LÉTÜNK ÉS NYELVÜNK KÖZÖS ALAPJA
Tomory Zsuzsa PhS
Amikor a távolbalátó hírbemondója néhány napja egyszerűen és biztonsága teljes tudatában kijelentette, hogy az ujgurok török nép -- anélkül, hogy akár a nevüket is ki tudta volna ejteni -- és azt a következtetést vonta le, hogy így nem csoda, ha csak Törökország áll ki mellettük, eszembe jutottak Tormás és a Bíborbanszületett turkjai, s az, hogy milyen félreértések származhatnak az országok, népek felületes feltételek szerinti osztályozása nyomán. Tormás nyilván tudta, hogy turkok népe a magyar őstörzsek egyike, amire vendéglátó gazdájától kezdve napjaink történelemtudósaiig már nem emlékeznek, vagy rosszabb esetben: nem is akarnak emlékezni.
Mint ahogy nyelvészeti szinten el kellett vetni a nyelvcsalád elméleteket a gyökrendszer valóságával szembesülve, éppen olyan kezdetleges az emberi közösségek országok, sőt népek szerinti osztályozása. Olyan, mintha a DNA tényeit akarnánk egy-egy fényképpel helyettesíteni. Ugyanakkor megvan a lehetőségünk még magának a DNA kialakulásának a lépéseit, s népek terjeszkedésének idejét és útvonalát is nyomon követni az őstörzsi nyelvalakulás tükrében. Őstörzseink évezredekre visszatekintő, egy helyen fejlődő szerves műveltsége a DNA kialakulása folyamatának is tanúja, s fejlődéstörténeti kincs.
A nyolc nyelvet és tájszólásait tökéletesen beszélő Magyar Adorján egy élet kutató munkájával tizenhat nyelvi őstörzs létét, nyelvét és szerves műveltségét tárta fel. A ma olyan divatossá váló gyökrendszert száz évvel korábban már kidolgozta. Addig, amíg a mai nyelvészek egy-egy csokor gyökkel bíbelődnek napjainkban, Magyar Adorján négyezer gyökszavát figyelemre sem méltatják. Azon esetben, ha egy-egy meglátását mégis használják – mint a kő szó kapcsolatait – tanulmányát, nevét nem idézik. A mai tanulmányok gyökei viszont nem mennek el e gyök őseredetéhez, szerves kapcsolódásaihoz, melyek a nyelv teljessége megértéséhez elkerülhetetlenül fontosak. Ezen őstörzsek teljes megértéséhez Az ősműveltség című munkájához utalom az olvasót. Most csak a legalapvetőbb gondolatait ismertetem.
Őseink élete és nyelve letelepedési területük adottságai szerint alakult kárpát-medencei emberré válásunk idején, s innen fejlődött tovább. Éppen ezért egy-egy őstörzs később, a környezet hatására egy-egy foglalkozási ág tulajdonságait is magával hordozta, mely évszázadok művelése következtében DNA képének is részévé vált. Éppen ezért, ha tudni akarjuk, hogy egy-egy nép milyen múltra tekint vissza, melyek a most is érvényesülő ősadottságai, meg kell vizsgálnunk őstörzsi hovatartozását. Ez viszont könnyen megtehető a Magyar Adorján által már vagy száz éve feltérképezett őstörzsi nyelvhasználat ismeretében. Kérdésünk tehát soha ne az legyen, hogy ez, vagy az a nép, nyelv milyen fajhoz, vagy nyelvcsaládba tartozik, hanem az, hogy melyek az őstörzsi összetevői.
Vándorlások során mindig csak néhány törzs indult egyszerre terjeszkedési szándékkal, vagy éghajlati viszonyok nyomására idegen területekre, ahol az új körülmények, keveredések során ősi szerves nyelvhasználata módosult, de emberré válása során megértett szellemi értékeit valamint testi és lelki tulajdonságait, adottságait mindenkor magával vitte, örökletes egységeibe ágyazva.
Az őstörzsi nyelvcsoportok nyelvi tulajdonságai bővebbek és mélyebbek az indoeurópai nyelvekben levőknél. Teljességre nem törekedve csak néhány lényeges különbséget hozok fel, melyek hiányoznak ezen nem magyar nyelvekben:
1. a szómegfordítás törvénye
2. figyelmen kívül hagyja nyelve származtatásánál a természeti ősszó és műveltségi szó szerepét, mely meghatározza az átvétel irányát.
3. a magánhangzók módosító és hímségi/nőiségi meghatározó szerepét
4. a gyök magában hordozza a kialakulás tájképét, a benne élő lehetőséget, hogy majd gyökeret eresztve szerves nyelvként kapcsolatot teremtsen környezetével
5. tükrözi foglalkozását e tájegységen belül
6. a táj megszabta társadalmi viszonyait:
a. mag-elvű társadalom, letelepedett, békés, teremtő életét
b. kun/hun elvű társadalom vándorló és harcos életét
c. szemere két központú társadalmi fejlődés
Ezek az ősi kezdetek alakították és egyensúlyozták az örökletes egységekben található jellegzetességeket.
Ha egy-egy ország népét, vagy nyelvét akarjuk megismerni, tudnunk kell őstörzsi összetevőit szótára segítségével: mely őstörzsek vannak nyelvében képviselve, milyen mértékben, mely őstörzs hatása van túlsúlyban? Csak néhány példát hozok: az angolban található
szemere szavak (sun, son, summer, stb.) – a fény szavai
palóc (love, life, lip, liver, stb.) – a léleké, libbenésé, életé
avar (bur, burgh, brown, stb.) – földi erősségeké
besenyő (water, base, basket, beauty, stb.) – a vizes elindulásé és szépségé
kun (cane, canal, candle, stb.) – előre törő himségi fogalmaké
A különböző őstörzsek egy nyelven belül előforduló ősszavait összegezve megállapítható, hogy egy nép nyelvében megőrzött természetes adottságai, hajlamai milyen jövőt építhetnek. Tekintettel arra, hogy földműves társadalmak rendelkeznek a békés fejlődés alapjaival, s éppen ezért anyagfeleslegük is megengedi a vándorlásokat, új vidékek felfedezését, így talán a leggyakrabban a békés, földművelő szemerék nyomaival találkozhatunk és az általuk alkotott új, békés birodalmakkal. A magyar mag életszemlélettel ellentétben a hosszúkás szem idom két gyújtópontú rendszere megengedi a kárpát-medencei ősközpont mellett a távoli, de mindig szervesen az őshazához kapcsolódó, vissza-visszatérő társadalom kialakítását is.
