SZELÉNYI IMRE

SZUMÉR-MAGYAR ROKONSÁG

Őstörténeti, nyelvészeti, archeológiai és irodalmi tanulmány

Előszó

Történelmünk új fejezetét író, 1956, október 23-i Magyar Hősök!

Dón-i harcosok nevében ajánlom Néktek eme őstörténelmi tanulmányomat.

Jelmondatként a zsoltáros mély értelmű szavait választom:

LUX ORITUR JUSTO: Az igaz lelkű fényt kap.

              Keressük együtt a sírok, romok, oszlopok, edények és ékírásos agyagtáblák maradványai között a történelmi igazságot:  A szumér-magyar rokonságot.  Az igazság fényénél világossá fog válni előttetek, hogy minden kultúra és civilizáció alapját szumér őseink rakták le 5000 évvel K. e.  Az 1920 és 1946-i Párizs környéki terror békéktől sújtva merítsetek szumér őseink gigászi küzdelmeiből erőt igazságunk kiharcolásához. 

            Az atomkor politikai vezetőinek szellemét és akaratát pedig világosítsa meg ugyancsak a LUX ORITUR JUSTO szelleme, hogy megismerve az élet, a kultúra és a múlt örök igazságait, az igazságos béke és az alkotó szeretet jövőjét munkálják ki. 

            Ezután mondok köszönetet P. Dr. Crisostom Hajoz és Dr. Gregory Grabka észak amerikai professzor társaim, Jós Ferenc és Dr. Bobula Ida értékes adatszolgáltatásaiért. 

Általános fogalmak rögzítése

            Tekintettel arra, hogy eddigi historikus és biblikus ismereteink az 1954-ben befejezett Mesopotámia-i ásatások leleteinek kiértékelése után kiegészítésre és módosításra szorulnak,  szükségesnek tartom néhány – már eddig ismert – fogalomnak megvilágítását és történelmi indokolását az alábbiakban: 

1. SEMETIC (Semita) – DYNASTIA.  SEMITA FAJ, SEMITIZMUS

Eredete NOÉ fia – SEM – után történt és az ő leszármazottaival van vonatkozásban.

2. HEBERIZMUS, HEBER után ugyanígy, aki NOÉ származásában SEM ükunokája.

3. ÁBRAHÁM, -- ÁBRAHÁMIZMUS mint semita eredet az archeológiai és nyelvészeti, valamint etnográfiai kutatások eredményei szerint megdőlt. 

Dr. Steinmüller, Dr. Sullivan, Dr. Miller: SUMERIANS. OLD TEST. CATH. BIBL. ENCYCLOPEDIA 15 – 16, 1044 – 1045 oldalán a következőket írják:

„ÁBRAHÁM, Szumériában, ÚR városában született és szumér kultúrán nevelkedett.  A megindult politikai harcok miatt HARAN-ba költözik, HARAN-ból CANAAN-ba, ahol CANAAN, NEMRÓT (Nimrud) bátyja uralkodott – és ott is halt meg.” 

Genealógiájának vizsgálatánál az első hely, ahol kapcsolatokat találunk: PADAN ARAM. 

Thares atyja Ábrahámnak, Nacornak és Arannak. 

Nacor fia – Bathuel – ennek leánya Rebecca lesz Izsák felesége.  Izsák – Ábrahám  fia -- és Ábrahám Rebeccát Mesopotamiából, tehát SUMERIÁBÓL hozatta.  (GEN. I. 24)

Ugyan innét nősült JAKAB, Izsák fia is, aki anyja testvérének – Labannak – leányát, Rachelt vette feleségül. Ezek mind „aramaiak” voltak PADAN ARAM-ból – SUMERIÁ-ból. 

Az „aramai-ak” , vagy „aramaens-ek” a Tigris és Alam között laktak.  A legősibb  pásztornép és nyelvük a legősibb nyelv.  Itt van az URUK-WARKAN kultúra bölcsője és itt Uruk-ban találták meg az első emberi írást, a kiásott agyagtáblákon.[1]  Ezen a területen csakis a „szumér” nép lakott és „egy nyelvet” a „szumér nyelvet” beszéltek, amint azt Gen. I. 11. 1. is állítja. 

