Szent István királyunk arca

Írta: Foyta István

Az elmúlt Szent István Emlékév kapcsán igen sokan írtak első királyunkról és, mint érdekességet említhetjük meg, hogy ezúttal nemcsak érdemeiről írtak sokan, sokat, hanem az emberről is: milyen volt a király arca, testalkata?

Sajnos, e tekintetben igen kevés adatunk van, Otthon úgy ismertük, mint egy nagy szakállú ősgermán félistent... a szobra alapján, pedig a művész ugyancsak tévedhetett, mert a magyar embernek általában kevés volt és van az arcán szőr, és ha igaz, hogy még Hóman Bálint is az egész Árpádházat őstövök fajtájúnak tartja, valószínűleg első királyunknak igen gyér szakálla lehetett. — Ilyen tévedéseket szobrászaink máskor és másutt is elkövettek, pl. a Gellérthegyen felállított Szent Gellért püspök mellékalakjai— Baranski Emil László ismert művészünk szerint inkább Hany Istókra hasonlítanak, mint a magyar lovaskatonákra. De ez érthető volt akkor, amikor a szobormű elkészült. Nem volt érdekes, szittya lovasokat a püspök alakja mellett elhelyezni.

Egy Mexikóban élő magyar őstörténetkutató megküldötte nekem azután a Bamberg-i székesegyház ismert „Bambergi Lovas"-ának fényképét, amely első királyunkról készült -- állítólag. Nos, akárhogyan is néztem ezt az arcot, benne még csak véletlenül se láttam meg a legparányibb magyar vonást. Német volt bizony ez az arc, és a szobrot készítő mester is, valószínűleg soha magyar arcot, embert, katonát nem látott és így azt faragta ki, amit germán el-gondolása szerint magyar király nak „elképzelt”. Szent István kő-befaragott arca inkább egy német Ritterre hasonlít, mint egy Árpádháza magyar királyra. — Sajnos, de így van.

E lap augusztus 21-i számában igen érdekes cikk jelent meg Szent István ereklye Dubrovnikban, címmel. Amit a névtelen cikkíró ír ezzel kapcsolatban, minden magyar embert érdekelhet. Van azonban a cikkben valami, ami kissé meghökkentett. Nevezetesen nagy királyunk a dubrovniki (korábban Raguza) dominikánusok templomában őrzött ereklyetartó és a király állcsontját őrző ereklyével kapcsolatban azt írja, hogy az ezeresztendős állkapocs teljesen ép és szinte rekonstruálható lenne általa egy kissé előreugró fogsorú, kicsiny álldudorú férfi „ugoralkatú” feje. Ő volt tehát a király? — kérdi az író...

Forrás: Magyar Őskutatás. 6. szám. Dec. 1971. 446 old.