Dr. Horkovics-Kováts János
Magyar szópárhuzamok
Valóban egy ma élő ősi dinoszaurusz a Kárpát-medencei NYELVÜNK?
Amikor ezeket a gondolatokat papírra vetem 2006 májusát írjuk. Az utolsó 10 évben a legtöbb könyv, ami a kezembe került, őstörténeti témakörű volt. A világ minden részéről sikerült különböző könyvekhez hozzájutnom, melyek a magyarságról és az ősi hun múltunkról írtak.
Egyre jobban izgatott a Kárpát-medence etnikumának a kialakulása. Itt persze nem az utolsó évezredre gondolok, hanem sokkal régebbi időkbe szeretnék elkalandozni. Az olvasott könyvek egyre jobban erősítették bennem a felismerést, hogy a ma magyarnak nevezett nyelvet, már évezredek óta beszélik itt a Kárpát-medencében.
Ezt megerősítették azok a hírek is, mint amit pl. a genetikusok állapítottak meg. Ugyanis ők azt állítják, hogy a Kárpát-medence népe genetikailag 40 000 éve alig változott, illetve változatlan.
Ehhez jöttek Varga Csaba zseniális logikával levezetett könyvei, nyelvünk gyökrendszeréről, és rovásírásunk 40-50 000 éves múltjáról. Ezeket az adatokat tudomásom szerint csupán az Európai adatok alapján állította össze. Szóval sok minden kavargott az agyamban, amit logikai rendszerbe próbáltam összefoglalni. Itt kezdetben csupán egy pár címsort szeretnék egymásután felsorolni.
Most megállok az eurázsiai kontinensen és nem bandukolok át a tengeren, mert hát ott is folytathatnám észak-Amerikában a dakotákkal a lakotákkal és a siuxokal, vagy az aymara indiánokkal Equadorban stb.
Ezek után vajon állítható az a képtelenség, hogy a magyarok a népvándorlás alkalmával végigjárták a világot és minden lehető nyelvből összelopkodták nyelvüket?
Ezt az állítást a magyar nyelv logikája és szerkezete egyértelműen kizárja. Elég ha ezzel a témával kapcsolatban valaki elolvassa Varga Csaba könyvét a magyar gyökrendszerről és szavaink ebből való kialakulásáról.
Ezt úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas fát, melynek minden ága tovább oszlik, de az ágacskák kapcsolata visszakövethető egészen a törzsik, illetve a gyökerekig. No most már, ha bármely szavunk ebbe a csodálatos rendszerbe beleillik, mind gyöki szerkezetével, mind a képi mondanivalójával, akkor biztosan magyar szóról van szó.
Követve a fenti nemzetek nyelveinek szópárhuzamait a magyar nyelvel, nagyfokú bizonyossággal megállapítható a szóátvétel iránya.
És itt jön a döbbenetes eredmény! A szóátvételek szinte mindig magyarból mentek át az idegen nyelvekbe. Az átvevő nyelvekben hiányzik a gyökrendszerbe való beilleszthetőségük.
Szinte azt kell mondanom, hogy azzal a fogalommal, hogy idegen nyelv most már óvatosan kell bánnom, mert lehet hogy pontosabb definíció lenne a magyarból kialakult ,,leánynyelv” megfogalmazás.
Miután most már bátran állítom, hogy a ma magyarnak nevezett nyelv Európa, de talán a világ legősibb nyelve, mely megmaradt napjainkig mint egy élő dinoszaurusz, felvetődik ennek a sok népnek a rokonsága a Magyarokkal kapcsolatban.
Tekintsük meg testvéreinket egy kicsit figyelmesebben és adjuk össze a 2x2-t, hátha ki jön belőle a négy és nem maradunk csökönyösen az öt mellett?
Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy a kelták mint nép a Kárpát-medencében alakultak ki, és innét rajzottak szét szerte Európába. Ne felejtsük, hogy a Kárpát-medence őshonos nyelvét csupán Árpád bejövetele óta nevezzük magyarnak, megtisztelve nyelvünket a bejövő talán legnagyobb törzsének a nevével. Hogy azelőtt ezt a nyelvet pontosan hogy hívták, nem tudom, de az biztos, hogy egy kőkori, ősi nyelvről van szó.
