért dolgozni. Tetemes munkásságának történetét a kapcsolt, terjedelmes életrajzban olvashatjuk.

Könyvet írt Az Erdélyi Magyar és a Székely Népművészet története címmel. Létrehozta Wass Albert és Zolcsák István kérésére az Erdélyi Világszövetség Sydney-i csoportját, melynek azóta is vezetője, s szüntelenül dolgozik a három milliónyi, Romániához csatolt magyar, a 250.000 moldvai csángó magyar érdekében, s a Duna- torkolat csatornája építésénél elpusztultak emlékét ébren tartva, kiknek 75 %-a erdélyi magyar értelmiségi volt tüntetések szervezésével, s a világ szinte valamennyi erőszervezetéhez küldött beadványokkal.

www.kolozsy.com.au

        Dr. Alexander Kolozsy was born on February 15, 1938,  in Kolozsvár, into an ancient Magyar family.  At the end of the war, his family settled in Ménőcsanak, near the city of Győr, where they lived until 1956. He finished his schooling in Győr. As an assistant engine-fitter, he worked in the Győr Vagongyár (train factory) until 1955-56.

His artistic talent was already obvious in his childhood and, on the advice of his art teacher, he enrolled in the Dunántúli Képzőművészeti Akadémia (art academy) where he worked with several renowned artists, such as  the sculptor László Alexovits, the painter Leo Békésy and industrial artist Shulbach with whom he learned graphic arts, painting and sculpting.

In 1956 he participated in the Revolution, where he was wounded and fled from Hungary. He went to Helmond in Holland where he received a scholarship to the Rembrandt Academy in Eindhoven, where he finished his studies in 1958.

He emigrated to Australia. After the initial odd jobs he began to work as an artist in animations, stage scenery at the Opera and, in joint ventures with architects, he completed the outer sculptures of buildings.

He became an internationally known sculptor. He worked on the collection of the Queen at Buckingham Palace, President Reagan’s collections at the White House in Washington D.C., in the National Gallery in Budapest, the Australian Parliament and National Gallery and on several other collections.

His life-size statue, the Spirit of Sydney, received a gold medal at the Árpád Academy in Cleveland. He received a cultural doctorate at Arizona’s Benson University and taught there as artist-sculptor in residence. He was the only sculptor who exhibited at the Sydney Special Olympics thus representing the Hungarian and Székely art. His statue of the Australian rock-and roll king was unveiled last year. He is presently working on a personal collection which will be introduced in Sydney by the Governor of NSW, Dr. Mary Bashir. He was asked to participate in the plans for a statue commemorating the 1956 Revolution in Budapest.

Dr. Kolozsy never ceased to work for Hungary. He has written a book about the Hungarian and Székely folk art. He organized the Erdély World Federation of Sydney, where he constantly works for the rights of the three-million Hungarians who became subject to Rumania through the Trianon dictate, for the rights of the 250.000 Csángó-Magyars of Moldavia and to keep alive the memory of the thousands who perished in a forced labor camp working at the Danube Delta,  where 75 % of the workers consisted of Hungarian intellectuals.

www.kolozsy.com.au

Back to Top

Endre Polyák, Serbia

Polyák Endre okleveles közgazdász, könyvvizsgáló, pénzügyi szakértő és adórendszeri  tanácsadó 1943-ban született a Szabadka és Zombor közötti Bajmok községben. A kereskedelmi főiskolát Szabadkán végezte el 1966-ban. Munkásságát Szabadkán folytatta, mint pézügyi szakértő. 2001-ben rokkant nyugállományba került.

Sorsa az elszakított területek magyarságának megrendítő valóságát tükrözi. Szerb kirakatperben meghurcolták őt és feleségét, s ebben mindkettő egészsége súlyosan megsérült. Feleségét tavaly vesztette el, családja szétszéledt. Leánya szerb és magyar állampolgár, rajzművész, Magyarországon él. Fia magyar és ujzélandi állampolgár, egyetemi tanár.