Világunkban igen gyakori kérdés: mire születtem, mi a feladatom. Emberek és társadalmak vesződnek ezzel a kérdéssel. Az őstörzsi örökség segít kielégítő és boldogító választ adni az útkeresőknek. Ezen őseredet ismeretében minden nép bölcsebben rendezheti dolgait, örökletes egységébe zárt ősképek alapján, Így minden nép saját múltjában találhatja meg önmagát ősnyelvünk tükrében, s hasonló őstörzsi múlttal rendelkezők számára a testvériség alapfeltételei is biztosítottak.
Ezen tanulmány írásakor bőven idéztem Kezdeteink és az angol-magyar szóazonossággal foglalkozó művemből.
A következő, az őstörzsek rövid összegezésének képei Magyar Adorján Elméletem ősműveltségünkről című füzetéből, a szarmata és marmar jelképek Az ősműveltség -ből merítettek. Amikor e rövid összegezésekben környezetüket említem, ezek mind a csallóközi őshaza utáni területek, ahol terjeszkedésük után meggyökeresedtek és kialakult műveltségük.
MAGYAR ŐSTÖRZS
G-M szócsoport
(a magyar nyelvi őstörzs)
Hangjai: G, GY, H – M, N
Alap szava: mag – magy, göm, güm, gyüm
Környezetük: a Csallóköz szigetei, s a lankás, dombos vidékek – később a Kárpát medence, Matyó-föld, -- Makaria, Media, Egyiptom
Vallásos alapjelképük: a gömb
Istenség neve:
A Nagyisten neve mindig egy mássalhangzós, Ég, Egy, Ég-Atya.
a Fiú Isten neve két mássalhangzós: Mag, Magúr
Jelképes fájuk és gyümölcsük:
főleg a meggy, de más egymagú, gömbölyű gyümölcs is. A meggyfa testesiti meg nemzeti színeinket: fája és gyümölcse piros, virágja fehér, levele zöld.
Jelképes virágjuk: a meggy- és a gyöngyvirág
Jelképes állatuk: az ágas néven ismert szarvas
Számrendszerük tízes alapú.
Ég — az Isten és Világmindenség szava
Íge — Isten szava, a teremtés maga
Igaz — fény
Igi, ügy — a szemgolyó. A népi hovatartozást jelentő ősi emberábrázolásoknál igen hangsúlyozott ez a kerek, golyószerű szem.
Egy — az egység és Istenség fogalma
Ügek — a későbbi „Öreg Isten ”, a „Régi Isten ” neve.
Óg -—az égboltozatot utánzó ősi épület neve
Ág, aga — a földművelő magyar első kapája, mely szarvasagancsból, vagy faágból készült. Ez ősi földművelő szerszám a legősibb időkben már ismert volt a Kárpát-medence földművelő népénél. E szerszám alakja lett rovásunk „A” betűje:
Mag — az egyközpontú mértani alak neve — hímségi fogalom.
Magyar — eredetileg ember jelentésű. E név „K”-val írt változata makar, az ógörögben boldog jelentésű. Magyar volt tehát őseink Boldog Istene, aki szegény ember szándékát bírja.
Gomoly - eredetileg az ősköd; később felhőt jelentő szó.
Gyöngy — ugyancsak mag jelentésű.
Gyümölcs -— a mag fordítottja, s az abból sarjadó élet.
Gyám, gyombó — kerek fejű furkósbot, a magyar ősi fegyvere.
FEHÉR KUN
ŐSTÖRZS
K-N szócsoport
(fehér kún nyelvi őstörzs)
Alaphangjai: magyar őstörzs lágy G, GY, D hangjait K és T-vé keményítette. Ezekhez hozzávetődött még az orrhangos ng, nd és nt hangösszetétel, de soha sem a szó elején.
A k és gy hangot néha felváltották „j”-re. Pl. kék=kejék, kígyó=kíjó, stb
Csángó magyarok a cs, s és zs hangok helyett mindig c, sz és z hangot ejtenek, s sok szó „j”-sítve is van. P. Ijédesz sziliú= édes szőlő, Oda jazt ne akajsza, hogy a fogaszt leszakajsza! — Be megfutaojsziám jaz ijünűőcke után! = Be megfutkosám az ünőcske után!
Neve a mag fordítottja: mag / kam, vagy kan
Életében betöltött szerepe a kan előretörése a magyar nyugalom, magány helyett.
Vallásos alapjelképük: a kő és az ék, zeg-zug vonal, farkasfog minta. Menhirek. Göncöl szekér
Isten nevük: Ákos, Ékes főistenük neve
Kám, Kán, Kún, Hunor a Napisten neve
Jelképes fájuk: az örökzöld fenyő
Jelképes virágjuk: ötszirmúak, a nárcisz félék ék alakú virágai, havasi gyopár, kender
Jelképes állatuk: az ákosnak nevezett szarvas, s az ék fejű farkas és kutya, komondor, kanca, kijó, cápa
Színük: a jegecek fehér szine és az ég kékje
Környezetük: fenyvesekkel borított hegyvidék
Népeik: kúnok, hunok, -- majd a kani nép (babiloniak a keltákat hívták így), keták (Het, a keták ősapja Kánaántól származott)
Tízes számrendszer helyett a 3-6-12-es számokat használta. Nyelvünk tucat szava ennek az emléke, az időszámítás 12-es száma is: 12 óra, 12 hónap egy-egy egységet jelöl. E fehér kunok szent színe a fehér. Hajuk szőke, hosszan viselték. Jelképes állatuk a hegyes képű farkas, vagy kutya.
Legújabb kutatások szerint az első háziasított állat e földön a kutya, az első szándékosan termelt gazdasági növény a lopótök volt. Jégkorszaki emlékként ez utóbbit megőrizték regős énekeink:
Zabszalma a köpenyünk,
Tökcserép a kalapunk
Nyírfakéreg nadrágunk
Cserfakéreg bocskorunk…
Szavaik:
Kő — a keménység hangja.
ék — első szerszáma
kan, hím, makk — hímségi fogalmak
ne — nő
Kám — ősatya szerepét tölti be
kitta -—nyíl
Az anyagi világban honos M-N-es szavaik az Istenséggel, életfontosságú fogalmaikkal, s menéssel, vándorlással kapcsolatosak.
Mén — hím ló, fehér változatában az örökösen vándorló hold jelképe, majd ősapa jelentésbe megy át.
Menny — az ég
mony — a „világtojás”, a tojás alakúnak tudott világegyetem.
monnó — az egység szava
manó — férfi
manyó — asszony
menyecske - fiatal nő
Nőiségi fogalmaik a vízzel, nedvességgel kapcsolatosak:
nedű, mut, mat, mad — anya és nő jelentésű.
nád — vizes helyen növő növény
Nádszál kisasszonyunk, s az egyiptomi Neit (tündér) -— azonosak.