Elfogadott tudományos álláspont az, hogy a K. e. kb. 1600-ig Mesopotámiában – tehát ahol Ábrahám született és CÁNAÁNBAN – ahol élt, SZUMÉR nép lakott és SZUMÉR nyelvet beszéltek.

Tehát ÁBRAHÁM és leszármazottai is SZUMÉR-ok voltak. (Területi és népi bizonyíték: Sir Leonard Woolley: ÚR IN CHALDEA. (ÚR OF THE CHALDEES)  Samual Noah Kramer: THE TABLETS OF SUMER.)

4. SZUMÉR NYELV és SZUMÉR FAJ:

A BIBLIA ismeretének legnagyobb tudósai és kutatói, a már említett egyetemi tanárok: Dr. Miller, aki egyben a Biblical Pontifical Commission vezér titkára is, továbbá Dr. Steinmüller és Dr. Sullivan a legújabb NIPPUR-i, NINIVE-i, valamint a „BLACKSTONE” „ÚR” és „HIT” leleteit kiértékelve a CATH. BIBL. ENCYCL. Hatalmas munkájának 1044-ik lapján a következőket állapítja meg: 

            „A szumér nyelv nem semitic nyelv és a szumér faj nem semitic faj.  Babilónia- Mesopotámia déli részén éltek K. e. 4.000 évvel.  Nyelvük ’agglutinative’ nyelv és több mai tudós véleménye szerint ’kurd’ eredetű.  A legősibb közel-keleti kultúra, mert hosszú évszázadokig megőrizték nemzeti egységüket.  Kulturális befolyásuk hatalmas volt a semita és nem semita népekre és nyelvekre.

            „Részleteiben igen fontos az írásmódjuk, a ’syllabic cuneiform system’ – az agyagtáblás – betűs írás, amit módosítottak az akkádok, babiloniak, asszírok, hittesek, mitannik, és a perzsák.” 

5. SZUMÉR KULTÚRA:

Samuel Noah KRAMER: THE  TABLETS OF SUMER, spanyol kiadású címe: La Historia Empieza SUMER – könyvében kiértékelt és a mai tudományos állásfoglalás alapján képező táblák bizonyítékaival állítja, hogy:

            „A szumér nép a világ legelső civilizációját teremtette meg és nem egyszerű kultúra csupán az, melyet az archeológiai leletek mutatnak.”

6. IZRAEL – IZRAELITA KIFEJEZÉSEK: 

Heterogén nép – úgy népi, mint területi elnevezés és K. e. kb. a XIII. században keletkezett. 

7. MÓZES ÉS ÍRÁSA.:

Mózes az egyiptomi fáraó család jóvoltából igen magas kulturális és politikai képzettséggel bíró, kiváló szellemű emberi nagyság --  K. e. 700 és 600 között élt. 

            A már kiértékelt szumér agyagtáblák tudományos és cáfolhatatlan bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a szumér hagyományok és tradíciók felhasználásával népének és fajtájának politikai és faji előnyeit kívánta elsősorban szolgálni.  Genealógiai leírásainak történelmi bizonyítása tudományos alapon lehetetlen. 

8. JUDA: SALAMON király halálával K. e. 932 országa két részre oszlik, Israelre és Juda-ra.

9. HÉBER-NYELV – ZSIDÓ NYELV: JUDAIZMUS NYELVE:

Állítólag ESDRA találmánya – a Babiloni fogság alatt készítették K. e. 536-ban JUDA bölcsei.  A tudomány elfogadott álláspontja szerint ezt a nyelvet a zsidók a babiloni fogság alatt kezdték beszélni.  (Esd. 4, 7 – 6, 18 – és 7, 12 – 26.)

10. PALESTINA:

A szumér PALASTU szóból eredő későbbi utánzás. 

