SZELÉNYI IMRE

Az Uruk-Warkan kultúra korszaka (K. e. 3200-3100) után következik a Kish Dinasztia (Jamdet-Nazr), a vízözön után (K. e. 3000-2100), amely már az északi babilóniai területeken is erősen érezteti a szumér kultúrhatást, a Dél-Mezopotámia-i völgyekből északnak is. Ez a 900 esztendő a szumér úgynevezett prehistorikus kultúra teljes kifejlődése, amely időkből maradtak ránk művészi festett edények, a szobrászat remekei, a kifejlődött szumér írásjelekkel (semmi piktografikus) tárgyakkal és hangértékeivel. Ez a kor az elő-bronzkorszak a szumér kultúrában[1] a korai szumér dinasztia korszaka (K. e. 2800-2360) a felszínre került leletek alapján hármas fejlődési fokot mutat: Az ősi dinasztia Úr-ban talált agyagtáblái a legrégibb ékírásokkal, az ősi dinasztia hatalmas szobrai, férfiakat és asszonyokat ábrázolnak. Eshnunna, Khafajek és Shurupák lelőhelyekről; és az ősi dinasztia K. e. XXVI. századbeli kultúrája a Shurupak-i FARA szöveg több száz írásmaradványával, a hagyományos Noé ház a dél babilóniai tájakról, az Úr-ban feltárt gazdag királysírok a K. e. XXV. századból, a Lagash-i monumentum és több száz táblája. Az ősi szumér bronzkorszak itt megszakadt, mert a szemiták királya, I. Sargon megrohanja Szumériát, leigázza és megalakítja a szemita-akkád dinasztiát, K. e. 2360-2180. Felveszi a Szumér és Akkád királya nevet. (Cath. Bibl. Encycl. 1045 old.)

A szumér név eredete

Ennél a nagy történelmi tragédiánál és világtörténelmi fordulónál világítunk rá a sokat és sokaktól eredménytelenül vitatott SZUMÉR név jelentésére.

Szuméria a mezopotámiai Eufrátesz Tigris völgyének legtermékenyebb és ezért leggazdagabb déli területe volt.[2] Területi hollétét így történelmileg igazoltnak vesszük, mert felsorolják ősi városait: Úr, Warka, Erek, Ered, Suppa, Borsippa, Kuth, Bábel, Akkád, Sippár, Niniveh, Kalák, Kish, Nippur, Shenár, Sus – jelegzetes folyóit: Zab, Karus, Tigris, Eufrátesz.[3]

OMER-HOMER-CHOMER = mérő, amit Kaifás pincéiben is megtaláltak. A Cath. Bibl. Encycl. 682-683. és a II.-köt. New Testament 425.old. „Measures”, azaz mértékek. Ugyanitt két fénykép felvétel van, ahol a felsőn a baloldali alsó sarokban látható a köbölszerű kőedény: „OMER”. Tehát búzamérő vagy búzatörő edény. Nagysága megfelel az ősi magyar „egy suk” méretnek (összeszorítött ököl és kinyitva a nagy hüvelyk ujj). Súlya kb. 25 kiló, búzából. Vagyis ősmagyar nyelven: sukkmérő.

SUMUN – SEMEN – SUMER – SEMER. Az ősi római nyelvben is megtalálható és MAGVETŐT jelent.[4]

Mezopotámia déli humuszos völgyei, csatornázása, mind elfogadottá teszik a SZUMÉR névnek a földműveléssel, gabonatermeléssel kapcsolatos elnevezését, mert a környéke hegyes vagy homoksivatag s így a szomszéd népek ide jártak gabonát bevásárolni. Nyelvészeti vonalon is szabályos főnévalkotás, valamint foglalkozási ággal kapcsolatban: Szőlő-őr, pinc-ér. Vagyis, aki gazdag és mérővel eladja vagy szétosztja a gabonát, az termeli is ezt, az: szumér (magvetőknek, magvetőnek, földművesnek nevezhetjük!). [5]

Számtalan esetet tudunk a foglalkozási ágak után való elnevezésekről: Pl. a debreceni csizmadiák, a szegedi paprikások, az orosz muzsik, a volgai hajósok, a tengeri kalózok (British), a spanyol kaballérosok, a berber kecskepásztorok, a hegylakó horvátok (hrovatok), a gyors ugur-ugri huszárok (Sungria-Hungria-Hungaria)

Nemrót törzsének története

A vízözön utáni földkiosztással Noé ivadékai tehát elfoglalták az Ararat-hegy, Indiai-óceán közötti területet, amit a Vizözön elöntött és nagyjából el is pusztított. A geológiai és a szíriai kutatások (Barak, Cadesh, Orontes, Karkar) igazolták, hogy a vulkanikus korszak után víz borította el a területeket és a fent maradt hatalmas homokréteg után alakult ki csak az igazi kultúra. (Cath. Bibl. Encycl. I. köt. 188, 148, 1038, 139, 88-100.)