FEKETE KUN/HUN
ŐSTÖRZS
K-N szócsoport
(fekete hún/kún nyelvi őstörzs)
Hangjai: K, GY, T – M, N
Neve: kun, hun
Életében betöltött szerepe: tűzgerjesztés, harc
Környezetük: homokos, sivatagos vidékek
Vallásos alapjelképük: tompa ék, kovakő
Jelképes fájuk:
Jelképes viráguk:
Jelképes állatuk: bulldog, vadkan, vipera
Szinük: fekete, piros, sötétbarna
Fekete-kunok voltak például Atilla hunjai. Színeik a fekete és piros, valamint a sivatagok barna és fekete színei. Rövidre nyírt hajuk barna, vagy fekete. Jelképük a tompa ék, s a hasonló fejalakú, barna/fekete színezetű bulldog, vadkan és vipera.
SZEMERE
ŐSTÖRZS
Sz-M szócsoport
(Szemere nyelvi őstörzsünk)
Alap szavaiban az búzaföldek érett kalászainak susogó, sziszegő hangjait használta, M, N mássalhangzók kíséretében.
Békés gabonatermelők, főleg anyajogú társadalom keretén belül éltek.
Hangjaik: SZ, S, Z, C, CS – M, N
Neve: a gabonaszem ihlette szem,
Életében betöltött szerepe: a szemesség, számosság biztosítása, földművelés. Szemérem. A messzeség fogalma.
Környezetük: gabona termelésre alkalmas helyek. Somogy = somföld. A szem két gyújtópontú alakzata vált társadalmuk felépítésének alapjává.
Vallásos alapjelképük: a szem és a hullámvonal
Istenség:
Főistenség: Ős, Úr,
Napisten: Szem, Szemúr, Szemes, Szemar, Shamas, Sámson, Szimszon, Szandon
Földistennő: Temise, Szemere, Tamara, Isis
Jelképes fájuk/növényük: a som
Jelképes viráguk/növényük: a mizse néven ismert búza
Jelképes állatuk: a szimi és szemere néven ismert szürke galamb és a méh
Színük: a sárga és a szürke felé hajló világoskék, az érett kalász és az ég szinei.
Példaadó, nagy szerepük volt náluk a méheknek. A méhek félremagyarázott, harciasnak gondolt társadalmát mintázták később a harciassá váló amazonok. A szűzen születés gondolatának mintája is a méhek társadalmának megfigyeléséből ered, ahol a királynő szűzen is szül, s ilyenkor az ivadék mindig hímnemű.
Népeik: szemerék, Indiában a tamul nép, Kappadokiában a muszri nép, s ehhez közel a muszka, moszkai nép
Területeik: Szumeria. Mizraim, Miszir, Mesziri, Tamera (Egyiptom ősi nevei), Szimron (Szamaria), Kelet Afrikában Szomália
Maláj szigetek: Szumatra, Szumba, Szumbaiva, Szemerang. Fülöp szigetek: Szamar
Városaik: Kappadokiában Mazaka város, Egyiptomban Szemne és Kumne
Magyarország szemere indítékú helynevei
Moson megyében három Moson nevű község
Pozsony megyében Szempez, Somorja, Szemet
Sopron megyében Sany, Zemenye, Muszaly, Répce-Szemere
Vas megyében Sömjén, Szemenye, Miske
Veszprém megyében Somlyó, Som
Somogy megyében Somogyvár, Zamárdi, Som, Mesztegnye, Falú-Szemes, Puszta-szemes, Szomajom, Zimány, Somotor
Zala megyében Sümeg
Fejér megyében Zamúr falu
Sopron megye közelében, Ausztriában, vagyis még az egykori Hunniában egy Semmering nevű hegy
Komárom megyében Szomor
Szerémségben Zimony
Csík megyében Somlyó. Nem véletlen, hogy Csiksomlyó a Sarlós Boldogasszony tiszteleti helye.
Fő szavaik:
Szem — a Nap neve
szem — szemünk, mint látószerv
szem — a gabonaszem
szunnyad, népiesen szumnyad. Ezt művészetünk félig, vagy teljesen csukott pillájú szemmel jelképezi.
som — egymagú, hosszúkás gyümölcsük hímségi, a leánykasom nőiségi jelkép.
szemcse
szám
számos, (a kalászokban mindig számos szem van)
szemel
számol - (a számrovás ősi alakja a szem-alak)
szánt
szamár -— Szemúr jelképes állata. Magyarországi ez emléke a „Miért van a szamár hátán kereszt?” című ősi emlékű népmesénkből maradt reánk, csak most már Jézussal helyettesítve a mese főhősét, aki valaha a szamár hátán ült, s maga után hagyta az állat szőrén az egyenlőszárú napkeresztet.
BESENYŐ
ŐSTÖRZS
B-S szócsoport
(besenyő nyelvi őstörzs)
Hangjaik: SZ, S, Z, C, CS – B, P, V, F
Neve: Besenyő
Alapszavai: víz, csepp, vagy csöpp, szív, vese, vas
Életében betöltött szerepe: A szép teremtő hordozói, - hajós nép
Környezetük: a kárpát-medencei őstenger, vizes lapályok, tengerek, Balaton
Vallásos alapjelképük: a csepp, az ebből képezett szív, a hullámvonal, s sziklák
Istenség: Főisten: Is, Ős, Napisten: Petúr, Bisúr. Ősistennő: Szzz, Oz-anya, Iszonya. Földistennő: Vizona, Csipkerózsika
Jelképes fájuk:
Jelképes virágjuk: sulyomfélék virágai
Jelképes állatuk: halak, kagylók, polip, s a böz, bözönd, -- a mesék Földneheze
Színük: fekete és piros
Számrendszerük: a hatos számrendszer (1-6, ezután hatonegy, hatonkettő. tucat, tucatonegy stb.)
Embertani jelleg: túlfejlett ajkak, a gyakori „b” és „m” ajakhangok, „busa” hajzat, tehát sűrű hajzat
Mondáik: Csaba királyfi mondája jóval Atilla előtti[1], s az üstököscsillagok vissza-visszatérő pályájáról értesít bennünket.
Városaik, területeik, népneveik:
Bosznia Pecsenyevci, lakói pecsenégek(Szokolovics Oszmán, 1957)
szláv pecsenyegi (besenyőket hívták így)
Bosznia, régebben Boszina, Boszana
bibliai Sába ország
Mekka, Kaba, illetve Csaba kő (Mekkában járó zarándokok csak Csabának nevezik. Igen magas vastartalmú, fekete meteorkő. A vas szent ércük.)
