SZITTYA - SKÓT - MAGYAR KAPCSOLATOK

Tomory Zsuzsa

Honi történelemtanításunk skót-magyar kapcsolatokkal nem foglalkozott. E néppel való személyes találkozás azonban óhatatlanul is gondolkodóba ejti a látogatót, különösen a skót nevek kezdő Mac szótagja (az ireknél Mc), mely nyelvükben fiút, leszármazottat, valakinek a magját jelenti. Például a MacArthur név magyarul Artur magjaként értelmezhető ahol a skót Mac és a magyar mag édestestvérnek bizonyul. Ezen első nyelvi kapcsolat észlelése maga után vonja az éberebb szemlélődést, s lassan a helynevek „magyaros” hangzása foglalja el gondolatainkat, amikor például Bala tóról, Don folyóról hall az ember, s a Thames folyó is Temesünk emlékét ringatja. A megismert skót emberek nehéz történelmi sorsa, a történetírók népüket elmarasztaló megjegyzései, szabadságszeretetük, jólelkűségük mind rokon érzéseket váltanak ki bennünk magyarokban. Még kedves hangszerük, a duda is ismerős, hiszen ők is a birka bőrébe fújják bújukat, mint magyar juhászaink. A Don folyó neve az orosz Dontól a Dunán át a Brit szigetekig egy egységes népi jelenlétnek a hírmondója. Az angliai Donban talált rovásírásos ládikó ugyancsak ezen műveltségi réteg hírmondója. Hol, mikor kezdődött ez a kapcsolat? A magyar magnak megfelelő Mc, vagy Mac név a skótok szittya azonosságtudatának egy korábbi rétegét hozza felszinre, mely a kárpátmedencei magyar őshazába vezet.

A skótok napjainkban ismét erősödő függetlenségi vágya nem szalmaláng, századokra visszamenően él a népben.  Az 1320-ban írt latin nyelvű Arbroth-i Deklaráció   (Declaration of Arbroath), melyet 1320 április 6.-án hirdettek ki a Skócia keleti partján épült Arbroth apátságban, mely a híres St. Andrews székesegyháztól nem messze, északra van. Az irat célja az volt, hogy meggyőzze az avignoni XXII. János pápát arról, hogy a skótok önálló országot képeznek, s ezért az angol trónkövetelést jogellenesnek minősítse. A híres skót harcos, Robert the Bruce legyőzte az angolokat Bannockburn-nél 1314-ben, s visszafoglalta Berwick-on-Tweed határmenti helységet az angoloktól 1319-ben. Ezen irat érdekes része, hogy a skótok önmagukat a szittyáktól származtatják. Ez a szittyáktól való származástudat e nép ősi népi emléke és öröksége, hiszen hovatartozásuk tényét, mint örökséget adják tovább utódaiknak, mint ahogy népünk is ezt teszi a mindenkori uralkodó réteg ellenkezése dacára. A közös szittya rokonságtudat fényében vizsgált skót hagyományok a skót-magyar rokonság számos, eddig nem is kutatott, de élő szálát erősíthetik.

A skótok történelme a Brit Szigetek kelta népességének történelmével fonódik egybe. Ezek története nemzetalakitás előtti ősidőkig megy vissza, s alapja egy egységes ősműveltség. Ősregéik fénylényekkel, tündérekkel, óriásokkal népesítik be e vidéket. Ír legendák szerint első lakói a Fir-bolg-ok. A Fir szórész férfit jelent. Első ismert történelmi szerepük a saját írással rendelkező pikteknek van. Eredetük vitatott, állítólag szkitiából jöttek a Kr.u. 3. században. Királyuk Sodrik a honfoglaló háborúban meghalt. Caithness területére lettek száműzve, ahol igen elsokasodtak, s új területeket is benépesítettek. Erp nevű vezérük fia Drust, a későbbi Trisztán a rege szerint száz évig uralkodott. Társadalmuk anyajogú. Érkezésükkor már volt saját írásuk. Tetoválták magukat, mely szokás némely szittya leleten is megtalálható. A piktek a Kr.u. IX. században egyesültek a skótokkal. Az anyajogú pikt társadalom hagyományai egyengethették az útat később Szt. Margit királynő  vezető szerepének elfogada felé.

A „Végzet köve” (The Stone of Destiny) volt a Szigetek őslakóinak koronázó helye. A koronázás a szittya eredetűnek feltételezett pikteknél hivatalosan Scone-ban, Perth közelében történt, mely hagyományos királyi koronázó helyük volt. A koronázandó egyén a „végzet kövén” foglalt helyet. Az ugyancsak szittya eredetű Skótoké volt az Albany-nak nevezett terület. Lassan mind jobban elfoglalták a korábbi pikt részeket, mikor egy hűsük, Kenneth MacAlpine arra hivatkozva, hogy pikt vér is folyik ereiben, a skótok és piktek királyává avattatta magát. A skótok szerint ezt a követ egy Tea nevű királyleány hozta magával Írországba, ahol férjhez ment Tamairhez. Elkeresztényesedett mythologia szerint Ábrahám ezen a kövön aludt, amikor a mennyei létrán az angyalokat látta fel, s alá járni. E hitrege viszont így a kő származási helyeként Ur városát jelöli meg, ahol minden valószínűség szerint ugyancsak szent kő, koronázási, vagy egyéb szent szertartás alkalmával használt tárgy lehetett, különben nem hozták volna messze földről magukkal. Tea és Tamair neve maga is a sumir-szemere műveltséggel, a folyamközi szem templomokkal, s egyúttal nedű szavunkkal, Temes és Thames folyók nevével van összeköttetésben. Tara vidékén máig is jól látható kerek földvárak vannak, s ezek Tara nevét is a magyar tár-tér szócsoporthoz, sőt Turán nevéhez is kapcsolják. Azóta e kövön koronázzák a királyokat. Fergus herceg, Dalriada alapítója hozta el a követ Írországból Iona szigetére; e név kapcsolatban van a jász néptörzs Ion nevével.[1] Később Kenneth hozta el a követ Scon-ba. Innen később I. Edward Westminsterbe vitette, ahonnan 1996-ban II. Erzsébet királynő parancsára visszaadküldték Skóciába.

Miután véletlenek nincsenek fel kell figyelnünk arra, hogy Skóciába most költözött vissza koronázó kövük, ugyanakkor a magyar Szent Korona visszaköltözött az országházba, mindkettő koronázásra készen. Arra is figyelnünk kell, hogy Szántai Lajos előadása szerint a magyar királyok koronázáskor dobogón állnak a Képes Krónika rajzaiban, mely dobogót Dobogókővel hozza kapcsolatba. Vajon a skót végzet köve és a Dobogókő milyen kapcsolatban lehet? Valami ismeretlen, szent vonulat köti össze a kettőt a feltámadás reményében.

Magyar fogadalmi szertartásaink része az eskű, mely szó kő szavunkat rejti magában. Magyar Adorján szerint némely magyar nemzetségnél szokásos volt meteorkőre, mint tiszta, égből esett, érintetlen tisztaságú tárgyra esküdni a biblia előtti időkben. Ilyen szent kő napjainkban a muzulmánok híres fekete köve, mely meteorkövet Kaba, sőt Csaba néven is tisztelik az ottani lakósok.

Hét tagú tanácstestület kormányzott a király távollétében. Ugyan ez visszhangzik az Árpád vezette hét vezér szerepében is.

Molmutin egy új királyi család alapító tagja uralmát a kettős királyság alapelvének megfelelően osztotta fel fiai Belinus és Brennius között. Belinus volt a fő király, testvére Brennius az északi részek ura. A kettős királyság fogalma őseinknél ismeretes volt. Neveik a B-L és B-R szócsaládon belül rengeteg magyar kapcsolatra hívják fel a figyelmet.

A skótok korábbi szittya ősmúltukkal is foglalkoznak napjainkban. Jelenleg a középkeleti szittyákkal való rokonságot igyekeznek feltárni, s ezt az „elveszett” tíz izraeli törzzsel való lehetséges kapcsolatukkal is magyarázzák. Ezen a ponton figyelmeztetni szeretném skót testvéreinket arra, hogy bár jelen korunk történetírói nem szeretnek emlékezni a szittyák közelkeleti jelenlétére, eltörölhetetlen bizonyságként állnak még ma is a valahai Scythopolis város falai emlékeztetve az utókort ezek szittya építőire, lakóira, uraira. Diodorus Siculus szittya eredetmondája szerinttc "Diodorus Siculus szittya eredetmondája" \f C \l 1 Scythes utódai hatalmukat Egyiptom Nilus folyamáig, majd egyfelől a Keleti Óceán felé, másfelől a Káspi-tengerig és a Maeotis taváig is kiterjesztették. A skót legendákat tehát a történetírók munkái is támogatják, s a két nép egyiptomi találkozása a valóság birodalmában is megtörténtnek tekinthető. Érdekességként megemlitem, hogy Skythes fia Pálos Magyarország szent Pilis hegységének egy barlangjában nyugszik várva ébredését..

