Szőnyi József

Mit rejtenek a régi temető romjai?

Pilisszántó hiteles múltját kutatom

„Kinek nincs múltja, hová ülteti a jövendőt? Mely mélyebb földet kíván, mint a jelennek arasznyira ható kérge!”

Hunfalvy J. idézete indított el minket a Pilisszántó monográfiájának megalkotására 1996-ban. Lakóink addig nem ismerhették saját történelmüket így összefoglalva, csak amennyire az emberi emlékezet vissza tudott nyúlni. Úgy gondolom, hogy egy közösség, mint a falu, egymáshoz való összetartozásának, a szántói, de mondhatnám a nemzeti öntudatnak legerősebb kötőanyaga, saját múltjának ismerete és tisztelete.

Az idézett szellemisége születésemtől kezdve tartja megfertőzve elmémet. Falunk múltjának kifogyhatatlan kincsestára újabb és újabb szívet melengető meglepetései, izgató titkai bűvölnek el és tartanak szülőfalum önként vállalt „sziréni” fogságába.

A bűvölet ereje attól marad meg, ha a múlt igaz. A hamis múltra csak labilis jövőt lehet építeni. Minél régebbi adat kerül elő, annál nehezebb bizonyítani hitelességét. A legnagyobb jóindulat mellett is könnyen előfordulhat tévedés, amely a kevés adat, az ismeretek hiánya, netán a mindenáron eredmény elérés figyelmetlen lendületéből, a fantázia túlzott elszabadulásából, ne adj Isten hozzá nem értésből fakadhat.

Nem ismeretlen a legszomorúbb eshetőség sem, a szándékos történelem hamisítás.

A monográfia szerkesztésekor első kérdésként merült fel bennem: hol, mikor szerepel először írásos formában falunk neve?

Szántó első említése azokban a krónikákban találhatók, melyek arról értesítenek, hogy B. Özséb Szántó mellett építette heted magával Szent-Kereszt nevű kolostorát. Mindez 1250-ben történt. Ők heten keltették életre a magyar nemzet értékeit, szellemiségét legerőteljesebben védő és képviselő Pálos rendet. Történelmünkben éppen ezért volt legsürgősebb dolga minden hazánkra támadó ellenségnek a Pálos rend megsemmisítése. Ez az első, az ősi kolostor volt éltető forrása, reménysége, szimbóluma azoknak a királyoknak, akik számára mindenek feletti értéket jelentett a magyar nemzet szolgálata. Itt temették el a rend első három főnökét B. Özsébet, Istvánt és Benedeket. A tatárjárástól elpusztult ország újjáépítéséhez IV. Béla ebbe a kolostorba járt erőt meríteni. Az utána következő Árpád-házi királyok is nagy becsben tartották ezt a helyet. Akkoriban ilyen fontos templomot, illetve kolostort nem egy véletlenszerű földrajzi pontra építettek. A szakrális tartalmában egyébként is gazdag Pilis-hegységen belül nagyon kitüntetett, szent hely kellett legyen az a pont, ahol az első pálosok szellemisége legközvetlenebbül találkozhatott az Istennel. Ettől lehet számunkra oly meghatóan áldott település Pilisszántó, ha ez a misztikus erejű hely valóban falunkban lenne. Ennek a fontos kolostornak helyszínét további adatokkal pontosítják. Úgy mint: hármas barlangnál, Esztergom mellett, hegynek orma fölé, patak mentén. Természetesen engem mint szántói lakost, elsősorban a „Szántó mellett” adat foglalkoztatott a legjobban. Kutatgatásaim során észrevettem, hogy a kutatók nemigen boncolgatták a két szó értelmezését. Filozófiai fejtegetések foglalkoznak a „hármas barlang” polémiáról, a „hegyek orma fölött”-ről, a patakról, az Esztergom mellett vagy nem mellett-ről, de a két szó „Szántó mellett” filozófiája mindenkit hidegen hagyott. Számukra természetesnek tűnt, hogy a kesztölci kolostor vagy a pilisszentkereszti kolostor Szántó mellett van, de nyilvánvalónak tűnt az is, hogy tágabb értelemben Szántó Esztergom mellettinek is fölfogható, ha messzebbről nézzük.

Szöget ütött a fejembe: miért nem mondják Klastrompuszta kolostorát Kesztölc mellettinek, hanem Szántó mellettinek. Holott Kesztölc község már 1250-ben is meg volt, ahhoz van közelebb, ráadásul Kesztölc és Szántó között van egy Csév is, amely ugyan akkoriban nem biztos, hogy köztünk volt, de ha nem Csév, akkor Csaba is betolakodhatott a térségbe. Ennek ellenére a Szent-Kereszt kolostort következetesen Szántó mellettinek írják. Vajon miért volt Szántó olyan kedvenc helye a krónikásoknak, ha minduntalan hozzá igazították a kolostor helymeghatározását?

Mi volt Szántón az a világítótorony, amiért a térség útmutatójaként folyton rá hivatkoznak, de róla magáról nem írnak. Talán mert abban a korban mindenki számára nyilvánvaló volt fontossága, nem kellett azt külön magyarázni, mint ahogy most azt mondanák, hogy Szántó a főváros mellett van, mindenki ismeri a fővárost, nem kell róla beszélni, jó támpont Szántó helyének beazonosítására. Első hallásra egy elfogult lokálpatrióta nagyképűségének látszik a felvetésem, csakhogy számos érdekes jel igazolja, hogy nem alaptalan az elragadtatásom szülőfalum iránt.

Mostanáig a történelemtudomány úgy tudja, hogy Pilisszántónak soha a történelemben semmilyen szerepe, fontossága, jelentősége nem volt. Egy jelentéktelen, ismeretlen település. Én ezt cáfolom és hiszem, hogy Szántó vagy Zantow igenis fontos szerepet töltött be a Pilis kultúrtörténeti múltjában.

A kérdés nem hagyott nyugodni. A most már erre kihegyezet fülem, szemem az ideillő és elérhető hírt, információt összegyűjtötte. Ha az előkerülő leletek fizikai anyaga nem ad biztos magyarázatot eredetére lehet elméleti logika összerakósdival kiegészíteni.

Azt is látom, hogy tiszteletre méltó, komoly kutatók elemzéseiben zavarok vannak.