(Mekka eredeti neve könnyen lehetett Men-ka, illetve mennykő.)
Abesszinia Besszinia (a kezdeti „a” csak névelő, a hyksosoktól maradhatott itt e név. E területen sok a vasérc. Nyelve az agau és a magyar-rokon oromo. Mondájuk szerint Sába királynőjétől származnak. Salamon és Sába királynőjének regéje mesterséges betoldás.
Besszek Strabo szerint Trákiából jöttek, a Balkánon élnek, vasiparuk fejlett
Buzovac ősi vasbánya a Bessek volt földjén
Bessapara város Trákiában, a római korban, magyarul a Bessze-vára, mivel a szanszkrit puri, a görög polis a magyar vár egy változata csupán. Bessze, v.Bessza a besenyők ősistennőjének egy neve
Varbossanie Sarajevo régi neve (Bosszanya vára)
Boszna folyó, Sarajevotol 20 km.-re
Bizánc bessz zsoldosokat alkalmazott
Sópok besenyő szóalkotás szerinti név
Belgiumban Spy falú, őskori barlanglakások vannak itt
Csöbörcsök Fekete tenger partján épült, magyar város
Beszarábia
Bisanthe A márvány tenger partján, Rodosto régi neve volt
Byzantion Konstantinápoly régi neve, a görög rege szerint egy Bysas trákiai ember alapította (tehát nem görög)
Boszporus görög rege szerint az üldözött Io istennő tehén (bos)képében úszott át e helyen, s innen kapta nevét. E „tehén” a bözönd lehetett, hiszen ez igen jó úszó, víz mellett élő állat volt. A konstantinápolyi „Aranyszarv” öbölben sok bözöndöt látni fürdeni.
Sziberia szibir, szabar, tapar ősnép
Magyarországon: Sopron, Moson, Veszprém, Vas, Pozsony, Pécs, Bácska, Bécs, Bács,
Becse, Pécs: erődítmény értelműek
Becskerek: kerek-vár jelentésű
JÁSZ
ŐSTÖRZS
J-Sz szócsoport
(jász nyelvi őstörzsünk)
Hangjai: S, SZ, Z, ZS, C, CS – J, H, G A két utóbbi átmenetet képez a székely és a kazár törzs szótárába.
Neve: jász, ion. A fekete és fehér jászokat a ruha színe különböztette meg.
Későbbi vándorlásuknál filiszteus (Jászvásár a filiszteus jászoké)
Életében betöltött szerepe: hajós nép. Küzdő eszköze az ij és nyil.
Területük: alföldi beltenger, tengerek, Dunántúlon ion ősnép – jelenleg a Nagyalföld és Jászvásár
Vallásos alapjelképük: négyágú csillag, hullámvonalak, kacskaringók
Istenség neveik: főisten As, Is, Iz – Fiúisten: Jizzu
Jelképes fájuk: jávorfa (hímségi jelkép), édes gesztenye (nőiségi jelkép),
Jelképes virágjuk: jázmin, (hajlékony ágai nőiségi jelképek.) Van egészen sötétlila, majdnem fekete változata is Dalmáciában, ágai szomorúan csüngenek, ezért „gyászvirág” is. Iszalag, juszalag (nőiségi jelkép az édes gesztenyével együtt), alakja négyszög — Mykaeneben gyakori díszítő elem.
Jász Tündér Ilona: Jólán, Júlian, a fentiek az ő növényei.
Jelképes állatuk: dámszarvas (jázinu), kecsege (jizéter) és a polip, valamint a kecske, kecskéből képezett egyszarvú, sün, pávafarkú pille, denevér.
Szinük: fekete
Számrendszer: négy-nyolcas
Országaik, városaik:
Jassi Moldovában
Jászvásár u.a. a székelyek és csángók nyelvén
Forum Filistinorum latin okiratokban u.a.
Aser ország jász őstörzs neve után
Assur szintén jász őstörzs neve után
jász jászoj (kivájt fatörzsből készült csolnak)
jászol (ugyancsak kivájt fatörzsből készül)
jászó (barlang, gödör, mélyedés)
Abaúj-Torna Jászó nevű falú
Jászai barlang
Kajászó
Jász nép egyéb nevei:
Ját, jád, júd (L. lejjebb)
Filiszteus (L. lejjebb)
Ász, Ísz, Úz
Erdély Úzon nevű folyó és helység
Biblia Asdod
Biblia Askalon
Jerikó
Gáza
Jordán (eredeti értelme folyás, víz, jász nyelven)
a „dan” végződés rokon a Tana, Duna, stb. szócsoporttal. A Volga régi neve Tana. Maga a Volga név a palóc vol=víz szóból ered. A „ton” szócska jelent folyamatosságot is (folyton), így tehát a Jordán neve vízfolyás.
Jász területek
Lengyelországban jat, jatwi, jatwich, jatsing, jaczving, jazving nép, mely a kereszténység felvétele után elszlávosodott; a jászokat jaszko és jackó néven hívják ma. A Jackó vezetéknév jász eredetet jelöl: jaz (úr, előkelő)
Kréta etheokreten — az itteni filiszteus, ill. jász lakósság neve
Filiszteus Tacitus ezeket Judeos-nak nevezi (Hist.V/2) Később a zsidók ezeket leigázták, de átvették tőlük az államszervezet, stb. intézményeket. A kisebb számú jász lakósság viszont beolvadt a semi környezetbe.
görög Homerosz az Iliászban a görögöket összefoglalóan achaios -nak nevezi.
Jónok és az achaiosok ősapjai Jón és Achaios testvérek, s itt is a jászok beolvadásával van dolgunk. (Az achaiosokat Homeros „üstökösöknek”, hosszú hajúaknak mondta, s hajós népnek is. Csak a magyarban egyezik a hajas és a hajós szó, a haj, hajlik ige alapján mind alakban, mind nyelvileg összefüggően. L.: kíjó szavunk összefüggéseit is)
Istria régi jász telep, a nép: istrok, gyász (fekete) ruhában jártak
Ion tenger az Adria régi neve, ma már csak a kisebb Ion szigetek viselik e nevet, pl. Korfunál.
Jadera, Jasera a mai zára római-kori neve
Issa Lissa szigetének régebbi neve
A jászok a görögök által elűzve menekültek Libiába, Palesztinába, gyarmatosították Argolist, Attikát, Kis-Ázsia nyugati partjait
Ionia Kis Ázsiában is volt egy Ilonia, s egy
Sinus Iassicus mint fent
Jázon Argos Homeros a jónokat jáz-nak nevezi (Odyssea 18.ének 246 sor)
Attica régi neve Jónia és Jász (Strabo
görögök Jón nyelvjárást Yas-nak nevezték
Jázon név értelme magyarban: járó értelmű, s a Hold megszemélyesítése.
