A MAGYAROK VI. VILÁGKONGRESSZUSÁN ELHANGZOTT ELŐADÁS
Tisztelt Hallgatóság!
Hölgyeim és Uraim!
Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket. Előadásomban bemutatnám Önöknek az ötezer évvel ezelőtt Mezopotámiában élt sumir, saját nevén KI.EN.GI (kangar) és a magyar nép közti kapcsolat néhány bizonyítékát. Tárgyi és szellemi emlékek bemutatásával támasztom alá a két nép közti kulturális kapcsolatot és az egyenesági leszármazást.
A XIX. sz. közepe óta Magyarországon a tudományos körök a magyar őstörténelemnek a finnugortól eltérő forrásait minden eszközzel igyekeznek hitelességétől megfosztani, hogy az idegenből származó, a nem magyar érdekeket szolgáló nyelvi, történelmi stb. téveszméket tudatosíthassák. A hivatalosított magyar történelem- és nyelvtudomány még lehetőségként sem veszi tudomásul, hogy a honfoglaló magyarság egyik része a Kaukázus déli részéről származik, sőt a nyomok egészen Mezopotámiáig vezetnek.
A magyar nép és a magyar nyelv régiségének, mezopotámiai kapcsolatának számos bizonyítéka őrződött meg a népművészetünk-ben és népünk emlékezetében.
A XX. sz. elején Sebestyén Gyula a Vas megyei Dozmaton gyűjtötte azt a regőséneket, amely a magyar nép emlékezetében meg-maradt nagyon régi kozmikus tudást hordoz. Egy vadászati esemény képébe sűrítve több ezer évvel ezelőtti csillagászati eseményt idéz fel.
Ahol kerekedik egy fényes nagy út,
A mellett keletkezik egy halastó állás,
Hej regül ejtem, hej regül ejtem.
Azt is felfogja az aprócska sásocska,
Arra is rászokik Csodafiúszarvas,
Hej, regül ejtem, hej, regül ejtem…
A „fényes nagy út”, a Tejút, a Galaktika, benne a Halak csillagkép. Kibontakozik az a Zodiákus. A magyar nép hite szerint a Kos (csillagkép) Isten küldöttét, a Napot hordozza a szarvai között. Ez annak a kozmikus állapotnak a felidézése, amikor a Nap az őszi csillagképeket elhagyva december 21-én, áthaladt a téli napfordulón, és jelképesen újjászületve jelezi a tavaszt.
Homlokomon vagyon fölkelő fényes Nap,
Oldalamon vagyon szép árdeli Hold,
Jobb vesémen vannak égi csillagok,
Hej, regül ejtem, hej, regül ejtem.
A Kos (csillagkép) homlokán a Nap, oldalán a Hold. A regősének a csillagos égboltot jeleníti meg, azaz az égi rendet, amikor a Nap december 21-én belép a Kos csillagképbe[1]. E csillagászati esemény, ami az év kezdetét jelezte a többezer évvel ezelőtti Mezopotámiát idézi.
A Föld precessziós mozgásával kapcsolatos számítások azt igazolták, hogy „Babilónia északi és déli része kétféleképpen számította az év első napját: Lagasban a téli napfordulótól, Akkádban a Napnak a Kos csillagképbe való belépésétől vette kezdetét, ez egyazon napon volt, tehát a kétféle újév napja egybeesett. A számítások szerint ez Kr. e. 7500-5750 közt történhetett.[2]”
S az „árdeli hold[3]”? Európa közepén, távol a tengertől a dozmati magyar paraszt, vajon honnan tudta, hogy a Hold okozza az ár-apályt? Csak az elődeitől, az őseitől, akik a tenger mellett éltek, és ráhagyományozták e természeti jelenség emlékét.
Eszerint a magyarság tudása, vagyis „A dozmati regősének”-ben megőrződött tudás többezer éves. Mezopotámiából származik. S ha a magyar nép ismeretei ilyen régiek, és a hagyománya ilyen távoli időre nyúlik vissza, akkor ez folytonosságra utal. Ezzel azt állítom, hogy a magyar nép kultúrájának gyökerei a Közel-Keleten, Mezopotámiában keresendőek.
Kr. e. IV. évezredben Mezopotámiát a sumir nép lakta, amely három népcsoport keveredéséből jött létre.
Az őslakosság a vízözönt túlélte. Legtöbb tárgyi emlékét az al-Ubaid dombban találták meg, amelyről e népességet al-Ubaid-inak nevezték el. A régészeti leletek tanúsága szerint a történelemelőtti korban a Kárpát medencéből a Habur folyó forrásvidékére[4], Halafba vándorolt (ekkor már) parasztok húzódtak le Dél-Mezopotámiába Ezt tanúsítja az al-Ubaidi és a magyarországi un. Kőrös kultúra régészeti leleteinek hasonlósága.