Szóval kik is a kelták? Hát bizony ők a nyugaton szétszóródott azon testvéreink, akik még Árpád bejövetele előtt részben elhagyták hazánkat és most őket Íreknek, Skótoknak, Bretonoknak és Etruszkoknak hívják. Sajnos ők elvesztették nyelvüket, és most már csupán vallási különbséggel próbálják megtartani identitásukat.
Gondoljanak bele, ha mi rádöbbentjük testvéreinket az ősi testvéri kötődéseikre, mennyire megváltozna pl. Amerikában a velünk szemben álló hozzáállás, ha az ott élő közel 50 millió Ír és Skót testvérünk támogatásunkra sietne.
De hagyjuk a politikát és nézzük a közvetlen nyugati szomszédjainkat az Osztrákokat és Bajorokat. A Bajorok magukat Bajovároknak nevezik. Miből ered ez a szó? Hát a testvér kelta bajókból és a testvér avar keverékből. Csak később lettek belőlük a germánok által leigázott bajorok és osztrákok.
A deli szomszédaink az Olaszok, elődjeinek nagy többségét éppen az Etruszkok teszik ki, akik megalapították gyönyörű fővárosukat - Rómát. Ezeknek az imperiális politikájuk következtében alakultak ki az úgynevezett modern (?) európai nyelvek, mint a spanyol, portugál, francia, angol de maga az olasz is.
Van az emberiségnek egy veleszületett tulajdonsága, mégpedig az, hogy testvérét, családját, nemzetét előnyben részesíti. De ez a tulajdonság erősen követhető az állatvilág legkülönbözőbb vonalán is. Hát használjuk végre ki ezt a tulajdonságot és egyszer bátran döbbentsük rá világszerte testvéreinket a családi hovatartozásukról. A testvéri szeretet biztos nem fog kárára válni az emberiségnek.
Varga Csaba, az általam nem eléggé dicsért műveiben, gyönyörűen rávilágít a különböző nyelvek szópárhuzamainak statisztikai jelentőségére. Ugyanis pontos számításokkal bizonyítja, hogy két nyelvben két ugyanolyan szó azonos értelemmel, milyen elenyésző valószínűséggel fordulhat csupán elő, amennyiben a két nép nem élt egymás mellet, illetve nem azonos gyökerű.
No most én végigfutok egy pár nyelven és nem csak egy pár szópárhuzamot fogok felállítani, hanem szavak seregeit.
OK.. Legyen mindegyikből mondjuk kilencven a papíron való elférhetőség miatt.
A többit megtalálja az érdeklődő a megfelelő könyvekben.
Ehhez kívánok Önöknek jó ráeszmélést és gyönyört a testvéreink nyelveinek tanulmányozásában.
A felsorolt szópárhuzamok: magyar-kelta, magyar-ujgur, magyar-sumér, magyar-szanszkrit, magyar-ógörög, magyar-latin, magyar-mongol, de lehetne folytatni a magyar –török a magyar- baszk , magyar –örmény stb. nyvekkel. Az összehasonlítások örömét ezúton másnak is meghagyom. A szavak egy része fonetikusan van leírva. Az esetleges pontatlanságokért elnézést kérek.
Kelta - Magyar
Fair-Vár mar-már pacáil-pakol
Fear-férfi mír-morzsa puiciúil-pokol
Fiar-ferdít rinc-ráng,ringat faichill-figyell
Fuarán-fúrás rionn-róni faigh-fog
Mair-marad fiuch-fô imigh-megy
Mart-marha borr-forr cabhall-kabát
Fual-folyás leian-leány gean-gyám
Fuileadan-(folyó)véredény furán-fúrás bisigh-bôsít
Maille- mellé fiar-ferdít maze-mezô
Moal-málé maigh-magyaráz mez-méz
Pus-pusmog sann-szán ban-banya