Illuria egy része Jas, lakói játák, nevezik Jonikának is (Gyárfás)
Ionia fővárosa Mursa (Eszék)
Pelistim a zsidók így hívták a filiszteusokat
latin a jászokat sagittariusoknak is hívták, tehát
jász ijjász értelmű is volt a népnevük.
görög belone, belosz (nyíl, tű, hajitó dárda)
francia fleche (mint fent)
német Pfeil (nyil)
olasz freccia (nyil)
Biblia Hamorim (nyilazó)
Amoreus, a régi Hamorim, a jászokkal azonos, szőke, kékszemű nép.
jász jázon, jázó (járó)
A jászok filiszteus nevének használata 1741-ben szakadt meg hazánkban.
SZÉKELY
ŐSTÖRZS
Sz-K szócsoport
(székely nyelvi őstörzs)
Hangjai: K, G, GY, H – S, SZ, Z, ZS, C, CS, K
Neve: székely, szikul és szikel. Nőelvi törzseik a szikánok. Zakul, zakur (Kézai, Fáy Elek), szaksza, szakszon, sakalasa, sekursa, hímelvi törzsek
Életében betöltött szerepe: sziklás hegyek lakói, később hajósok.
Területük: Göcsej, Erdély
Vallásos alapjelképük: kacs, kacskaringó, örvények, kusza, kósza = ősköd, ék, zeg-zug vonal, szikla. Székelykapu.
Nagyisten: Ékúr, Napisten: Szikúr
Jelképes fájuk: örökzöld fenyő félék
Jelképes virágjuk: szőlő, a sziklák között növő ősszekfű (A kerti dianthus cargophyllus őse).
Jelképes állatuk: cigája juh, kecske és a galamb – lélekjelkép
Jelkép (egyéb): hegyes szakáll
Szinük:
Történelmi helyeik: Szikánok Itália ősi lakói nőelvi székely törzsek.
Szigin, szigün nép Tráciától északra (Herodotos), mely névnekrokona a magyar szegény szó, melynek lehetett békés jelentése is.
Szikánok Szicilia őslakói, ott ma napig is az „r” hangot majdnem „zs”-nek ejtik
Cseh csék, szék szavakkal rokon
Szicíliában és Csehországban is „székely módra” szeretik rövidíteni a felszólítást képező neveket.(Kriza)
KAZÁR
ŐSTÖRZS
K-Z szócsoport
(kazár nyelvi őstörzs)
Hangjai: H, K, G, GY – S, SZ, Z, ZS, C, CS
Neve: kazár. A kaiszer és caesar szó rokonsága alapján a latin gens Julia ősei (443. old.)
Életében betöltött szerepe: juh tenyésztés, később épités és harc is.
Területük: hegyek, folyóvölgyek legelői, Biharban, Székelyudvarhelyen Dömös-Kazár, Szatmárban Kozárd puszta, Szolnokon Kazárvár, Tolna megyében Kozár, Egyházaskozár.
Cyglamező kapcsolatai: Ma Ceglédet tartják utódaként, Kézai Chigle, Pozsonyi Krónika Sigla, Budai Krónika Chiglad mezei, Túróczy Czigla, Verancz Chikmezű szegleti. Az Erdélyi Csík-mező felel meg a legutóbbinak a legjobban, mivel igen könnyen körülzárható lehetett, becsukható volt.
Istenségük neve: Egyiptomban Amon-Ra (Kos-Nap)
Ősatyájuk neve: Kus, Kos (Biblia), ez egyúttal jelentett férfit, himet is
Vallásos alapjelképük: kuza, gúzs, kacskaringó, hullámvonal. Csikart tornyok. a Tejút, illetve az Ősanyag-istennő fehér kecskével, az Őserő-istenség fekete kecskével jelképeztetett. E jelképek a Kőkorszak óta léteznek.
Jelképes fájuk:
Jelképes virágjuk: tulipán félék
Jelképes állatuk: kos, polip, csiga, kacskar, vagy kusgar (ovis polii)
Szinük: kék, piros, fehér
Országaik: Kus, Kushit
Városaik: Nap, Napata (1769.old.)
Kis Ázsiában Kaisarea, arabul Al Kazar
Sziciliában Cossyra (ezüst kos)
Athene közelében Szikelia nevű halom (Freeman)
Pizídiában Sagalassus város és mezeje (Livius)
Pannoniai Segesta, ma Segesd
Erdélyben Segesvár és Segesd
Népeik: kusiták, illetve ethiopok, Árpáddal jött egy Kaza törzs, s a hunokhoz is tartoztak „kus”-ok.
Itaka szigetéről származó szikel (Odyssea)
Sakalasák, vagy szakarsák egyiptomi iratok szerint azonosak a
kisázsiai zakhur néppel (Sayce)
a hunok legtovább fennmaradt neve zakul (Kézai)
KABAR
ŐSTÖRZS
K-B szócsoport
(kabar nyelvi őstörzs)
Hangjai: P, B, V, F – K, H, G, GY. Hímség: B-K, nőiség: K-B (bak — kabala [kanca]
Neve: kabar
Életében betöltött szerepe: kecskepásztor, hajós nép, rézfeldolgozó
Arcjellegük: némely tekintetben a kecske arcéléhez kezdtek hasonlítani
Területük: Habura patak és falú Zemplénben, Hajdu megyében Kaba helységnév.
Személynevek: Baka 1146-ból, Beke, Bek 1277-ből, Bukud, Bukul 1237-ből, Kaba 1292-ből
Vallásos alapjelképük: kecskeszarv és a kebel vonalai
A Nagyisten: Uh, Ug, Uk, Ag, Ok — Uhu Ugú, Ugota, Ugor.
A Fiúisten: Buh, Bug, Bog, Bak, Buha, Baga, Bagar, Bagol., Bogata Habur, Khabor, Habura, Bagoj (szándékosan „j”-vel)
Ős-anyagistennő: Ub, Öb, Ubul, Öböl, Öbür, Uber, Obana
A leányistennő, ill. Földanya: Keb, Köb, Gub, Kebel, Kübele, Kubán istennő
Jelképes fájuk: kajszibarack
Jelképes virágjuk/ növényük: kobaktök, csicseriborsó, sulyomfélék, vizililiom
Jelképes állatuk: bakkecske, gepárd (csizmáskandúr), fülesbagoly, bogár
Jelképes ércük: réz
Szinük: a réz sárga és zöld szine.
Helységneveik:
Kabalia tartomány Kis Ázsiában, fővárosa Kibira, Nagy és Kis Kapela hegy Horvátországban, Kaprie, Kupari, s megfordítva Pago és Bakar, vagy Buccari szigetek Dalmáciában.