Nem csoda, hisz van a pálosoknak egy Szent-Kereszt kolostoruk, van egy (Pilis) Szentkereszt falu Szántó mellett, ahol kolostor romjai vannak, melynek falai közt egykor pálosok voltak, akiknek holló madaruk a pilisszentkereszti címerben is szerepel. Ezért teszik egyesek Boldog Özséb Szent-Kereszt nevű kolostorát Pilisszentkeresztre, hisz stimmel Szántó mellett van! Csakhogy Pilisszentkereszt 1250-ben nem létezett és még 1740-50-ig sincs itt település. Létezik viszont egy Cisztercita kolostor, mely előbb épült 1250-nél. Ebbe a kolostorba a török elvonulása után visszaszivárgó pálosok beköltöznek, eltévesztve az 1690-ben már elpusztult eredeti kolostorukat. Aztán a kolostor közelében éppen a szűkülő határuk miatt terjeszkedni kényszerülő és itt letelepülő szántói lakók által kialakuló települést elnevezik Szent-Keresztnek az általuk nagyra becsült ereklyének a Szent-Keresztnek tiszteletére. A Pilis előnév már a XIX. század elején került a pilisi községnevek elé.

Tehát a pilisszentkereszti kolostornak semmi köze nincs az eredeti u.n. „Szántó melletti” Szent-Kereszt tulajdonnevű első Pálos kolostorhoz. Akkor hol van a „Szántó melletti” kolostor?

Következésképp két kolostor kell legyen a térségben.

Most menjünk át a Pilis kesztölci oldalára. Bártfai Szabó Lászlótól olvassuk: 1393-ban Zsigmond király parancsára kirendelte Gergely papot „azon birtokrészek, amelyet a Szántó mellett élő szentkereszti pálosok az ő csabai, az esztergomi kpt. pedig Kesztölc birtokához tartozónak állít, határait megjáratta és a peres részt két félre osztotta.” Ebben az idézetben nem az érdekes, hogy min veszett össze a két szomszéd és a rendcsinálásra kiküldött Gergely pap, hogy tett igazságot. A tény a fontos!

Van a kesztölci birtok, idetartozik Klastrompuszta, és van a Szántó mellett élő szentkereszti birtok. Vagyis egyazon időben két Pálos kolostor létezik egymás mellett, hisz kettéosztotta a vitás birtokrészt a két szomszéd között. Egyik fele a szántóiaké, másik a kesztölcieké.

Ebből arra következtetek, hogy Pilisszentkereszt és Kesztölc között létezik egy harmadik kolostor és az a Szántó melletti úgynevezett Szent-Kereszt kolostor lehet.

Igen, de hol? Most kéne segítségül hívni a „hármas barlangot” „patak ölén”-t „hegynek orma fölé”-t. Ebben az összehasonlításban már ellentmondások vannak. A Pilis hegység minden pálos kolostorához tudunk patakot illeszteni.

Barlangokban sincs hiány. A szántói kőfülkék három barlangja sincs messze a kozépkori romoktól melyek a régi temetőben nyugszanak.

A „hegynek orma” ahonnan Esztergom látható, bizonytalan megközelítés. Számomra a Szt. Kereszt kolostor helyszín megállapításához továbbra is legerősebb érv ez a két szó: „Szántó mellett”. Éppen az, ami fölött a kutatók nagyvonalúan átugrottak. Szántó mellettinek vallja magát Klastrom pusztai kutató, pilisszentkereszti kolostor kutató, a pomázi Holdvilág árok kutatója Sashegyi Sándor is. Mind a három Szt. Kereszt kolostor kutató Szántóra hivatkozik, de magával Szántóval nem foglalkozik. Miért hivatkoznak ismét Szántóra, mi lehet Szántó központi helyének az oka?

Keresgéljünk tovább hátha akad valami jelecske egy utalás az ominózus Szent-Kereszt kolostor helyszín meghatározására. Pilisszentkereszti vonalat nyugodtan kihagyhatjuk, egyértelmű, hogy az ciszter kolostor és nem építhette B. Özséb.

„Pálos rend építészeti emlékei” szerzőpárosa dr. Guzsik Tamás és Fehérváry Rudolf a „Szent-Kereszt kolostor helyét Pilisszántó Ény-i határába lokalizálják és nem látják igazolva a klastrompusztai állítást.

Dr. Horvát István a kesztölci klastrompusztai ásatás vezetője a fent említett 1393-as határjárásnál egy utat említ. 1250-ben még használható lehetett a rómaiak által épített Aquincum-Brigetió (Szőny) útvonal, amely Szántó határán végig megy Kesztölcre, majd továbbhaladt, összekapcsolta Szántót Kesztölcöt Esztergommal. Egyébként Szántó jelentőségét már önmagában ez is jelezheti, hogy két római út haladt át a falun. Az egyik a Kálvária dombon Zahumenyicán át Csév, illetve Kesztölc irányában, a másik a Ziribárnál jött a faluba, Hosszúhegy tövében haladt végig majd ott a pilisszentkereszti úton ment Dobogókőre. A két utat egy harmadik kötötte össze valahol a mostani faluban. Gondolom, egy közlekedési csomópont minden korban kiemelt hely volt.

Dr. Horvát István dolgozatában is többször említi „Szántó melletti Szt. Kereszt egyházban lakó testvéreket”, de a mondat nem foglalta le figyelmét, mert valóban nincs messze Klastrompusztától Szántó.

A határjárás leírásából levont következtetése számomra nem meggyőző. A Kewresmal lejtőtől az úton folyton dél felé haladó határbejáró említi, hogy az úton ismét dél felé haladva a mondott (Szántó mellett) Szt. Kereszt kolostorhoz ért és szerintem nem Klastrompusztára, mert hisz azon túljuthatott a folyamatos dél irányú menetelésével. A peres határvonal pedig szerintem nem Klastrompuszta és Kesztölc között lett meghúzva, hanem Klastrompuszta és Szántó között.

A dolgozat írója a Szt. Kereszt kolostor klastrompusztai beazonosításának perdöntő bizonyítékát abban látja: „mivel Kesztölc és Szántó között más rom nem ismeretes csak a klastrompusztai, ennek kell lennie a pálosok első monostorának maradványaival.”

