Szaszovszky Géza
Bevezetőként rögzíteni kell, hogy a Szentkorona-tan nem a Szent Koronára
vonatkozó különböző jellegű információk összessége, hanem Magyarország ősi
íratlan történelmi alkotmánya. Lényege megmaradása mellett a történelem
folyamán a nemzet akaratából a társadalmi-gazdasági fejlődésnek megfelelően
formálódott.
Legjellemzőbb állandó vonásai, amelyek az egyes korokban szinte sohase
voltak explicit verbis kimondva, de mindig érvényesültek, ill. a magyar
társadalom mindig érvényre akarta juttatni:
A Szentkorona egyesíti az egész magyar politikai nemzetet. A "politikai
nemzet" fogalmát Deák mondta ki, és ez a fogalom mutatja a Szentkorona-tan
folyamatosan bővülő tartalmát. A "politikai nemzet" fogalma tartalmazza azt
a kiterjesztést, ahogy a társadalmi viszonyoknak megfelelően a társadalom
különböző részei rendelkeznek a Szentkorona-tagsággal. A Szent Koronának
tagja a politikai magyar nemzet valamennyi egyéne (beleértve a
nemzetiségeket azaz hungarusokat), a Szent Korona területe, azaz az ország
földje valamint az uralkodó.
Magyarországon minden hatalom forrása a Szent Korona. Ezért a fentiek
szerint a hatalmat a tagok közösen, azaz az uralkodó és a nemzet együtt
gyakorolják. A hatalomnak ez az együttes gyakorlása tükröződik az Aranybulla
ellenállási záradékában, és ez indokolta, hogy pl. a majdnem abszolút
hatalommal rendelkező Mátyás király is mindig szentesíttette az
országgyűléssel, vagy az országgyűléssel mondatta ki a saját akaratát.
A Szent Koronában nem a királynak van országa, népe, hanem a Nemzetnek, az
országnak van királya. A magyar király hatalma nem "isteni eredetű", nem
korlátlan uralkodó, hanem a nemzet választotta. Magyarországon az uralkodó
házon belüli trónutódlás a nemzet akaratából valósult meg, az új királyt az
országgyűlés választotta. (Az természetes, hogy a hatalom közelében levők
akkor is "befolyásolták" a nemzet akaratát, mint most a pártok a választási
meg azon kívüli kampányaikban. Szerintem részben ennek volt köszönhető a sok
hatalmi harc az Árpád-házi királyok korában.)
A föld mindig a Szent Koronáé volt, a használója a Szent Korona jóvoltából
birtokolta, vér szerinti örökös hiányában a föld birtokjoga visszaszállt a
Szent Koronára. Ezt a XIX. század folyamán lazították. Erre a lazításra
gazdasági okokból volt szükség.. A sokszor kirabolt országban a gazdálkodók
többsége nem rendelkezett forrásokkal a gazdálkodáshoz. Nem elsősorban a
rossz gazdálkodás miatt, hanem egyszerűen azért mert az elmúlt évszázadokban
minden potenciális megtakarítását folyamatosan elrabolták tőle. Török
hódítás, Habsburg visszahódítás, Rákóczi szabadságharca, Napóleoni háborúk,
szabadságharc. (Földbirtokos, nem földtulajdonos).
A Szent Korona tagja Magyarország és rajta lakó politikai nemzet minden
tagja. Trianon utáni időre felveti a nagy kérdést, mi van az elrabolt
területekkel, és a rajta lakó hungarus-okkal? A hungarusok (valamikori
magyar állampolgárok) és a Szent Korona közötti viszonyt szerintem külső
erőszak szakította meg, ami a tagok és a Szent korona közötti misztikus
kapcsolatra magában nem volt hatással. Ami hatással volt, az az agymosás,
amelyik nem ismertté teszi ezt a kapcsolatot. Vagyis a Szent Koronának
továbbra is tagja mindenki, akit ennek valós megélési lehetőségétől a
történelem, és idegen erők akarata megfosztotta.. Földben pedig a Szent
Koronáé - még ha idegen bitorló is birtokolja - minden olyan ősi területe,
amelyen a Szent Korona tagjai élnek (azok a földek is tagjai a Szent
Koronának).
István király, miután fia meghalt, kétségbeesésében Boldogasszonynak
ajánlotta fel a Szent Koronát, azaz a Szent Korona tagjait. Azóta a Szent
Korona Boldogasszony koronája is. (Gellért püspök a magyarok ősi
Boldogasszonyát összegyúrta Máriával, Jézus anyjával, így azóta úgy él a
magyarság szívében, mint Mária, azaz Boldogasszony, Patrona Hungariae).
Más országoknak is van koronatanuk (Csehország, Lengyelország), de ezek
egyike sem egy adott tárgyhoz, hanem a királyi koronához fűződik, amelyik
változhat. Nekünk magyaroknak ez csak a Szent Korona lehet, másik koronával
nem helyettesíthető. Ennek magyarázatát én a Szent Korona történetében vélem
megtalálni, amely történet viszont nem a "hivatalos" vagy "akadémiai"
koronatörténet, amelyik sok sebből vérzik.
Először talán azt kellene evvel kapcsolatban megemlíteni, hogy a hazatért
Szent Koronát mérnökök és ötvösök is megvizsgálták, és egyértelműen
elutasítják, hogy a Koronát két részből "buherálták" volna össze. A korona
egy egység, amely valamikor IV.-V. században készült valahol Kaukázusban.
Minden valószínűség szerint még frankok által történt elrablása előtt
fűződött hozzá a magyarok állameszméje. Beavató korona, amely misztikusan
teszi a magyarság vezetőjévé azt, akit a Nemzet választott erre a feladatra.
Minden király életében egyszer volt a fején, a beavatáskor, azaz
megkoronázáskor.
2005.11.06