SADOVSZKY OTTÓ

California felfedezése:

Megtört a Szibériából Amerikába vándoroltak csendje.

A bevezetést Botos László írta 

(Farkas Tibor cikke nyomán.)

Egy olyan állítás, hogy California őslakói magyarok, azonnali gondot okozna azon történészek körében, akik a Magyar Tudományos Akadémia védelme alatt merészen állítják, hogy szakemberek, s ezen tétel képviselőit rögtön szivárványt kergető nemzetieskedőknek hívnák. Így folyamatosan leszólnák a magyar ősiséggel kapcsolatos kutatásokat azért, hogy a finn-ugor elmélet felsőbbségét megőrizzék. Az utódállamok is ezt a példát követik a célból, hogy megtarthassák a trianoni békeparancs következtében nekik adományozott területeket, melyeket – a nemzetközi jog értelmében – törtvénytelenül tartanak megszállás alatt, bár e tényt a világ nem ismeri szélesebb körben. Ezeknek tudniuk kell, hogy a történelmi igazságot nem lehet örökre elnyomni. Olyan korhoz értünk, melyben azon titkok, melyek eddig el voltak titkolva, végül is napvilágot látnak.

E rövid bevezető után Dr. Sadovszky Ottó, magyar származású californiai tanárnak -- a Fullerton Állami Egyetemen végzett --  szinte hihetetlen eredményeihez fordulok. Dr. Sadovszky az összehasonlító nyelvtudomány eszközeit használta a californiai indiánok eredetével kapcsolatos, 25 éves kutatásaiban. E kutatás Olaszországba és Kanadába vitte, s e nyelvészeti gyűjteményét használta fel doktori értekezéséhez itt Amerikában. Magyar háttere és a finn-ugor elmélettel való ismeretei lelkesítették további kutatások végzésére. Azt állítja, hogy a vándorló ázsiai csoportok nyelvészeti részletei sok érdekes adatot szolgáltatnak, melyek a magyarokkal való kapcsolatról értesítenek.

California kedvező időjárása hatalmas hatást gyakorolt évezredeken keresztül a vándorló ázsiaiakra. Éppen ezért California a világ egyik nyelvészetileg legbonyolultabb területe. Húsz nyelvcsoport élt itt.

California és Északnyugat Szibéria közötti út az Ob folyó és az Ural hegység közötti területen kezdődött, majd az Északi-sarok és a Csendes Óceán partvonalát követve érte el az Észak-amerikai földrészt. Sadovszky szerint ez a nyelvcsalád oly közeli rokonságot mutat a finn-ugor nyelvcsaláddal, hogy a nyugati Peneut indiánokat bátran California ugorjainak nevezhetnénk.

A szövegben említett finnek nyelvileg a magyarok nyelvrokonai, vérrokonság nélkül.

Dr. Sadovszky Ottó e tanulmánya az American Scientific Review 1984. november-decemberi számának, a The Californian részlegében jelent meg a következő cím alatt: The Discovery of California: Breaking the Silence of the Siberia to America Migrators. A cikk utánnyomása a Magyar Múlt 1986. évi 35-36.-i számában olvasható.

 SADOVSZKY OTTÓ [1]

California felfedezése:

Megtört a Szibériából Amerikába vándoroltak csendje.

E tanulmányt azon californiai asszonyok, férfiak, gyermekek és leszármazottaik emlékére ajánlom, akik végtelen bátorságot és hősiességet tanúsítottak az Eurázsiából Californiába vezető vándorútjaikon.

Minden hosszútávú vándorlás elméletei általában ugyanazon gondolati síkon mozognak, s négy fő csoportba: az embertan, a régészet, az összehasonlító néprajz és az összehasonlító nyelvészet tételeiből nyert eredményekbe sorolhatók.