1. Az al Ubaid-i[5] és Hódmezővásárhely-Gorzsa dombi[6] talpas kehely.
A második, az uruki népcsoport nyomait a mezopotámiai Uruk városának feltárásakor találták meg. Az orosz Tolsztov hívta fel a figyelmet e népesség chorezmi kapcsolatára. Szerinte e népcsoport az Aral tó vidékéről vándorolt Szuzán keresztül Mezopotámiába. Ennek magyar vonatkozása is van. Krónikáink szerint Csaba, a hun Attila fia visszatérvén Szkítiába chorezmi királylányt kapott feleségül. Két fia született Ed és Edömén. Meghagyta nekik, hogy térjenek vissza apáik földjére, a Kárpát medencébe. Ed visszatért a honfoglaló magyarokkal, Edömén pedig a fehér-hun birodalom megalapítója lett.
Sokan kétségbe vonják a magyar krónikák hitelességét, mert Attila halála és a magyar honvisszafoglalás között több emberöltő telt el, s nem Ed, hanem csak a leszármazottjai térhettek vissza. Ha Illignek igaza van, akkor a magyar krónikák hitele elértékelődik.
A harmadikat a lelőhely nevéről Jemdet Nasr népnek neve-zik. E népcsoport a Balkánon keresztül a Kárpát medencéből érkezett.
A XIX. században Torma Zsófia, erdélyi magyar régésznő a Maros partján a Djemdet Nasr dombban talált leleteknél kb. 1200-1500 évvel régebbieket talált. A rajtuk levő írásjelek igen hasonlítottak pl. a mezopotámiai az un. Blau-táblákon levő jelekhez. Eszerint a sumir nép harmadik összetevője [része] a Kárpát medencéből, Erdélyből vándorolt a Balkánon keresztül a Folyamközbe, és vitte magával az írásbeliséget. Véleményével egyetértett Schliemann, Trója felfedezője és a francia Sayous is.
|
|
2. A tatárlakai amulett és a Blau-táblák egyike
Az al-Ubaid, az uruki és a Djemdet Nasr népcsoport össze-olvadásából keletkezett sumir nép hozta létre azt a kultúrát, melynek ékirásos jeleivel kezdődik az írott forrásokra támaszkodó történelem. A XIX. században e népet szkíta eredetűnek tartották, és a régészeti leletek szerint onnan származnak, ahol a magyarok elődei éltek.
(A sumir nép történetéről ld. A sumir kultúra története c. könyvet[7].)
A sumirok soha nem hívták magukat sumirnak, hanem -nek, azaz KI.EN.GI-nek vagy KIN.GI-NEK. Ezen elnevezés a magyarországi besenyők kangar nevében köszön vissza.
A kiengi-kangar nép a folyamközi hazáját úgy hívta, hogy =KALAM.MA. E név egybevág a Szélkötő Kalamona c. népmesénk hősével.
Jelentése: lakott föld vagy lakott ország.
Nemcsak a Biblia, hanem az ékiratos királylista is arról tudósít, hogy a vízözön után a királyság újra leszállt az égből, ami azt jelenti, hogy a mindenkori sumir király Isten kegyelméből lett az uralkodó, csakúgy, mint a magyar szakrális királyok.
Sumerban addig senki nem lehetett király, míg EN.LIL isten el nem ismerte, és a nippuri Ékur templom papságtól, meg nem kapta az uralkodásra jogosító aranykeresztet. E keresztnek hasonló a szerepe, mint a magyar Szent Koronának. A középkorban a magyar nép addig senkit nem ismert el a nép királyának, amíg a magyar Szent Koronával meg nem koronázták.
Az Árpádházi királyaink papkirályok voltak uralmukat az Égből kapták. Isten rendjét, a kozmikus rendet kellett képviselniük és országukban érvényre juttatniuk, éppúgy, mint a sumir uralkodóknak.
A sumir Lagasban talált sugaras párducfej EN.LIL isten fiának Ningirszu istennek a jelképe, akit a magyar krónikákban Nimródnak vagy Ménrótnak hívnak. Az égen is ott van, ő az Orion, magyarul a Kaszáscsillag.
3. A korongos párduc
A sugaras korongban három írás-sor van: Fokosként adom néktek, Sirburlaki lelkét, Ningirszu istent.
EN.LIL isten fiát, Ningirszut, a hős párducot küldte a földre, hogy Lagas (Sirburlaki) város lelke, védelmezője, igazságtevője legyen. Jelképe a sugaras korong. ( = EN.LIL, a név azt jelenti, hogy én-lélek.)
A korongos párduc sugaraihoz hasonló fejdíszük van Széken (Erdély) a násznagyoknak.
4. Széki násznagyok sugaras kalapban
Ningirszu isten más ábrázolásain is visszaköszön a sugaras kalapdísz, sőt a széki ábrázoláson levő homlokfeletti két levélke is.
5. Asszír pecséthenger nyomat
A homlok feletti két levéldísz ezen asszír pecséthenger ábrázoláson is megtalálható.
A magyar népviselet a nagyon hasonlít a többezer évvel korábbi sumir viselethez. Az alábbi képen bőrsubás, bőgatyás (szoknyás?) sumirok egy egyiptomi öltözékű alakot ütlegelnek.
6. Bőrsubás, bőgatyás sumirok
A bőrből készült kabátfélét viselő két ember között a térdeplő koronás alak talán a fogoly király, mellette az elmaradhatatlan kos és a turulmadár. Mindkettő magyar jelkép.