Frigia Kabali tartománya, fővárosa Kibira, ahol Kybele istennőnek volt nagy kultusza; a hímséget Bagaiosz képviselte.
Szomszédja Kappadocia, régebbi neve Küpro, ma Cyprus, mely rézbányáiról híres.
Kabar nyomok
Melanézia őslakói a valóságos kabarok leszármazottai. A héber szó eredetileg a kabarokra vonatkozott. Ugyanez megfigyelhető az assziroknál.
A kínaiaknál fennmaradt kabar hagyományok megtalálhatók egyes népmesékben. Ebből tudjuk, hogy a Csodaszarvas szerepét itt a kecske, még később a róka töltötte be, már értelemromlással.
TÖRÖK
ŐSTÖRZS
T-R szócsoport.
(török nyelvi őstörzs)
Hangjai: T, D – R, L, az “R” néha sziszegő Z, ZS, néha S, Z, C, CS
Hímség-nőiség: náluk nem szómegfordítással fejeződött ki, hanem
a hímség mindig az „a” és ”u” hangokkal fejeződött ki, (kab, bak)
a nőiség viszont az „á” és „é” hangokkal. (tár, tér, vagy rát, rét)
Ez a szabály mindkét esetben fennállott szómegfordítás esetében is.
Neve: török
Életében betöltött szerepe: állattartás, főleg szarvasmarha tartás és építkezés
Területük: hegyvidék
Vallásos alapjelképük: turka szarv, torony, hullámvonal, tűrt vonal. A többi magyar törzshöz hasonlóan a bot, az egyenes hímségi jel, a lágyság, befogadóképességű anyag nőiségi jelkép.
Istenség neve: nagyisten Ur, Napisten Török, Turuk
Őstörök lidérc, lidvérc, lodovérc, ludvérc szavakat Horger Antal tévesen a görög nykopteros=denevér szóból származtatta, noha meséink szerint ez tojásból kikelő madár.
Ludovérc him madarat, Latona nőstény madarat jelentett szótárukban.
Jelképes fájuk:
Jelképes virágjuk: rózsa, ökörszarv vonalu tulipán
Jelképes állatuk: turka, turul
Színük:
Területeik és népeik: Turján, Durján, ami túrt várat, földvárat jelentett Túróc, Túrkeve, Dorog, Dorozsma, Szatmár megyében Túrvékonya, Túrmező, horvát nevén Turopolje,
Vándortársadalmuk: Türingiában a türingek őstörök nép, ugyancsak a szumerek Úr városa alapítói, számos bikadísz került elő innen és Trójából.
Etruszk Turán, Tezan istennője nevének fordítottja: rét, retenna, razenna népnevük.
Rutennu néppel harcoltak az asszírok.
Ruténok.
Az olaszok az etruszkokat toscano, tosco és tusco néven nevezik. Van torkán, torko, turko, török változata. Az olaszok a mai törököket is turco néven nevezik.
Asszír ékiratok turuki népről írnak,
Egyiptomi iratok Rotennu népről és Sziriában Ruten országról beszélnek.
Kis Ázsiában Lydia ország és Líd nemzet (ott ma is tiszta török a lakósság)
Dürkheim (Bajor), a város címerében két pár tükörképes tulokszarv van
Turinheim, Turingheim
Épületeik: Aeginai templom bikaszarvas homlokdísze a régi bálványokból fejlődött. A magyar népi minták nagy része őstörök jelképű. A túrt várak, földvárak, s csipkerózsás védelmi rendszere hozzájuk vezet. Tülökvárak.
Az ősköd őstörök szavai
őstörök turbo, turbu. (ősköd)
turul (kering)
turcos (boglyas)
tűrni (göngyölgetni, gyűrni)
turbikál (vizet zavar)
turbokló (folyadék kavarására való rövid bot), a kavarás közben örvény keletkezik.
latin-olasz turbo, turbinis, turbidus-turbine, turbinio, turbido, torbido
Jelképes állataik.
őstörök ős-tulok (általánosan a kérődző szarvasmarha), mai nyelvünkben a tulok már csak fiatal bikát jelent
úr, úrus, aurus (a teljesen felnőtt bika)
túr, tór, taur (fiatal, szárnyas bikaborjú, napjelkép), valamint lehetett
őstörök uros erős, azaz oroszlán és
medve is
latin ursus (medve)
latin urus (bika)
német Auerochs (bika)
ur (ősi)
szláv tele (borjú)
magyar bölény,
bömböl (a bölény hangutánzó szava)
kréta-mykaene (Vaphio-arancsészéjén lévő tulok tulipános szarva)
szumer az itteniek holdsarlós szarvúak, egygörbületű a rajza
egy másik itteni fajta turbán-szerűen előreálló szarvú
királyi és isteni jelvény a bikaszarvas föveg
egyiptom Iszisz tehénistennő
magyar üsző
germán türing, turing nép, sisakjuk bikaszarvas
latin Juno
magyar ünő
finn ma (föld és anya)
A tulok tulajdonságaiból eredő szavak
őstörök török (szarv)
őstörök dulakodik
öklel, oklal
tülekedik
tülköl
őstörök tól
túr
túrkál
olasz tur (bika)
olasz turare
turacciolo (bedugni)
Hímség szavai
őstörök tól
túr
túrkál
tor, tur, tol hímtag az ősnyelvben, azonos a
dorong, durong (nagy bot)
szerb-horvát toljaga (nagy bot)
ruda (szekérrúd)
német rute (bot, vessző)
görög doro, dorü (bot, dárda, lándzsanyél)
olasz tartore (nagy bot)
őstörök tulok
tülök
tülekedik
őstörök tól
magyar Toldi Miklós (híres „nagy öklelő fája”)
Svájc Tell Vilmos (a Tor istenséggel azonos), romlott magánhangzóval.
finn tolpa (oszlop), eredetileg tolopa, Tol-opa értelemmel
török dolgun, dolu, dolmus (vastag, tömött, teli, nagytestű)
tatár-török toloszi (teli)
toldi (teli)
orosz tolszto (vastag, kövér, török-tatár szó)
őstörök tol–, dol– = dorong szavunk „l” hangos kiejtése
szerb-horvát toljaga (nagy bot)
görög dorosz (lándzsa, gerely)
magyar ököl
öklel
szerb-horvát pészt (ököl)
olasz pestare (csapkodni)
Svájc Uri kanton
Stier von Uri regéjük kötődik e vidékhez, itt a „Stier” egy rettenetesen erős ember, aki hatalmas bikatülök kürttel (mint a mai Alpenhorn) és óriási bottal van felszerelve.