            Minden embertantudós megegyezik abban, hogy az amerikai indiánok Ázsiából jöttek.  Az amerikai indiánok változatosabbak, mint a fehér ember, s kis mértékű mongoloid jelleget mutatnak. Turner nem régi, fogakkal kapcsolatos tanulmányai megállapítják, hogy az első amerikai indiánok eredeti honukat 40.000 évvel ezelőtt hagyták el, s hogy a “felső metsző fogak kiszélesedése már teljesen kialakult Ázsiában.” A régészeti bizonyítékok feltérképezik a jelenkor indiánjai őseinek némely útvonalát, s a végső következtetéseket Thomas Y. Canby összegezte a művelt olvasóknak szánt 1979. évi cikkében. Ha mindehhez hozzáadjuk a néha-néha megjelenő néprajzi anyagokat, teremtés történeteket, vallást, társadalmi szervezetet, meglehetősen jó képet nyerünk az amerikai indiánok eredetéről.

            Egy döntően fontos bizonyíték még hiányzott mostanáig: a nyelvek bizonyító ereje. A ritka bizonyítékok, s a hamis tudósítások nagy választéka ellenére igen kevés adatot tudott a nyelvészet felmutatni, mely fényt derített volna az eurázsiai indiánok otthonára. Nagyon sajnálatos a nyelvészeti bizonyítékok eme hiánya, mivel a bizonyítékok tárházában ezek a legbiztosabbak, legátfogóbbak, s a vándorlók eredeti lakhelye megállapításának legtermészetesebb, legegyszerűbb eszköze. Tudjuk például, hogy New York város olasz lakóssága Olaszország olaszainak leszármazottai, mivel olaszul beszélnek. Olasz kiejtésük után még a lakhelyüket is megállapíthatjuk. Minden történelmi összehasonlító nyelvész álma az amerikai indiánok őshazájának megállapításával kapcsolatban egy hasonló helyzet felismerése volt, mely nyelvészeti kapcsolatot bizonyít Amerika és Ázsia között.

Az Ázsia és Amerika közötti nyelvi kapcsolatot nem volt könnyű megtalálni. Úgy látszott, hogy az északi-sarki környezet akadályként szerepelt, vagy kitörölt minden bizonyítékot. Az Északi-sarok nagy kórokozó szűrőként működik, a sarki hideg útjában áll, vagy elpusztítja a veszélyes vírusokat és ártalmas baktériumokat. Akkor tehát, amikor az indiánok átmenve a Bering szoroson megérkeztek az Újvilágba, maguk mögött hagyták az emberiségre oly veszélyes kórokozókat. Ezeknek újból akkor lettek kitéve, amikor a fehér emberek közéjük érkeztek. De az Északi-sarok műveltségi szűrőként is működött, kitörölve a sarki vándorlók eredeti műveltségének számos felesleges részletét.

Az élettani északi-sarki szűrő emberi ellenőrzéstől függetlenül működik: a műveltségi szűrő elfogadással kapcsolatos. Néha az északi sarok – különösen a Bering Szoros – a művelődési történész szemében nyelvi szűrőnek látszik. A földrészek közötti vándorlások irodalmát olvasva alig, vagy egyáltalán nem talál az ember nyelvekre való utalást. Úgy látszik, hogy a Bering Szorost egy hatalmas hangfogónak, vagy a nyelvek hangtompítójának tekintik. Gyakran találkozunk egy csendes és egyedül levő férfi vadász alakjával, amint a végtelen, üres tundrákon vándorol céltalanul, táplálékot keresve. De amint majd látni fogjuk, új bizonyítékok teljesen más képet állítanak szemünk elé.

Közel negyed évszázada elhatároztam, hogy eltávolítom ezt a magasra tornyosuló hangfogót, Amerika és Eurázsia nyelvei elhallgattatóját, illetve keverőjét. Azokban a napokban azt gondoltam, hogy meg tudtam állapítani egy távoli föld csendes hangjait, melyek egy távoli nyelvi rokonságot jeleztek a két földrész között. Ma minden várakozáson túli hatalmas összehasonlító nyelvészeti bizonyítékok beszélnek hangosan, megvilágítva minden szempontból a California indiánok műveltségét. Azt találtam, hogy egy nagyon hasonló nyelvet beszéltek a California indiánok, míg Ázsiából a Bering szoroson át Amerikába jöttek. Az eddig csendes, történelem előtti vándorok most először kezdtek beszélni, s most először értjük meg mit mondanak nekünk élménydús, földrészek közötti útjaikról, melyek végül is amerikai új honukba vezettek. Nem kell mást tennem, csak hallgatni őket. Túl hosszú ideig hamis feltevések vonták el a nyelvészek figyelmét az igazságtól, s a körülöttük levő adatoktól – a California indiánok történelem nélküli természetétől kezdve a Szibéria és California közötti hasonlóságokig.