Fentebb igazoltuk már, hogy a CHAM-CHUS-NEMRÓT-csoport (családi törzs) a déli részeken: dél- Egyiptom, Eritrea és Szudán területein telepedett le (ami szintén víz alatt volt!) ahol a törzsnek újszületett tagja NEMRÓT csakhamar Mózes szerint:

„porró Chus genuit Nemród, ipse coepit esse potens in terra et erat robustus venator coram Domino. Ob hoc exivit proverbium: quasi Nemrod robustus venator coram Domino. Fuit autem principium regni eus Babilon, et Arach et Achad, et Chalnne in terra Sennaar. De terra illa egressus est Assur et aedificabat Niniven et Plateas civitas et Cale. Resen quoque inter Niniven et Cale, haec est civitas magna.” (Gen. X. 8-12.)

Mielőtt rátérnénk Mózes elbeszélésének kiértékelésére, fontos dolgokat kell megjegyeznünk. A már jelzett francia Biblia-Atlasz aminek alapján vázoltuk meg a Sem, Cham, Josafát törzseinek földrajzi elhelyezkedését (a legősibb és legjobb őstörténeti térkép), annak 11. térképe már felvázolta a letelepített törzseknek fejlődési periódusait. Így főleg igen meglepő Cham-Chus-Nemrót telepeket találunk: Tur, Turán, a Dél-Arábiai sivatag csücskében, valamint a Negeb és a Sínai sivatagokon, amik mutatják, hogy Cham, Chus, Nemrót törzsek húznak fel északnak és keletnek. Világos tehát, hogy Cham-Chus, akik sokat hallhattak Noétól az ős-hazájukról, mezopotámiai Szumériáról (onnét jött Noé is), lelkesítette és tüzelte Nemrótot, hogy oda eljusson.

Minthogy Mózes említi: „Kezdett hatalmas lenni a földön és izmos vadász nevében élt a törzsek között és Isten előtt is”, Nemrót sok küzdelemmel és harccal be is ért Szumériába, mert Mózes már felsorolja a királyságának ősi városait, sőt azokat is, amiket már épített, kiemelve RESEN nagyszerűségét, mint a leghatalmasabb város.

Itt és most lép elő a Sem alatti rabszolgaságunk maró bánata és megaláztatása, amit Sem-Cham, Sem-Chus nem felejtett el. A hatalmas és nagy nevű Nemrót szumér király tehát rátör Sem fiaira és annak birodalmára, Assur-ra, amit elfoglal. A földrajzi, archeológiai és nyelvészeti leletek igazolják, hogy Ninivét, mint nagy birodalma fővárosát, csak ezután építtette meg Nemrót, oly hatalmas fénnyel függőkertekkel, palotákkal, csatornákkal és várakkal, ami egyedül álló az őskori történelemben. Itt virágzott valóban a szumér kultúra, K. e. 3000 – 2100. (Cath. Bibl. Encycl. 1044-1045 old.)

Nemrót-nak Assurba-való betörése és annak elfoglalása indítja el a Sem törzsnek revanche gondolatát, mert hiszen Assur elfoglalásával a Sem-Assur-Héber-Sephard törzsek szívének tört, ketté vágva az északi és déli törzseket. Nemrót hatalmas ereje és gazdagsága mutatkozik meg az egész Eufrátesz völgyében, ahol a szumér kultúra hódit és megteremti a kapcsolatot nagy bátyjával Canaannal Canaanban. Nemrót erős és virágzó birodalma a Huron és az Abana folyó határán találkozott össze Cánaannal, ami mentesítette ez utóbbit az északi Sem és Jafet törzsek nyomásától. Cánaan valóban neki lendült, és mint hatalmas birodalom bontakozik ki Aradtól egészen a Fekete-tengerig. Ekkor épültek ki Palástu függőkertjei, gyümölcsösei és szőlős kertjei. Ez volt a Canaaniták birodalma. Itt jegyzem meg, hogy a dél-arábiai városok Tur, Turán, már a Genezaret tó környékén jelentek meg, de még lent Turán sziget volt, itt már nagy város, Turral együtt, ami kis patakot jelölt kezdetük kezdetén. (Francia Bibliai Atlasz, 11. térkép).