Urirotstock (svájci hegység és erdő) Uri kantonban, ehhez Urga? [nem tudom kiolvasni e két helység szavát, igen halvány, megnézni a térképen.]
KÖRÖS
ŐSTÖRZS
K-R szócsoport
(körös nyelvi őstörzs)
Hangjai: K, H, G, GY – R, L
Egymássalhangzós szavai: egymássalhangzós szavai azonosak a székelyek, kazárok, kabarok és törökök szavaival: ur, er, osz, ar; megfordítva ra, re, s „l”-es kiejtéssel al, il és megfordítva lo, lu
Kétmássalhangzós szavai a fenti magánhangzók változatai: kor, kur, har, kal, gal, győr és megfordítva rag, lek, log, luk
Neve: kőrös, kurus, kuruc -- később: kardukhoi, kardakesz, kordiüoi, kürtioi, kurd, kurhi
Istenség neve:
Főisten Ör, Or, Ur, Ar –
Fiúisten: Erkel, Arkán, Uruk, vagy Örök, Urakán, vagy Öreg, Orkán (szélvihar)
A Har-kal, Er-kol, Her-kul nevek eredeti értelme: Férfi-botos, Hős-dorongos, tehát Botos férfi, Dorongos hős kellett legyen. Tekintettel arra, hogy Heraklesz, Nagy Toll, Toldi Miklós, Sámson, Tell Vilmos mind hatalmas termetű és erejű emberek voltak, az alantiakkal okszerűen összefügg:
kőrös óriás
hóri-horgas (hóri igen magasat jelent, horgas görbültet: ez tehát egy magas, de igen vézna, meghajlott emberre illik csak.)
magyar Kilenc nevű csillagkép (Orion). Sziszegő hang.
görög Orion (nagybotos istenség)
latin colossus (óriás, eredeti értelme=dorongos)
magyar Kolos helységnévben maradt fenn a fenti neve. Sziszegő hang
Életében betöltött szerepe:
Területük: folyópartok (Körösök vidéke)
Városaik: Győr,
Erdélyben: Kalotaszeg a Kalota patak partján, Kálló, Kálnó, Krassó Szörény - itt van a legtöbb, s a legtisztábban kőrös minta. E név valaha Karas, Karasó kellett legyen. Orosháza, Arad, Karán-Sebes, Gyarmat, Gyalár Vajdahunyad mellett, Krákú-Almás, Lokva hegység, Kalán helység Hunyad megyében, nevét sziklába vájt, kagylóalakú, természetes hővíz fürdőmedencétől kapta,Galánta, Kőrös, Kárpát hegység
Nógrádban: Karancs-Ság, Karancs-hegy, Horka, Görgő, Kőrös, Nagy Hargics, Mihály-Gerge, Garáb, Garáb-puszta, Kőrös-heg, Karacs Apátfalva, Karacs-Keszi, Kercseg-tető. Piliny magyar falú díszei tiszta kőrös díszek.
Vallásos alapjelképük: kör (nőiségi), kalló (himségi)
Jelképes fájuk:
Jelképes virágjuk:
Jelképes állatuk: kurul, karol, károly, kerecsen = sas, -- Uros, haruszlán = oroszlán
Szinük:
Népeik: kőrösök, károk, illetve kálok, ezek a hikszoszok legértékesebb eleme,
Felségterületeik: Kária, Korazin, Koraszan ország, Argolis, Árkádia, a kálok Arménia, Szíria, Kánaán és Kis-Ázsia nagy részében voltak honosok. Akarru (Főnicia és Észak-Szíria neve), Kalu vidék. A Peloponezus szigetei közül Kárpát, Kréta Kária, Hermione, Kalidna
Argos, Orkménos, Korintos
K-R szócsoport (Körös nyelvi őstörzs)
alap szavai
kör — a háromdimenziós világ gömb idomának kétdimenziós kifejezése
kering — magasban végzett körmozgás
kerekedik — a tökéletesség felé irányuló igyekezet következménye
keres — körbe-körbe jár, valami után nézve
kerek — a gömb vetülete
kar
karol
károly — régen sas értelmű, a
király szóval együtt
köröz — a körmozgás egy válfaja
kér — válaszra vár, s azzal együtt kerekedik egésszé
kérd — m.f.
kérés
kéreg — valamit körbevevő kemény burok, mint a fa kérge
kor — időegység
karaj — egy kerek egész kerek része. (Egy karaj kenyér)
köröm — kerek, kemény szarúrétegből képezett testrész
karom — állatok félkör alakú körme
kert — egy zárt hely
karika, kerék — önmagába visszatérő vonal anyagban való megjelenítése
karima — kerek edény felső széle
korsó — kerek edény
körös — egy vonallal alkotott zárt kör. Lehet egy folyó folyási térképe, vagy kézimunka mintája, útvonal.
Hímség
körös karó
kóró
kalló
kallani (ütni)
külű (mozsár ütőjéhez hasonló eszközök), fordítva
lükű, lökő
szláv kur (cövek)
kurac (hímtag)
kolac (vastag bot, cölöp, karó)
latin-olasz columna, colonna (oszlop)
magyar kelevéz (hajító dárda)
körös küllő, kellő, kelű
kel, kél (halad)
halad
görög kelendosz (út)
kelesz (gyorsfutó ló)
latin-olasz callis, calle (út)
albán kallue, kalon (halad, elhalad)
finn kalteva (haladni)
kulke (jár)
magyar kelen, kelem (olyan hely, ahonnan csolnakon, v. kompon szoktak átkelni.
kelendő (olyan árú, amely könnyen elkel)
Nőiség
körös kör
karika
kerek
kerék
kerít
kering
gyűrű
gurul
gördül, vagy görög
korong (fazekasok köralakú, gyorsan forgatott korongja)
győr
gyűrű
Győr város neve
germán Hiring
német Ring
„l” betűs változatok:
kőrös luk, lyuk
lék
lik
léha (üres)
lehel
lehellet
héla (a léha fordítottja, üres jelentésű)
hél (Erdélyben és Dunántúl némely részén a ház tető alatti ürege)
AVAR
ŐSTÖRZS
B- R szócsoport
(avar nyelvi őstörzs)
Hangjai: B, P, F, -- V, R. A palócok legközelebbi nyelvi csoportja.