Csakhogy a dolgozat írásakor nem tudhatta, hogy 1998-ban Szántón a régi temetőben középkori romokat találunk, melyek egykor nem a néhány házas kis faluban lehettek, mint most, hanem kicsinysége miatt mellette. Ezzel egy csapásra értelmet nyert a sokszor „Szántó mellettinek” emlegetett Szt.. Kereszt Kolostor hely meghatározásának titka.

Igaz a feltárást vezető régész, majd a romokat megtekintő Horváth István határozottan elutasították a kolostor feltételezését, a romokat csak középkori templomnak tartják.

Vajon, ha Horvát István a dolgozat írásakor tudott volna a szántói romokról, akkor is a klastrompusztai következtetést vonja le? Csak templomot a XIII. századi jelentéktelen pár házas falucskába, Szántóra miért, kik és kinek építettek volna? Miért nem lehet igaz a templom és kolostor együtt teória és miért csak templom és nem kolostor, az igaz állítás? A kolostor miatt ugyanis már volt logikája a templom építésnek is.

Tovább kutattam apró adatok után vannak-e más jelek a Szt. Kereszt kolostor helyszínét illetően.

Kavaloszki Júlia a Pálos remeték Szt. Kereszt kolostora Klastrom pusztán című munkájában bizonytalannak tartja Szt. Kereszt kolostor helyét.

Ikvai Nándor: Régészeti tanulmányaiban Szántó mellettinek jelöli a Szt. Kereszt kolostort, viszont Szántó templomára nem ismert középkori adatot.

Barovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai c. nagyon szép könyvének 116. oldalán Pilisszántóról azt írja: Pálos kolostora a XIII. században már fennállott. 1690-95-ben elpusztult. 261. oldalon a „Pálosok” fejezetben az első kolostorról azt írja, „Özséb atya alapította 1250-ben a Pilis tövében fekvő Szántó Község mellett. A következő mondata viszont már tévedés: „Ez a pilisszentkereszti rendház volt.”

Dr. Csánkt Dezső 1880-ban a Hunyadiak Kora szerkesztője magyarországi helységneveket sorol fel, hozzátartozó nevezetességével. Kesztölc községnél nem említ semmi különöset, viszont Szántó településhez XIII. századi eredetű pálos kolostort említ.

Ács Tivadar = Magyarok idegenben 1902. kötetében így ír: „Özséb……a pilisszántói völgy hármas barlangjához vonult, majd 1250-ben Pilisszentkereszten szerény kolostort és templomot épített.” Állításában jócskán van tévedés, de talán némi igazság is.

Kürcz Antal: A magyarországi Özséb Szt. Kereszt tiszteletére kis templomocska építéséhez fogott, melléje pedig remete társaival együtt igénytelen kolostort rakott.” Kürcz felsorolja az összes Pálos kolostort, sajnos a klastrompusztait nem, pedig ott van. A kolostorról még azt írja, hogy a „később körülötte épült helység Pilis-Szent-Keresztnek neveztetett.”

Egyes kutatók szerint a Klastrompusztai kolostor nem épülhetett 1250-ben hanem jóval később.

1528-ban megjelent az első nyomtatott magyar ország térkép. Készítője Lázár Deák.

Bár a térképet a mohácsi vész után nyomták, mégis az 1514-es magyarországi állapotot rögzítette, amikor a Pilisben még nem pusztított a török. A térkép akkora területet ölel át, a Dalmát tengertől Galiciáig, hogy nyilván csak a fontosabb helységneveket írta rá, az ismert stratégiai helységeket jelölte meg. Nem valószínű, hogy az akkor pár házból álló Szántó falucska önmagában meghatározó jelentőségű volt a Pilisben. Akkor vajon az első magyar térképen miért került Szántó mégis a Pilis hegység, Esztergom, Visegrád, Szentendre helységek vitathatatlan előkelő rangsorába? Az első térképet követő többi térkép legtöbbje szintén fontosnak tartotta megjelölni a településünket. Milyen stratégiai fontosságának köszönhette Zanto, hogy felkerült egy ilyen komoly térképre?

Nyilván csak a Szt. Kereszt kolostornak köszönhette ezt a kiváltságát, hisz tudjuk milyen hazafias szerepük volt a pálosoknak a törökök elleni harcokban. Egy haditérképen ez már fontos szempont lehet. Érdekes lehet, hogy a középkorban egyszerre két Szántó is létezett, egyik Királyszántó, a másik Nagyszántó néven. Királyszántó kissé délebbre feküdt a mai falutól, de még nem jelentkeztek nyomai.

Gyöngyösi Gergely foglalkozik talán a legbővebben a pálosok történetével, de a Szt. Kereszt kolostor helyéről homályosan ír. Özséb és hat társa által épített első kolostort Pilisi Szt. Keresztnek nevezi. Mit ért „Pilisi”-nek nem tudom.

1263-ban már nyolc kolostort említ név szerint és helységmegnevezés szerint. A felsorolásból megválaszolatlan marad a Pilup-sziget, Szent Ilona és Szt. Kereszt kolostor helyszíne. Ha az eddigi feltételezések szerint a Szt. Kereszt kolostor mégis Szántón lenne, akkor a klastrompusztai lehet a Szt. Ilona. Igy kijönne a darabszám és már csak a Pilup-sziget helyszíne hiányzik.

Pilisszántó újra telepítése 1703-ben kezdődött és már 1707-ben a községnek volt címeres pecsétnyomója, melynek motívumai 300 év alatt a mai napig nem változtak. Egy címer szimbólumnak misztikus ereje kell legyen. Mint ahogy a Szent Korona a magyar nép legbecsesebb ereklyéje, mert benne testesül meg népünk hite, minden öröme, bánata, hősi több ezer éves történelmének tragédiái, ugyanazt jelenti kicsiben nekünk, szántóiaknak a mi címerünk. Őseink ismertek valamit, ahonnan a címer pecsétet átvették. Az 1760-ban épült új templomhoz olyan komoly, méltó alapkövet kerestek, melynek szellemiségére építeni lehet egy templomot. A hívő őseink azt a faragott követ tartották méltónak a templom alapkő fontos szerepére, amelyben szintén ugyanaz a címer van bevésve. A kőfaragvány eredete ismeretlen.