Eredetregéjük szerint egyik nemesük feleségül vette az akkori egyiptomi fáraó Scota nevű leányát, s az ő neve után nevezik skótoknak magukat. Egyiptomból később kiűzték őket, s miután negyvenkét évig vándoroltak új hazát keresve, végül Spanyolországban telepedtek meg. E vándorlás messze megelőzte a mózesit. Spanyolországban maradtak ezer évig, majd továbbmentek Írország Argyll nevű tartományába, melyet ők maguk Dalriada néven hívtak. Királyaik első lakhelye Dunadd volt. Mindezen nevek alakban és értelemben magyar nyelvünkhöz kapcsolódnak. Mielőtt az angol szigeteket elfoglalták, egy Cessair nevű királynő uralkodott ott, kinek apja Bith, Noé fia. A Bith név víz szavunk rokona — ami a vízözönt „megúszó” család esetében érthető — és a magyar B-Sz szócsoport része. Más legenda szerint az özönvíz egyedüli túlélője Fintan volt e vidéken, az alakját tetszés szerint változtatni tudó, halhatatlanná vált ember. Fintan neve fény szavunkkal rokon, s az előbb említett tulajdonságai is a tündérkorszakkal hozzák kapcsolatba. Ezen alak változtatás és az örök élet keresése népmeséink szerves része.

A skótok Brit szigetekre való érkezése előtt már megalapozott, magyar rokon műveltség nyomai találhatók a Brit szigeteken és Skóciában. Később is több hullámban jelentek meg rokon népeink e területen. Az utólsó egy ilyen nagyobb hullám a Marcus Aurelius római császár idején, katonai szerződés keretében Angliában szolgálatot teljesítő 6. római légió jász, illetve szarmata katonaságának érkezése. A velük kapcsolatos vidékek földrajzát, történelmét kutatva feltünő a sok magyar rokon földrajzi név, melyek a szarmaták korát ezredekkel előzték meg, s írták e vidék földrajzába magyar és velünk rokon népek jelenlétét. A Brit Szigetek történelmének legnagyobb ismerője Littleton professzor a szarmatákat rokonítja a szittyákkal és az alánokkal.

Az angol regék nagy királyának történetét a szarmatáktól örökölt emléknek tartja. Az Arthur legenda egy hősének, Sir Lancelotnak a személyét viszont a Kr.u. V. században nyugatra érkező alánok hason nevű és szerepű egyéniségével azonosítja. Ugyancsak szarmata-alán műveltségi körbe sorolja az Arthur király kardja, a kerek asztal, s vitézei regéjét, a Grál edény legendáját, mely a keresztény századok során az új hit hagyományaival bővült, bár ezeket a hivatalos egyház nem támogatta. A Brit szigetek kelta és skót lakóssága előtt tehát nem voltak idegenek ezek ősidőkből származó, magyar jelenlétet idéző helynevek, hiszen kárpátmedencei, illetve egyiptomi jelenlétük idején már találkoztak ezekkel.

A  magyar hangzású földrajzi neveket a helybéli hagyományok is támogatják, melyek magyar meséinkkel közeli rokonságot mutatnak.

Ezek között két őshagyományt említek csak meg:

A fehér ló a Brit szigetek őslakóinak híres jelképe volt. Erről az Uffington-i fehér ló földbe vájt, hatalmas képe, vagy a Silchester-i érmék lova is hírt ad. Mindkettő szerint önmagukat az ott lakó ősnép is a „Fehér ló fiának” tartotta magát, s ma is gyermekáldás ügyében e fehér lóhoz vándorolnak az asszonyok. Alfred királlyal is kapcsolatos egy ilyen fehér ló ábrázolás. A király nevét „Elf-rede”-nek magyarázzák; a szó első szótagja tündérkori eredetről beszél. Bátor, művelt egyéniség, s törvényei a vérontást szüntették be. Ugyancsak e vidéken egy „Ló-istennőt” is tiszteltek Epona név alatt, kinek tiszteletét később a rómaiak is átvették, ahol Reginának hívták. Nevében pannon népünk nap és fény szava rejtőzik; a ló és lovasa együttesen a pannonok Panna Nagyasszonyát jelenti, s élet és napjelkép.

Cerne egy Helith, Helis, vagy Heil nevű istenség tiszteleti helye. A Cerne-i óriás földrajza egy kallót tart kezében, s kétségtelen termékenységi jelkép voltának más jeleit is ékesen feltüntették a múlt idők művészei. Itt mind a helységnév, mind az istenség neve kör, kel, illetve Kolos, Kallós szavunkkal kapcsolatos. E nevek számos magyarországi helységnévben fennmaradtak, s az erdélyi Kolozsvár neve is ezen ősi nevet őrzi. E szócsoport terméke a rómaiak kallóval ábrázolt Herkules istensége is, de ők e nyelvi összefüggést már nem értették. Ide tartozik a görög írók említette szittya Kolaxis, s Heracles fiának Gelonosnak a neve is.

A Kent tartománynév jelentése rúd, ami hímségi jelkép, s kan szavunkkal rokon. A ’Cantabria-i’-nak nevezett nép északnyugat Spanyolország kelta lakóssága, akiket Agustus hódított meg. Agricola, Britannia kormányzója (Kr.u. 78-85) a belgiumi tungri népből telepített át ide embereket a rend megszilárdítására. Belgium korabeli térképén mint Civitas Tungrorum van feltüntetve.

Kent egy ősi királya, vagy hőse volt Brethwald, később ez a név méltóságnévként marad fenn. Aethelbert Kr.u. 597-ben uralkodott Kentben, Northumbria királya Aetelfrith volt. E nevek királyi származást jelölnek, s az Atilla-Etele fogalomkörbe tartoznak.

Kent Cantium, illetve Cantawara első szótagjával azonos a magyar kanta, kancsó szó, s az ebből eredő latin cantharus, görög kantharos szó, mely egy bizonyos kétfülű, kantáros kancsó neve. A kanta befogadóképessége nőiségi, a belőle való öntés, ontás hímségi, s e kettő együttesen életejelkép a világ különböző műveltségeinél. Pogány vallások templomai előtt rendszerint vagy természetes forrás, vagy mosakodásra alkalmas kút, vagy medence volt, ugyancsak a hímségi-nőiségi fogalmak kifejezésére, ami a római katholikus templomokban már csak a kis szenteltvíztartóvá szelidült. Magyar Adorján feldolgozása alapján ezek a régi, kereszténység előtti magyar egyházak a női test felépítését követték; befogadó rendeltetésük valóban nőiségi jelkép. Nyelvünkben az anyaszentegyház szó kereszténység előtti időket idéz. Addig, amig az Ég, tehát Isten nevéből eredő egyház szó szellemi közösséget, az anyaszentegyház anyagi épületet, s földi menedéket jelent.

A rómaiak elfoglalt területeiken egy már megalapozott vallási központban építették fel saját templomaikat, így Kentben, illetve Cantawaraban is. Itt Apollonak építettek szentélyt, s ez elárulja, hogy naptiszteleti hely volt az őslakósság körében is. Ennek helyére a keresztény korszakban St. Augustine tiszteletére építettek 597-ben apátságot, s ez vált később a Canterbury érsekséggé.

A kancsó egyik népi neve „Kincső”, amivel egy népcsoportunk a Göncöl szekeret nevezte el.[2] E név az ég felé irányítja tekintetünket. Kincs szavunk fényt, gazdagságot is jelent. Cantawara ősi neve szerint e vár életet, fényt, gazdagságot is rejtett magában. Cantawara utólsó „-vára” szótagja avar, illetve várkun népünk itteni jelenlétét idézi.

David McRoberts történetíró munkája említi a Skót központi hatalom kialakulásának rögös útját: A római légiók visszavonulása után a Brit Szigeteken a kora ötödik században négy királyság kezdett lassan kialakulni a mai Skócia területén: Cumbria, mely Glasgow és Carlise között terül el, Bernicia a Firth of Forth-tól Tyne-ig terült el, s Scotiának hivták Argyllshire-t, néhány nyugati szigettel egybekötve. Ez utóbbiakat az írországi skótok lakták, a terület többi, északi és keleti része a lazán körülhatárolt Pictavia volt, melyet a történelemkönyvek – talán csúfnévként használt – Pict néven emlegetnek, ami “festett embert” jelent.

Az önmagukat szittyáktól származtatott skótok Argyll-i királyságának neve Dalriada. Argyilus királyfink népi és a későbbi irodalomba is átmentett alakja máig ismert, s őskori hagyományok része. Dalriada egy Kr.u.VI. századbeli híres vitéze Colum nemcsak írástudásáról, de mérföldre is elható hangjáról volt híres, melynek segítségével könnyen tudott seregeket toborozni magának. Ezt figyelembe véve a Colum nevet mássalhangzói után kürt szavunk gyenge kiejtésű másának tekinthetjük. Tekintettel arra, hogy működési köre Szent Finnian templomához kötött, s a Finnian név kereszténység előtti időket idéz, így Colum is egy ősi személyiség utódja kell legyen, ki Dalriada névadója volt, harcra hívó riadó dal értelemmel. Korai magyar nyelvünk a jelzőt a jelzett szó után, azzal egybekapcsolva is használta, Becskerek helynevünk mintájára, mely Kerek Becs (vár) értelmű. Dalriada későbbi királya a skót Kenneth MacAlpine volt Kr.u.843-ban. Elfoglalta a piktek területeit, s a „Végzet Kövét” (Stone of Destiny) ő hozta Albanyba.

Az Ír sziget benépesítése öt hullámban történt. Az egyik ilyen hullám a Historia Brittonum szerint Partholon és ezer főből álló népe volt, kiket hazájukból Kr.e. IV. században száműztek, s így érkeztek a Brit szigetekre. Geoffrey Manamouth ugyancsak ebbe a korba teszi őket, de szerinte Spanyolországból jöttek Orkneyba, majd onnan királyi engedéllyel telepedtek le Írországban. Egy feltevés szerint a mai írek az ő ivadékaik. Földműveléssel, állattenyésztéssel, sörfőzéssel és építészettel foglalkoztak, s így a békés életmód alapfeltételeit hozták magukkal. Partholon leszármazottai Nemed és Fir-Bolg idővel kis királyságokat alapítottak. Partholon neve, száműzetésének története part, pártos szavainkkal, s a Párthus birodalommal mutatnak kapcsolatot, s további kutatómunkát érdemelnek.