11. ARAMAIAK – ISRAEL – JUDA – PERZSA KAPCSOLATOK:

K. e. a XIII. században az ARAMAIAK szomszédságba kerültek az IZRAELITÁKKAL (Cath. Bibl. Encicl. 86 old.)  Sokat harcolnak egymással.  SOBA, -- SAUL ellen.  DÁVID leveri SOBA királyát – ADAREZERT – az aramaiai királyt s csapatai elfoglalják az aramaiai várost DAMASCUST. (K. e. 1012 – 972) Salamon király elveszi SOBA függetlenségét – de az ellenségeskedés fenn marad. 

Salamon halálával (K. e. 932) két részre szakadnak az izraeliták és országuk is.  Keletkezik: Izrael és Juda.

Az aramaiai király I. BENADED (K. e. 875) szövetkezik JUDA-val és eltapossák ISRAELT.   Így került aramaiai uralom alá: GALAD és TRANSJORDANIA.

            II. BENEDED folytatja tovább a harcokat, majd az ugyancsak aramaiai HAZEL – HAZAEL, aki az asszírok ellen is sokat csatázott, mint KARKAR: K. e. 854 – 853, 842, 838 – és elfoglalta Israelt is meg Judát is – ősei nyomdokán haladt. 

            Israel és Juda II. SALHMANASSER – től kért segítséget, aki harcba is bocsátkozott, az ő halála után pedig III. THEGLATHPHALASSAR és II. SARGON asszír, babilóniai királyok folytatják a vérontást és ez utóbbi végül is leveri és leigázza JUDÁT, ISRAELT és ARAMEA-t is K. e. 721.  Így vette kezdetét a babilóniai fogság és így pusztult el az aramaiak fővárosa HADAD. 

            A babilóniai fogságban való szervezkedés eredménye – a perzsákkal való kapcsolat felvétele és JUDA feltámasztása a többi szomszéd népek mellőzésével (K. e. 536).

12. ARAM(AICA)I – SZUMÉR NYELV.:

Sir Leonard Woolley, aki a British Museum megbízásából 12 évig vezette az ÚR város kiásását, ÚR IN CHALDEA (ÚR OF THE CHALDEES)  c. könyvében azt írja: „A babilóniai SAMSU’ ILUNAS a nagy HAMMURABI fiának 12. uralkodási éve, amelyik a mi számításaink szerint K. e. 1737. évnek felel meg – azt a megjelölést kapta, hogy ez ÚR város falainak hivatalos elpusztítási éve.  Ugyanígy ettől az évtől lett az ország hivatalos nyelve a ’babilóniai nyelv’ s a szumér nyelv csupán a liturgikus-nyelv szerepét töltötte be.” 

Az úgynevezett aramaicai (arámi) mégis fenn maradt.  Az asszír, babilóniai és perzsa királyok intézkedéseiket, tábláikat e nyelven adják.  Diplomáciai nyelvnek használják (ESDRA: 4, 7.) s fent maradt a kánaániaknál is krisztusi és krisztus utáni.

Jézus utolsó szavai: „ELI, ELI, LAMA SABACHTHANI!”  ugyancsak az arámi nyelven hangzottak el és Szt. MÁTÉ is ezen a nyelven írta meg evangéliumát.  (Math.28-46.)

De maguk a semiták is elismerik az „aram” nyelv ősi voltát, precízebb kifejezéssel élve, legősibb nyelvnek ismerik el az „aram” népet, amiképpen azt a TALMUD is írja.[2]

Sőt a babilóniai, perzsa és akkád nyelveket is „aram” betűkkel, szumér betűkkel – cuneiformokkal – írták, hiszen más nem állt rendelkezésre.[3]

13. KIVÁLASZTOTT NÉP:  Istentől eredő megbízatást és isteni küldetést sem theológilag, sem történelmileg, egy nép vagy faj számára sem lehet kimutatni.

Az egyetlen kiválasztás, melyről a tudomány ismeretekkel rendelkezik – NOÉ rendelkezése, melyről a következő oldalakon részletesen beszámolunk – bár a NOÉ-tól való semita származást, mint „kiválasztási argumentumot” – a TALMUD tagadja[4] s ezzel tulajdonképpen az ÁBRAHÁMI MEGSZENTELÉST” teszi semmissé, hiszen Ábrahám maga is Noé leszármazottja.[5] 

De maga az „ábrahámi megszentelés”, mint kiválasztás (ha létezik) tulajdonképpen arra a fajtára kell álljon, melyből Ábrahám származott s ez az összes genealógiai kutatások és megállapítások szerint a „CHALD” törzs, amelyik SZUMÉR és nem semita, miképpen Nehémiás is elismeri[6] „ÚR” városából való eredetét.