Neve: avar. Később barkó, várkun
Az árjaelőtti perzsa, pártusok, parszik, peres, farsi
partini (az Adria-vidék őslakói) (Dio Cassius: Historia Romana, Hamburg, 1750.fol. Lib.XLI., cap.49, pg.293), parthim (Strabo) nép ugyancsak e vidéken, Obri (a szlávok így hívják az avarokat)
Személy neveik: Bordan, Friapát, Partamazír, Prahat, vagy Frahat, Prahatak pártus királyok, Franaspat pártus vezér, pár, partini, arab (ez nem azonos a mai arabbal, mint ahogy a semi kifejezés is eredetileg szemere őstörzsünké volt, s semmi közük a mai semitákhoz.)
Életében betöltött szerepe: virágkertészek, építészek
Területük: Baranya, majd dél felé terjeszkedve Olaszország, nyugat felé a Brit szigetek
Perzsia, Partia, Faristan, Perzepolis, Veretragna, Firdusi, Barzue, Partus, Farrursi, Fraortes, Bardija, Varanes, Baram, Barviz, Dalmácia (2917), Adria mindkét partja
Városaik: Parád, Perk, Perkáta, Párkány, Börzsön, Borsod, Bereg,
Zára mellett Obrovac (olaszul Obrovazzo) Bar, ma Antivari, Budva, Sinus avaricus, Páros, vagy Fárosz, a mai Lesina, vagy Hvar, Bar nevű vár és város, olaszul Antivári, a hyksosok Avaris vára, mely Alsó Egyiptom fölött uralkodott, más neve Hauar (2926), s ez a dalmáciai Hvar város nevével is azonos. Másik városuk Saruhan (Sárkány nevünkkel egyezik.). Avar város. Nabateusoknak is volt Avar városuk a Vörös-Tenger partján, mely szintén Hauara-ra változott. Vetvár, azaz Védvár, Vízvár Óbudán
Vallásos alapjelképük: körbe foglalt, vagy egyedül álló egyenlőszárú kereszt
Isten nevük: Ar, Er (ősisten), Ar-any (ősistennő),
Bar-ata (Fiú Isten, Tűz-Isten, Élet-Isten), Baranya (tűzanya, élet-anya, földanya), Virona, Firuna (viráganya és földanya)
Ünnepeik: Virágvasárnap, Virágos Szentjános tűzugró ünnepe, Borbála nap
Jelképes fájuk: fenyvek, különösen a boróka
Jelképes virágjuk: négyszirmú, répa szerű virágok, barka – repkény, borostyán
Jelképes állatuk: bárány, paripa
Szinük: piros, vörös, sárga, barna/fekete
Megjelenésük: barna haj, valószínű göndör
Négy-nyolcas számrendszer szerint számoltak
Szerves szóalkotásuk: Mint minden magyari törzs a Főisten/nő nevét egy mássalhangzóval, a teremtés anyagában már jelen levő Fiú isten nevét két mássalhangzóval fejezték ki.
Ar, Er a teremtés előtti őserő
Anya ősanyag, a világot szülő ősanya, Nagyboldogasszonyunk
Ar+any = arany fény
Teremtés kezdetével ezen ősfogalmak a B hang segítségével robbannak életbe
Bar-atya a Teremtés “Öreg”, örök istene
Bar-anya Földanyánk, Kisboldogasszonyunk
Bárány a Teremtésben megjelenő, fény szárnyán közénk érkező élet
barna a tűzzel érintkezésbe kerülő anyag színe
barka szent viráguk
barlang, első lakhelyük
bárka
P hangunk ajkaink középvonalában keletkezik, átmeneti állapotot jelez.
por
parány
pir
part
párkány
párta
F az anyagiség felé hajló szavak hangja
forog
fúr
forró
Firuna (tűzanya)
V az anyagi világ erősségeit kifejező szócsoport
vér
vár
virág, átmenet a fény világába, s egyúttal a Palóc szócsoport világ szavához
PALÓC
ŐSTÖRZS
P-L szócsoport
(palóc nyelvi szócsoport)
Hangjai: B, P, F, V – L, LY. Ezen sorrendben használt szavaik hímségiek, fordítottja nőiségi szavak (pl.: Bál, Pál – hímség, lap, Lavona – nőiségi szavak). Magánhangzóik között sok a diphtongus: aó, oú, ié, üő, öű, az „á”-t mélyhangúan ejtik, a magyar rövid „a” mintájára, tehát a magyar hanghasználat ellentéte.
Hímségi szavak: p-l, b-l
Nőiségi szavak: l-p, l-b.
Átmeneti hangok: f-l, vagy l-f, melyek hol nőiségi, hol hímségi szavakat alkotnak.
Neve: palóc – később pelazg, s a válok, livek, lengyelek előnépe
Életében betöltött szerepe
Területük: felvidék
Vallásos alapjelképük: bálvány = gerenda, villa, völgy. Májfa állitás pünkösdkor
Istennevük: főistenség Ál, Él, El; fiúistenség: Bál, Pál, Balota, Balisa, Pelopa, Balkán. A szkítáknál Pál. Pál, Bál, Balota, Pelopa Napisten
Ünnepeik: Balázsfa, Balogfa állítás, május elsejei árbóc állítás, pünkösdi májusfa
Jelképes fájuk: nyár, hárs és a pálmának nevezett jegenye
Jelképes virágjuk/növényük: leveles zöldségek, mint a káposzta. laboda
Jelképes állatuk: liba, lebéd (hattyú), gólya, lepkék, villáncsók (szentjánosbogár)
Szinük: sárga, fehér, zöld,
Népeik: pál, polovc, vagy palaúc, palaste, pelesta, pelazg, faliszk, fál nép West és Ost-Fáliában, flamandok, vallonok, belgák, lappok. Itáliában a faliskus nép. A németek a tőlük délebbi völgyekben lakó olaszokat Welsch-nek mondják. Észak dalmáciai liburnok.
Lívek (Orosz és Lengyelország között). Pól nép (ma: lengyel).
Területeik: Pelloponézos, másként Pelazgia nevét Pelops, azaz Pel-apa után kapta a pelazg néptől. Palesztína. Livonia, West és Ost-Falia, Belgium, Flamand területek. Livonia, vagy Livland, Lengyelország (Polska, vagy Poland), Plock, Lublin. Volhinia, Fellin, Poltava, Polangen, Liban, Pilten, Vilna, Vilkomir, Valk, Veleni, Velje, Volmar, Polozk, Valdan, Veliz, Bolhar, Plákia (Hellespontos).
Jelképes színeik: sárga, fehér, zöld
Isten nevek
palóc Bál, Bél, Pelopa, Bálint, Belind, jelképe valami nagy, fehér állat
magyar Mag, Magor, Magyar
szemere Szem, Szam
kún Hunor, Hadúr
avar Bar, Barata
kőrös Her, Har, Her-kolos, Kalevala
Istennő nevek
palóc Levenye
Lavonya
Libona
Vila
Villa
Pálma
Palóma