Ezen új nyelvészeti rokonságokkal kapcsolatos felfedezésem sokáig váratott magára, mivel szaktársaimhoz hasonlóan én is a közös tévedéseket fogadtam el. A hosszú távú összehasonlító területen azt hittük, hogy mivel térben távol eső hasonlításokkal dolgozunk (diatopic), időben is távol eső (diachronic) adatokkal találkozunk. Ezért, ha az indiánok igen távolról jöttek, akkor következésképpen nagyon régen kellett jönniük. Nem volt olyan nyelvészeti adatunk, mely mást jelzett volna. Sajnos, ez a feltevés lassan azt kezdte jelenteni, hogy az ember nem tudja az ellenkező helyzetet bizonyítani. Igy minden ellenkező adatot mint lehetetlenséget elhanyagoltak, elutasítottak.

Más, vigyázatlanságból eredő tévedés és hiba is folyt – igen okszerűen – a rossz alapfeltevésekből. Ilyen volt a Közép-californiai Peneut indiánok egyszeri vándorlásába vetett hallgatólagos hit, s az, hogy csak ezután kezdődött meg a  nyelvek lassú elválasztódása és különválása. Ha ez volna az igazság, a történelmi nyelvészek vissza tudták volna állítani a Californiában beszélt eredeti Peneut nyelvet. (Közép Californában régészeti adatok is tisztán bizonyítják a californiai Peneut indiánok meglehetősen új érkezését.). Azon sajátságok, melyek jelenleg megvannak, különböző tájszólásokat tükröznek, idegen befolyásokat, melyeket az ázsiai útjaikon sajátítottak el, s Californiában is, megérkezésük után. Magyar létemre, s mivel az ázsiai nyelvek nagy csoportjait is ismerem, láttam, hogy a californiai nyelvészetben felmerülő nagyon sok, eddig megfejthetetlen nehézséget könnyen meg lehetett oldani.

Szibériával és Californiával kapcsolatos hamis előítéletek – például az a hajlam, hogy az előbbit egy fagyott pusztaságnak, az utóbbit balzsamos, meleg vidéknek tartjuk – ugyancsak lélektani akadályt gördítettek az új elmélet útjába. Valójában a szibériai erdők élelemben bővelkedtek, s az északi tundrája, s erdős tajgája igen hasonlított Kanadára, amit indiánok milliói tekintettek otthonuknak. A hosszú nyári napok bőven kárpótolnak a hosszú téli éjszakákért.

A közép és észak californiai növényvilág és a Sierra Nevada vadállatvilága hasonlóképpen jellemezhető. California kiegyensúlyozottabb évszakai még több élelmet szolgáltattak, a makkot is beleértve, mely sok californiai indiánnak fő tápláléka. Történelem előtti időktől kezdve, a californiai időjárás sok indián csoportot vonzott, s e tény a világ legösszetettebb nyelvészeti területévé avatta Californiát.

Északnyugat Szibériában, a hatalmas Ob folyó és mellékfolyói partján élnek a vogulok és osztyákok – gyűjtő nevükon obi-ugorok. A magyarokkal összevetve őket – akik több, mint 2.000 évvel ezelőtt váltak el tőlük – az obi-ugorok alkotják a finnugor nyelvcsalád ugor ágát. A yurak szamojédek, vagy nenetek, a yenissey szamojédek, vagy enetek, s a többi szamojéd csoport is rokonságban van velük. Ezek az északi sarok tundra vidékét foglalják el, valamint a tajgákat és a dél-szibériai hegységeket. A finn-ugorok és a szamojédek együttesen az uráli nyelvcsaládot alkotják. Ez a család a yukagirekkel együtt jelenleg Magyarországtól induló hatalmas területet, északon Finnországtól Eurázsián át az Anadir folyóig, a Bering-szorostól délre fekvő területet foglalják el. Következésképpen nem volt meglepő, hogy rokonaikat az amerikai földrészen találjuk – legközelebbi rokonaik közép Californiában élnek. Ez a Peneutnak nevezett csoport Sacramento és San Joaquin és mellékfolyóik vonalán levő területeket foglalták el, valamint a Csendes óceáni partokat a Bodega Öböltől a Big Sur-ig.