Az összefogott erő terjed és hatalmasodik: Canaan földjén, ill. birodalmában jelennek meg ezek a nevek: Árpádu, Aradu is feljött, Emesu, Kálmánu, Kál, Kár, Kádes, Bách-sórát, Pakod, Chabar, Kerkál, Orontos, Ár-béla, Árvád, Tábor, Béga. Az egyetemes szumér kultúra telepei jelentkeznek az egész nagy birodalom területén: Ugarit, Rács-Kamra, Tura, Gabala, Bál-bek, Margah, Arszlán-tash, Kár-kemish, Riha, Abada, Bejsán, Jármuk, Nuzi, Tér, Fukhar, Gáth, Sur, Uz, Bana, Abasár, Adua, Hadad, Nemrót, Nem-ártó, Áraok, Ló. Van még egy igen fontos város: Gutha vagy Cuth az ős szumér haza területén, Bor-sippa közelében. (Atlas of the Bible, 1 – 11 térképei, Curie – Schmidt: Világtörténelem, IV. – I. köt., 16-45 old.)

I. Sargon, a Sem-törzsek vezére és az asszír nép ősatyja (Assur, Sem fia, de város is volt Asur-Assur. (Gen. X. 22, Gen. II. 14, I. Par. 1-17, 2-24.) szövetkezett a Kabhur és Valikh vidék nem semita népeivel (Cath. Bibl. Encycl. 123 old.), valamint a Sephard hegyekben lakó Sem-törzsekkel s kétirányú hatalmas támadást indított Szuméria ellen: a Zargos hegy vidékéről hozta a vad törzseket, dél-keleti irányból a sefárd hadakat. Az északi támadás Ninive ellen, míg a déli lerohanás Guthás-Úr-Bor-Sippa ellen történt. A hátráló szumér csapatokat a Hinár (Senaar) környékén verték meg, K. e. 2220 körül. (Cath. Bibl. Encycl. I. köt.: 2360 c.) 1045-ik oldalán Curie Schmidt világ történelme így eltér, mert 200 évig tartott I. Sargon és utódainak dinasztiája, amikor is az újra felerősődött szumér hitt-kanaanita törzsek lerázzák a Sargonok igáját K. e. 1993-ban.

1. A guthai csoport-had: az Eufrátesz völgyében felhúzódott a Fekete-tenger dél-nyugati völgyeiben és a kaukázusi hegység nyugati lankáira, ahol már K. e. XIX. században KUTASHY-KUTAIS fővárossal terjedelmes birodalmat alapítottak. (Kaukasus Länder: Világtérkép 92. old., német kiadás igen régi.) Ebben a Kutashy-kutasi (Gutha-guthasi szumér név) birodalomban megtaláljuk az I. Sárgon dinasztiától kiirtott, feltűzelt szumér neveket: Maga a főváros KUTHA-GUTHA, Bor-Cha, Bordus, Kars, Kassu, Olty, Tara, Kale, Kodar, Meresh, Cham, Wani, (Wantó után), Adzar, Karschal, Árpád, Korbou, Borsovani, Mosdok, Balasha, Balta, Muzal, Syrt, Baksam, Latal, Marach (Mary Canaaniti király), Ardos, Makrafali, Bako, Olti folyót. Ezek törnek majd le az ősi területre, a szemita asszírok-babiloniak ellen, akiket „nomád kaukázusi, mitini vadtörzseknek” ír le Mózes. De több történész „kutasi lerohanásnak” nevezi, sőt „guthiai barbár Zargos hegyieknek”, mint a Cath. Bibl. Encycl. is teszi a 1045. oldalán. Nem értették a nyelveket és így a Fekete tenger partjáról az akkád medes hegyekbe helyezik őket. Innen származik az örmény-kurd nyelvi rokonság félreértése is, mert Kuthasiban van KURD HEGYSÉG, ahol a mai kurd pásztorok is tanyáznak. De KUTHASY-nak ős szumér volt a nyelve, mint a mitiánik is megértették egymást. A mitiánik később újra feltámasztják az ősi birodalmat. A guthasy-kuthasy-mitianok húznak majd fel a perzsa, görög, római támadások elől, a georgiai lankákra és lesznek megalapítói Góg és Magóg birodalmának a Káspi-tó és az Ural között, K. u. 10. Mosdok-Magyarskó-ban K. u. 325-ben a Vatikán érseket nevezett ki, a Holland misszionárius Ambrus atya személyében. (Vatikáni Levéltár, Dr. Kendeffy: Bpest. 1942, Curie-Schmidt: Világtörténelem, I. köt. 46-73 old. és térképei.)

2. A Phut-Fóth törzsek I. Sargon lerohanása elől (Eritrea-Sudan), mely kiterjedt a Földközi-tenger, Kis-Ázsia és az Indus völgyeiig, a Maguar hegyek mellől (Buk, Bor, Bak) a líbiai sivatagon keresztül menekülnek északra, egészen Cirenakiáig. Törzseik nagy része ott rekedt a Sudan-Ethiópiai vadonokban. Meglátásom szerint ezek a Fóth-törzsek részt vettek Hannibál K. e. 216-os Canae-i csatájában, mert Hannibál győzelmet aratott, de csapatai eltűntek és Pannóniában a Moor, Rab, Balat, Somor, Bakon nevek után, a K. e. második században megjelennek a Fóth törzsek Pannónia észak-keleti csücskében. (Fóth) A canaanita törzsek egy része is neki indult a Bosporus-nak és a Dardanelláknak és a görög sziget világban megalapítják a szumér Kárpát után, KARPATOS szigetet, majd a későbbi II. Sargon üldözései, valamint II. és III. Salamasser és II. Ramses nemzet irtásai elől menekültekkel húznak együtt fel, Pannon-Balat-Sumur vezetése alatt K. e. 512 előtt a mai Pannóniába.