Gyanítható, hogy a címeres alapkő sokkal régebbi az 1703-es betelepülésnél. Hol lehetett szerepe előtte? Miért jelentett oly sokat őseinknek, hogy „a templomnak az alap köve” nagy méltóságú elismerését tisztelték benne? 1707-ben már a falu pecsétjén szerepelt a címerünk, mely azóta is a falu ismeretlen eredetű ősi címere, melynek három búzaszála az életerőt, a mindennapi kenyeret, a dolgos nép vitalitását szimbolizálja, a betlehemi csillag pedig a falu mindenkori népének mutatja a helyes erkölcsű utat. A kő faragvány korát reneszánsz stílusa miatt Mátyás király idejéből származtathatjuk. Zavart, hogy miért két csillag van a címerbe faragva, holott a köztudatban csak egy db betlehemi csillag világított Jézus születésekor. Az asztrológusok számítása szerint a betlehemi csillag valójában két önmagában is fényes különálló csillag szerencsés együttállása eredményezte nappal is látható fényét Jézus születésének időpontja körül.

Vajon honnan vette ezt a tudást a szántói címer alkotója több száz évvel ezelőtt?

Milyen szellemiség vezérelte a kőfaragó mester kezét?

Ilyen mély értelmű szimbólumokat csak magas erkölcsi tartalom teremt. A magyarságnak melyik korára volt jellemző ilyen fajta magas erkölcsi tartalom? Mátyás király különösen kedvelte a Pálosokat, azért nevezik Hollós Mátyásnak. Véletlen egybeesés a szántói Pálos kolostorral?

A letelepedő kultúrák sorát 20-22.000 évvel ezelőtt az ősember kezdte a Pilis falura néző kőfülkéiben. Ha valamelyik a kultúrák közül véletlenül idetévedt megértem, de mindegyik? Itt több ezer éven át pezsgő élet folyt, itt mindig jó volt élni. Külön-külön szétszórtan az országban mindegyik megtelepedhetett, de Szántón mindegyik.

A honfoglaló magyarok lovasai megjárták a Pilis hegyet, ezt bizonyítják az ebből a korból származó csattok, lószerszámok, melyeket Orosdy báró gyűjtött össze a szerpentin út építése közben 1900-ban, amely kastélyát kötötte össze a Pilis csúcsával. Gyűjteményét a báró büszkén mutogatta vendégeinek.

A mai Kálvária helyén római őrtorony állt, a Kálvária pedig ezt megelőzően a Hosszúhegy Pilis felöli végén kb. a mészégető kemence környékén volt. A Hosszúhegyet a Pilistől elválasztó meredek szentkereszti út nyomvonalán haladt egykor Dobogókőre, a másik római út. A Pilis hegységbe Dél felől gyakorlatilag csak itt tud belépni az idelátogató. A középkorban, de régebben is ezen a ponton lehetett legjobban lezárni, védeni a Pilis belsejét.

2000. szeptember 20-án egy kb. 80 kilós 84-47 cm nagyságú faragott homokkövet találtunk a régi temetőben az 1998-ban kiásott középkori romok fölött. A legtöbb vélemény alapján legalább 1000 éves körülinek tartott kőbe szokatlan formájú és szimbolikájú kereszt ábrázolás van vésve. Vajon csak véletlennek tulajdonítható, hogy épp a Szt. Kereszt kolostor feltételezett helyén került elő? Számos doktor, professzor, régész, művészettörténész fantáziáját bolygatta meg a Kő rejtélye, de eddig nincs egyértelmű végső „anyakönyvi kivonata” a Kőnek. Még az sem zárható ki, hogy a kőbe vésett kereszt a végeken lévő hat lángocskának is tekinthető jelképpel, melyekben egykor a rend alapítója hat társát látta meg látomásában, a Kő magának a kolostornak a névadója.

A Szántói Keresztes Kő külön tanulmányt érdemel. Erőt sugárzó, gazdag szimbolikájának eddig meg nem fejtett üzenetét még makacsul őrzi. Talán, ha előkerül két hozzá illeszthető társa, remélhetőleg összeilleszkedik majd mondanivalója is. Dr. Nemecz Ernő professzor úr veszprémi egyetem tanárának tudományos analízise alapján a kő anyaga hárshegyi homokkő, mely a Hosszúhegy homokkő bányájából származik. Tehát a faragványt nem hozták ide valahonnan, hanem együtt a szellemiséggel itt élt Szántón, amely belefaragta magát a kőbe.

A Pálos avatáson átesett férfiak legfontosabb próbatétele a halál elfogadása volt amit egy kőkoporsóban hosszú időre lezárva teljes sötétségben éltek meg. A mi rejtélyes kövünk lapja kúposra van megmunkálva. Beékelődött egy mennyezetbe arccal lefelé. Ha Ő volt ez avató koporsó fedele akkor nem mindennapi szent ereklyét tisztelhetünk benne. A Kő alatt fekvő férfi kapcsolatba kerülhetett az égiekkel. A Kő szimbólum rendszere legalábbis ezt jelenti.

A Kereszteskő jelenleg a templom padlója alatti, üveglappal lezárt földalatti folyosóban tekinthető meg kivilágítással.

Tanulmányomban sok a „ha”, sok a feltételezés, gyanú. Ettől bizonytalan a végeredmény. Meg attól, hogy nem vagyok régész csak mészégető.

De épp a sok „ha”, a sok bizonytalan feltételezés, a túl sok megválaszolatlan fontos kérdés keltette fel a gyanúmat, hogy a mai egyetlen igazságnak kikiáltott végeredmény lenne a helyes, mely szerint az ominózus, első, eredeti B. özsébi Szt. Kereszt kolostor a kesztölci Klastrompusztán van.

Amatőr kutatgatásom, feltételezéseim nem elégségesek ahhoz, hogy a mai hivatalos álláspont tudományos megállapításait megdöntsem. Viszont, legalábbis elgondolkodtató az a sok apró nyilacska, mely mégis ebbe az irányba mutogat.

Fejtegetéseim arra talán mégis jók, hogy akár megcáfolva írásom okfejtéseit, akár újra átgondolásra ösztönző észrevételeim az objektív, hiteles történelemírást szolgálják.

A mindent eldöntő megoldás a temetőnkben nyugvó középkori romok előítélet nélküli teljes feltárása. Ehhez pénz kell és lelkiismeretes kutatómunka.

