Pap Gábor

                                              10 időszerű óvás a Szent Koronával kapcsolatban

1.) ... hogy a magyar Szent Korona alsó és felső része független egymástól, hogy, az előbbi "corona greca" (görög korona), az utóbbi "corona latina" (latin korona) néven önálló egységet képezvén, eredetileg külön-külön szerepeltek, mint koronák (vagy mint egyéb tárgyféleségek).
Tudnunk kell:
A felső rész önállóan nem szerepelhet koronaként, alul valamiféle abroncsnak, mindenképpen össze kell fognia. Semmilyen bizonyítékunk nincs arra, hogy ez az abroncs bár mikor is más lett volna, mint a jelenlegi.
 

2.) ... hogy a koronázási palást SEPHANUS (nem Stephanus!) REX feliratú képén látható korona hitelesen tanúskodik róla, milyen volt a II. Szilveszter pápa által Szt. Istvánnak küldött "eredeti" korona.
Tudnunk kell:
Már az 1790-es években leszögezte a kor legkiválóbb magyar történetírója, Katona István, hogy ebben az esetben nem a magyar királyi, hanem a mártíroknak kijáró koronáról van szó, és a palást legalsó sávjában valamennyi mártírszent ezt viseli.
 

3.) ... hogy a magyar Szent Korona bármely részét vagy egészét II. Szilveszter pápa küldte 1000-ben Szt. István királyunknak.
Tudnunk kell:
Ennek a feltételezésnek (nem ténynek!) az alátámasztására mindössze két írásos megnyilatkozást lehet idézni, ezek közül azonban egyik sem perdöntő hitelű. a) A Hartvik püspök által 1110 és 1116 között összeállított Szt. István legendaváltozatban, amint azt Karácsonyi János kimutatta, utólagos betoldás a koronaküldés mozzanata. A benne szereplő személyek közül a pápa nincs megnevezve, a lengyel király azonban, akit itt Mieszkonak hívnak, nem volt kortársa sem Szt. Istvánnak, sem II. Szilveszter pápának. (Előttük uralkodott.)
A közelkorú, hiteles legendaváltozatok - az ún. Kis és Nagy Legenda - egyike sem szól koronaküldésről.
 

4.) III. Ottó német-római császár udvari történetírója, Thietmar (Theotmar) von Merseburg Szt. Istvánról - ő még Vajk néven említi - azt írja, hogy II. Szilveszter pápától "coronam et benedictionem coepit", azaz, szó szerinti fordításban: "koronát és áldást kapott". Ez a kifejezés azonban, amint Váczy Péter kimutatta, nem azt jelenti, hogy tárgyi mivoltában küldött volna koronát a pápa, hanem azt, hogy a római egyház képviseletében hivatalosan is érvényesnek ismerte el Szt. István (Vajk) királyságát.4.) ... hogy hiányzik négy apostol a Koronáról, amelyek az "eredetileg" hosszabb keresztpántok alsó részén helyezkedtek volna el.
Tudnunk kell:
Az aranyműves kutatócsoport - vezetője Lantos Béla, tagjai: Csomor Lajos, Ludvig Rezső, Poór Magdolna - már 1983-ban kimutatta, hogy a keresztpántokon eredetileg is nyolc apostol szerepelt. Ezt a megállapításukat a csakis alul lévő gyöngydrót-lezárásra - keresztbefutó gyöngydrót-merevítés feljebb, két-két apostolkép között sehol sem szerepel! -, illetve a keretelő gyöngy-drágakő sorozat sajátos, kifejezetten ilyen alapon indokolt elosztására alapozták.
 

5.) ... hogy a felső Pantokrátor- (magyarul: világmindenségen uralkodó) képet utólag "durván átverték a kereszt csapjával".
Tudnunk kell:
Az 1880-ban Ipolyi Arnold püspök, akadémikus vezetésével lefolytatott több napos Korona-vizsgálat során fényképfelvételek is készültek a Koronáról. (Ezek üvegnegatívjai és a róluk készült nagyítások ma a Nemzeti Múzeumban vannak, de ezt a kivételes jelentőségű dokumentációt a mai napig nem tették közzé értékelhető formában!) Az egyik felvétel tanúsága szerint ekkor leszerelték a keresztet a Koronáról, és így láthatóvá vált a Pantokrátor-kép közepén lévő lyuk. Ez nem fúrt, hanem hengeres szerszámmal kiütött, szabályos kör alakú nyílás, amelynek a széleit szakszerűen felperemezték. Erre a jól rekonstruálható műveletre csakis a zománcozás megkezdése előtt kerülhetett sor. Utótagos fúrás esetén a zománckép súlyosan sérült volna - ennek nem látjuk jelét a mostani állapotban -, és a lyuk szélén a sorja nyomaival kellene találkoznunk.
 