14. SZUMÉR URAL-ALTAI NYELVROKONSÁG: 

       A szumér nyelvnek az ural-altaji nyelvekhez és ezek között is a magyar nyelvhez való rokonsági vonatkozásait nem magyar tudósok fedezték fel, hanem olyanok, akik magyarul nem beszéltek, mint François Lenormand (1837-1883), Jules Oppert (1825-1905) és azóta a szumérológus tudósok részleteiben megállapították a szumér nyelv szerkezetét és annak magyar nyelv szerkezethez vonatkoztatott azonosságát.[7]  Továbbá az eddig megfejtett kb. 4000 szumér szóból, 1000 azonos szótőnek, vagy azonos szónak a mai magyar nyelvben való megtalálhatóságát.[8]  Ha tekintetbe vesszük, hogy a magyar- finnugor rokonság alig 500 szótő azonosságon lett elfogadva, 1000 azonos szótőnek fennállása és bizonyítása minden kétséget kizár. 

SZUMÉR-MAGYAR ROKONSÁG EVIDENCIÁJA

            Történelmi igazság az, hogy a kivándorló népek magukkal viszik ősi tradíciójukat, ősi városaik neveit, múltjukat, őseiket, törzseiket és mindent, ami nemzetük múltját, életét és történelmét őrzik.  Így megérthetjük azt, hogy itt Amerika földjén az ide kivándorolt franciák „Illinois-ban” az olaszok „Genovában”, a németek „Frankfurtban” és a magyarok „Kossuth” falván élnek. 

            Ha szumér néppel és földdel kapcsolatos tudományos leletek feldolgozásairól szóló s a tudomány által elfogadott téziseket tárgyaló könyveket átnézzük, a következő neveket találjuk, melyek ránk – magyarokra nézve – igen érdekes következtetéseket követelnek. 

            Adab, Lagas, Uma, Larsa, Erek, Úr, Uruk, Kish, Gutas, Alag, Hinár, Hit, Resen, Nuzu, Bor-sippa, Charak, Bács, Sorát, Sófalva, Sófogó, Árpád, Emese, Kálmán, Aradu, Arak, Karka, Senkeret, Kál, Ar-bela, Pakod, Korga, Kadesh, Susa, Balat, Tuba, Sukhar, Hadad, Kert, Mechek, Zala, Gömör, Kikinda, Árva, Ugarit, Harmat, Mór, Panun.[9]

            Ezek a nevek az ős szumér honban léteztek és a kiásott agyagtáblákon találhatók.  Ugyanezek a nevek – csaknem kivétel nélkül – fellelhetők a mai történelmi Magyarországot ábrázoló térképeken és ezeknek az elnevezéseknek az ideje visszanyúlik a magyar őskorba. 

            Tehát evidenciális alapon feltételezhető, hogy ezeket az elnevezéseket az ős magyar nép hozta magával s ezek nemzeti életének és tradicionális múltjának az emlékei, hiszen azok a táblák, melyeken feltalálhatók az azonos nevek, csak az utolsó évtizedekben kerültek megismerésre. 

            Erős argumentum a két nyelv közötti rokonság fennállására az a körülmény, hogy mindkettő „agglutinativ nyelv” és szerkezeti felépítésük teljesen azonos, továbbá, hogy csupán a magyar nyelv segítségével volt megoldható a szumér nyelv megfejtése. 