Az utóbbi évek szántói felfedezései, egyirányú nyilacskái érdekes meglepetésekkel örvendeztek meg. Az eddig ismeretlen eredetű, de fölöttébb tartalmas kultúrtörténeti leletek igazolják, hogy ez a település, ez a tér fontos szerepet töltött be a magyar történelemben. Igazolja, hogy a Pilis a magyar nemzet számára nemcsak egy röghegység. Igazolja, hogy a történelmi Pilis hegység nem csak Esztergomból és Visegrádból állt, hanem azokat kiegészítve, rangjuk elismerése mellett egyéb más fontos, a két városnál régebbi objektumokkal együtt alkotott szoros egységet.

Meglepetésemre azt is tapasztalom, hogy a tiszteletre méltó óriási eredményei ellenére a tudomány még mennyire esendő.

Falunk ennek az ősi pilisi egységnek a kapujában állt és áll most is. Ezt szimbolizálja a falu bejáratánál idén felállított kapu. Mint a kapuban állótól elvárható őriznie kellett a kapun kívülitől eltérő, kapun belüli értékeket. A Hosszúhegy a Pilis természetes védősáncát kihasználva kiegészítő építményekkel erősítették a védelmet. Kellett is hiszen népünk, nagy vezetői, uralkodói innen irányították hazánk sorsát. Nyilvánvaló, hogy aki őrt áll az támadásnak van kitéve. Ez ma is így van.

A Pilis Kapujába faragott szívkereszt, kőbe faragva megtalálható a templom két szenteltvíz tartóján, a hét zarándokkeresztünk egyikében, temetői régi sírkövön, a Baross-kúria utca frontjának falába idén beépített Boldogasszony oszlop kápolnácskájában is mely ki tudja mióta hevert elfelejtve eddig a templom kert árnyékos zugában. A Szívkereszt szimbólum a Pilis szeretetében nyugvó keresztényi rendet jelenti. Hogy-hogy ilyen magas erkölcsi szellemiségű szimbólumokat őriz a falu? Kitől örökölte? Jó lenne megfejteni származásukat, jelentésüket. Szülőfalum nem csak az én szívem csücske hanem az egész Pilis hegység Duna által határolt szív alakú területének déli csücske. A fizikailag is megfogható érdekes leleteink mellé állítva a szimbólumaink logikája, kőbe zárt mondanivalója, azok megismerése biztosan segítené a történelmi ok megfejtését.

Mint ahogy egy hangversenyterem melynek előadás előtti csendjében külön, külön hangolódnak a különféle hangszerek. Finom hangok. A vájt fülűek számára sejtetik, hogy ezek az egyéni vibráló csilingelések nemsokára összeállnak harmonikus egységgé.

Már csak a karmester hiányzik aki lelket lehel a most még szétszórt hangokba és zenekart varázsol belőlük.

A kottatartón koppan a pálca, a karmester int, és a hallgatóság kiemelkedik a zörgő csörömpölő anyagi világból egy magasabb szellemi állapotba. Az ember ilyenkor végtelenül sajnálja, hogy a nagyot hallók nem részesülhetnek ebből a páratlan élményből.

Pilisszántónak stradiváris mesterkéz alkotta hangszerei vannak. Kőbe vannak vésve, mert mint ahogy Wass Albert írja: A kő marad, a kő marad.

A titkok létezését bizonyító, szimbólumokkal ékesített fizikai anyagnál egy oktávval magasabb hangon szólnak Pilisszántó szimbólum rendszerének üzenetei.

Legsűrűbben előforduló jelünk a szív és kereszt.

Az emberiség talán két legfontosabb lételeme!

A szeretet és a hit. Ha úgy jól belegondolnak a vájt fülűek, van ennél fontosabb dolog a világon?

Régi temetőnk egy kőből faragott gyönyörű sírkövein, az élet és halál emlékművein legtöbbször ezt üzenik nekünk őseink. A Trojica zarándok kereszten, melyet engesztelésül ajánlott fel Licsik Adam 1900-ban a Szentháromságnak, a szív kereszt alatt egy körben bevésett 8 ágú rozetta is figyelmeztet a teljességre.

Csobánkai erdőben egy szál magában álló keretes kereszt kellős közepén egy nagy szív, a szeretet dobog Jézus testének helyén.

Vajon véletlen, hogy temetőinkben, a Kálvárián összesen hét helymeghatározó nagy keresztünk áll?

Érdekes módon zarándok keresztünkből is hét van.

A fő út mentén a faluba érve a Trojica, a Csobánkai úton, a Rókus kápolna előtt, a templom előtti, a Szent Flórián, fönt a dombtetőn Pilisszentkereszt felé és hetedikként a Milleniumra felállított Hősök tere keresztje.

Temetőink sírkövei arról tanúskodnak, hogy egyszerű, kérges és nehézkezű őseink akik a helyesírást csak mellékes úri huncutságnak tartottak ugyan de csodálatos, tiszta erkölcsre és szépre érzékeny lelkületük kisugárzása a hideg kövön át száz évek multán most is melegíti utódaik szívét.

Örökre belevésték hegyeink kövébe azt, ami nekik fontos volt, és nekünk is az lehet.

Egymásba kulcsolódó két kéz, virágfüzér, kehely ostyával, Krisztusi jelrendszer, tövisbe zárt vérző szív, négy-hat-nyolc-águ rozetták, korpusz angyalokkal, négy világtájra mutató jel, szabályos átlós négyszögbe ölelt (bizánci?) kereszt és egyéb tömör mondanivalóval bizonyítja azt a különös, magasabb szellemiséget, amely falunk terében vibrál.

A templomba belépve rögtön két szentelt víz tartóra nyúlik kezünk. Alul bevésve ott van a Krisztusi jel a szívkereszttel. Fölöttük a mennyezeten szintén egy gazdag szimbólum. A hétfájdalmas Szűzanya oltár, melyet véletlenül épp egy Pálos templomból a nyugat szlovákiai Sastynból hoztak Szántóra őseink ahonnan egyébként a hasonló nyelvjárásból ítélve vélhetően az 1703-tól újra telepített falunk lakói származnak. A tizenkét csillaggal koronázott Szűzanya, a boltozatra festett Árpád-házi királyok hét képe, a szószék szimbólumai ösztönzik elgondolkodásra agyunkat.