6.) ... hogy a magyar Szent Korona alsó részét Dukász Mihály bizánci császár (uralkodott 1071 és 1078 között) küldte I. Géza magyar királynak (uralkodott 1070-től 1074-ig).
Tudnunk kell:
A Dukász-kép nem fér bele a mögötte lévő foglalatba, ami egyértelmű jele annak, hogy nem tartozik a magyar Szent Korona eredeti képanyagához. Másodlagosan, szögeccsel erősítették a mögötte lévő oromzat hátlapjához, továbbá a keresztpánthoz. A helyén eredetileg - feltétlen hitelű, közvetlen látványélményen alapuló leírás szerint - a "Szűzanya" képe volt. Ez a híradás, Révay Péter koronaőr 1613-ban közzétett beszámolója kijelentő mód jelen időben fogalmaz, így semmi okunk nincs kételkedni benne, hogy a Dukászkép ekkor még nincs rajta a Koronán. Első említésével 1790-ben találkozunk, így a képcserére - kizárásos alapon - az 1784 és 1790 közötti időszakban kerülhetett sor. (1784-ben vitette ki az országból törvényellenesen a Koronát II. József, és ettől kezdve egészen hazahozataláig, 1790-ig semmit sem tudunk róla.)
 

7) ... hogy Szt. István nem láthatta, illetve nem viselhette a fején a magyar Szent Koronát.
Tudnunk kell:
Az a feltételezés (nem tény!) azon a másik feltételezésen alapul, hogy Dukász Mihály képe eredetileg is rajta volt a Koronán. Ilyen alapon jelenthetnénk ki, hogy az 1071-ben trónra lépő bizánci császár valóban nem küldhetett koronát az 1038-ban elhunyt magyar királynak. Láttuk azonban, hogy a Dukász-képet másodlagosan, méghozzá egészen késői időpontban szerelték fel a Koronára, így datálási szempontból semmiféle jelentősége nincs. Ilyen módon természetesen annak sincs komolyan vehető akadálya, hogy Szt. István láthatta, illetve fejére tehette a magyar Szent Koronát. (Ez a kérdés független attól a fentebb, 3. pontunkban már érintett, itt és most bővebben ki nem fejthető kérdéstől, hogy ha kapta, kitől kapta, netán saját elődeitől örökölte, esetleg 1000-ben Rómából csak visszakapta.)
 

8.) ... hogy a grúziai Khakuli triptichon (Tbiliszi, Grúz Nemzeti Múzeum) Mária-képe azonos a Révay Péter által említett, koronánkon eredetileg a Dukász-kép helyén szerepelt Szűzanya-képpel.
Tudnunk kell:
A grúziai képet jól láthatóan a szembenézeti bal oldala felől kurtították meg - ívesen keresztülvágva a feliratát -, fogy beleférjen jelenlegi foglalatába. A felirat pontosan rekonstruálható, és a triptichonról (három részes szárnyasoltárról) szóló, grúz szerzőktől származó közlések ennek alapján azonosítják az eredeti kurtítatlan mű témáját így: "Angyali üdvözlet a kertben". Pontos mérésekkel igazolt tény, hogy koronánk Szűzanya-képének foglalatába a grúziai zománckép - amelynek művészi színvonala egyébként mélyen alatta marad a koronánkon szereplő eredeti képek színvonalának! - a jelenlegi formájában sem férne bele.
 

9.) ... hogy a magyar Szent Koronán ma ugyanazok a képek szerepelnek, hiánytalanul, amelyek készítése idején rákerültek.
Tudnunk kell:
Nemcsak a Szűzanya-képet cserélték le 1613 és 1790 között, hanem a másik két uralkodó-képmás - a "Kón", illetve a "Geóbitzász" feliratú - is utólag felszerelt kép a koronánkon. Ez a tény perdöntő súlyú készítés-technológiai, illetve viselettörténeti adatokkal igazolható. (Az utóbbiak Bradák Károly kutatási eredményei.) Ugyanígy tényként kell tudomásul vennünk, hogy az elülső Pantokrátor-kép mögül hiányzik egy apostol-képmás. Itt - bizonyos jelekből következtethetően - eredetileg Szt. Bertalan zománcképének kellett lennie, ma azonban csak egy ARTHOLO betűsorból álló felirat helyezkedik el a foglalatban.
 

10.) ... hogy a magyar Szent Korona csak jelképesen működik.
Tudnunk kell:
A Magyar Szent Korona, a beavató koronák típusába tartozván, nemcsak jelképes, de valóságos működésűnek is tételeződik. A magyar közjog, amióta csak adatokkal rendelkezünk felőle, mindig ilyenként kezelte. Ezért nem lehetett helyettesíteni semmilyen más uralkodói fejdísszel, s ezért nem lehetett jogérvényesen magyar királynak tekinteni, akit nem vele koronáztak. A magyar Szent Korona valóságos működésével kapcsolatban ma már konkrét kutatási - mérési, illetve folyamat-rekonstruálási - eredményekről is beszélhetünk. Ezek további pontosítása összehangolt (bár hivatalosan nem támogatott) kutatási program keretében folyik.
Szolgáljon ez az összefoglalás minden olyan becsületes és jó szándékú embertársunk - laikusok, szakmabeliek, spontán érdeklődők és gyakorló politikusok - tájékoztatására, akinek alkalma nyílik állást foglalni a magyar Szent Koronával kapcsolatos kérdésekben.