A Fóth törzsek menekülésének útját jól jelzik Curie-Schmidt: Világtörténelem I. térképei, amint a nevek észak felé nyomulnak. Innen van az az ellenvetés is, hogy „sok helyen Líbiában Nemrót névvel találkozhatunk”. Igaz is, mert ezek a Fóth törzsek magukkal vitték törzsük hatalmas királyának, Nemrótnak a nevét. Az arabok sokkal később lettek népi törzs. Merö városunk ma is ott áll.

3. A szumér birodalom NIPPUR-i és SUSA-i törzsei a déli támadás elől keletnek menekültek. Így találjuk meg az egykori ethiópiai Chus-t Porus-sal együtt, a mai afganisztáni, pakisztáni tájakon, sőt igen érdekes kínai adataink vannak. I. Hifu, Kína rettenetes királya (K. e. 2350 c.) elismeri a Seennar (Hinár) környékéről jövő menekültek munkáját, akik csatornákat építettek. Dr. Douglas és Dr. Jenks „China” c. munkájuk 4. oldalán (The History of Nations, Edit Cabot-Lodge NY. Vol. VII.) vitatkozva prof. Terrien de Lacouperie-vel, felsorakoztatnak érveket a szumér és kínai nyelv kapcsolatára vonatkozólag. Félre értik, ill. nem ismerik a szumér nyelvet, amelyből tanultak akkádok is, és ezt írják: „ . . . many (similarities) between the primitive written characters of the languages of Akkadia (Sumer) and China as well as a marked affinity between the religious, social and scientific institutions and beliefs of the two peoples.” -- „Akkadia (Sumer) és Kína nyelveinek sok ősi, írott jelei, valamint a vallási, társadalmi és tudományos intézmények és a hit kapcsolata, hasonlatossága a két népnél.” (Kína, 4. old.)

Feljegyzik YAO császárról (K. e. 2085-2005), hogy 12 pásztort fogadott kihallgatáson: SUSAI pásztor hercegeket. A kínai asztronómiát, orvosi tudományokat, csatornázást elemezve megállapítják: „The Chinese astronomy and medicine . . . an identity with the conditions of these sciences in Mesopotamia, the canals with which the whole of Babylon . . . „ – „A kínai csillagászat és gyógyászat azonossága a mezopotámiai tudományok körülményeivel, egész babilóniai csatornái.” (Babilónia ásatásokra hivatkoznak, Kína. 4. old.)

Dr. Douglas és Dr. Jenks a későbbiekben azon törik a fejüket, hogy Mezopotámiából hogyan jöhettek Kínai törzsek a Sárga Folyó vidékére? Ők nem tudták az I. Sargoni üldözést, de közvetve mellettem tanúskodnak mert hiszen a szuszai pásztorok ajánlatát fogadta el YAO kínai császár és nem a kínaiakét! (Pastor Princes of Susiana, Kína. 4. old.)

Igen érdekes, hogy az Encyclopedia Britannica, 1955. évi kiadása TIBET magyarázatánál ezt közli: „Tibetet az európai nemzetek másképpen magyarázzák, valami TŐ BŐ TAJ-t emlegetnek. Hát igen. Mert a Himalaya hegy aljaiban, amely hatalmas horizontot ölel fel, a hegyek TŐ – véből BŐ TÁJ nyílik meg. Semmi köze tehát az elírt és elangolosított TIBET-nek az eredetihez. Így a lakosságot is „Tő-bő-taj-iak”-nak „ nevezték, egészen K. u. 616-ig, amikor a töböti kun herceg kínai király-lányt vett el feleségül és „az orvosi leckék” örve alatt elnyomták az ősi szumér nyelvet, amit a HINAR-i, SUSA-i és NIPPUR-i menekültek vittek oda K. e. 2300 körül.

Ez a menekült csoport nagyon erős lehetett, mert a kínai „szatellít államok” között szerepel mint SUNGHRIA (K. e. 2013-ban), amikor 300 lovast adtak az úguri-ugri törzsek, SERES-ból, Hong-Cho elfoglalásához. (Curie-Schmidt: Világtörténelem I. köt. 76. lap és térképei: Seres a mai Tibet keleti kapuja.)