Külön tanulmányt érdemelne a Baross-udvar téglahomlokfalába beleépített Boldogasszony oszlop-kápolnácska szimbólum sora. A szimbólumok kidomborodnak ezért a kőfaragvány valószínű idősebb 1882-nél mert az évszámot már csak bele tudták vésni és nem rá, úgy mint a többi jelet.

Vagy mit akart nekünk üzenni a Termékenység sziklába vésett női idol a mosolygós párjával? Szimbólum értékük van nekik is!

Legtöbbet kutatott és vitatott szimbólum rendszere a Keresztes Kőnek van. Nincs összehasonlítási alap. Teljesen egyedi és nagyon mély értelmű. A feltételezett Szent Kereszt Pálos kolostor középkori romjain talált kőnek már tekintélyes irodalma van de Ő őrzi a titkát. Bizánci kereszténységre emlékeztető bonyolult, de határozott jelrendszere ismét egy ősi tudású keleti kultúrára utal, mint ahogy a Ziribár dűlő eredete és jelentése.

Egy település címere a település jellemző egyéniségét sűríti kifejező szimbólumokba.

A mi címerpajzsunkat a betlehemi csillag és a búzakalász uralja. Ezt érdemelte ki a falu. A pajzs alak védekező eszköz nem támadó. Maga elé téve a bajban mögé bújik gazdája. Általában a pajzs alakú címerekben kard, pallos, tőr vagy más ölő eszközöket ábrázolnak, hogy a támadóban félelmet keltsenek, elrettentsék a rá tekintőt és tudassák vele mire számíthat. A mi falunk védelmét az égiekre bízták őseink. Legyőzhetetlen hatalom védelme tölti meg címer pajzsunkat: a tisztelet és a szeretet jelképe. Ez van megfaragva a templom alapkövébe melyre a templom szellemisége épült. Akiket ez a csillag vezetett Izraeltől keletre lévő országból jöttek. Mely nagy tudású kultúra volt ott ahol többet tudtak Heródesnél és írástudóinál.

A búza tábla tarlóján kiszóródott magokat mezítláb szedegető gyermekként édesanyám rá mutatott a búzaszem hegyén rajzolódó pici ábrára. Látod fiam, ez Jézuska arca! Azóta a búza számomra nem takarmány hanem misztikus növény. Az élet csírája a Mi Atyánk kenyere. Most már tudom miért követelt előkelő szerepet Pilisszántó címerében a búzakalász szimbóluma. Sejtem, van még mondanivalója.

Vajon ki lehetett a három napkeleti király? Honnan jöttek és miért voltak bölcsek? Mivel érdemeltek ki ilyen kiváltságos égi felvezetőt, miért pont ők voltak a megszólítottak?

Ködösítő területen át védte és biztos kézzel vezette őket a Megváltóhoz a mi betlehemi csillagunk.

Mi lehet az oka ennek a ragaszkodó következetes keleti kultúr kötődésünknek?

Pilisszántó lakói a titokzatos három királyhoz hasonlóan vajon miért érdemelték ki ugyanazt az erkölcsi irányt mutató égi felvezetőt? Ilyen dolgok nem véletlenül születnek!

Nem lehet véletlen az sem, hogy a jelzések iránya keletre mutat. Miért nem kerül szóba Párizs, London vagy Berlin?

Miért Mezopotámia felé hunyorítanak cinkos kacsintással Pilisszántó történelmi leletei?

Azt hiszem a titkot tovább kell keresnünk a hangolódó hangszereinkben. Sokat mondó de még meg nem fejtett szimbólumaink segíthetnek ebben.

Arra gondoltam, a Pilis környéki szlovák falvak magukkal hozhatták közös szimbólum rendszerüket az ős hazából az 1700-as években, hisz a török és a Habsburg elnyomás után a semmibe érkeztek az új letelepülők. Össze hasonlítva testvér falvainkat mégis Szántón látom a legtöbb, egyedibb szimbólumokat, amiből azt kell kikövetkeztetnem, hogy érkezésünkkor már itt voltak a többi lelettel együtt, átvettük, azonosultunk velük és őriztük őket.

Az kétségtelen, hogy Pilisszántó kőbevésett történelmi „kottája” a keresztényi érték rendje. Ha ezt felismerjük és elismerjük már nem lesz nehéz ráismerni a karmesterre, a Teremtőre. Ha a kottatartónkon az Ő karmesteri pálcája koppan akkor segítségével kiemelkedhetünk a zörgő-csörömpölő, anyagi világból egy magasabb szellemi állapotba.

Ha nem, akkor összetörésig csörömpölünk tovább.

Népünk sohasem volt vérszomjas de a szabadságot és az igazságot szomjúhozta, nem utolsó sorban a Pilis értékeit védte.

Vajon miért kellett irdatlan áldozattal kiépíteni a szakaszaiban most feltárt mélyen fekvő földalatti folyósokat, mely folyosók végeihez érve kikövetkeztethető, hogy csak részei a még ismeretlen földalatti folyosó rendszernek, amelyek behálózzák a falut. Templomunk 1760-ban épült. Az építés előtt készült falutérképen látható, hogy a Fő út két oldalán szorosan beépült utca sorban évtizedekig szándékosan üresen hagyták a leendő új templom helyét amelyre a falu lakói sokáig pénzt gyűjtöttek. A falu akkori vezetői valamilyen fontos ok miatt jelölték ide a leendő templom helyét holott nem éppen a legpraktikusabb helyszín.

2002. augusztus 24-ig a szakma nem tudott ilyen folyosók létezéséről. A templom mértani közepén, több méterrel a beszakadt padló alatt, kőből épített szerteágazó folyosók folytatását lefalazás és szándékos beomlasztás, eltömedékelés szakítja meg. A folyosók beszakítása és feltöltése már a középkorban megtörtént ezt igazolják a tömedékben talált cserepek. Azóta a templomon kívül is megtaláltunk egy 11 méteres szakaszt, mely az út alatt haladva a szomszéd ház alá megy, ahol a folyosó vége valamibe beletorkollik, de az most fel van töltve földdel. A templom déli oldalán is kéne lenni legalább egy vagy két folyosónak.