Nemed neve Nimródra emlékeztet. A magyarul nem beszélő J.B. Hannay szerint mint ősapa szerepelt, s nevének értelme „The begetting rod”, azaz „nemző rúd”. Ipolyi felhozza Müglein tolmácsolásában a Chronicon rythmicum 6. szavait: Nemprot avus Hunorum / triginta cubitorum / me recolo legisse / in longum extitisse, mely tehát Nimród óriási, valóban nemzetatyához méltó méreteiről beszél. Nimród itt a nemző erőt  jelképező rúd neve. A Brit szigetek óriási férfirajzai ezen gondolatkörhöz kapcsolódnak, s gyermektelen asszonyok ezeket az óriás-rajzokat mai napig is tisztelettel látogatják gyermekáldás reményében. Az óriások legtovább Cornwallban maradtak fenn, mely „Gogmagog” származási helye is. Ipolyi említi még a sajátos Nemere nevet, mely részben egy magas hegy neve, részeben pedig „éjszaki székely szél, mely még az embert is megöli.” A Nemere szó összetételében ismét a megtermékenyítő, nemző erő fogalma van képviselve. Tudjuk azt is, hogy a szélnek nemcsak pusztító, de megtermékenyítő hatása is van, mikor a virágok beporzását elősegíti. Székely népdalunk erről a következőképpen emlékezik meg: „Nemerének hideg szele, / fú a kalászos rétre le / attól rózsám meg nem fázik, / sőt inkább megpirosodik.”[3]

A skót hagyományokból tehát pontos értesüléseink vannak a legősibb időkből fennmaradt nevekről, s azok bizonyítottan kelta eredetéről. E legkorábbi réteg őrizte meg számunkra a Fin-ek mondáit, szavait, s a skótok, mint késői bevándorlók, feltehetően felvették az őslakosság neveit, s szokásaik nagy részét. Őstársadalmukat apajogúnak tudták. A negyven általam kijegyzett és kelta eredetűnek mondott név közül csak hét olyan név van, mely nem Mac (mag, férfi) kezdetű, s ezzel magyar eredethez kapcsolják családjukat. A skót családi nevek Mac, kezdőbetűi alakban, hangzásban és értelemben a magyar mag szó azonosai. A skót történelem igen előkelő helyét elfoglaló MacArthur család mai magyar nyelvünkben Arthur magját jelenti, s Arturfinak is fordíthatnánk. A fi szó viszont a keltában is gyermeket jelent.

Számunkra érdekes az is, hogy a negyven ős-skót család közül tizenkettőnek lakhelye Argyl, s e hely neve az ősi Árgyélus királyfink emlékét idézi. Tárgyunk szempontjából igen fontos megemlíteni, hogy a legősibbnek tudott skót családok temetkezési helye Iona, mely név a dunántúli jászok Ion nevét őrizte meg, de kapcsolódik a jász és gyász szavak ismeretéhez is. Az Ionreach család Kintail tartomány ura, s itt is a jász és kún indítékú neveket egymás mellett találjuk, mint a világ sok más pontján is, de főleg hazánk jász-kún területén. Jelen korban a MacKenzie család eredezteti magát tőlük, s így a Mac előnév mind a Ion, mind a Kun népcsaládot a magyar törzzsel kötik össze.

E családok jelképes virága majdnem kizárólagosan a fenyő, vagy valamely örökzöld növény, s ezeket hagyományosan kalapjukra tűzve hordják. Az örökzöld fenyő fehér hún törzsünk jelképes növénye volt. A ruháik színe, s a fent említett virágok az illető család tulajdonát képezik, ezeket más család nem alkalmazhatja, mint ahogyan nem alkalmazhatná a család címerét sem. E színek és virágok viszont egy címer előtti ősi korba visznek bennünket vissza. A fény korába, amit Aranykornak ismerünk.

Legősibb és legelőkelőbbnek számít a MacArthur család, kiket királyi származásúnak tart a skót hagyomány. Az angolok a család fejét kivégeztették, birtokaikat elkobozták. Virágjuk a kakukkfű, címerükben pedig egyenlőszárú napkereszt, s három korona található. Ezek ismét az Aranykorral kapcsolatosak. Nevük idézi az Arthur legenda hősét, kinek személye körül összpontosul az Isten kardja hitregénk majdnem minden eleme. Vitézei között megtalálhatjuk fiát, Bors vitézt. A Bors családnév kapcsolódik Borsod vármegyénk nevéhez. Sz. Czeglédi Ilona régészünk az Archaeologiai Értesítőben megjelent cikkében a Bors nevet szlávnak minősíti [4], s nem veszi figyelembe a hazánkban számtalan helyen előforduló Bors alapú helységneveinket, valamint a bors szó magyar nyelvi kapcsolatait. Pl. Bors falu Biharmegyében, Borsa falu Erdélyben és Máramarosban, Borsád puszta nevek Veszprém megyében, s egy jó térkép segítségével folytathatnánk e sort. Magam a kerek, kemény gömb alaku bors nevét a B-R szócsoporton belüli, kerekséget kifejező ősmagyar szónak tartom. Rokona a boróka (a gyalogfenyő kerekded, csipős bogyója), amit a székelyek borsikának neveznek.[5]

Honi tudósaink közül Szabó Miklós vizsgálta a kárpátmedencei kelta névanyagot igen lelkiismeretesen Pannonia területén, az I. és II. századokból. A nevek kutatásánál a görögöt vette alapul, mert „jellemző, hogy a római személynevek legrégibb rétegében is alig-alig fedezhető fel közös indoeurópai szisztéma.” Óír névként említi Cuchulainnt, mely név első „ku” (cu) szótagja kutyát jelent e nyelven. Ilyen „ku” szótag nemcsak kutyáink gyűjtő elnevezésének első szótagja, de a jellegzetesen magyar kutyafajták, a kuvasz és komondor nevének kezdete is, fejük ék alakját is jelképezve e szóval. Ku szavunk fordítottja rejti magában húnjaink ék szavát. E két szó összefüggése természetes, hiszen az első ékeket kőből pattintották. Szigeti ősi ír névnek mondja a Setantii törzs nevét, „nyugati értelemmel”, ez viszont kapcsolódik a magyar sötét szóhoz; a „nyugat”, napnyugta és a „sötét” szavak értelmileg összetartoznak.

Potzneusiedl-Gattendorf lelőhely feliratán lévő „mutsa”-nak írt kelta szót a magyarul nem beszélő német kutató, Holder „mocsok” értelemmel fordítja.

Szigeti kelta névként hozza fel a walesi Euryn család nevét arany értelemmel. Számos „matu” összetételű nevet említ, mint Matumarus, Matugenta, Maturus, Matto, Matta; e nevek összefüggésben állanak a magyar „mét”, a „megye” föld jelentésű és „mező” szavainkkal. Szabó Miklós ezeket az M-T szócsoportu szavakat a medve szóval is azonosítja, mely népünk napvallással kapcsolatos jelképes állata volt. Szabó nem használja az állítólagosan venéttel keveredett kelta népesség neveit, melyek közül ki kell emelnem az Il(l)o szócskával kapcsoltakat, mint Ab-ilus, Bas-ila, Diar-ilos, Suad-illus, Mag-ilo, Cucc-illo; e nevek kapcsolatban állanak nyelvünk élet, lélek és illó szavaival. [6]

A kelták kárpátmedencei jelenlétük alkalmával bővebb kapcsolatba kerültek magyar népünk nyelvével, műveltségével. Az Ír szigetek elfoglalása idején annál könnyebben őrizték meg az ottani magyar őslakosság emlékét, mely mai napig fellelhető műveltségük különböző megnyilatkozásában. A kelták nevét, s annak változatait Dr. Baráth Tibor a magyar keleti szóból eredezteti.

A kelták Kárpátmedencéből nyugat felé vándorlásával kapcsolatos a Hallstatt-i és La Tene műveltség. A késői Hallstatt híres települése a Duna melletti Heuneburg (Húnvár), melynek lakói a művelt és letelepedett élet minden vívmányával rendelkeztek, s rendszeres kereskedelmi kapcsolatot tartottak fenn a földközi tengeri műveltségekkel is. Nyugati szakemberek ez utóbbi hatásnak tulajdonítják a kelták fejedelmi életmódját, építkezését.

A Szajna mellett, a Lassois hegynél feltárt kelta királyleány sírja semmivel sem maradt el az ismert etruszk, vagy egyiptomi sírok pompája mögött. Az aranyékszerek mintájában „klasszikus részletek, mint az igen összetett palmetta keveredtek a bennszülött Hallstatt és nomád mintákkal” [7]. Nem árulja el e könyv írója, hogy abban a korban, a Kr.e. V.században, a bennszülött Hallstatt és a klasszikus műveltség is ősnépeink díszítőművészetével van szoros kapcsolatban. Arról sem tesznek említést, hogy a kárpátmedencei ősműveltség nyugat Európába sokezer éves késéssel érkezett csak meg.

