Innen-Onnan 1.

A hettita nyelv indo-germán?

            Egy cseh származású müncheni ügyvéd, Hrozny, egyszer kisütötte, hogy a hettita nyelv indo-germán, az alábbi egy mondat alapján: „. . . Nu ninda az ezzateni vadar, ma eküteni.”  Jelentése = S most kenyeret eszel és majd vizet iszol.

            Ninda = kenyér szó szumér eredetű, tehát jövevényszó!  Jutalmul kinevezték egyetemi tanárnak, mert még valótlanság állítással is a germán beképzeltséget terjesztette! 

            *          *          *          *          *          *          *          *

A pannonhalmi vár könyvtárában megtalálták az első magyar fizika könyv eredeti példányát.  A könyv írását 1777-ben fejezte be Molnár Szabó János, a budapesti egyetem igazgatója és még abban az évben, Pozsonyban és Kassán kinyomtatták.  Címe: Természetiekről Newton tanítványainak nyomdoka szerint.

*          *          *          *          *          *          *          *         

Dr. Mácsay Lengyel Béla:

Amíg Európa 400 év alatt világhatalmat szerzett a magyarság rovására, akkor most rövid 4, majd 6-éves háborúban teljesen elvesztette azt.  Ebből az is kitűnik, hogy akinek 400 évig csak a könnye, vére folyt és ma is szivárog ha maradt, hogy a jövő ezé a fajé.  Mert úgy lett, ahogy a jövendölés írta.  Európát nem a Krisztusi eszmék tették világhatalommá, hanem azoknak álcázása, mely álca alatt az európaiak megmérgezték, kirabolták, bevérezték a föld anyagát az Ördög szolgálatában. 

                        *          *          *          *          *          *          *          *

Grünwald Béla írja a Budapesten 1910-ben kiadott: A régi Magyarország c. művében:

„A cenzúra az egyház találmánya.  A királyok csakhamar utánozták s kedves intézménye az mindenkinek, aki a fennállót védi, az újítások szelleme ellen.  A kiváltságos osztályok mindenütt szenvedélyes ragaszkodást tanúsítottak a cenzúrához s maguk követelték a királyoktól szigorú alkalmazását.  Az 1764-i országgyűlés fel volt háborodva a Kollár Ádám könyve miatt, mely kétségbe vonta a nemesség kiváltságainak alapos voltát, és a könyv eltiltását s szerzőjének példás megbüntetését követelték.  Ugyanezt láttuk 1776-ban, Párizsban, amikor a francia parlament a Boncerf röpiratát hóhér kezével égetette el és a szerzőjét súlyosan meg akarja büntetni.  Elavult intézményeken alapuló hatalom s a cenzúra mindig együtt járnak a történelemben és elválaszthatatlan egymástól s a sajtó szabadságát mindig az új irányok képviselői követelték.” 

                        *          *          *          *          *          *          *          *