Innen kétszáz méterre álló Baross ház nagyon öreg alapjai alatt jóval ugyanilyen kiépítésű folyosó szakasz lett feltárva. A folyosó fölött különböző korokban épült, többszintű pince építmények láthatóak, melyekből újabb, szintén különböző korokból származó folyosók boltozatai látszanak. A felső zárt pince szinten pedig egy 12 méter mély kőből kiépített és az idők során háztartási hulladékkal eltemetődött kutat ásott ki a régész. Minden kiásott méterrel korban is száz éveket mentünk visszafelé. Halomnyi régészeti csemege áll ládákban feldolgozásra várva.

A faluban több helyen kb. három méter mélyen a föld alatt terménytárolókat találtak. A másfél-két méter átmérőjű váza formájú üreg falát tűzzel perzselték le, égették meg.

Kinek kellett eldugnia föld alá a gabonát és kik elől?

Egy kb. 7000 évvel ezelőtt élt mester saját mosolyát láthatjuk kőbe vésve egy termékenységet szimbolizáló női alak és egy profilból ábrázolt férfi fej arcán. A követ néhány éve egy árok ásógép dobta ki a Pilis déli lábánál, amikor a szentkeresztiek tőlünk vezették a gáz gerincvezetékét. A Baross pince kőtárában felállított mázsás szikláról Makoldi Miklós régész írt tanulmányt.

Mondják azt is, hogy a sziklavéset ábrázolási módja kelta eredetű, amit mások megkérdőjeleznek. De mivel más korábban feltárt kelta leletek is léteznek a faluban, akkor már a dolog legalábbis gyanús.

A sejtelmes csengésű Ziribár dülő találó jelentése azt sugallta, hogy ezen a területen is meglepetések várakoztatnak minket. Az egyik máris jelentkezett.

2003. augusztusában felkeresett Gőgh Gábor és több tucat vas nyílhegyet ajándékozott nekem. Néhány darab öntött bronz nyílhegy is van köztük. Borzasztóan megörültem a gyönyörű kincsnek, hiszen igazolják sejtéseimet. Régebbről tudjuk, hogy a terület már produkált kelta és római leleteket, de a szenzációs nyílhegyek sokassága komoly kelta társadalmi élet létezésére utal.

A Placskó dülővel együtt megérdemelne egy komolyabb kutatást. Jó lenne ha a hozzáértő szakmai pillantást vetne a Határréti tó és Ziribár hegy közötti völgy két dombjára. Természetesnek látszanak, de számomra mesterségesnek tűnnek mint óriási épített halmok.

Ahol ennyi nyílhegy feküdt viszonylag kis területen szétszórva ott szerintem még komolyabb kelta leleteket is rejt a föld. Ha ehhez társulva beigazolódna a feltételezésem szerinti sírhalom, vagy kurgán létezése az csuda-csoda volna. Gábor elvezetett a lelőhelyre. Szilágyi tanya tulajdonosa támfalat épített, melynek ásásakor kerültek elő a nyílhegyek, nevezzük első számú lelőhelynek. Ugyanezen a telken néhány emberi csont társaságában egy faragott követ talált, melyben egy hajdani kapu függőleges tengelye forgott. Jani kunyhója innen kb. 300 méterre van. E körül a ház körül is nyílhegyeket találtak, ez a második lelőhely. A harmadik nyílhegy lelőhely innen délre a völgy alján 3-400 méterre éppen a gyanús óriási „sírhalom” tövében egy harmadik épület környékén terül el. A negyedik lelőhely már a Határréti tó vörösvári oldalán a domb tetején fekszik, ahol a teheneket legeltető pásztor találta a számszeríjhoz való tömör, masszív kovácsoltvas nyílhegyeket. A nyílhegy kincseket megfelelően dokumentálva és megvédve a rozsdától féltve őrzöm az álmaim közt szereplő szántói múzeum számára, mely remélem nem olyan sokára gazdag és egyértelmű bizonyítékait adja magyar nép eddig még nem kellően feltárt őstörténetének nagyszerű szakaszáról. Ugyanakkor a tudományos kutatók részére hasznos adatokkal tudnak szolgálni Pilisszántó eme leletei.

Ziribárnál jött területünkre a római út. Itt találtak egy római szarkofágot, mely a sok szétszórt római cserépdarabokkal együtt római temetkezési helyre utal. Nem kis fejtörést és meglepetést jelent Ziribár név jelentésének megfejtése. Sem magyar, sem tót, sem sváb, sem cigány, tehát semmilyen itt élő nyelven nem lehet értelmezni. Több egymástól független hozzáértő szerint a Ziribár szónak több jelentése van = ébredő, éltető fényt, hegyszorost, friss harcost, és újjászületést jelenti. Utána lehet nézni, valóban az újjászületés napján december 21-i nap-éjfordulón a Ziribár dűlő hegyszorosából ébred az éltető Nap, ha a Pilis felől nézzük december 22-én reggel.

A szó sumér eredetű.

Hogy kerül ide sumér dűlőnév, ki volt az a nagy tudású, aki ilyen élethűen nevezte meg ezt a helyet és főleg mi köze a sumérokhoz?

Fantasztikus távlat, elmerészkedhet gondolatom ilyen messzire? Tudjuk, hogy a sumérok asztrológiai műveltsége többet tudott a Naprendszerről, mint a mai tudomány. Talán a betlehemi kettős csillagról is tudtak. Címerünk kettős betlehemi csillagának titka és Ziribár misztikus rejtélye kozmikus összecsengést sejtet.

Ma már nem lepődök meg falunk földjéből előbújó fantasztikumoktól, bár érdekes miért a millennium néhány évére vártak ezek a föld alatt gyülekező leletek?

Évszázadokon át hordták haza építkezéshez a Pilis egyik oldalában heverő köveket, de senki sem látott bennük érdekeset, geológiai csodát, csak hasznos építőkövet a kerítés falában. Pedig a 200-300 méteres sávban szétszórt köveket összegyűjtve nem mindennapi következtetést tudom levonni. A köveket vizsgáló szakember a földtörténet évmilliárdjainak csodálatos geológiai alkotásának tartja. Elismerem a legnagyobb csodákra a természet képes.

A geológus szakember magyarázatot ugyan nem talált a kőzet természetes kialakulására, mert a természetben ilyen egyedi megrendelésű kőzet nem tud kialakulni. Azért természetes anyag, mert az ember ma ilyet nem tud készíteni, nem ismeretes ilyen technológia. Tehát sem a természet, sem az ember nem tud ilyet csinálni.