Tekintettel arra, hogy a „pokoljáró hősök” idejétől kezdve már megalapozott volt az Írország és Magyarország közötti kapcsolat, jogosan hisszük, hogy ezek a kapcsolatok már a kereszténységet megelőző századokban alakultak ki. Ennek első ismert írásos emléke a XIV. századból származik, a bécsi udvari könyvtár, és a Melki Apátság könyvtára őrzi egy losonci pap ide vonatkozó kezemunkáját [8] Oxford első beiratkozott tanulója is magyar volt. Neve a beiratkozás szerint Nicola de Hungaria, kinek neveltetését 1193 és 1196 között Oroszlánszívű Richárd, Margit királynő sógora vállalta.[9] Nem véletlen a Magna Carta és az Aranybulla születésének időbeli közelsége sem.

A Brit szigetek költő-énekesei között leghíresebb volt a walesi Taliesin. Nevét Radiant Brow-nak, Sugárzó Szemöldökű-nek magyarázzák. Neve első szótagja (tal) mind a fény jelentésű dél szavunkkal, mind Táltosaink dalos hagyományával kapcsolatos. A név második szótagja (sin) szem, s néha szen-nek ejtett szavunkkal azonos. Nevének magyar értelme Fényesszemű. Ugyanezen szócsoportba (T-R, illetve T-L) tartozik Arthur király neve is. Taliesin költészete az ember születése előtti életről beszél: „...Eredeti honom a nyári csillagok vidékén van...” E „csillagok hona” kapcsolatba hozható az Arctoúros csillagképpel, az ég látszólagos forgásával, s a magyar Csodaszarvas legendával is. Ugyanakkor a Fényesszemű jelenthetett csillagot is a Csillagszemű Juhász mesénk, s az Argus legenda tükrében egyaránt.

Skócia királyát, Albactanust a trójaiak megérkezése után 25 évvel egy harcban megölték a hunok egy hagyomány szerint, Kr.e. 1070 táján[10]. Később a Sziget délebbi részeiből Locrinus kiűzte őket, s a hunok vezére, Humber a harc közben folyóba fulladt. E folyót azóta nevezik Humbernek. Prof. Ashe a név eredetét csak valószínűsítve mondja brit eredetűnek „jó folyó” értelemmel. Humber neve a hun népnévvel kapcsolatos. Apajogú hun társadalmakban a folyóvíz hímségi jelkép volt; ondó szavunk ont, önt kapcsolatai mai napig megőrizték e gondolatot, s így folyóval való kapcsolata értelemszerű. Prof. Ashe a hun nevet késői tévedésnek tartja, hiszen századokkal megelőzi Atilla hunjainak jól ismert európai jelenlétét. Nem ismeri, s így nem is tudja figyelembe venni a magyar népek közé tartozó európai hún ősnépet. Az ő szótárukba tartozik például a hon, angolul home szó, a magyar hím gyűjtőnév, az indoeurópai eredetűnek hitt latin homo, angol human ember szó, s a magyar indítékú „homu”, hamu szavunk, hogy csak néhányat említsek ez igen tágas szóbokor szavai közül. Hamu szavunk az otthont, a házi tűzhely melegét jelentette; e fogalom költői kifejezését találhatjuk például Hammas Jutka meséjében, s a Szarvassá Vált Fiú erdélyi legendában, Bartók Cantata Profana című művének tolmácsolásában.[11]

Kedves édes apánk                              Karcsú lábunk nem lép

Te csak eredj haza                                Tűzhely hamujába,

A mi édes jó anyánkhoz!                       Csak puha avarba;

De mi nem megyünk!                            A mi szájunk többé

De mi nem megyünk:                             Nem iszik pohárból

.........                                                   Csak tiszta forrásból.

Bartók e művének korunk számára oly fontos jelképrendszerét Pap Gábor dolgozta fel idézett művében. E kapcsolatok végleges kidolgozása a jövő tudósaira vár.

Ugyancsak folyóvíz nevének keletkezésével kapcsolatos a következő legenda. A Szigetek történelmének egy korai alakja, Locrinus beleszeretett egy Estrildis nevű „germán” leányba, aki hét évig kedvese volt, s kisleányt is szült neki. Locrinus távollétében felesége mind az anyát, mind gyermekét Habrent belefojttatta egy folyóba, melyet azóta a kisleány után Habrennek hívnak. E név vált később latin nyelvterületen Sabrinává, angol nyelvterületen Severn-né Ashe szerint. Se Habren, se Sabrina, se Severn etimologiáját nem ismerik, s nem magyarázhatók az indogermán nyelvekből. A hét évig tartó szerelmi kapcsolat a regealkotás ősi idejét idézi. Annyit minden esetre megállapít Ashe, hogy e két név időtlen időkbe vezet vissza, s tulajdonképpen az ősi hagyományok szerinti vizek védőszelleméről van szó.

Magyarban a hab szó vízzel kapcsolatos (belevetette magát a habokba), s a hableányok fogalma sem ismeretlen népi hagyományainkban. A Sabrina és Severn név első szótagja víz és visz, s a vízzel kapcsolatos megtermékenyitést jelentő szavainkkal azonos. Tekintettel arra, hogy Anglia víznevei hangsúlyozottan brit korszak előttiek, s azok ma létező folyóneveinkkel egyeznek, vagy értelmüket magyar nyelvünk segítségével könnyen értelmezhetjük, a Sziget őskori lakósságában is ősmagyar népeinket ismerjük fel. A nyugateurópai vonalat a hivatalos magyar őstörténetkutatás eddig teljesen figyelmen kívül hagyta az ázsiai eredet tévtana miatt, ezzel megfosztva a nyugati műveltségeket országaikban fennmardt hagyományok megértésétől.

Belinus, Molmutin fia, a kettős királyság fő királya, testvére Brennius az északi részek ura. Belinus neve palóc népünk Napistene nevét idézi, mely Béla férfinevünkben máig is fennmaradt.

Athelney a Somerset-i Glastonbury vidékén lévő mocsárvilág neve. Athel itt az Etel, Itil folyónevek nyomán víz értelmű, s egyúttal Atilla Etele nevével is összefüggést mutat. Érdekes még az angol nemesség „ætheling” címe, mely királyi vérből való származást jelent. Korai és óangol hímnemű alakja ætheling, nőnemű alakja æthelu. Az æthelu szó értelmében, mely királyi származást is jelent, Etelköz szavunk értelme „királyi köz” jelentéssel bővül, ahol köz szavunk a szülő anyaöl fogalmát is magában rejtette éppen úgy, mint a folyókkal védett területet. Ennek példája ma a Duna-Tisza köze kifejezésünk. Csallóköz (Fényesköz) szavunk is hasonló értelmet őrzött meg. Tekintettel arra, hogy a brit legendák beszélnek hunokról az Atillát messze megelőző korban a Brit szigeteken, úgy ez a cím is a Brit birodalom kialakulása előtti időkbe vezet, s megőrizte egy ősi hún tisztség nevét. Ezek szerint Atilla Etele neve királyi herceget is jelenthetett, mely, mint Bendegúz fiát meg is illette. Neve Anonymusnál Athile alakban jelenik meg (Anon. 1 és 5). Neve későbbi, kettőzött „t”-vel való írása már csak a germán nyelv követelményeinek megfelelő módosítás. Neve egyúttal a királyi szittyák törzséből való származást is jelenthette. A királyi szittyákhoz hasonlóan a walesiakat is a Királyi jelzővel látták el a korai történészek. Ezen „ætheling” név változott a németben „Edel”-re, ami nemeset jelent. Megemlítem, hogy a fehér húnok jelképes színe a fehér, illetve ezüst, s a kék szín volt. A volt hún területeken, Ausztria hegyvidékén viruló csillagvirágú, szürkésfehér gyopár, az Edelweiss, s az ugyancsak ott viruló kék tulipánszerű virág, az Enzian az ő jelképes virágaik voltak.

Később Emese álma, a mindent elárasztó vízzel kapcsolatban ugyancsak az Atil-Etil-Itil mondakörrel kapcsolatos. Ipolyi is a következőkben összegezi Etele nevével kapcsolatos hagyományokat: „...az Atel, Etel név ama régi Etelköz magyar lakhely folyója Etel nevével, mint már egy más ős nemzetatya is a Tana, a Don = Tanais-sal azonosul, emlékeztet a hősök és félisteneknél mindenkor ismétlődő csodás, főbb lények, istenségek közbejöttével történő elemi származásokra, minőnek nyoma egy későbbi kitünő nemzeti hősünk Álmosnál is előkerül, valamint már ama régi skytha mondákban is, melyek a skythák őse Targitausról regélik, hogy Zeusnak a Borysthenes folyó nymphájátóli fia (Herodot 4,5).” [12] Tehát Etele nevét egyenesen a skytha őshagyományokhoz vezeti, ahonnan, mint látjuk a csésze, mint szent edény, életjelkép, s a „Grál” őse elindult. Csengeri Antal említi [13]a finn eteletär szót, melynek értelme a déli szél leánya. Itt a tär szócska leányt jelent, Etele viszont a déli szél neve, mely értelmileg összeköthető az erdélyi Nemerével: mindkettő a hún mythologia ősapjának nevét idézi, természeti erőt jelent. E nevekben az illető néptörzs által tisztelt Istent kell felismernünk, ki a természet világában jelenti ki önmagát, lett légyen az szélvihar, vagy vízár, s róla neveztetnek a késői, földi utódok. Tekintettel arra, hogy a Brit szigetek ma hivatalos történelme a trójai menekültek, illetve a szétszórt izraelinek hitt törzsek nyugatra érkezése után, Hódító Vilmos királyságától, 1066-tól veszi kezdetét, a skytha ősregék viszont az emberi történelem hajnaláig vezetnek bennünket vissza, e regék és a bennük foglalt víz és tisztség nevek eredetét is a korábbi magyar hagyományok részének tekintem. Itt emlékeztetni szeretném önmagunkat arra, hogy amíg Magyarországon egy vármegyerendszeren alapuló, egységes központi hatalmat képviselő királyság már Kr. u. 1.000-ben valóság volt, addig mind a német, mind az olasz hercegségek egyesítése még nyolcszáz évet várat magára.

