Dr. Halász József

 Szegeden születtem, de 15 éves koromig Algyőn éltem, ahol szüleimnek születésemkor még mozijuk volt. Anyai és apai családom egyaránt „osztályidegen” volt, ezért lélekben és szellemben erős indításom „ellensúlya” a korai közgazdasági ismeretek gyakorlati tapasztalása volt: szüleimnek 1951 és 53 között nem volt állása, ezért „cserekereskedelmet” folytattak. Például egy Bösendorfer zongoráért egy fél disznót kaptak.

Hozományom néhány mindent meghatározó életminta. Mindenekelőtt az, ami Jézus életének üzenete az Újszövetségből, az apokrifokból és az ősmagyar tanúságokból. E mellett abban a kegyelemben részesültem, hogy családomtól is kaptam mintát.

Édesapám Horthy-tisztként a pápai, majd (sebesültként önként jelentkezve a szolgálatra) a csornai csatában megsérült (1950-ig két mankóval járt). A pápai kórházban kapott a feljebbvalójától egy „Munkaszolgálatos” igazolványt, elkerülendő a várható atrocitásokat. Sok alkalom volt életében, amikor „mentőövként” kellett volna használnia. Nem tette. Amikor kérdezetem, hogy miért, mindig azt mondta: „Nincs itt az ideje.” Úgy halt meg, hogy önmaga megtagadásának ideje soha nem jött el.

Anyai nagymamám született intelligenciával rendelkező parasztasszony volt. Életre szóló tanításokat kaptam Tőle.

1952-ben a sekrestyében az egyik ministráns-társam azt mondta: „Miért jössz ide? Elég bajuk van szüleidnek így is.” Mikor a kérdést továbbadtam nagymamámnak, a következő választ kaptam: „Ha Istenben nem hiszünk, kisfiam, akkor kiben higgyünk?”

A másik, nagymamámtól kapott meghatározó üzenet: 85 éves korában még a madarakkal kelt és intézte az állatok és növények körüli munkát. Amikor azt mondtam Neki: „Miért csinálod, hiszen itt vagyok én, majd megcsinálom.”, azt válaszolta: „Nem úgy van az, fiam! Ezt nekem írják!” Ekkor értettem meg, mit jelent a latin közmondás: „Navigare necesse est!”

Az „igazi” életrajzhoz hozzátartozik, hogy nem adhattam el a magyarság érdekei elleni használatra azt a (három millió dollárra értékelt) önellátást szolgáló rendszert, aminek szoftverjében öt originális pont van (ennek alapja egy új adatbázis-filozófia, aminek a hatékonyság és a közvetlenség – interaktivitás - a pozitívuma).

Ugyancsak ide kell sorolnom, hogy 1993-tól hat évig napszámból (kapálás, gyomlálás, termény-betakarítás) tartottam fenn magam, mert nem kaptam munkát, hol korom, hol „túlképzettségem” miatt. Az igazi okot egy volt megyei PB-tag mondta meg 1995-ben: „Neked sem a szocializmus nem volt jó, sem most a kapitalizmus. Látod, mi megálljuk a helyünket mindkét rendszerben.”

És végül: 1996-ban egy „Jel”-et kaptam, aminek eredményeként elkezdtem pótolni ismereti hiányosságaimat. Rájöttem, hogy az, amit eddig tettem, gyenge előkészítése annak, amit tennem kell. Néhány évig Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás, Szent Ágoston, Pázmány Péter, Bálint Sándor és Német László „tanítványa” voltam. Az ő hivatkozásukban ismertem meg Jézus nagyságát az emberré válás soha véget nem érő folyamatában. Ezt követően tudtam érezni, érteni az ősmagyarság nagyságát és értékrendjének örökkévalóságát, amit a Szent Korona eszme jelképez. Ehhez Badiny Jós Ferenctől kaptam a legtöbbet.

És konklúziója ennek a premisszarendszernek az (ne haragudj, de Arisztotelész szillogizmusának kifejezéseit itt használnom kell), amit most élek: megvilágosodva küldetésemben tennem kell, amit erőm és képességeim alapján tennem lehet.

2.      Munkaterületem leírását

Megkaptam azt a kegyelmet, hogy a Szent Korona eszmének néhány (remélem alapvető) összefüggését megérthettem. Nem vagyok alapkutató, csak az alapkutatások eredményeit igyekszem a Szent Korona eszme szolgálatában rendszerbe állítani.

3.      Hivatásomon túlmenő érdeklődési köröm

Azon boldog emberek közé tartozom, hogy „munkaterületem” és „hivatásomon túlmenő érdeklődési köröm” egybeesik.