Bat-bot seáp-csap bain-bánya
Gabh-kap séimhigh-simít bénaid-bánt
Bobán-góbé seinn-zene meth-metél
Acaoineadh-könnyes maith-méltó nuadhu-nádor
Égen-igény feadail-fütyöl dám-támasz
Ceann-kán-fônök fid-fa eadan-edény
Cuan-kanyar tapa-tapog tonn-tenger
Cunús-gonosz mínigh-mond nemed-menedék
Sábh-szab mná-nô fonn-vonz
Luadar-lódul caor-kerek,kör cuaolle-kalló
Imigh-megy car-kerék koll-kallódik
Iarr-jár carr-karéj yar-jérce
Tar-tér call-kell cath-csata
Corraigh-kerül gorm-korom cóitin-kötény
Sith-siet coir-kár tóch-tôke
Fuadar-fut corróg-forog tóg-tákol
Rith-rajt cur-kör ceawch-csuk
Tanaigh-tűnik cealg-csalik chich-csecse
Achair-akar chell-csel dúidin-duda
Magyar - Ujgur:
Kap- kapmak Bôszít- buzulmak Csiklik- redzsiklik
Söpör-szüpürmek Bukás-putlas Csipked-csimdas
megtisztítani-szürgen Bűvöl -büje, büjebol Csók- csokkine
Adni-ödne Csacsog –csacsras Tömör,Vas- tömör tömördek
Ugrik-jügür Kicsi-kicsik Csö (lovat biztató szó- csu
ér – erek Csalán-csakak Döcög-dübcsek
bátor- bátur Csap- csap Dörög- güldör
szakál- szakal ôrzô pár- Csardas Dug- tyk,tykmak
atya-ata Csatol –csatmak Máj- dzsiger
anya-ana Csökken-csökken Gége- gel
Gôgös- Gög ucs( mennybe repülni) kocsi- kos
homok –kum koros - kéris
jegyezni- jezik környék - körnidzsek
kever –kaur nyal- jala
kökény-kökend macska- müsük
kellék-kereklik göndör-bödür
késik- kecsikmek kavar- kavur
kévéz – kévez patkó- taka
nyűgôs- jögösüs padló-padval
rák- rák kisértet - kisi ertilet(egy ember elhalastotja)
sikoltás - csíkaras tanya –tanha(teljesen egyedüli)
só-sor papucs- tapust
sok - dzsök Tas –Tas(kôszivü-bátor)
suba –dzuva Tölt-toldur
szám- szán Türtôzik- tuzit
szeplô- szepkin Vezér- vezér
szörny – szörün Zokog- zokuldas-bokuldas
szűz – kiz Kapu- kapö
tagol- takbol Ól – hoila
tar – takr Szó- szöz
Szótár-szözluk Ökör- ököz
Tudás- tonede-tonus Majom-majmun
Kegy- kedzsür Csalogány- csalgan=éneklô
Öccs- üke Tô(növény töve) - tövi
Sárga- szárök Arany - altun
Zöld- zezild(jezild) Tűz - ates
Tojó(tyúk) – tochu Szemüveg- közeneg
Magyar - Sumér:
Abrázat- Abru azaad csuka-suga gúzs-guz
Abrosz- Ubarasu dalia-deli göröngy-girin
Aka-akó darab-dar derék-dirig
Bab-ubub bánya-banü deszka-dusuge
Bába-baba barack-baru dézsa-dusu
Babona-babuna barázda-bar dolog-dugluag
Babrál-babar birka-birga gally-gal
Borda-barda bolond-balandu ganaj-gan
Csata-sata bolt-baltu kád-kad
Csipke-siip gát-gutu kakas-gagasu
Kalapács-kalappatu konkoly-kankal megye-mada
Kantár-gantur kór-guur méh-me
Kapa-kapa hála-haala mér-mer
Kapta-kabta hiba-hipü mészáros-masaru
Karácsony-guurasumu hörcsög-ursag mocsár-musir
Kása-kas huszár-gisar munka-muunga
Kasza-kaz irha-irih néma-numu
Katona-kadunu jegenye-iagina ösztön-astin
Király-kuruigi kabát-gubbutu kosár-kusurra
Kocsonya-kusunu kacsa-kusu kuckó-kuku
Kúp-guub pocok-pusru párba-barnu
Kuruzsol-kuruslu pohár-bahar sás-sasa
Labda-libdu palást-palasutu sáv-saba
Lepény-lebenu pálca-palusu séta-sid
Lencse-lubsu palota-balatu suba-suba
Lom-lum pap-pap súly-sul
Lúg-lug pára-bara sulyok-suluag
Párol-barlu paraszt-baarasutu szablya-zublu