Felfedeztem, hogy ez a közép californiai csoport közeli rokona az ugor nyelvcsalád obi-ugor ágának, s számos olyan vonást állapítottam meg, melyeket csak igen erős szamojéd (különösen yurak és némely yukagir) behatással lehet megmagyarázni. Ugyancsak nyilvánvaló volt, hogy a különböző californiai csoportok Eurázsiai honukat az ugor nyelvek tájszólásos különválásának az elején hagyták el. E felismerés segítségével időszámítási keretbe lehet helyezni az Ázsiából Californiába költözésüket.

Mivel a californiai nyelvek olyan közel állnak az obi-ugor nyelvekhez, illik, hogy CAL-UGOR néven nevezzük őket. Ez az elnevezés azt is jelenti, hogy a californiai peneut  nyelv-alakok levezethetők a proto-finn-ugor, vagy proto-uráli nyelv helyreállított (rekonstruált) alakjaiból. Ugyanazon törvények, melyek érvényesek az ugor és obi-ugor nyelvekben, nagy százalékban érvényesek a californiai peneut (Cal-ugor) nyelvekben. Ez magyarázza meg az alanti példákban felhozott nyelvészeti alakok közötti közelséget.

Miután elhagyták szibériai otthonukat, az obi-ugorok emlékeztek a régi honukban lévő hidegre. A hideg, fagy, hó, jéggel kapcsolatos szavak és ezek rokonai (melyek más rokon szavak) még mindig megtalálhatók californiai szótárukban. Például, a vogul asirma fagyos hideget jelent. E szó közeli rokonát a mutsun indiánok között 1815-ben jegyezték fel a San Juan Batista misszióban. Az indiánok a “fagyos hideget” asirim pire-nek hívták. “Pire = idő, időjárás, stb.”, megemlítve az asir-t is “tél” értelemmel.

Ismerték a földrengéseket is Észak Eurázsiában, de mihelyt átkeltek a Bering szoroson a föld leg-földrengés-dúsabb területére érkeztek, s így nyelvük számos földrengéssel kapcsolatos szót tartalmaz. A vogulok a földrengést még mindig nowiti-ként (rázni, rengeni) említik. A nyugat-szibériai vogulok a földrengést a nowiti igével fejezik ki: Marin megyében a Miwok indiánok ugyancsak használják a nowit igét. Ők a földrengést wea nowit (wea=föld)-nek hívják. Maidu nyelven nywyn hintázást jelent beleértve egy gyermek fára akasztott hintáját, míg a vogul nowiti ugyancsak a gyermek fára akasztott hintáját jelenti. A now szótövet Popov is használta, amikor a Biblia némely részét lefordította vogulra. Máté 24:7-t a következőképpen fordította: “és lesznek…..földrengések….” a ma nowne = földrengések szóval. (A ma szó földet jelent.)

Az obi-ugorok, különösen az osztjákok a dombokat, erősen lejtő folyópartokat, félszigeteket, a mocsarak szigeteit paj (pai)-nak nevezik. Mivel lakhelyeik többnyire ilyen dombokon, szigeteken voltak, a paj szó gyakran előfordul hazájuk helyneveiben. Az Irtis folyó partján a következő neveket találjuk: Tabason paj (Gyűjtőhely domb) és Tunt-mox Xotan paj (Kisliba Kunyhó Domb);  sőt a Wos paj (Falu Domb) név is szerepel. Ezek a nevek  egy valahai ázsiai falu nevét idézik. Californiában a San Franciscotól északra élő indiánok ugyanezen szót használják dombokra, szigetekre és hegyekre. A korai gyarmatosítók a paj szót írták hegy értelemmel, később pajis, vagy pajih alakban. A Marin megyei Miwokban pajis alakban írják. Értelmük egyezik az osztyák “domb, hegy, sziget” szavak értelmével.