            Magyarul nem tudó világhírű nyelvészek állapították meg a szumér nyelv megfejtésében oly nyelvtani szabályokat, melyek a mai magyar nyelvtan sajátosságai. Pl.: Az Encyclopedia Britannica, melyet 600 tudós készített, 553 oldalán találhatjuk a következőket:

1. „Á” képzés, mint . . . száj (mouth)
2. „E” használata: személyi megjelölés (used of persons additions) ene – neje férje és a nominativusban
3. Genitivusi rag: „AK” – mint a magyarban pl. mamának

Tehát, a magyarul nem beszélő tudósok – a szumér nyelv szabályainak megállapítása folyamán olyan tételeket rögzítenek, mint nyelvszerkezeti bázist, melyek a mai magyar nyelvnek a sajátosságai, a szumér-magyar rokonság fennállása kétségtelen és vitathatatlan.  Tekintetbe kell venni azt a körülményt is, hogy az eredeti nyelvek – a szumér is és a magyar is – az évezredek során igen sok változáson mentek át s ha a nyelvszerkezeti sajátosságot megőrizte a két nyel és a szótövek azonossága 25%-os, itt véletlenről nem lehet szó, hanem egy igen evidens azonosságról.

Annál is inkább mondható ez, mert nemcsak a felsorolt város, helység, törzs stb. nevek teljes azonossága állapítható meg, hanem a szótöveken kívül azonos szavak serege.  Pl. „Isten” ma is így mondjuk, mint 6000 év előtt. 

„Nap”, „Úr”, „Gyula”, „Suba”.[10]

Itt nem olyan erőltetett hasonlóságról van szó, mint pl. az angol nyelv szanszkrit eredetének bizonyításánál.  A szanszkrit szótöveknek a mai angol nyelvvel való összevetésénél filológiai bizonyítás csak akkor lehetséges, ha a nyelvi fejlődés minden fokozatát ismerjük.  A tudomány még is elfogadta.  Így hogyan ellenezheti a magyar-szumér rokonságot? 

I.                   A legősibb kultúra – a földosztás és „Nimród”

A legősibb kultúra kialakulásának történeti és archeológiai dokumentumait szolgáltató, legautentikusabb tudósa a világnak Sir Leonard Woolley, ki az Úr várost ásta ki teljesen a homokból.  Igaz 12 évig napi hatszáz munkással dolgoztatott, de az előkerült leletek kiértékelése kétségtelenül bizonyítja, hogy az „AL UBAID-nak”[11] nevezett ős szumér néphez fűződik az az első kultúra, melynek a nyomai a kiásott égetett agyag edények s az azokra festett ember és állat figurákban határozottan mutatkoznak.[12]

Ez a nép volt az, amelyiket elpusztított az özönvíz és Sir Woolley az özönvíz iszapja alatt találta meg kultúrájának nyomait.  Azonban nem csak a cserepeket, hanem az ős szumér mitológiát is , mert ugyanezen iszap alól került elő az „özönvíz monda” agyagtáblája.[13] Ma ezt a kort „prehistorikus” kornak minősítjük és az özönvízig, K. e. 4000-ig számítjuk.  A szumér kultúra hatalmas jelei az özönvíz után az u.n. URUK-WARKAN kultúr nyomokban mutatkoznak, melyet civilizált művészet felé haladt.  Cilinderek, nyers grafik írások, rajzok jelzik a fejlődés menetét.

Uruk városát, amit a Biblia Ereknek említ, Nimród alapította a Sinár (Sennar) tartományban is ezeken az ősi cilindereken találjuk meg először!  Itt kezdjük meg lefejteni a mózesi elírásokat már, aki a babiloni nyelvnek előkészítője volt, Sichar Vátesszel egyetemben, akik nem írták le az eredeti szumér városneveket, hanem ráköltöttek, hozzáírtak a saját nyelvük szerint és így születtek meg a nagyvilágon valóban érthetetlennek feltűnő, egzotikus nevek, mert a magyar nyelvet nem ismerték! 

A szumér képekkel és a valóságokkal beszélt, tehát nem írhatott lehetetlen mássalhangzókat.  A szumér nyelv fonetikus és így egyszerű!  Sinár (Sennar) semmi más, a földrajzi ismeretek alapján, mint HINÁR, vizes, mocsaras vidék, ahol EREK is folydogáltak!  (Győr megyében a Duna kiáradásos területét, Győrszentiván határában, ma is HINÁROS-nak hívják!) 