Érdeklődési körének központja a trianoni kényszer következtében beálló magyar kisebbségek élete. Munkája arra irányul, hogy létrejöjjön egy olyan igazi magyar egység ahol kéz a kézben segíthetnénk egymásnak, bárhol is élünk a világban. Reméli, hogy így a szétszórtság szerencsétlenségét javunkra lehetne fordítani a is egy kis élelmességgel.......értelmességgel.......

 Endre Polyák is an economist, accountant, financial expert and tax consultant. He was born in 1943, in the town of Bajmok which is situated between the cities of Szabadka and Zombor. He graduated from the University of Commerce in Szabadka in 1966. He continued his work in Szabadka until he was forced, because of disability, into early retirement in 2001.

His life follows the tragic pattern of Hungarians of the regions given over to Serbia in the Trianon dictate. In a Serbian mock trial he and his wife were maltreated and their health was severely compromised. He lost his wife last year. The members of his family live far apart from one another. His daughter is an artist and a Serbian and Hungarian citizen.  She lives in Hungary. His son is a professor at a University in New Zealand and is a citizen of Hungary and New Zealand.

Mr. Polyák’s studies the lives of Hungarians as minorities in Serbia following the Trianon dictate. His focus is on developing true Hungarian unity where Hungarians help one another irrespective of the place of their residence. He hopes that, with a little resourcefulness and intelligence, the tragedy of dispersion can be turned around to benefit all Hungarians.

Back to Top

Radics Géza , Chicago, IL, USA

Géza Radics, Chicago, IL

1932-ben, egy somogyi kisfaluban, Bodrog-Bűn született. Az apja 100 hold földön gazdálkodott, amelyből 40 hold volt a sajátja.

Elemi iskoláit szülőfalujában járta. A Rákosi korszak alatt az apja kulák lett, akit meghurcoltak és természetesen megszabadították földvagyonától. Az apja révén Radics is osztályidegen lett és a középiskolák kapui bezárultak előtte.

1949 végén Budapestre ment, ahol kitanulta a szerelőlakatosi szakmát. A Kőbányai Szerszámgépgyárban kapott munkát.

1953 őszén behívták katonai szolgálatra. Kiskunhalason a páncéltörőtüzér ezredben szolgált két évet. Miután leszerelt visszament dolgozni a Szerszámgépgyárba. Az 1956-os szabadságharcban fegyveresen is részt vett. November közepe táján, bement a gyárba, ahol a munkafelvételéről tanácskoztak. Radics ellenezte a munka felvételét, mindaddig, amíg a szovjet csapatok Magyarországon tartózkodnak. A sztrájk egyik hangadója lett.

1956 november 22-re virradó éjszaka úgy döntött, hogy megkísérli a menekülést. A határt Mosonmagyaróvárnál lépte át november 23.-án, s december 10.-én érkezett Amerikába.

Amerikában kitanulta az autószerelő szakmát, és arra gondolt, miután megtanulja a nyelvet, még nem lesz késő az esti tanfolyam. 1958 júliusában azonban behívták katonai szolgálatra. A kiképzés után Németországban töltötte ki a két évet. Leszerelés után már elmúlott 28 éves, megnősült és maradt az autós szakmában. Három leánygyermeke és három unokája van. Fekete István Chicagoban élő fia, szintén Fekete István egyik könyvének címe A hajótöröttek nemzedéke. Ez Radics nemzedéke.

Radics gyermekkora óta szeretett olvasni. Főleg a történelem és a politikai tárgyak érdekelték. Miután Amerika földjére lépett, magyar nyelvű újságokat rendelt, amelyekben Dr. Bobula Idától, Nagy Sándortól, Padányi Viktortól, Vágó Páltól és másoktól jelentek meg őstörténeti tanulmányok. Ezen újságokban hasonló tárgyú könyveket is hirdettek, amelyeket sorra megvásárolt.

Az 1970-es évek vége felé kezdtek saját gondolatai és nézetei születni. Egyre inkább úgy látta, hogy a sumér származástannak komoly hiányosságai vannak. Ekkor fogott hozzá a tudatos kutatáshoz. Aztán maga is írni kezdett újságok, folyóiratok részére. 1988-ban írta az első terjedelmesebb tanulmányát Eredetünk őshazánk címmel.

