Padányi Viktor

Géza fejedelem 2-ik házassága

Taksony fia, Géza, semmi esetre sem születhetett 927 előtt és 948 után.

Nagyapjának, Zsoltnak, tudjuk születési évét, s ez 893. Házas­ságkötésének éveit is tudjuk - 907 - amikor Zsolt még csak 14 é­ves, vagy 13, felesége még fiatalabb. Első gyermekük tehát még a pubertás legextrémebb lehetőségének számításbavételével sem szü­lethetett meg 911 előtt, és ha az első gyermek fiú,Taksony és ez a fiú 16 éves korában nősül - mindez csak lehetséges, de nem valószínű -, akkor Géza születésének legalsó határértéke 927.

Géza első, kétségtelenül megállapítható gyermeke, Judit, aki 984-ben megy férjhez Vitéz Boleszláv krakói herceghez. Ez a dátum azt jelenti, hogy "ad eztremum" legkésőbben 968-ban, de inkább 967-ben kell születnie, mert 969-ben Vajk, azaz István születik. Ha viszont Judit 967-ben, vagy esetleg még előbb születik, ami valószínü, akkor Gézának legkésőbben 966-ban kellett nősülnie - ez is szélső határérték -, ami mint születési idő 948-at jelent.

Mindent egybevetve, Géza legvalószínűbb születési ideje 939 - ­940. Sokkal korábbi nem lehet, mert 996-ban még leánya születik és feltétlenül a hatvanas évek elején nősült. Sőt, ennek a szü­letési időbecslésnek van még egyéb szilárd támasztéka is.

Géza 970-ben veszi át a fejedelmi méltóságot, mikor már har­mincadik éve körül van és két gyermeke vagy inkább már három, az esetleg elhaltakkal talán több is, immár megszületett. (Vélhető testvérei: "Szár" László és Mihály, lényegesebben fiatalabbak nála. Mihály fia, Vazul, magyaros formában Vászoly, mintegy húsz évvel fiatalabb Istvánnál s ez a szokottnál nagyobb korkülönbsé­get jelent Géza és Mihály között. Mihály valószínűleg a legki­sebb fiú, a "csaba" volt a családban.)

Minden esetre, akár Gézáé a kérdéses - de valószínű - első leány, akár nem, Géza gyermekei, akár kettőt veszünk alapul, akár hármat, a hatvanas évekből valók s a század hatvanas évei megfelelnek Géza huszas éveinek, a 20 és 30 közötti életkorának.

Ezzel szemben rendkívül feltűnő, hogy Géza másik két leánya az évszázad kilencvenes éveiben születik. Orseolo Ottó velencei ­doge, későbbi felesége, Péter király anyja 991-992 körül, Aba Sá­muel későbbi felesége pedig 995 vagy 996-ban.

Orseolo Ottó 1010-ben nősül, Froila lányuk 1011-ben, Péter fiuk 1012-ben születik. Aba Sámuel viszont semmi esetre sem születhetik 995 előtt, sót még 1000 előtt sem nagyon valószínű a szü­letése./: Lábjegyzet: Aba Sámuel 1044-ben harcmezőn esik el, csa­patai élén; márpedig élemedett aggastyánok abban a korban nem vezettek lovasrohamokat.:/ Nősülése pedig valamikor 1015-1020 kö­zötti években történhetett.

Hogy egy házasságban a gyerekek születése két ilyen  távoli évtizedre esik, olyan feltűnő jelenség, hogy már szinte csodála­tos, hogy ez eddig minden magyar történettudós figyelmét elkerülte. A tünettel érdemes foglalkozni.

      960 - 970                 970 - 980               980 - 990               990 - 997

    leány  963                        -                             -                      leány 992

    leány  966                       -                            -                             -

       fiú    969                        -                             -                      leány 996

   Sem a hetvenes, sem a nyolcvanas években nem született a fe­jedelmi párnak gyermeke - nem valószínű ugyanis, hogy kivétel nélkül mind meghalt volna -, viszont két évtized után újra megindu1tak volna a születések.