Itt tisztázzuk a Nimród – Nemrud – Numrud – Nomrud elírásokat is!  Akik erről a névről írtak a nagy világon (angolok, franciák, amerikaiak, olaszok, szlávok)  fogalmuk sem volt, hogy a szumérok miért írták NEMRÓT-nak a nevét!.  A mózesi leírás is elmondja (I. 9. 18 – 27), hogy Noé részeg lett a bortól és fia Cham, megjegyzéseket tett apjára s vele volt a legkisebb Chanaan is. Sem beárulta apjának, Noénak, Cham magatartását, mire Noé megátkozta Chamot, megáldotta Semet!  Ennek az átoknak az akkori szokása szerint igen súlyos következményei lettek.  Cham 20 esztendeig szolgált, mint rabszolga, bátyjának, Semnek birtokán s utána is a legrosszabb területeket kapta:   Dél Afrika sivataga, Eritrea, Sudan, Arabiai síkság.  A legfiatalabb unoka Canaan, úgy látszik később kegyelmet kapott, mert törzsével a mai Izraelt – Jordánt – Szíriát kapta, amit Canaannak illetve Palastunak neveztek el.  Innét van Palesztina jó 2000 évvel később!  Ahogy Mózes is jelzi (Gen. X. 9.) Chus, vagy Cham legidősebb fia, „Porro genuit Chus. Nemród”!  Így világos, hogy a Noé átok, amivel sújtotta Chamot és unokáit, akik ott éltek vele együtt, mint Chus, Mesraim, Phut (Fóth) és Canaan, mind az átok alá kerültek, vagyis raboskodtak Sem áldott birtokán!  NEMRÓT később született és így neve: NEM-RÓT lett, vagyis rajta az átok nem fogott, mentesítve volt!  Ezt a felfogást még a német Dr. Krüger is elfogadta, amikor Sybilla ONAMASTICHON című művét magyarázza (Dr. Krüger: Onamastichon Sybilla jósnő könyve K. e. 300-es e névhez érve kijelenti, hogy a görög, arab magyarázatokkal szemben az ő felfogása, hogy nem NIMRUD, NUMRUD, NEMROD, hanem NEMRÓTH.  162 old. aluljegyzet.)

Hasonló ősi magyar kifejezést is ismerünk még:  kirúgott rá, nem rúgott ki rá – vagyis haragszik rá, vagy nem haragszik!  Megróta, nem róta meg magatartásáért!  Nemrótot nem róhatta meg Noé, mert még nem is élt! 

Mivel itt új elemek lépnek be a „szumér kultúra” fejlődésének újabb korszakába, mint Noé utódok, tisztáznunk kell három kérdést: 

1. Találtak-e valami kultúrnyomokat a szumérok előtt,
2. Nyoma van-e ott a szemita izraelita, babiloni kultúrának, népeknek és
3. Mi volt az az ok, hogy évezredes harcok és pusztítások lepték el az ős mezopotámiai szumér területeket, a Vízözön után?

1.             Az ante-diluviális, vízözön előtti paleolitikus és neolitikus korszakban, a mai tudomány álláspontja szerint, mint egy 432,000 év telt el, tíz törzs-család 120 vezérével avagy királyával.  (Cath. Bibl. Encycl. 643 old. és a Biblia-babiloni adatok, leletek szerint.)  Ez alatt az idő alatt a teremtett ember lelkének képességei az érzéki ismeretekből a lélektani, értelmi megismerésig is eljutottak, amit bizonyítanak: az Egy Isten hívőségük (monotheismus – Patriarchák kora) és a királyok nevei között talált szumér-nevek (Eridu, Larák, Sippár, Surupák) akik már „moorbaék íráshal” – „morbaék  írással” rendelkeztek, házakat építettek, fazekaik voltak festve és rajzolva emberi és állati ábrákkal (Uruk leletek).