Mégis ott van!

Ráadásul a kövek többségének malteros a háta. A dolog azért is zavaros, mert a helyszínen szétszórva hevertek a kövek és nem bányásztam ki holmi fura terméskő bányából darabokat. Ellentmond a kő természetességének az is, hogy a helyszínen nagyon-nagyon régi építmény sejtjeit látom kiformálódni, próbálom logikai rendszerbe állítani. A kövek attól érdekesek, hogy egy vöröses-barnás kb. 10 mm-es erezet foglalatába bele van öntve egy szürke kő. A kövek, illetve az erezet formája teljesen különböző. A kövek, mind laposak és az erezet át ér a kő teljes vastagságán. Mintha kővel hegesztenének össze egy másik követ. Ugye csak zavarodott elme mondhat ilyet! Nem tiltakozom, tényleg meg vagyok zavarodva ettől. Viszont egyre jobban hiszek az erődítmény jellegű építmény létezésében, még ha soha semmilyen krónika, régi írás semmilyen információ nincs a terület kultúrtörténeti létezéséről. Ezen a helyen elméletileg soha semmi nem volt. Ugyanakkor a furaköveket semmilyen épületnek semmilyen funkciójába nem tudnám beleilleszteni. A piramist sem tudják, hogy csinálták az emberek még sem lehet rámondani, hogy természetes képződmény.

Dr. Nemecz Ernő professzor úr, a Tudományos Akadémia tagja elismerte, hogy a veszprémi egyetem tudósainak is további kutatásokra van szükségük, hogy a furakövek természetes kialakulására fényt derítsenek. A pilissszentkereszti országút legmeredekebb szakaszán az út két oldalán őrt álló sziklák mintha évmilliós betonhabarccsal lennének betapasztva. Nincs tudományos magyarázat kialakulásukra, ugyanis Pilis nem vulkáni hegy!

Talán megbocsátható nekem a szárnyalás, amikor szülőfalum ilyen már-már misztikus produkciókkal vakít el.

Szeretném és törekszem rá, hogy falum iránti büszkeségem ne törje meg a valós igazság tisztánlátását. Számomra is hihetetlennek tűnnek a múlt követeinek fantasztikus üzenetei, de hát mit csináljak, nem én teremtettem őket, maguktól jönnek. Küldte őket az múlt, melynek több ezer éve ebben a térben olyan erkölcsi táptalajt teremtett melynek humuszában életre tudott kelni egy Pálos rend, egy címer, egy Keresztes Kő egy Szent Kereszt kolostor, egy Termékenység idol, a Szívkereszt, a Boldogasszony kápolna, a falut behálózó föld alatti folyosók, a vaskori, kelta, római romok, nyílhegyek és ki tudja még mi minden a Ziribárral bezárólag. Figyelemre méltó örökség.

Ezzel elérkeztünk a számomra legfontosabb kérdéshez. Mi volt ezen a területen az a magas fokú szellemi hatalom, amely parancsára a felsorolt bizonyítékok megszülettek?

Mi volt az az eszme, társadalmi rend, amely képes volt földalatti folyosókat, kolostort vagy templomot építtetni irdatlan munkával? Csupa-csupa kérdés, válasz még nincs. Ha megtalálnánk a forrást hasznunkra válna, nem csak a felsorolt kérdéseim megválaszolásában, hanem talán egy mainál élhetőbb társadalmi modellhez tippet adó jó példát is felfedezhetnénk amiből lenne mit nekünk is tanulni. Nem hiszem, hogy a szántói föld jelzései véletlen egybeesések véletlen sorozata lenne egy „véletlen faluban”. Ennyire talán még sem lehet elbagatellizálni falum „vidéki apróságait” , ahhoz sok a véletlen. Miért nem gondolhatom ezek után, hogy falum neve szent helyet jelent. Páduában járt szántói turistánk azt mondja, ott a szentet úgy írják, hogy Santo. Falunk védőszentje Páduai Szent Antal de más népek szentet jelölő szavai is csengenek szántóval. Ugyanakkor falunk eredeti neve Zanto vagy Zanthow nem lehet lefordítani. Pilisszántó szlovák nemzetiségű település. Két nyelvű helység tábláján Santov szerepel mert így hívták a falut amióta meg van, hol ott Santov semmit nem jelent szlovákul, semmi köze a Pilisszántó szóhoz. A Szántó elnevezés sem igazi telitalálat ebben a gyenge aranykoronás nehezen művelhető földben. Jelenthet persze a földbe hatoló magot beültető és beleszántó eke megtermékenyítést is. Erre a célra viszont láthatjuk gazdag aranykoronás anyaföldünk van.

Izgatott vagyok és büszke mert szülőfalum ahol nem tudom hányad-íziglen visszamenően családfám élt, az a látszólag hétköznapi föld melyben nyugszanak ilyen hátborzongató káprázatokkal halmoz el.

Ugyanakkor bánatom, hogy a szakma nem ér rá mert kevesen vannak, ezért úgyszólván magamra maradva böngészem múltunkat, Don Quijote módjára vívom kis csatáimat, holott tudom, sokkal nagyobb odafigyelést igényelne az országtól kedves falum régi hőseinek üzenete, tekintélyünket növelő gazdag történelme, melyek tanulságosak lehetnének nem csak Pilisszántónak, de az öntudatát vesztet népünk is ilyen nullás csoportú frissítő vérátömlesztésekkel újra életre kelhetne.

Népi kezdeményezésre indított terv méltó emléket állít Pilis történelmi hagyatékának. Népakaratból a hegyre került már Pilis Keresztje. Vágyaink szerint adakozásból ide épül majd egy kisméretű, honfoglalás kori stílusú Boldogasszony kápolna. Mindkét emlékhely reményeink szerint a Szent hegy azon részén fog állni ahonnan nézve az újjászületés hajnalán a Nap első sugara a kápolna oltárán lévő, hazánk sorsára felügyelő Boldogasszony arcába néz.

Ahonnan nézve Ziribár felett, talán hazánk felett is ébred Fény.

Pilisszántó, 2004. május

Szőnyi József - polgármester

 Forrás: www.pilisszanto.hu