A hinari, susai, nuppuri törzseink azonban ma sem vesztek el, mert P. Szajkó S.J. misszionárius, 1936-ban egy francia mérnökkel találkozott Hingan Fu Shensi missziós tartományukban, aki „majdnem magyarul” szólította meg. P. Szajkó faggatni kezdte a francia kutató mérnököt, hogy hol tanulta ezt a nyelvet? Mr. France ezt válaszolta: a Sárga Folyó völgyeiben élő ORDOSOK-tól. További beszélgetésük során még elmondotta, hogy 2. 000.000 vannak, nomád életet élnek, lovas nép. P. Szajkó mindezt a clevelandi Kath. Magyarok Vasárnapjában leközölte, 1955. februári számban. Pár héttel ezelőtt értesítette a New York Times, hogy Mao Chao Chung elvette birtokaikat és kolhozba kényszerítette az ordósokat is.

A tibeti-nepáli kérdés sok érdekes és értékes adatot mutatott fel a nagy világnak. Az Encyclopedia Britannica, 1955 évi kiadása, 22 köt. 180 old. írottak a következő meggondolásra késztetnek:

Tibet és Nepal vallási életét ismertetve, egy szót közöl az encyclopedia, mely a buddhizmus bölcseleti kulcsa: „ AVALOKHITESVARA.” Sokat írtak a mai napig, többek között az Encyclopedia Britannica tudósai és ennek a szónak a jelentéséről. De nem is sejtik, hogy ezek szumér szavak. A buddhista metafizikai kifejezés pedig ezt jelenti: „ A valók hites vára.”

Bölcseleti meghatározásban jelenti a valók, vagyis létező dolgok, elhitt világa. Nagy hiányt jelent ezeknek a tudósoknak, hogy a magyar nyelvet nem ismerik, amikor szumér eredetű szavakkal kerülnek szembe, mert:

A tibeti tartományok nevei: Széch, Kan, Kágyü, Sima, Ladak, Urga, Nyurga, Bartok.

Ezek után könnyen megérthetjük, hogy Körösi Csoma Sándor miért kereste itt, az ős-magyarokat, elmenve az ősi szumér sírok felett. Az archeológia csak később fedezte fel az Uruk, Úr, Ninive, Nuzi, Kalak, Kale, és még sok más szumér adatokat.

A tibeti, nepáli lakosok elütnek a kínaiaktól és a mongoloktól. „Nemcsak szépen fejlett lábaik vannak, a tibetieknek, de általánosságban jól felépült fizikum, igen tetszetős emberi faj.” (Encyclopedia Britannica, 22. köt. 180 old.)

A tibeti népről közöl fényképet (a 6. számú), amely bőtáji harcost ábrázol. Kimondottan szép, nyúlt arc, finoman ívelt orral, homlokkal vékony szájjal. Mély turáni szomorú szemek, magas izmos termet. Fő ünnepi számuk: a lovas játék. Házas életük egynejűség (monogámia), míg a környező népek (kínai, mongol) több nejűségben és több férfiúságban (poligámia és poliandria) élnek. Így levonja a következtetést a Encyclopedia Britannica: „ . . . ezek nem kínai jellemvonások.” (22. köt. 180 old. 1955 kiadás.)

A felsorolt nevekből azonnal kitűnik, hogy nem mentek át az I. Sargon uralma alatt bekövetkezett nyelvi keveredésen.

I. Sargon asszír dinasztiájának uralmát a Guthiai-Kuthasi lerohanás dönti meg (K. e. 2180-2070). Ez a vég nélküli harc a legsötétebb kora az ősi kultúrának. A nagy pusztításban a szumér, Lagash kormányzó alatt talpra állt és fellendül a a szumér élet. A közép-bronzkorszakban (K. e. 2070-1960) Úr-Nammu (Kadur-Úr) jó barátságban volt Ibi-Sin-nel (talán a fia) és elindul Úr III. dinasztiája. Úr-Nammu hamarosan megerősödik és elfoglalja Babilóniát, Asszíriát és Elamot. Uralma alatt hatalmas fejlődés következett be. Ebben a korban nagy a gazdagság. Egymás után épülnek a templomok Nannar tiszteletére, a magas ziggurát, torony és Ningal csarnoka. Megtörtént a kibékülés. A szumérok szociális és politikai jogot és boldog harmonikus életet biztosítottak a közben már ott élő akkád törzseknek is. A hivatalos nyelv a szumér volt, de vele párhuzamosan az akkád nyelv is mindenütt előfordul. (Cath. Bibl. Encycl. 1046 old.)