Patak-badag parázs-bar szakács-sakasu
Pecsenye-pes párduc-baartusu szarka-sarraku
Magyar – Ógörög
Velő - müelo- sz csizmadia-szüszmatia ház-hász
Gyűrű - güro- sz (kerek) cipô-szüpö édes-édesz
Savanyú - zumono- sz biztos-pisztosz kellemes-kallimosz
Apó, após - apphu- sz cölöp-szkolop mérges-márgosz
Kampó - szkambo- sz (görbe) pokróc-pikrosz nézés-neoszisz
Gyönyörű - gonüro -sz csendes-cendesz az-osz
Forró - purro- sz segít-szegít penész-pinosz
Fiú, fijú - hüjo- sz most-moszt retesz-rütész
Kapa - szkaposz esik-eszik szurtos-szürtosz
Kád - kád-osz füles-filesz fényes-phanosz
Kör - gür-osz ôriz-oüriz ék-éké
Őr - oür-osz ôr-oür üres-eürosz
Luk - lak-osz citera-kithara fülemüle-filoméla
Szirt - szirt-isz bolond-bolinda gólya-güalon
Szó, szav - pszof-osz szomszéd-szümpszuaté hosszas-hosszosz
Rokon - progon-osz korpa- kureba izom-iszma
Ár (érték) - ár-osz (haszon) szekrény- szekarion kalap-kalüpto
Iker - ikel-osz (hasonló) gonosz-agoniosz inas-inasz
Kapor - kuper-osz andalog-anthologe fonák-fenaksz
Liszt - aleszt-osz (őrölt) dél-dejlé fakó-fakosz
Rizsa, rizs - orüza Vörös - eürosz
Áld - alth (segít, üdvözít) Mocsaras - muszarosz (szennyes, piszkos)
Árok – oruk Fény - fain
Kút - kut-osz Főz, fő - fóz (pirít, süt)
Tábor - taphro-sz Eredj! - erejde! (eredj, kotrodj)
Hiéna - hüaina Út - oud-osz
Rág - rago-(szétszaggat, tép) tróg-(rág) Gyere! - deüri!
Horog - korok-sz Himbáll - hübball (aláfordul, aláhjlik)
Karéj - khoreja (kör) Halk - holk-osz
Piros – pürrosz Zeng, cseng, peng - ftheng
Ügyes – hügieisz Ecet-oszüté
Teljes - teleiosz Fekély - szfakel-osz
Csinos - sztenosz Baj - boa
Kopasz - kopasz
Alusz- ik - alussz-, alu-, (henyél, álmos) alusz (restség, henyélés) alu-ma (álom)
Magyar – Szanszkrit:
Agg-agh ér-ár csák-cákh
Arat-arv rés-ris csap-csap
Szeg-szagh ragya-ráds ég-agnis
Szö-szi lé-lí gyám-jam
Szöv-sziv lobog-lábh kiált-khjá
Dús-dús lép-laip tapad-tup
Dárda-dár suhan-szu tör-tar
Durcz-dhars dívik-div idô-it
Taszít-tasz hat-pat iram-ir
Tapad-tap tol-tul ill-il
Jár-já kártol-kart mag-mah
Hiány-há sarol-csár mar-mar
Garád-garh ondó-und marad-mur
Kasza-kasz viskó-vic bot-badh
Kong-kan fartat-vart berreg-barh
Kunyhó-kut válik-val pohos-bah
Kaczag-kakh vál-vil beszél-bhas
Kupak-kup metsz-mas bujik-bhud
Kurjant-kur mond-man pata-pat
Karc-karc meder-mid piti-pi
Villan-vail irigy-írszi
Hab-ap kérd-gardh
Teli-tal máll-mall
Idv-íd Kampó-kamp
Zarándok-szar Int-ní
Gyalu-dal Tenyész-tan
Üget-ikh
Magyar – Latin:
Szeg-seko piszkál-piskis szappanlé-saponatum
Szegô-sektor nép-nepos szarv-sarvus
Eredeti-hereditarius puszta-posito tud-tudo
Rovátkás-rabdotos polyva-palea irigy-ira
Torzsa-thyros sír-sirus vígad-vigendo
Poronty-parentes tart-tardo vagyok,való-volo
Pall-pello tégla-tegile tapló-tepeo
Ész-assis templom-templum rág-rodo
Ék-akies kapu-kaput rab-rapio
Öröm-oramen híány-hiátus lé-luo
Ég-ignis magas-magnus szöv-suo
Idô-ito marcangol-mordeo tör-tero
Hiu-hio marad-moror csel-scelus
Garád-gyro bot-batuo csalárd-scelerat
Kaczag-cachinnor berreg-barrio csille-scale