További művei: Ember és társadalom, a Magyar Szent Koronáról és a Magyar Nemzeti Címerről írt tanulmányt. Magyar-angol nyelvű munkája: Őseink és hőseink emlékére. Az angol nyelvű szöveget később kibővítette és átdolgozta, amely Origin and Concise History of the Hungarians címmel került fel honlapokra. 2000-ben jelent meg az Olvasmányok múltunkról című könyve. Ugyancsak ebben az évben írt egy tanulmányt Az új ezred hajnalán, amely a 2004-ben kiadott Környezet és létfeltételek hatásai a nyelvek kialakulására című összeállításban jelent meg, az utóbbival egyetemben. Ezek mellett több történelmi és politikai tárgyról írt, amelyek különböző újságokban, folyóiratokban jelentek meg.

 Radics Géza was born in 1932 in a small town in Somogy county,  Bodrog-Bű  His father farmed on a 100 hold (one hold equals 1,42 English acres) estate of which 40 holds were his own.

He went to elementary school in his home town. During the Rákosi regime his father was declared a kulák. ( The Communists called anyone with private property a kulak and a persona non-grata), He was persecuted and of course his property was confiscated.  The son suffered much the same fate as his father and the doors of education were closed to him.

At the end of 1949 he went to Budapest where he learned to become a locksmith. He got a job at the Kőbánya Szerszámgépgyár, which is a factory.

In the fall of 1953 he was conscripted into the army’s anti-tank artillery unit in Kiskunhálas. After he had served his time, he returned to his factory job. He took part in the 1956 Revolution with arms in hand. In the middle of November the factory workers contemplated returning to work, which Radics opposed as long as the country was occupied by the Soviets. He became one of the voices of resistance.

On November 22nd he decided to flee Hungary. He stepped over the Hungarian border at Mosonmagyaróvár on November 23rd, and arrived in the United States on December 10th 1956.

In America he completed his course in automechanics and was planning to return to school after he mastered the English language. He was inducted into the army in 1958 and served two years in Germany. He was 28 years old when he returned and decided to marry. He has three daughters and three grandchildren. He has always liked to read and was interested mostly in historical and political subjects. He ordered Hungarian papers in which he found articles about ancient history by Dr. Ida Bobula, researcher of the Hungarian-Sumerian connections, historian Sándor Nagy, Victor Padányi, Pál Vágó and many others.

He started his own historical research around the end of the 1970’s. It was then that he realized the shortcomings of the Sumerian theory. He started writing for newspapers, periodicals and books on various historical subjects. His study in English appeared on his homepage under the title of Origin and Concise History of the Hungarians.

Back to Top

Susan Tomory, Silver Lake, WI. USA

    1930, szeptember 11.-én születtem Budapesten. Gyermekkoromat Tolna megyében töltöttem, a Tamási közelében lévő Majsa-Miklósváron, majd Dombóváron. 1944. végén a szovjet megszállás elől Nyugat-Magyarországra, majd Bajorországba menekültünk, s 1945 őszén tértünk vissza. Érettségimet Dombóváron tettem le 1948-ban. Ekkori élményeim közé tartozott Kodály Zoltán Dombóvárra költözése, gimnáziumunkban való oktatása, s Mindszenthy bíboros úr látogatása.

Részben saját hibámból, részben osztályidegen voltom miatt nem juthattam be az orvosi egyetemre. Először a Számviteli Főiskola mérlegképes könyvelői vizsgáját tettem le, s e szakmán belül tartottam fenn magam. Majd beiratkoztam a László kórház ápolónői tanfolyamára, s dolgoztam ilyen minőségben 1956. október 23.-ig. Résztvettem a tüntetésekben, majd átmenve az István kórházba segítettem sebesültjeinket ápolni, s röplapokat készíteni. 1956. november 27.-én hagytam el hazámat, miután egy nappal korábban szüleimnél kerestek a hivatalos közegek, s a kórházban is hasonlótól kellett tartani. Ausztriából az USA-ba kerültem. Beiratkoztam a University of Connecticut őstörténelmi előadásaira, majd férjhez mentem. A Harvard Egyetemen három félévet hallgattam a sumir tanszék előadásaiból. Ez időből származott Dr. Bobula Idával való barátságom.