Úr III. dinasztiáját Isbi-Irra dönti meg az akkádokkal szövetkezve, elfoglalja ISINT (K. e. 1960-1830) s megalapítja az amorita királyságot. Az elamiták áttörnek a Tigrisen és elfoglalják Szumériát, feldulják hazájukat és rabszolgasorba vetik őket. Az amoriták véres harcokban előre törnek, Naplanum ül Larsa trónján. Valóságos háborús katlan lett az ős-Szuméria. Élet-halál harcukat folytatják a szumérok, hittesek, canaaniták, kuthasiak és elamiták, de az asszír-babiloni királyok I. – II. – III. – IV. Salamasser, majd II. Ramses egyiptomi király összefogtak ellenük és ádáz harcokban két oldalról morzsolják őket.

Cades, Karkar (5 hatalmas csata), Orontes, Árpádu, Ninive, Nippur, Nizu, Charcamis, Aradu, véresmezei és temetői jelzik a pusztulást. K. e. 842-ben II. Salamasser összefogja a 11 szumér vezért, megalázza őket és II. Ramseszel együtt embertelen hadisarccal sújtja a szumér törzseket. K. e. 779-ben véres lázadásban törnek ki az elnyomottak, amikor III. és IV. Salamasser asszír-babilóni királyok teljes kiirtásukra törnek. Hosszú évtizedek telnek el, de vérben és halálban tartják még magukat. IV. Salamasser utóda II. Sargon (K. e. 721-705) folytatja elődeinek irtó hadjáratait, feltöltve csapatait médekkel, párthaiakkal, egyiptomiakkal, és a keleti vidék, vad nomád törzseivel. Ráront Samariára és hatalmas vérveszteséggel elfoglalja a várost, K. e. 721-ben. Megdönti a királyságot és népét elhurcolja. Nép-áttelepítésekkel megerősítve csapatait, ráront Charcamisre, a hittesek fővárosa, felgyújtja és földig lerombolja K. e. 717.

Ezzel II. Sargon megsemmisítette a szumér-hittes kultúrát és lerombolta azt a hidat, mely a hittes-indo-europ birodalmat kötötte össze a termékeny mezopotámiai szumér birodalommal.

II. Sargon győzelmei után Ninivében, Calachban, Khorsabában és Asszurban lakott és eltüntette az ősi szumér birodalom vallásos, történelmi és kulturális alkotásait. Az egykor hatalmas szumér kultúr nemzet függetlensége, nemzeti élete és felbecsülhetetlen irodalmi munkássága megszűnt Úr III. dinasztiával, avagy az ISIN-LARSA királysággal. Vezérei és népei a borzalmas pusztítások, gyilkosságok, rabszolgaság és zsarolás elől menekültek, amerre bírtak. (Cath. Bibl. Encl. 1046 old., 962 – 963 old.)

A lezajlott samariai és charcamesi harcok idején K. e. 721-717 a szumér és hittes birodalmak lakoinak egyetlen menedéke a halál elől a menekülés volt. Ennek lehetőségei az alábbi irányokban mutatkoztak: Északra Kuthasi-ba, keletre – Susa-n át és a hitteseknek a Bosporuson keresztül, hiszen ez volt birodalmuk nyugati sávja. Nagy városuk Bugaczköy (Boghazköy), a Haly partján – még Hammurábi építése volt. A későbbi háborúk, a perzsák, egyiptomiák, görögök, és rómaiak csatározásai, bár mindent elpusztítottak, az egyetlen, ami a szomszéd területeken fenn maradt – az – mint új elem – a szumér név, kultúra, a menekült nép, nyelve és szokásai.

A szumér-magyar rokonság bizonyítási nehézségeinek megoldása

A szumér-magyar rokonság bizonyítása körül sok ellenérv, ellenérdek és mondhatni ellenséges álláspont merül fel. Ez onnan származik, hogy a már meglevő tradicionális állásponthoz egyes érdekszövetségek még akkor is ragaszkodni próbálnak, ha az archeológiai kutatások kétségtelenül bizonyítják e tendenciák hamisságát, illetőleg a szuméroktól való eredetét. A magyarokon kívül senkinek sem fűződik érdeke ahhoz, hogy a magyar nép tradíciója – e rokonság kimutatása révén – éppen olyan elbírálásban részesüljön, mint az ÓSZÖVETSÉG-ben felsorolt népeké.

De nekünk magyaroknak, büszkéknek kell lenni erre, anélkül, hogy a többi népek érdekeit és tradicionális értékeit sértenénk. Ennek ellenében azt szeretnénk elérni, hogy ők se ellenezzék azt, ami a miénk.