A nyelvtudomány elárulja, hogyan éltek ezek az obi-ugorok és mit értékeltek a legjobban az újonnan felfedezett földön – Californiában – ami kívánságaikat kielégítette. Helynevek, s egyéb bizonyítékok azt jelzik, hogy a közép-californiai indiánok Californiába a tenger felől érkeztek Bodega vidékén, San Francisconál és a Monterey öbölnél. Ezen obi-ugorok nagyszerű part-melletti hajósok voltak! Az Ob és más szibériai árterületek, valamint az Ob-öböl nagyszerű hajós-iskolák voltak. Halászútjaikon, melyek gyakran hónapokig tartottak, magukkal vitték családjaikat és tulajdonaikat, kutyáikat is beleértve. Chernetsov és mások megállapították annak a lehetőségét, hogy az Ob folyó és a Bering szoros között kapcsolat lehetett. Minden sarki vadásznak és halásznak nagyszerű irányérzékkel kell rendelkeznie, s bizonyíték van arra, hogy az obi-ugorok szándékosan költöztek dél felé. Californiában nem voltak népességi nyomásnak alávetve, s megfigyelték a madarak és tengeri emlősök, valamint a lazac költözését. Mivel a lazac csak a Big Sur határáig vonult délre Californiában, ez volt az obi-ugorok útjainak a határa is, akik főleg halászok voltak. Itt megtalálták azt, amit kerestek: egy új otthont. Több állomáshely jelezte útjukat, s gyakran megálltak a hosszú költözködés ideje alatt. Az északi-sarki vándor vadászok és halászok minden olyan eszközt magukkal vittek, melyek segítségével szükség esetén egy tepee-szerű menedékhelyet készíthettek – rudakat, nyírfa kéreg kötegeket, vagy bőröket. A yurak szamojédek (nenetek) ezeket a  rövid időre szerkesztett településeket, melyek ezen anyagokból készültek n-issi-nek hívták. E n-issi szó eredeti jelentése: “hagyjad abba a vándorlást, pihenj, állíts sátrat és pihenj”.  Californiában Mutsun hasonló felfogást tükröz – isi-we “pihenni” és Maidu-ban Nissenan szerint is “valahol élni és megállani” értelmet hordoz; az is-kit leülni fogalmat fedez. Ez a szó látszólag csak időleges letelepedést jelöl; állandó házak és települések sokkal gondosabban kidolgozott szerkezeteket követelnek. – A vogulok legtöbb állandó településeiket a kwel (ház) szóval fejezték ki; állandó épületeik, mint például a faluk, kisebb települések az us, vagy wos szóval jelöltettek. A megfelelő californiai-indián szavak igen hasonlatosak: kewel, use és bos. Bár alkalmaztak egyéb neveket is, ezek igen gyakoriak, s mint a történelmi összehasonlítás bizonyítja, ezek ősi nevek.

A szertartások épülete a közösség büszkesége volt. A kewel szóval végződő indián helységnevek Paskenta (Californiában, kb. félúton San Francisco és Redding között) általában ilyen szertartásos épületre utalnak. Általában a kewel szó náluk “falu”-t jelent. Hasonló értelemváltozáson esett át a vogul kwel = ház, a finn kyla=falu. Ez a vogul kwel szó egyedüli rokonszava. Finn helységnevekben is előfordul.  Most e láncolat keresztezi a földrészeket: a finn kyla, vogul kwel, patwin kewel, nomlaki kewel. A vogul várost és falut jelentő szó (us) megtalálható Santa Cruz-ban, ahol use falut jelent. E vogul szó nyilvánvalóan rokona az osztyák wos szónak, ami ugyanazt jelenti. Nyugat-Szibéria szerte találunk falvakat, melyek nevéhez a wos szócska kapcsolódik, mint például: Jem-wos (Szent-Falu), Lanki-wos (Mókus-falu), Lor-wos (Tó-falu). California, főleg a Sacramento folyó felső folyásának területe tele van wos végződésű településnevekkel. E szó nyilvánvalóan rokona az osztyák névnek, mivel a “b” és “w” egyezések rendszeresek. Schlichter a bos szót “otthon, ház, lakhely, törzs, élet, stb.”-ként  értelmezi. Számos szomszédos indián törzset Nor-bos = Déli-Törzs, vagy wai-bos = Északi törzs névvel illetik. Edward Curtis – az amerikai indiánokról írt – hatalmas munkájában 1907 és 1930 között 22 olyan települést sorol fel, melyek bos (vagy bas) végződésüek. Ilyenek a Tanai-n-bas = “cédrus otthon”,  Tubaste-n-bas = “fatönk otthon”, Teki-n-bas = “vízesés otthon”.