Tana nevéhez visszatérve pedig „...krónikáink Tana ős atyai nevét bátor tarthatnók akár amaz első skytha uralkodó Tana-us nevéhez, akár a Tana-isi, Doni, Danai tartomány lak- és folyónévhez; egy másik hősünk Attila (sic!) nevében legalább, mennyire az ismét az Atel, Etel víz, s Etelközi hon nevével azonosul, hasonló jelenséget birnánk. Nyelvünkön azonban a tanya szó letelepedést, telepet, s némileg azt, mit a fentebb látott régi ülés és szálás = descensus jelent.” — mondja Ipolyi. Itt megemlíti a Duna, Don, Dentumagyar történelmi nevezetességű neveket, melyek ugyancsak megtalálhatók a Szigeteken. A magyar Dana, Damasek ősistenségnév egyúttal a Folyamközi Dumuzi-t is ősemlékeinkhez kapcsolja.[14]

Athelstan, Elf-rede fia Northumbriában élt, 925-940 -ig uralkodott. Igen sok legenda szövődött alakja köré. Neve az Etel, Atil szócsoporttal kapcsolatos. Az egyik rege arról szól, hogy „egy szegényember pogácsáit a tűzben véletlenül megégette.” Itt a mi hamubasült pogácsánk egy későbbi utódjáról lehet szó. Egyúttal összeköttetésben van a hun, hon, hamu szócsoporttal is. Hamu szavunk, a házitűzhelyt idézve otthont jelent a Szarvassá vált fiú erdélyi balladánk szerint.

Iona egy sziget neve, melyet eredetileg temetkezésre használták főleg a szittya eredetű piktek és skótok, majd Northumbria angol lakosainak is temetkezési és szent helye lett, később a kereszténység északi központja. A temetkezésre használt Iona jász néptörzsünk jelenlétével és gyász szavunkkal van összeköttetésben. [15]

A „Királyi Welsh”-nek nevezett walesiek mythologiájának szerves része a fehér ló, a szarvas űzés legendája, melyben Annwfn ragyogóan fehér, piros fülű kutyái akarják leteríteni a szarvast. Mind a szarvas, mind a kutya a magyar ősnépek jelképes állata, s ábráik a kora kőkorszaktól nyomon követhetők a Kárpátmedencében és Nyugateurópában. E legendában a másvilág ura Arawn, mely arany szavunkkal azonos.

A Cornish törzsek Gogmagog (sic!) óriástól származtatják magukat. Egy Albina nevű királyleány „démonokkal” közösülve óriásokat szült. Hasonló regével kapcsolatos a görög történetíróknak a szittyák eredetével kapcsolatos némely véleménye. Ipolyi a Gógtól és Magógtól való származást[16] őseredeti magyar hagyománynak tartja. Hivatkozik Anonymusra (1) is kinél „...egy saját nemzeti, bár már homályosb hagyomány nyomán, ezen Gog- s Magogokróli, mint saját népfajunkkal azonos, vagy érintkező skytha szomszéd néprőli regés tudat is...” fennmaradt.

Tristan és Isolda regéje a szittya eredetű pikt Drust hagyományhoz vezet. Tristan nevének mássalhangzói, mint Arthuré is a Turka-Turul-Turán T-R-es szócsoportunk része. Isoldát Essylt, Iseult, Isolt, Yseut néven ismerte a hagyomány. E nevek a J-Sz szóbokrot képviselő jász népcsoportunk szótárának részei. Cornwallban ismernek egy Tristan követ, Castle Dore közelében. Egy latin nyelvű felírás a következőket mondja: „Itt fekszik Drustanus, Cunomorus fia.” Cunomorus nevét ez esetben Kynvowr-nak írták. Kunvár, illetve várkun magyarázata lehetséges. A Cuno kezdetű nevek hun, kun néptörzsünk nevét idézik.

A walesiek szittya kapcsolatait kutatta éveken át Gwion Davies úr, a Walesi Nemzeti Könyvtár alapítójának fia. Leveleiben walesi-magyar szókapcsolatokat, a walesi és magyar számrovás lehetséges kapcsolatairól beszélt. Gyakorta említette egy Schliepak nevű régész ismerőse azon igyekezetét, hogy feltérképezze a szittya területeken található ökörszarv és sárkány minták walesi kapcsolatait. Sajnos levelezésünk abbamaradt kora és betegsége miatt. Szerény fordításomban elküldtem neki Arany János Walesi bárdok című költeményét, melyre a következő választ írta: „Meglepett Arany János költeménye, melyben a walesi bárdokat siratja, s a walesiek és magyarok közötti rokoni együttérzés.” („I was surprised to learn of the lament by János Arany over the loss of the Welsh Bards, and of the kinship felt between Hungarians and the Welsh...”)

*

A Brit Szigetek, Skócia és a magyar történelem összefogó egyénisége Margit Skót királynő, ki a szász Aetheling család tagja, Edward leánya, s a királyi ház várományosa száműzetésben – minden valószínűség szerint -- Magyarországon született 1045-ben és tizenkét éves koráig itt is nevelkedett, Szt. István udvara vendégeként. Itt szívta magába népünk magas eszmeiségét, mely később, skót királynői minőségében népe jótevőjévé tette, s később az egyház szentjévé avatta. Ugyan ez a lélek emelte Árpád-házi királyainkat is a szentek sorába. Hazánkban tanulta meg a szép művelését, s vált a skót nemesasszonyok tanító mesterévé a hímzés elsajátításában. Nem utólsó sorban itt tanult meg írni-olvasni, ami nyugat Európában ritka tudománynak számított.

Hazánkban Nádasdon élt a királyi család három gyermekükkel, Agathával, Eadgarral és Margarettel. 1057-ben, az idős angol király, Edward the Confessor hívására tértek vissza Angliába magyar nemesek kíséretében. A koronáért vetélkedő száz és normann családok közül az utóbbi nyerte el a királyságot, s Eadgar a „Magyar”-nak nevezett Agatha nevű édesanyjával ismét hazaindult Magyarországra. Hajójukat egy vihar Skócia partjára vetette, s sorsuk itt folytatódott tovább, mely Margit és III. Malcolm skót király házasságával folytatódott. Fő életrajzírója egy Turgot nevű, Durham-i szerzetes ki később St. Andrews püspöke lett. Szerinte Margit királynő a magyar Szent Istvánnak, s a teuton királyi háznak is távoli rokona. Itt némi bizonytalansággal Gizella magyar királynőt nagynénjének nevezi.

Hazánkból ugyancsak magával vitte az írás tudását akkor, amikor ez nyugaton ritkaság számba ment, s férje III. Malcolm skót király maga is írástudatlan volt, viszont felesége tudós voltát olyannyira tisztelte, hogy nemzeti emlékek szerint ő vitte utánna, vagy tartotta olvasása közben az éppen használt könyvet. Tisztelete jeléül Margit királynő kedvenc könyvét, mely a négy evangéliumot tartalmazta, arannyal, drágakövekkel ékesíttette. Ápolta a művészetek többi ágát is, s újból támogatásban részesítette a kelta szerzetesrendek e téren betöltött korábbi szerepét.

Különös gonddal vette körül királysága szegényeit, s saját kezűleg szolgálta fel nekik az ételt, férje részvételével. Mikor a kincstár kiürülőben volt jótékonysága következményeként, a skót nemesek versengtek egymással, ki tud többet áldozni a jótékonyságra.

Ezen a ponton eszünkbe kell jusson Árpádházi szent Erzsébet élete, s a Thűringiaiak azon vádja, hogy jótékonyságai miatt kiürül a kincstár. Mindketten népünk jóságát vitte magával és honosította meg új hazájában. Nyolc gyermekét szigorúan nevelte, s ennek következtében hét igen erős királyt adott Skóciának.

Az egyház 1249 szeptember 16.-án avatta szentté.

(Forrás: Eternal Word Television Network, 5817 Old Leeds Road, Irondale, AL 35210. www-ewtn.com)

*

Nem közvetlenül a skótokkal, hanem az angolokkal kapcsolatos történelmi emlékünket is felelevenítem. Anna királynő, az angolok szeretett Queen Anne-jének édesanyja Rhédey grófné Erdélyből került az angol királyi házba.

Az őskori szentéletű emberek „pokoljárásától” a szittyákon, szarmatákon, Szent Margiton, Nicola de Hungaria oxfordi tanulmányain át Anna királynő személyéig a magyarságnak a Brit Szigetekkel való kapcsolata állandónak mondható.

*

Befejezésül ismét megemlítem, hogy mind a skótok, mind hazánk történelmét ellenségeink, s elnyomóink írták. Szent Margit élettörténet írója például a Szt. István király korabeli magyarokat bárdolatlan, vad, keleti népségnek mondja, s nem veszi észre az ellentétet: ezen „bárdolatoan” néptől tanult meg írni-olvasni, hímezni, a művészeteket értékelni. Ugyan ez áll a skótokról alkotott történelmi képről is. Korrajzaik néha már érzik e kép fonákságát, s majdnem bocsánatot kérnek a róluk festett képért mint David McRoberts történetíró részletes munkája.