Ehhez hozzájárultak és a nehézséget csak elősegítették meggondolatlan nyelvújítóink, akik 1800-1848 rengeteg szót alkottak szláv, germán, szerb, szlovén és egyéb nyelvi hatásoktól ösztönözve. (…….) Ezeket természetesen az idegen nyelvészek észreveszik és szükség esetén, mint a Trianoni békeszerződésnél, ügyesen felhasználták a magyar érdekek elnyomására, nemcsak nyelvtanilag hanem politikailag is. (……..) A sok germán hatás a lehetetlenül elnyújtott szavaink, (mondatszerkesztésünk), (…….) csak arra valók, hogy az ellenérdeken dolgozó nyelvészeknek alapot adjanak a magyar nyelv érdekei ellen.

a) A szumér-magyar nyelv teljes negligálásának eredménye pl. az is, hogy a „tő-bő-tája” tibeti buddha-bölcselet ismertetésénél, az évezredek óta ismert Indus metafizikai kifejezést „AVALOKHITTESVARA” nem tudta senki megfejteni.

b) A Kínában lakó ORDAS törzs felfedezésénél a kutatók és DOUDOU francia orientalista kutatásainak eredménytelenségét a magyar nyelv ismeretének hiánya okozta, mert a magyar nyelv ismeretében azonnal meg tudták volna állapítani az ORDAS-ok által használt nyelv és a magyar nyelv azonosságát.

De maga Doudou, aki több könyvet írt a szumér vonatkozásokról, mint „UGARIT”, „RASCH CHARMA” (rácskamra), „CHARE SHECHAMISCH” (Kara se hamis) és 198 oldalon ír a BOUTH szóról és azt fejtegeti, hogy a szumérok ezt a „BOT” szót öt adott helyzetben használták: a pásztorok, az árusok, a szállítók, védekezésre és a sétálók. Az „öt” használatot öt féle fonetikával írja, mint: „bouth”, „baot”, „but”, „booth” és „bouthe”. Ha ismerte volna a magyar nyelvet, azonnal rájött volna, hogy ez a magyar „bot”, ami a „pásztorbot”, a „sátorrúd”, a „nyomórúd”, a „fütykös” és a „sétabot”, az ő használati felosztása szerint. Az évezredek óta megfejthetetlen kifejezés tehát azonnal értelmet kap a magyar nyelv segítségével.

c) De saját magam is átmentem egy megrázó „jóindulatú tévtanításon”. 1954-ben történt, amikor az A. Seminary Ch. Minn. USÁ-ban tanítottam, többek között „bölcselet történetet”, Anaxagoras és Platon után a szumér bölcseletet is tárgyaltam. Ugyanitt a Szentírást Dr. R. Z. német származású professzor tanította. Az Ószövetségi eredeti szöveget írta a táblára: „MURHBAA EKHE HRHASSA”, „KARHASA SHE HAM ISCH”, „HUGHARITA”, „BOUTH” „LAODICHK”, és bele izzadt a magyarázatba. H.S. személyi titkárom, akinek tudomása volt szumér kutatásaimról és fejtegetéseimről, felállt és azt mondotta Szentírás professzorának: „Dr. Sz. professzor már megoldotta e szavak jelentését. Ezek ős szumér-Hungarian szavak.” Dr. R.Z. professzor azonnal hivatott az előadásra. A tábláján éktelenkedő érthetetlenségek alá oda írtam: „ KARA SE HAMIS”, „MORBA ÉKÍRÁS”, „UGARIT”, „BOT”, „LADIK” és miután bemondtam angolul és latinul a szavakat, kijöttem. Professzor Dr. R.Z. az előadás bevégeztével meglátogatott. Magával hozta eddigi szakkönyveit és azok hasznavehetetlenségéről nyilatkozott. Mindennapos tárgyalásaink, fejtegetéseink két hét után érdekes eredményt produkáltak. Megfejtettük a „BIBLIA” misztikus világát. Gondolkodásaink és fejtegetéseink eredményét az alábbiakban szögeztük le: „Isten országa Bennetek vagyon, mint Genezárethben és Bethlehemben, vagyis az Ős-Canaánban, (Cana-ban) ahová elment a mennyegzőre. Ő az első. A Lélek – Isten kedveltje, ha nem is semita – hanem Canaáni. Genezáreth-Bethlehem nem érdekelte a rombolókat. Onnan jött az ÉLET VILÁGOSSÁGA. Ott az Isten lakott a lelkében s ez az Ő országa. Az volt, marad és lesz örökké, mert a kiválasztottság lényege a LÉLEK és semmi más.”

4. Hátráltatja a szumér-magyar rokonság bizonyítási eljárását az a körülmény, amit a Mezopotámiában kutató szumérológusok az ott lakó népek útján szereztek.

Itt akarok rámutatni a szumérológia három legnagyobb tekintélyének világhíres munkájában fennálló tévedésre is. Tanulmányomban sokszor idéztem Dr. Steinmüller, Dr. Sullivan és Dr. Müller „CATH. BIBL. ENCYCL. c. 2000 oldalas kiváló munkájukat. Ők is mellőzték a szumér-magyar rokonság evidenciáját, amikor a szumér nyelvre azt a megállapítást teszik a C.B.E. 1044. oldalán „WAS KURDISTAN”, vagyis „Kurd hatás” alatt jött létre a szumér nyelv.