A következő képeken bőgatyás sumir alakok és egy bőgatyás bakonyi kanász képe látszik.
7. Sumir és magyar bőgatya
A magyar Alföld őshonosnak tartott állatai is mezopotámiai eredetűek.
8. Lépegető szürkemarhák
Népünk hite szerint a Boldogasszony az élet adója és védője, a bőség, a termékenység, az aratás, a növény és állat szaporodásának, egészségének gondviselője,[8] az áldott állapotú és a gyermekágyas asszonyok védelmező istenasszonya.[9] Ugyanez a szerepköre a sumir Innana (=Bau) istenasszonynak. Mindkettőnek hét leánya volt, akiket a magyarok óvó-védő istenasszonyoknak tartanak.
A kecses, fátylas női alakok minden olyan ábrázoláson megtalálhatók, ahol vigyázni kell az állatokra, a terményre, az embere, a házra stb.
9. Juhokra vigyázó istennők
Nemcsak képeken, pecséthenger nyomaton látható Innana és a hét leánya, hanem sematikus ábrázolásuk írásjelként is feltűnik:
Az említetteken kívül számtalan hasonlóság van a magyar és a sumir nép kultúrája között, de nem hagyhatók figyelmen kívül a nyelvi azonosságok.
A táltos szavunk közismert. „A táltosok a régi magyarok bölcsei és papjai voltak.”[10] E kifejezést, ugyanilyen értelemben használták a sumirok. A TAL ékjel bölcset, tudóst jelent, a TAS pedig az úr jelentésű ékjel egyik kiejtésváltozata. Összeolvasva TAL.TAS, jelentése bölcs úr, ami pontosan fedi a magyar táltos feladatkörét.
A király (=uralkodó) szavunkat a frank Nagy Károly (= Carolu – ölyvecske) nevéből eredeztetik; s lehet, hogy nem is élő személy volt. A magyar király a kerülő kifejezésből származik, amit a sumir KIR.HAL szószerkezet értelmezése is alátámaszt. A KIR azt jelenti, hogy kör, a HAL pedig azt, hogy előre halad. Összeolvasva KIR.HAL = körbe halad. E kifejezést a Holdra is használták. S valóban a Hold a Föld körül kering, halad.
A középkorban a magyar uralkodónak kötelessége volt országát körbejárni, meggyőződni arról, hogyan él a népe. Ezt szolgálták pl. Mátyás király álruhás országjárásai. A magyar szakrális uralkodóknak e feladatköre tehát benne rejlett a király szóban.
Érintőlegesen említem a Pál (PA.AL = a fokos elöljárója)) és az Álmos (A.LA.MU = bőséges víz hozta) nevet. Mindkettő magasrangú sumir papi méltóság megnevezése.
Ezen kívül számtalan, kifejezés, szó, szószerkezet, toldalék, szótag van, amelynek az eredeti jelentését rég elfeledtük, de a sumir nyelv segítségével értelmezhetők.
Amit elmondtam csekély kis töredéke annak a sok azonosságnak és hasonlatosságnak, ami a sumir és a magyar nép kultúrája között van, s ami annak bizonyítéka, hogy mind kulturálisan, mind nyelvileg a magyarság a sumirok egyenesági leszármazottjai.
Sajnos nálunk még mindig elutasítják a magyar és a sumir kapcsolatoknak a lehetőségét. Egyesek úgy tesznek, mintha e nép nem is létezne, mert a finnugor nyelvrokonítás eszméje erősen tartja magát. Csak egyetlen kifogás merülhet fel ellene, hogy mi voltunk az átadók, nem pedig az átvevők. És akkor minden a helyére kerül.
Köszönöm a figyelmüket.
Győr, 2004. május 5.
Marton Veronika
[1] Az csillagászati megfigyelések első lejegyzésekor a tavaszpont kezdete a Kos csillagkép 0-fokával esett egybe. Ezt ma is így használják, annak ellenére, hogy a Föld precessziós mozgása miatt a tavaszpont már régen a Vízöntő csillagképben van. (MV))
[2] Proceedings of the Society of Biblical Archeology, 1892. XIV. k. 112. p.; 1896. XVIII. k. 67. p. ; XIX.k. 1897. 229.p.
[3] Árapályt keltő Hold.
[4] Vértes László: Kavics ösvény, Gondolat, Budapest, 1969.
[5] Sumer, Assur, Babylon, Zabern Verl. Mainz, 1978. No. 30. p.
[6] Jungsteinzeit in Ost-Ungarn, Museum Vor- und Frühgeshichte, Frankfurt am Main, 1990. 42. p.
[7] Marton Veronika: A sumir kultúra története, Magánkiadás, Győr, 2000.
[8] Érdy kódex, 654. b. Marg. L. 15.
[9] Bobula Ida: A sumir-magyar rokonság kérdése, Ed. Esda, Buenos Aires, 1982. 65. p.
[10] Révai Nagy Lexikona, XVII. kötet, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., Budapest, 1925. 826. p.