A skót hagyományok ápolása, örökségként való átadása ugyanazon lélek igyekezete, mely népünket is hasonló megőrző feladatra buzdította. Skóciában jelenleg nem tudom, hogy ezen ősi hagyományok helyet kapnak-e történelem könyveikben, van-e egyetemi tanszék ezek felkarolására. De a másik kelta rokonnép, a walesi csak napjainkban érte el azt, hogy nemzeti könyvtárat alapíthattak. Magyar hazánkban Magyarságtudományi tanszék nincsen, noha gróf Széchenyi István Magyar Tudományos Akadémiája erre bő lehetőséget adott.

Az 1920-ban, Trianonban gyártott békediktátum elszakította lakósságunk és hazánk kétharmad részét. A legmagyarabbnak ismert Erdély székely lakóssága élet-halál harcot folytat fennmaradásáért, műveltségéért napjainkban.

Magyarországon ősműveltségünk megőrzését szolgáló egyetlen egyetemet, a Dr. Gyárfás Ágnes alapította miskolci Nagy Lajos Király magánegyetemtől napjainkban vonták meg a létteret. Tekintettel arra, hogy ez a magyar tudományosság egyedüli fellegvára, támogatása, fennmaradásáért való küzdelem nagyon fontos. A skót hason célú intézménnyel való testvéri együttműködés mindkét félre áldásos lenne, hiszen az évezredes múltra visszatekintő szittya-magyar kapcsolatokat kelthetné új életre.

Rövid tanulmányomat ilyen irányú érdeklődés felkeltése reményében tártam az olvasó elé.

Függelékben hozom a Brit Szigetek magyar rokon földrajzi neveinek felsorolását, melyek bővebb kidolgozása a jövő kutatóira vár.

Függelék.

A Brit Szigetek Földrajzi Neveinek

Magyar Kapcsolataitc "A Brit Szigetek Földrajzi Neveinek" \f C \l 1

Anglesy egy helységneve:

Llalanfairpwllgwyngylgogerychwyrndrobwll-llantysiliogogogoch, rokonítását a jövőre bízom.

Aesica egy erődítmény neve, s ős szavunkat rejti.

Aran hegység Aranyos folyónk, hegyünk és megyénk neve, arany szavunkkal kapcsolatos.

Armagh egy V. században épített erőd, a hagyomány szerint Macha (olvasd Maka) királynő építette. Ősének, Macha tündérlánynak halandóval való házasságából ikrei születtek. Neve Magor, Makar nevével kapcsolatos. Az ír társadalom egy része tehát tündérszármazásúnak vallotta magát, mint magyar népünk.

Avebury kőköreit említettük. A szigetek legkorábbi földművelő területe a közeli Windmill Hill (Szélmalom domb). Silbury dombja egy 50 láb magas, kúpos hordott domb; számos Szil helynévvel kapcsolatban már tárgyaltuk.

Avon völgye Bath közelében van. Ezek év és víz szavunkkal kapcsolatosak.

Ay.... szócska összetétele számos névben jelen van. Értelme az óangolban: jó, helyeslést kifejező szó.

Aysgarth Force (fordítása: jókert ereje) egy vízesés neve

Ure völgye Yorkshire Dells vidékén van. Olvasata Ur szavunkat idézi.

Bál szavunk származékai:

Bala tó az Aran és Berwyn hegység tövében, északnyugat Walesben van.

Bala község az Aran és Berwyn hegyek aljában, a Bala tó partján.

Ballabeg, festői szakadék, s az itt lévő 1000 láb magas Round Table (Kerek Asztal) ősemlékeinket idézi.

Dél-Barrule, Dalby, Glen Maye területe vízeséséről híres

Bally Namallard és Bellanaleck a tóvidék helyei. A leck (luk, lok szavunkkal azonos.) Kesh (ejtsd Kis), Lough Erne, Lisnakee van ezen a vidéken. Kesh kis szavunkkal, Kassa nevével tart rokonságot. A lough szó a magyar lék, luk rokona.

Balmoral kastély vidékének legmagasabb pontja a 3786 lábnyi Locknagar hegy.

Belfast ír főváros

Belas Knap egy 1000 láb magas, neolithikus, sírkamrás kődomb.

Banna, vagy Magna Thirlwall kastélytól északra fekszik, Hadrián falát veszi teljesen körbe. Így nevében jogosan látjuk a magyar tér-túr szavainkat, az angol wall a magyar fal azonosa, s így mai szóhasználattal „körfal”-nak fordíthatjuk e helynevet.

Bath egy ősi időkre visszamenő gyógyfürdő helye, neve víz szavunkkal rokon. Ugyancsak rokoníthatók víz szavunkkal Palesztína Beth kezdésű nevei. Ide sorolhatók a Bos szótaggal kezdődő helynevek is, melyek mind vízzel kapcsolatosak:

Bosham, tengerbe nyúló földnyelven épült

Boston, a vidék legnagyobb kikötőjének helye

Bude vízparti üdülőhely ma. Neve ugyancsak kapcsolatban van a fentiekkel, de Buda és Pest fővárosunk nevével is, mely ugyancsak víz partján épült, s számos forrása is víz jelenlétéhez kapcsolja.

Caerleon város első szótagja kör szavunkkal azonos.

Camlough hegyének neve kan, az erdélyi lok és kamlik szavakkal azonos.

Cornwall neve és vidékének jelképrendszere egyaránt magyar Kör szavunkkal hozza összeköttetésbe. Neve Körfal jelentésű.

Deva városának azonosa a Kárpátmedencében van.

Hale neve hely és kör nevünkkel rokon.

Hunstanton anglia keleti, délkeleti partjánál van. Nevében hun népnevünket, s a már tárgyalt „ton” tanya, szent hely értelmű szó. Az e névben lévő „stan”-t feltételesen azonosítom az óangol stane, kő szóval.

Kennet körzet helyei a már említett Avebury, Silbury kúpalakú dombja. Nyugat Kennetben van a Long Barrow-nak (fordítása Hosszú Barázda) nevezett, 350x8 lábnyi hosszú temetkezési hely, 30 sírral, a korai kőkorszakból. Anglia legnagyobb sírkamrás temetkezési helye. Közelében van Malmsbury, Athelstan király volt lakhelye. Magyar szempontból e hely ásatási anyagának mondanivalója fontos.

Itt található a 374 láb nagyságú Uffington-i Fehér Ló Kr.e.VI-V századból , s a Kr.e. II-I századi „iceni” nép totemalakja. Számtalan lóábrázolás található az angol szigeteken, ilyenek a Cherhill, Pewsey, Alton Barns-i ábrázolások, de ezek mind a 18-20 századból származnak, s egy ősi jelkép szívós élniakarását mutatja.

Szent Machar templomát Aberdeenben a 6. században építették, alapja régi pogány istentiszteleti hely.

Ugyan itt van Manger völgye, benne Dragon Hill (Sárkány domb), mely vidék Szent Györggyel kapcsolatos, de az előbbiek szerint ősi időkbe vezet e név is, mely Mén istenünk nevét rejti, a szó teljes értelme magyar értelmezésben: Ménkör, s a Ménhirrel azonos szó. Közelben van a Wayland Smithy nevű helység Kr.e. 2500-2000-ből származó sírkamrái.

Mousa várának építési ideje nem áll rendelkezésemre; minden kötőanyag nélkül épültek öt láb vastag falai. Neve Moson városun-kéval mutat rokonságot, s a Sz-S — M szócsoport része.

Oban a Grampian vidék egy helysége, neve pannon nép- és méltóság-nevünket hordozza.

Omagh Tyrone kerület egy faluja Lough Erne-ben, észak Írországban. Tyrone neve az Arthur legenda T-R mássalhangzós csoportjába tartozik, Omagh neve nem szorul magyarázatra.

Orme Head Walesben orom szavunkkal tart rokonságot.

Perth-et „the fair city”-nek, a fehér városnak hívják. Neve B-P — R-L szócsoportja a palóc béla, fehér szóval azonosítja. A Tay folyó partján fekszik (ejtsd té, téj), mely a magyar lé szó t-betűs változata.

Rufus köve — Vilmos király halt meg itt 1100-ban vadász-szerencsétlenség következtében; halálát egy nyíl okozta. A keresz-ténység első századaiban itt is gyakoriak voltak a vadásszerencsét-lenségek, mint hazánkban.

Unst a világ legészakibb vára

Folyók:

Bann folyó Londonderry, s a Giant’s Causeway közelében van. Számtalan B-N-es helységnevünk van, s ezek a pannon dunántúli ősnép nevét rejtik magukban.

Don folyókkal kapcsolatba hozott Don-Duna-nedű szavakat már tárgyaltuk. Dr. Vámos Tóth Bátor két Duna folyót azonosított Angliában a Tamana társtudományok keretén belül.

A Fens-nek nevezett, 1400 négyzetmérföldnyi földterület folyói „Wash” (v.ö. magyar víz) környékén Ouse (olvasata Úz), Nene, Welland és Witham. A két elsőként említett név magyar türténelmi nevet és fogalmat tartalmaz; a két utóbbi az angol water, magyar víz szavak származékai. Ely szigete e mocsaras vidéken Szent Ethelreda tulajdona volt a VII. században, ki Northumbria királynője volt. Northumbria neve hun népnevünket rejti. Ethelreda neve őskorszakunkba vezet, s Etelköz nevünkkel is rokon. Később az őshagyományt „megkeresztelték”. Az itt lévő nyolcszögű, torony nélküli temploma is a korai századok maradványa, s kereszténység előtti hagyományokat tükröz.