Férjem megbetegedése idején tovább képeztem magam, s szakápolónőként egy öregek otthonának  voltam igazgatónője.

Életem meghatározó élménye népünk megismerésével kapcsolatos események sorozata, s Magyar Adorjánnal való, hosszú éveken át tartó kapcsolatom. Tanítása során ismertem fel magyarságunk ősnép voltát, műveltségalapító szerepét. Egész életemet arra szenteltem, hogy e felismerésemet, ennek hátterét megismertethessem magyar testvéreimmel.

Több könyvet írtam, melyek csendben porosodnak íróasztalom mélyén: Jeremiás magyarul 1965-ben, Égen menő szép madár. A magyar ima (1989), Karácsony (1993), Magyar-angol szóazonosság. Magyar English Word Origins (1994), Kezdeteink (1995) Szóbokraink – Roots of Our Language (1996), A Hét Vezér nevének kapcsolatai (1997), Az Arthur legendakör magyar kapcsolatai. – A New View of the Arthurian Legends (1997), számos cikkem jelent meg a Szittyakürtben, A Nap Fiai-ban, két rövid írásom a Hunniában. Alapító szerkesztője voltam a kétnyelvű Magyarságtudományi Értesítőnek – Journal of Hungarian Studies, melynek első két száma megtalálható az Interneten, valamennyi eddig megjelent száma a Széchenyi Könyvtárban. Kezdeteink című könyvem megjelent Dr. Gyárfás Ágnes jóvoltából a miskolci Nagy Lajos Király Egyetem Bölcsészeti Osztályának kiadásaként, ugyancsak Dr. Gyárfás Ágnes jóvoltából – kinek támogató jósága mindig sokat jelentett életemben - megjelent az Arthur legendakör az Ősi Gyökérben. A Szerves magyar nyelvtudomány című írásom megjelent saját kiadásként a Heraldika Kiadónál Budapesten.

Szeretem a zenét, különösen Bach orgonaversenyeit, s népdalainkat. Szeretek úszni, s valaha szerettem hegyeket mászni,  lovagolni.

I was born on September 11, 1930 in Budapest. I spent my childhood in county Tolna’s Majsa-Miklósvár, near Tamási, and later in the city of Dombóvár. We fled the Soviet occupation at the end of 1944. to Western Hungary and later to Bavaria and returned in 1945. I matriculated in Dombóvár in 1948. Among my outstanding school-memories is the time when composer, ethnographer, linguist Zoltán Kodály taught at our school.  I also remember Cardinal Mindszenthy’s visit.

Partly due to my own doing, partly because of my “class alien” background (my family did not agree with Communism), I was unable to enter medical school. I finished a course in accounting and earned my living in this field. Later I entered a School of Nursing in Budapest where I worked until October 23, 1956. I was present at the early demonstrations of the Revolution. Later I started working at another hospital taking care of the wounded. I fled Hungary on November 27, 1956 to avoid capture. I went first to Austria, then the U.S. I started work at a hospital in Connecticut and enrolled in a course of ancient Near Eastern History at the University of Connecticut. I got married at this time, and later became the mother of three children. My husband was executive officer at the Center of International Affairs. This gave me the privilege to audit courses at this university. I enrolled at Prof. Jacobsen’s Sumerian course. It was at this time my family became friends with Dr. Ida Bobula who completed  groundbreaking work in the research of Sumerian-Hungarian relationships.

On my professional side I became the director of nursing at a nursing home.

I made contact with linguist, ethnographer, artist Adorján Magyar. Our correspondence lasted almost a decade and, as a result of his teaching and my simultaneous research, I came to recognize the antiquity of the Magyar culture of Hungary.  From then on, I did not stop working on behalf of my oppressed homeland.

I have written several books concerning the Magyar language and culture, and several articles in different Hungarian publications. I also founded the bi-lingual quarterly Journal of Hungarian Studies, which I had to stop after 3 years due to financial and health issues.

My passions are language and religion. My hobbies are reading, classical music, especially Bach’s organ concertos, and in my younger years, hiking and horseback riding.

Back to Top