A moor vagy vályog, ma is meg van a magyaroknál és az ékírás művészete a székelyek őzi írásmódja nagyban egyezik a szumérral.[14]

2.             A vízözön előtti (proto-historikus, pre-szumér, K. e. 5000-4000) korban a SZEMITA-IZRAELI-BABILONI kultúrának semmi nyoma sincsen.  Ebben a chalcolitikus korban a pre-szumér, Al-Ubaid és Uruk-Warkan civilizációs nyomokat és leleteket találtak, mint legősibb kultúra nyomait.[15]  Ábrahám maga is Szumériában (Chaldea) született, Úr városában és szumér kultúrán nevelkedett fel.  Itt pedig a szumér nép élt és fejlődött a Nippur-i és Uruki kultúra és civilizáció légkörében, ahol nyelve volt, múltja volt, agyagtáblai voltak, festettek, rajzoltak, írtak és palotákat építettek.  Függőkertekkel csatornákkal, erdőkkel kereskedelemmel és egységes nemzeti öntudattal. (Cath. Bibl. Encycl. 511 old.)

3.             Az egész történelmi zavar és széthúzás Noé áldásával kezdődik, aki Semet áldja meg (Gen. IX. 18-29) és imigyen gyakorolja a „választott nép” ős atyai jóságát: „Átkozott legyen Cham, fia Canaan és legyen a szolgák szolgája.”  Azután Mózes kronológiája szerint Noé még 350 esztendeig élt a vízözön után, majd 950 éves korában meghalt.  A mai tudomány nem érti ezt a mózesi időszámítást[16] nem fogadja el történelmileg és beismeri, hogy ezt az időszámítást nem ismerjük.  Ez áll Matuzsálemre, Ábrahámra és a többiekre is. 

Minket lélektani és erkölcsi vonalon érint Noé, Cham, Canaan, Sem és Josafát története, mert ezzel indult el évezredeknek ádáz testvérharca az ősi szumér területeken, és pusztította el a K. e. 5000 éves szumér kultúrát, hamisította meg a szumér nyelvet és űzette ki hazájukból, Szumériából minden kultúrák megalkotóit és művészetek megálmodóit, az ősi szumérokat. 

De lássuk, hogy kik léptek be ezzel az ominózus áldással a szumér történelem, kultúrterület és ősi békés légkörbe?  (Atlasz Biblical, I. térkép, Párizs, Or. Inst.)  

Cham törzs, CHUS, Mesraim, Phot, CANAAN

Chus fiai: Saba, Hevila, Sabath, Regma, Sabatach később NEMRÓT (NIMRÓD).

Regma fiai: Saba, Dadan.

Mesuaim fiai: Ludim, Adamim, Labin, Phitrusim, Chasluim (philisteusok)

Canaan fiai:  Sidonem, Hetheum, Jebuseum, Amorheum, Gergeseum, Haveeum, Arakaeum, Sinaeum, Aradium, Samareum, Amatheum

Ezek Cham fiai, unokai, dédunokai, akik Sidontól Gazaig, Sodomától Lesaig, foglalták el a területeket.  Chus később Eritreába, Dél-Egyiptomba és Sudánba húzódott le, ahol NEMRÓT Kashurban született. 

Sem törzse:  Aelam, Assur, Arphaxad, Lud, Aram, Us, Hul, Gether, Mes, Sale, HEBER, Phaleg, ekkor osztották szét a földeket.  Jectan, Elmodad, Saleph, Asarmoth, Jare, Adarum, Uzal, Dekla,  Ebal, Abimel,  Saba, Ophir, Hevila, Jobab, akik Mesától a dél-kelet arábiai Sebhar hegyekig laktak.

Josaphat törzse: Gomer, Magog, Madai, Javan, Thubal, Mosoch, Thiras, Acenes, Riphat, Thogorma, Javan, Elisha, Tharsis, Cethim, Dodanim, akik Anatólia és a Kaukázus déli lejtőin éltek.  

Tehát a föld elosztásakor egy család voltak.  Egy nyelvet beszéltek, melyet valamennyi ősük is beszélt, kik Úrban születtek és nevelkedtek:  A szumér nyelvet.  De a családi Noé áldás már eleve elsőbbségi jogokat biztosított Sem-nek, mely kitermeli a semitizmust és később a héber szefárdizmust.