Folyle folyókkal tarkított vidék. Itt található St. Columba köve, melyen két ősi lábnyom van; Ulster királyainak, az O’Neills családnak a koronázó köve lehetett. Ugyan itt van „The Giant’s Causeway”, az óriások átjárója, Írország legősibb várával együtt. Neve Grianan of Aileach, az O’Neills család fővárosa. Az óriások átjárója hatalmas, természetes bazaltoszlopokból áll. Az itteni helységnevek között sok a Bal kezdetű, mint Ballingtoy, Ballycastle. További helynevek Cushendun, Cushendall, Kesh, White Island (Fehérsziget). Ez utóbbi természetszerűen olvad bele a Bal tisztelet ősi helyibe.

Lagan, Leven, Lledr, Lune folyók.

Leach nevének eredete nincsen megbízhatóan magyarázva. Feltételezik, hogy „valami vizes hely” jelentésű. Magyar lék szavunkkal rokon.

Mersey ma is élő magyar név

Nadder és Bourne folyók az Avonba ömlenek, s a Stonhenge is itt van a közelben Old Sarum-nak nevezett helyen, ahol történelem-előtti földvárak vannak. Nadder nedű szavunkkal azonosítható, Bourne a bor szóval, a szittyáknál előforduló Boristenes folyónév tükrében. Sarum neve a magyar sár szó változata, s igen okszerűen van kapcsolatban Stonhenge csillagvizsgáló, napmegfigyelő helyével.

Neb folyó partján van Ballbeg, a Kerek Asztal, Glen Maye, a Mull, vagy Meayll Circle Cregneish-nél, hatsírkamrás ősi temetőhellyel. Neb nap szavunkat idézi, különös tekintettel a partján lévő naptiszteleti helyek figyelembevételekor.

Nevern folyó partján a Stonehenge közelében egy gazdagon faragott, 12.5 láb magas kelta kereszt áll. Így Nevern nevét is a naptisztelettel hozhatjuk összeköttetésbe.

Newport nevének port része magyar part szavunkkal azonos.

Ugie folyó a Grampian vidékén. Rokonítható Ug szótaggal kezdődő helységneveinkkel, mint Ugocsa vármegye nevével. „B”-s változata Búg folyónk nevét adja.

Nith a déli felföld folyója, s nyit, Nyitra szavunkra emlékeztet.

Ogwen folyó és tű a Bala tó közelében, Snowdonban van. Walesi neve Evyri. Og kezdete óg szavunkkal rokon.

Ore a délkeleti parton folyik, s Thanet szigete is itt van. Őr és Tana szavunkkal rokon.

Ouse (olvasd: Úz) közép Angliában és Sussex-ben is van. Úz történelmi nevünk.

Roe Londonderrynél folyik. Egyszótagú, R-es nevének azonosításához szükséges a helybeli földraj, néprajz ismerete.

Sark-ot a magyarul nem beszélő helybéliek a Channell szigetek ékszerének mondja. Így ismét egy ősértelem továbbélésének tanúi vagyunk: Sark neve mind a fény jelentésű Sár és ék (ékszer) szavunkat rejti.

Seiout Walesben folyik, s neve saj, sajó szavunkkal rokon.

Sid (kiejtése sí) ugyancsak folyást, csúszást, siklást jelent.

Soar a magyar száll szót jelenti, s alakban is egyeznek. Szele patak neve ide tartozik alakban, értelemben egyaránt.

Spey folyó a Grampien területen halad át, valaha egyszerűen víz jelentésű lehetett neve.

Stour folyó Essexben és Kentben is van. Kent víznevei köztudottan a vidék legősibb nyelvi rétegét képezik. Túr szavunk, s folyónk „S”-es változata.

Taf dél Walesben, Taff folyó ugyancsak Walesben, s a Severn és Rhymney folyókkal van összekötve. Hazánkban Tab, Fót, Fadd, Fátra földrajzi neveivel mutatnak rokonságot.

Tavy és Tawe folyók magyar tavi szavunk értelemelcsúszásos alakja lehet.

Tay közép Skócián folyik keresztül a tengerbe. Magyar té és lé folyékony állapotot jelentő szavunk szerint ugyancsak víz jelentésű.

Tees (ejtsd: tíz) északangliai folyó, s az északi tengerbe ömlik. A fenti jelentéscsoportba sorolom a Teifi, s Teign folyónevekkel együtt.

Teme és Thames, Temes, s fordítottja nedű szavunkkal azonos.

Ure és Yore folyók a Yorkshire völgyében folynak, magyar Úr és Jár szavunkkal rokon, s jász népünk szótárának része.

Thourne T-R-es szócsoportunk része a Trent folyónévvel együtt.

Tweed Skócia folyója. Neve a gyapjúból készült skóciai szövettel egyezik, melynek eredete ismeretlen.

Tyne folyó a Lothian és Northumberland vidékén is. Té és lé szavunkra ismerünk.

Usk folyó partján Caervent, Caerleon helységek vannak, dél Walesben. E helyek caer (ejtsd ker) része magyar kör és város szavunknak felel meg. Latin neve Isca Silurum, a második légió szálláshelye. A szarmata kor szil helységneveinek egy változata.

Severn folyó történetét Habrennel kapcsolatban ismertettük. Glouchester vidékének folyója0. A Hull folyó ömlik bele, s közelében van Hull vára és városa. Tekintettel e folyó legendájára, Hull város nevét is magyar értelmezéssel olvashatjuk.

Whitham (ejtsd Vitham) nevének első összetevője fehéret jelent, a második szótag ham, hon, hun szavainkat rejti. Magyarázata Fehérhún, vagy Fehérhon. Ez utóbbi a valószínűbb a ham-hamlet kapcsolatok alapján, mely szó bekerített települést jelent.

Wnion folyó

Wye folyó közép Wellsből ered, s 130 mérfölddel lejjebb ömlik a Severn-be, az ősi Habren folyóba. Wye váj, Habren hab szavunkkal azonos.

Yare folyótól nyerte nevét Yarmouth városa délkelet Angliában. Neve jár szavunkkal rokon, s a jászok szótárának része.

Yeo folyó délkelet Angliában, neve jó szavunkkal rokon, s ugyancsak a jászok szókészletébe tartozik.

Yore északkelet Anglia folyója a Yorkshire Daleben. Neve jár szavunkkal rokon. Dale lapos folyóparti terület neve, s tál szavunkkal rokon. Tekintettel arra, hogy fekvése miatt napos terület, dél, fényes jelentésű szavunkkal is rokonítható. Mindkettő a T-R szócsoport része.

Ystwyth folyó közép Walesben

Ythan skócia folyója, gyöngykagylóiról híres. E két utóbbi folyó nevével kapcsolatos kutatás számunkra fontos eredményt hozhat.

Szigetek, természeti alkotások:

Barra szigete a Hebridák déli legnagyobb szigete; itt épült Kisimul vára. Egy dombját Ben Heaval-nak hívják. A ben szó hegyet jelent, rokon bán tisztséget jelentő szavunkkal. Fordította Nap, fény jelentésű. Ősnépeink mindig Istenük nevéből származtatták a nap, az erőny, a férfi, az ország, s minden létfenntartásukhoz szükséges eszköz nevét. Nap szavunk fordítottja a bán, mely valaha embert, s mára már csak fényes, magas tisztséget jelölő szó.

Colonsay és Oronsay szigeteken ritka orchideák nőnek. Nevük első szótagja kör és őr, orom szavunkkal, a második szótag saj, folyót, vizet jelentő szavunkkal rokon.

Gogmagog dombok eredettörténetünk egy változatának neveit tartalmazza, s az őstársadalom nyelvének fennmaradt emléke.

Hengistbury Head-nek nevezik azt a keskeny földnyelvet, melyen kora neolitikus települések és védelmi rendszerek vannak. Az Avon és a Stour folyók találhatók itt, ezek neveit fentebb tárgyaltuk.

High Tor egy 400 méter láb magas mészkő alakulat. A Tor szó tehát természeti alakulatot jelöl, nemcsak rakott kerek dombokat.

Holy Island, Anglesyvel egy keskeny földnyelv köti össze. Az Arthur legendák szent szigetével való kapcsolata előttem ismeretlen.

Iona, sziget, jász ion törzsünk a névadója, temetkezési hely. Rokon, s ide tartozó szó a gyász szó is.

Islay és Jura szigeteken találhatók a legősibb kelta keresztek. Jura magyar földrajzi név.

Kew sziget a Thamesben. Fűveskertjéről híres. Tekintettel arra, hogy a Thames folyó szigete, kő szavunkkal való rokonítása elfogadható.

Magee szigete számtalan legenda, barlang, s megalitikus sírkamrák helye. Magor nevével fémjelzett. Legendáinak feltárása külön kötetet tölt meg.

Man szigete lakott a mesolitic kortól kezdve. Kerek fakunyhóik ismertek. Lakóssága mindig csak kelta volt, a rómaiak soha nem foglalták el. Nyelve a kihalt manx nyelv, néhány név maradt csak fenn belőle. A világ legősibbnek tudott parlamentje itt van. Sajátságos macskájuk a farok nélküli manx macska. Sövényeiket fukszia sorok alkotják. Kelta előtti lakósságának névadója Mén istenünk neve után ítéle ősnépünk.

Pen Caer szigete ugyancsak történelemelőtti temetkezések gazdag lelőhelye, a sírok kamrásak. E vidéken igen gyakori a „pen” kezdetű helynév, melyek mind pannon törzsünkre és nap szavunkra emlékeztet. Az ír temetkekzések kelta napkeresztjei nyomán e két gondolat összekapcsolása értelemszerű.

Porth Oer a „fütyülő homok”-járól híres. Part és őr szavainkkal azonos. Itt van még Porth isgadan, Iche (ejtsd ike) és Golmon. Itt Iche nevét hangsúlyozom, mely Ika erdélyi helységnévvel azonos.