A californiai vadász és szibériai megfelelője hasonló vadászmódszereket, fegyvereket és ragadozókat, valamint hasonló szavakat használtak erdei életük leírásában. Az ázsiai vadásznak jól fel kellett készülnie ahhoz, hogy feleségét, gyermekét és saját magát ilyen hosszú vándorúton el tudja tartani – éppen ezért jól felszerelve érkezett californiai új hazájába.  Megtartotta késő kőkorszaki vadászeszközeit – melyek elegendők voltak szükségletei fedezésére – a fehér ember megérkezéséig. Szibériai rokonai még a korai XX. században is íjjat és nyilat használtak. A californiai vadász ugyanazt az összetett, vissza-hajló íjat használta, mint a szibériai indián. Csaknem teljesen azonosak voltak. Az íj és nyíl nagysága és szerkezete minden szempontból hasonló. Az összehasonlító nyelvészet vizsgálata támogatja mindkét fegyver azonosságát Californiában és Ázsiában.

A fegyverekre vonatkozó nyelvészeti anyag olyan hatalmas, hogy itt meg kell elégednünk egy rövid felsorolással.

Az első szó obi-ugor, a második cal-ugor:

Némely vadászott állat nevét is felsorolja itt, először az obi-ugor, majd a cal-ugor nevét hozva.

A californiai vadász összefutó kerítéseket állított, hogy megfogja az őzeket, melyeket azután a kutyáival vadászott le. Mindkettő szibériai találmány. Lazac íváskor vízduzzasztókat készített, hogy hul hur-t,  pisztrángot fogjon (Wintu, Patwin), huul-t (Clear Lake Miwok) és mindenféle halat (hol Maidu, Nisenan). A vogul hul (hal) szó alkalmazható volt mindenféle lazacra és pisztrángra is. Így lényegében megtartotta ugyan azt a szót egész californiai útján, amikor a lazacot észak felé követte Ázsiában. Lazac és pisztráng mellett ínyenc falatnak tekintette a következőket (először az obi-ugor, majd a cal-ugor név következik.)

A californiai vadász megtartott egy igen elmés eszközt, a madár-hálót, hogy majdnem minden kedvére való madarat megfoghasson. Vedlés idején, amikor a libák és kacsák elvesztették, s cserélték tollaikat, a vadászok ezeket a fenti hálókba terelték.  Szibériától Californiáig a megfogott zsákmány híre majdnem hihetetlen. Néhány nap alatt csak öt ember több ezer madarat volt képes megfogni. A szamojédek voltak e hálók nagymesterei.

Az anyai gondoskodás, varázslat, vallás és házasság szavai a californiai indián társadalomban a távoli szibériai rokonok életének és hitvilágának visszhangjai. A háztartás asszony tagjai bogyók, gombák, hagymák és gyökerek gyűjtésével foglalatoskodtak. Begyűjtés idején az asszonyok makkot gyűjtöttek. Néhány ilyenkor használt szó:        

Mind a szibériai, mind a californiai asszonyok befonták hajukat. A hajfonat osztyák neve sew – Wintuban cew egymásnak tökéletes azonosai. Mindkét műveltségben az asszonyok és férfiak (de főleg az asszonyok) tetoválták arcaikat, de az obi-ugorok között a hát és kezek tetoválása volt a gyakoribb. Míg az asszonyok sok nyakéket viseltek, a férfiak inkább varázsszereket hordtak. A varázslat és vallás állandó ápolása mindkét társadalomban a sámán dolga volt. Voltak jó és voltak rosszindulatú sámánok. Varázslataikat különböző titokzatos cselekményekkel és énekkel végezték, valamely hangszer kíséretében, mindkét társadalomban, mindkét helyen.