Pedig semmi más nem történt, mint a kutatásaik alatt (Ararat, Charcamis, Orontos, és Karkarnál) kurd munkásaik is voltak, akiknek nyelve hasonlatos a szumérhoz, de messze van a magyar és szumér azonosságtól. Tehát hipotetikus megoldás: „kurd hatás”. Ha magyar munkások lettek volna, akkor talán már szerepelne a szumér-magyar rokonság az encyclopédiában. De hol van a történelmi tudományos bizonyíték, mely igazolja a kurd pásztorok létezését K. e. 5000 évvel . . .?

A fenti nehézségeket tekintetbe véve láthatjuk, hogy mindnyájunknak kötelessége széles e nagy világban megmagyarázni a valóságot, felvilágosítani az érdeklődőket az igazságról és akinek lehetősége van a tudományos körök tájékoztatásáról, annak pedig szent célja legyen, a szumér-magyar rokonság félreértés nélküli dokumentálása.

A tévedések szisztematikus kiküszöbölése, a széles körű felvilágosítás adhatja meg azután a magyar tudósoknak azt a lehetőséget, hogy a nemzetközi tudomány gátjait argumentális módon áttörjék s a szumér-magyar rokonságot hivatalosan elismertessék.

[1] “Marks: The Culmination of the Prehistoric Sumerian Culture. C. fr. Dr. Steinmüller, Dr. Sullivan, Dr. Müller: Old Test. Cath. Bibl. Encycl., SUMERIANS, 1045 old., (NY. 1950 kiadás, Wagner Inc.)

[2] Cath. Bibl. Encycl. 1045 old.: “Sumerians in the southern Mesopotamia Valley”. Dr. L. Grollenberg O. P. , Atlas von die Bijbel térképei, Amsterdam, 1955. fordítása: New York, Nielson kiadás. – Dr. Rowley, Dr. Reid, Dr. de Vaux: Atlas of the Bible, 9. old. I. térkép, N. Y. King kiadás, 1956. – Atlas of the Bible, 103. old. 25. tértkép. Encyclopedia Britannica 16. köt. 458. old. 21. köt. Sumerians, London, Chicago, W. Benton kiadás, 1955 – Ant. Deimel: Sumerische Lexikon, 1925.

[3] The Fertile Crescent – Atlas of the Bible, French School, Dr. de Vaux. Of Biblical and Archeological Studies of Jerusalem, 9. old. I. térképe, King Kiadás, 1956, és amiben korunk legnagyobb orientalistája Dr. Prof. W.F. Albright, John’s Hopkins University nyilvános rendes tanára is közre dolgozott.

[4] Marschant Charles: Cassel’s Latin Dictionary: 555-863 old.

[5] (Lábjegyzet, Tomory Zsuzsa) : A Sumér név eredetével közelebbi kapcsolatban van a magyar szem (látószerv), s a gabonaszem szavunk, mely a földművelés alapterméke. A kárpát medencei ős földművelők a szemerék, kiknek neve személy és földrajzi névként maradt fenn. A Kárpát medencéből vándoroltak egy valahai túlnépesedés idején különböző vidékekre, igy a Termékeny Félhold területére is, ahol nagy részük volt a virágzó Sumir (nyugodtan mondhatjuk: Szemere) birodalom megalapitásában. A szem szócsoporthoz tartozik szemérem szavunk (szemérmesen lesütött szem), mely Noé Sem (nyugodtan mondhatjuk Szem-nek) fiának szemérmes magatartását hiven tükrözi. (l.: Tomory Zsuzsa: Kezdeteink.)

[6] Cfr. Atlas of the Bible, 11. térkép, Curie-Schmidt: Világtörténelem I. köt. 93. old. és ide vonatkozó térképeit.

[7] Dr. Mészáros Gyula: Az 1600 éves magyarság. 52-73 old.

[8] Marchant-Charles: Cassel’s Latin Dictionary, 85 old.

[9] Rogers: Cuneiform Parallels to the Old Testament. 279-289-old.

[10] Halévy, Palacky, Hrozek művei. Historisches Jahrbuch: “Ungarn und der Balkan Staaten. Leger, Mayer, Huber, Wurzbach írásai. Tomek: History of the Kingdom of Bohemia, stb. Ezeknek egyértelmű tendenciája: “A magyarság ázsiai faj, vad hun utódok, a magyar nyelv a szláv és germán keveréke.

[11] A Trianoni békeszerződés előkészítése, Speed és társai, Benes és Maszaryk hamisitásai, az 1947-es Potsdami tárgyaláson, Truman elnök kijelentése: “Igazán mindegy, hogy a bukaresti, vagy a budapesti vasutvonalat akarják Sztalinék.”

II. Szumér kultúrkor

A szumér név eredete

Nemrót törzsének története

A szumér-magyar rokonság bizonyítási nehézségeinek megoldása