Scilly Cornwallban lévő szigetei (150-200 sziget) mind történelem előtti sírokat tartalmaznak. Itt lehettek a Cornish ónbányák is. Neve Sicilia nevén át szik szavunkkal és szikul-székely népünkkel mutat rokonságot.

Skye-től délre fekvő szigetek nevei: Eigg, Muck, Rhum és Canna. Szik, Ég, makk és kan szavaink sejlenek e sorban.

Sheathland, vagy Zetland szigetén található Ronas domb, melyről a nyári napéjegyenlőség éjtszakája gyönyörűen látszik. Sumburgh nevű települése szem és vár szavunkkal rokon. A napéjegyenlőség egét szemlélők okszerűen adták e nevet Sumburgh-nak.

Thanet szigete mocsárvilág. Tana nevével, s tanya, nedű szavainkkal rokon e név.

***

Vonatkozó irodalom

Geoffrey Ashe, Mythology of the British Isles, Trafalgar Square Publishing, North Pomfret, Vermont

Grandpierre K. Endre Aranykincsek Hulltak a Hargitára, (Gold Treasures Fell Upon The Hargita) Népszava Publ. Budapest, 1990

Encyclopaedia Britannica Vol. 4, 5, 10

Herodotos History, 2 vol. Every Man’s Library 405, 406 London, 1949

Magyar Adorján Az Ősműveltség, (The Ancient History) Budapest, 1955

C. Scott Littleton Were the Sarmatians the source of Arthurian legend? Archaeology, January/February 1997

Dr. Baráth Tibor A Magyar Népek Őstörténete (The History Of The Magyar Peoples) Publ. Zoltán Somogyi 1968

Erdélyi Zsuzsanna Hegyet hágék, lőtőt lépék, Archaikus népi imádságok, Magvető Könyvkiadó Budapest 1976

Ipolyi Arnold Magyar Mythologia, (Magyar Mythology) Ferenc Zajti publ. Third edition, Budapest, 1929

Papp Antal Utikönyvek. Magyarország, (Hungarian Travel books) Seventh edition. Panoráma Publ. Budapest.

Journal of Archæology, 1966. I., Vol. 93. Akadémiai Kiadó Budapest

Tomory Zsuzsa Magyar English Word Origins, 1995 Manuscript

Tomory Zsuzsa Kezdeteink, (Our Beginnings), 1995 Nagy Lajos Magánegyetem Bölcsész Egyesülete Miskolc.

Mészáros Gyula A Regölyi Korai Népvándorláskori Fejedelmi Sír, (Translation of the title: Regöly, the royal grave of the early great migrations.) Journal of Archaeology, 1970. 1., Akadémiai Publ. Budapest

Bóna, István A hunok és nagykirályaik, (Translation of the title: The Huns And Their Great Kings) Corvina Budapest, 1993

The Hungarian Genius, Pictorial Record Of A Thousand Years, by Elemér Radisics, First edition in Budapest 1944, second extended edition compiled by István Szatmári and Sándor Brezo, Turán Printing and Bindery, Garfield N.J. 1975

Fehér M. Jenő Középkori magyar inkvizició. (Translation of the title: The Inquisition In Hungary In The Middle Ages.) Editorial Transsylvania Könyvkiadó Vállalat, 1956

L.A. Waddell The Phoenician Origin of Britons, Scots and Anglo-Saxons, The Christian Book Club of America, Hawthorne, CA.90250

The World of the Scythians, Renate Rolle, B.T Batsford LTD London. 1980

National Geographic Atlas Of The World

Stamler Imre Milyen Lehetett Az Ősi Somogyország? (What Could Have The Ancient Somogy County Been Like?) Somogy Megyei Levéltár Somogy megyei Pedagógiai Intézet kiadása Kaposvár, 1989

Bóna István, a Hunok és nagykirályaik, Corvina Budapest 1993

Csengeri Antal Az Altaji Népek Ősvallása, (The Ancient Religion Of The Altai People) Buda, 1857, Reprinted in Warren, Ohio 1970

Dr.Végvári József Beszélgetés a Baltával, Published: 1. in: Szabó Antónia „Lettem, vagyok, múlok, ismét leszek.” Sztélé Alapítvány, Debrecen, 1996, 36-47. old.

Conversation with a Hatchet. 2. in: Én is szakisztanék. Főnix könyvek 25. Debreceni Alma Mater Alapítvány 2000.105-122. old.

John Martin Crawford Kalevala, Robert Clarke and Co. Cincinnati, 1898

Lempriere’s Classical Dictionary, 1788, reprinted by Bracken Books, London.

Lukácsy, Kristóf A magyarok elei, hajdankori nevei és lakhelyei. Kolozsvár, 1860, New Edition by the Történelmi és Társadalomtudományi Kutató Intézet in 1957

A Magyarok Története, Tárih-i Üngürüsz, az 1740 évi Névtelen Magyar Történet. II. Nagy Szittya Történelmi Kongresszus kiadása, Cleveland, Ohio, 1988

Brian Fagan Herding Fields of Ancient Ireland, Archaeology, November/December 1994

Peter Baum, Welten des Glaubens, South Australian Library Catalogue no. FG 270 1 Published by Thomas and Hudson, London, 1959

Peter Salway Roman Britain Oxford, 1981

Lázár  István Kiált Patak Vára, (The Castle of Patak Cries Out),  Szépirodalmi Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1974.

Tomory Zsuzsa A Hét Vezér Nevének Kapcsolatai, (Affiliations Of The Names of the Seven Dukes) 1997 Manuscript.

Tomory Zsuzsa Az Artur legendakör magyar kapcsolata, Nagy Lajos Király Egyetem, Dr. Gyárfás Ágnesgondozásában, Miskolc, 1997. Angolváltozata:A New View ofthe Arthurian Legends, kézirat.

Vanished Civilizations of the Ancient World. Edward Bacon, McGraw-Hill Company Inc. New York, London

Berze Nagy János Baranyai Néphagyományok, Baranya megye közössége  Pécs, 1940. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet, Mayer A.Géza és társa.

Pap Gábor Csak Tiszta Forrásból, Adalékok Bartók Cantata profanájának értelmezéséhez. Kós Károly Társaság kiadása, Budapest, 1990.

Daphne du Murier, Vanishing Cornwall, Doubleday and Company, Inc. Garden City N.Y. 1981

Makkay János A sárkány meg a kincsek, Századok, 130 évf. 4.sz. Budapest, 1966

Fodor Ferenc #11 sz. kézirat, Budapest. Megjelent a Nyiregyházai Muzeum évkönyvében (XI. XXXVI tábla) — Csallány Dezső Nyiregyházi Muzeum Évkönyve XI. kötete 289 old.; Fehérné, Walter Anna Az ékírástól a rovásírásig, II. kötet. 114-116 old. a Los Angeles-i Kőrösi Csoma Sándor Társaság, 1975 évi kiadásában; Mészáros, Gyula Az első hun nyelvemlék, Népünk és nyelvünk, Szeged, 1936, 1-11

R.G. Collingwood, R. G. and R.P. Wright: Roman Inscriptions Of Britain, Vol. I. Oxford University Press 1965

Spamer Weltgeschichte Leipzig, 1896 vol. II. page 770

Ammianus Marcellinus Rerum Gestarum, Book XIX, Ch. 11. Section 10

Edward Gibbon: The Decline And Fall Of The Roman Empire, XIX fejezet, 48. rész

Mészáros Gyula turkológus Jazyg nyelvemlékek Magyarországon A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára kiadásában, Társadalmi és Néprajzi Szakosztály Közleményei 31. füzet, issue és

Wolfgang Seyfarth editor Ammiani Marcellini Rerum Gestarum Libri Qui Supersunt Vol. I. Libri XIV-XXV

Szabó Miklós — A pannóniai kelta személynévanyag vizsgálata. Tanulmány. Archaeologiai Értesítő Vol. 91, 1964. 2nd issue, pages 165-174, Akadémiai Kiadó Budapest.

Alföldi Géza — Municipium Iasorum, Archaeologiai Értesítő Vol. 91, 1964. 2nd issue, pages 218-221, Akadémiai Kiadó Budapest.

Gj. Szabó — Iz proslosti Daruvara I okdice, publ. Narodna Starina 28 (1943), mentioned in the Archaeologiai Értesítő Vol. 91, 1964. 2nd issue, page 219, Akadémiai Kiadó Budapest.

Mócsy András Scribák a pannoniai kisvárosokban. Archaeologiai Értesítő Vol. 91, 1964. #1 füzet, Akadémiai Kiadó Budapest.

Gyárfás István A jász-kunok története, Vol. I. pg. 298 Kecskemét, 1873

Barraclough, Geoffrey Ed.: The Times Concise Atlas of World History, Fritzhenry and White Ltd., Toronto, 1982. p. 31

Sulimirski Egy valahai erős nép szétszórva a nemzetek között

Czuczor Gergely és Fogarasi János A magyar nyelv szótára Pest, 1862 II. kötet.

O.J. Mänchen-Helfen The World of the Huns, University of California Press, 1973

Kiss Dénes Ősnyelv — NyelvŐs

Ballagi Mór A magyar nyelv teljes szótára Heckenast Gusztáv nyomdája, Pest, Új kiadása: Nap Kiadó Bt., Sebestyén Ilona gondozásában, 1998

Magyar Adorján, A csodaszarvas, A Magyar Adorján Baráti Kör kiadása, Budapest.

Daphne duMurier, Vanishing Cornwall, Doubleday and Company, Inc. Garden City N.Y. 1981