            A sámán énekét és éneklését saw-nak hívták az obi-ugor nyelvben. A cal-ugor változatok rendszeres alakban fordulnak elő. Mutsunban sawe= éneklés and suwe-ne= ének; közép Sierra Miwokban saw kiáltást, felkiáltást jelent; a déli Sierra Miwokban saw hej! felkiáltást jelent. A rendes Wintu caw = énekelni és cawi = ének a sámán énekét is jelenti. A vogul kaj-saw összetétel imát, himnuszt jelent, s a művelődéstörténetük fontos része. A kaj-saw, kaj-sow főleg a sámán énekét jelenti, amit önkívületi állapotában énekelt. A kaj-ne xum összetétel sámánt jelent (xum = férfi), koj-p (a sámán dobja, varázs-dob). Clear Lake Miwok indiánjainál a koja szó éneklést jelnt, a koj-ni boldogságot (vallásos értelemben is), s kojanni bármely zeneszerszámot. Ez nagyon hasonlít a vogul szóra.

E szavak – a koj, kaj és a sow saw --  azonosítását nem lehet eléggé hangoztatni, amikor a közép californiai indiánok művelődési és vallásos korai történelmével foglalkozunk.  E két szó tisztán mutatja – mint más szavak is, melyek a sámánizmussal kapcsolatosak – hogy az ázsiai obi-ugorok Californiába vallásos vezetőikkel, a sámánokkal érkeztek. Ázsiában a sámán vallásos vezető, gyógyító és műveltségük őre volt. Vándorlásaikban ő vezette, gyógyította, bátorította és vigasztalta őket. Arról is gondoskodott, hogy a régi szokások ne menjenek feledésbe. Californiában meséket mondott arról, hogy hogyan érkeztek e földre a lazacot követve.

E nyelvi kapcsolat felfedezése eltávolítja a Bering szoros nagy hangfogóját, s megengedi a történelem előtti vándorokat beszélni, s Eurázsia és America történelmének új fejezete kezdődik el. Régészeti adatok még mindig mutatják, hogy nagyobb természeti szerencsétlenségek voltak észak-nyugat Szibériában a Kr.e. első évezredben. A közép-látóhatár népének a Bay vidékére való érkezése rendszerint a peneut indiánokkal azonosíttatik, ezen időtájt történt. Nyelvészeti adatok egy meglehetősen közeli érkezésről beszélnek. A Cal-ugorok jellegzetesen obi-ugor vonásokat mutatnak, melyek ugyancsak 3.000 évvel ezelőtt alakultak ki. A proto-finn-ugor “k”-ból “x” lett számos ugor nyelvjárásban, s a szamoját yurakban. Miután a cal-ugorok is résztvettek e változásban (kb. Kr.e.500-ban), fel kell tételeznünk, hogy ezen változások után indultak el, s már jelentősen kialakultak. Bár a nyelvi és műveltségi rokonság kétségtelen, mégis el kell gondolkodnunk vándorútjaik egyes részletein. De ezek kutatásaim másodlagos kérdései voltak. Fő célom az indiánoknak az amerikai földrészen kívüli nyelvrokonságának megállapítása volt, hogy a Bering szoros nagy hangfogóját eltávolítsam, s szólásra bírjam a történelem előtti vándorokat. Most, első ízben tudjuk, s megértjük mit mondanak. Az utóbbi 25 év vég nélküli kutatásokkal kapcsolatos utazásai révén megtanultam a kőkorszaki asszonyt, férfit és gyermeket csodálni. Ők voltak jelen akkor, amikor a mi műveltségünk alapjai lettek letéve.

Források:

Hajdu Péter: Finn-Ugrian Languages and Peoples, London, 1975

T. Vuorela: Finn-Ugric Peoples, Bloomington, 1964 

M. Levin and L. Potapov (editors): The Peoples of Siberia, Chicago and London, 1956

R. F. Heizer, editor: Handbook of the North American Indians, Vol. 8 “California”, Washington, 1978

Kroeber: Handbook of the Indians of California, Berkley 1925, 1953

T. Y. Canby:  Search of the First Americans, National Geographic, Vol.156. No. 3, Sept. 1979. 

J. D. Jennings:  Ancient North Americans, San Francisco, 1983

A német nyelvű irodalomból: Kannisto, Liimola, Munkacsi, Kalman, Karjalainnen, Toivonen, Steinitz, Vértes, Lehtisalo, and A. Castren.