barrioKupak-cupula kamp-camus csípô-scapula
Sarol- sarrio gyalu-dolo csáp-scapus
Metsz-meto kér-quaero csatorna-scotia
Mond-moneo arat-aro csámpás-scambus
Meder-madeo szakad-seco csattan-scateus
Szervez-servio száraz-surulo Marad-morando
Soroz-sero szálka-surculus Morcos-martos
Sorozat-series sűrü-surkularius Morzsa-morsa
Sors-sors serken-surgo kullog-kolligo
Sorsolás-sortitio surran-surripio ad-addo
Szerénység-serenus szár-sarissa martalék-mordeo
Szörpöl-sorbeoszirt-syrtis szármány-sarmenta Mamlasz-mammulatus
Cseresznye színü-cerasinum szárad-seresco pergô-pergit
Cserfa-cerrus kampít-kampio Bólint-bolon
Szár-surus kötöz-katadeo seper-szeperat
Magyar - Mongol:
Író-urag bélyeg-belge bika-buqa
Alma-alima betü-bicsig béklyó-bugaju
Árpa-arbai bilincs-bilisük borsó-burcsai
Árkány-arganj borju-biraju csôdör-csovidar
Oroszlán-orszlan bor-bor saru-csarug
Ól –ail búcsú-bosig sereg-cserig
Bátor-bátor bölcs-bögrcsi csepp-csöb
Bojtorján-baldurjana bôséges-bögen csökken-csökö
Balta- balta bögöly-bögüne som-csöm
Béka-baga búza-búdai tábor-dobqur
Gyürű-dörô karika-garxi kebel-kebeli
Dél-dül kölyökkutya-gölök kép-keb
Tűr-dűr iker-ikeri köpenyeg-kebeneg
Örökké-űrd ér-íru kender-kencsir
Ölyv-elé gyárt-jar kicsi-kicsig
Eme-eme,nô tű-jű küllô-kili
Érdem-erdem gyúr-júr karvaly-kirgui
Erô-erke ildom-dzildam kék-kök
Üröm-erme gyümölcs-dzims kökörcsin-kögoldzirgene
Kar-gar ír-jur kende-kündü
Köszön-küse csapda-qabqan homok-qumai
Kôris-kürüs kantár-qantarja kor-qurom
Orosz-oros kos-chus szatócs-sadaja
Szakáll-sagal szálfa-sál szám-sana
Szeplô-sebke serke-sirke tanú-tani
Zerge-serke sár-siroi tarló-tarij
Söpör-sűr szűnik-sönö tepsi-tebsi
Süldô-silüge tár-tár teker-tegerme
Sárga-sira tyúk-takija teve-teme
Tengely-tenggelik tôr-tór torma-turma
Tenger-tenggis tükör-tögerik tömény-tümen
Túzok-tódog törvény-törö ok-ug
Ige-ige ökör-ükör ünô-une
Ürge-ürge ôr-üre
Most ugorjunk egy úgynevezett szláv-nyelvcsaládba sorolt bolgár nyelvbe, akikrôl tudjuk, hogy elszlávosodott hun testvéreink.
Magyar- Bolgár:
Bük-buk kocsány-kocsan róka koma- kuma lisza
Kakas-kokoska kocsma-kröcsma kutya-kucse
Tepsi-tepsija macska- macska barázda-brazda
Tabló-tablo szoba- szoba sonka-sunka
Lucerna-ljucerna mostoha-mascsecha szita- szito
Gereblye-greblo gesztenye-keszten karfiol- karfiol
Kulcs-kljuc zseb- dzsob tészta-teszto
Vihar-vichör vasvilla- vila kupa-kupa
Udvar-dvor rozsda-rözsda ebéd- objad
Kukorica-kukoruz sapka- sapka puska- puska
Szemét- szmet bolha-bölxha
Buzogány- buzdugan dinnye-dinja
Pogácsa-pogacsa Szappan-szapun
Kormány-kormilo Rák-rak
Báty-batko Tiszta-csiszto
Csizma-csizma Szalma-szlama
Ha ezen rövid gyűjteményt, mert valóban rövid, ha a sok száz meg helyenként több ezer szópárhuzamot veszem figyelembe, összevetem a tamana eredményeivel, mely 94 ősi Kárpát-medencei magyar egy-két szótagos nevet mutat be négyszázhetvenöt azonos párjával az öt földrészen, akkor gondolom nem csak nekem adatik meg az a szabadság, mely átvilágít azon a történelmi ködön, mely övezi ősmúltunkat.
Dr. Horkovics-Kováts János