Összevetve a fenti kimutatást Géza vonatkozó életkorával, az első periódus a 20. és 30. életévei közti időre, a második születési periódus pedig az 50. és 60. évei közti időre esik. Géza feleségének is a kora nagyjából ugyanennyi, s annak ellenére, hogy a nők fogamzóképessége 50 év körül általában megszűnik, Géza fe­lesége 50 egynéhány éves korában kétévtizedes szünet után újra szült és nem is egyszer.

E sorok írója mindezt kétségbevonja, és ennek a feltűnő je­lenségnek az alapján kimondja, hogy Géza fejedelemnek - kétszer kellett nősülnie:

A megállapítást a feltűnő kétévtizedes kiesés mellett néhány más nem kevésbé feltűnő körülmény is támogatja.

Egy 12. századbeli lengyel kútfő azt állítja, hogy Gézának lengyel felesége volt, akit "Belekegini"-nek hívtak. A forrásada­tot történelemtudományunk, mint képtelenséget félretette, hiszen a mi forrásaink szerint Géza felesége Saroldu volt.

Az, hogy egy férfi, ha özvegyen marad, másodszor is megnősülhet, úgy látszik, nem jutott eszébe történészeink közül senkinek, a feltűnő születési dátumok ellenére sem. Helyette azt találták ki, meglehetősen szellemesen, hogy "szláv" alattvalói hívták Sa­roldut Belekegininek. (Homan.)

Egy másik feltűnő körülmény az, hogy Géza első két  leánya szlávhoz ment feleségül (sőt a második éppen lengyelhez, noha lengyel kapcsolatokról addig nem tudtunk), a későbbi két lánynak viszont egyike sem ment szlávhoz.

Egy további meglepő körülmény az, ami egyébként történelmi okadatolásunkból is feltűnően ki van hagyva, hogy István nem sze­rette az "anyját", sőt, talán ki is végeztette (erre a "talán"-ra építve nevezik egyesek Istvánt még ma is különös előszeretettel "véreskezű anyagyilkosnak").

Hasonlóan feltűnő, szinte már groteszk körülmény, hogy a "somogyi nagyúr", Koppány horka, "Szár" Szerénd fia és Vérbulcsu... /:Lábjegyzet: Hogy "Szár" Szerénd fia Koppány volt az akkori horka, azt településneveken kivül, az is bizonyítja, hogy ez a mél­tóság örökletesen apáról fiúra szállt és a horkák törzse, a Nyék­törzs szállásvidéke a Dunántúl déli fele volt. Vérbulcsu halála után (955) "Szár" Szerénd lett a horka. Vérbulcsu az apjától ö­rökölte a méltóságot, éppúgy mint Koppány is az apját követte. - Furcsa, érthetetlen és rendkivüli lenne, ha törés lenne ebben a sorban és "Szár" Szerénd nem lenne a Vérbulcsu fia, akinek utóda volt. Egyébként Szeréndnek "Szár" megjelölése arra mutat, hogy előzőleg keresztény volt, de azután visszatért ősei hitére, ami apjával szemben alkalmazott "keresztényi" tett után nem csoda.(Vér­bulcsu 948-ban keresztelkedett meg Bodonyban, (Ma Viddin) és a vesztett Lech-mezei csata után 955-ben Ottó, mint közönséges bünözőt, Ausgburgban felakaszttatta.:/, unokája, Géza halála után feleségül akarja venni Saroldut, akinek ha Géza első felesége, erő­sen közel kellett lennie a hatvanhoz:

Ennek pedig különösen abban a tekintetben van szinte már el­képesztő hangsúlya, hogy Koppány életkora Géza 997-ben bekövet­kezett halálakor nem lehetett több, mint 33-34 esztendős és ha egy férfi ebben a korban nem nős és nősülni akar - Koppány, ha nőül akarja venni Saroldut, nyilván nőtlen -, akkor vagy özvegy, e­setleg a dolognak valami más, rendkívüli oka van. Nem lehet ugyanis kétséges, hogy egy Árpádfinak, aki az ország horkája és az u­ralkodó család szeniora, még akkor sincs szüksége egy ilyen elképesztő "politikai" házasságra egy nálánál több, mint 25 évvel idősebb, hatvan felé közeledő asszonnyal, ha a fejedelmi szék után vágyakozik.

Koppány jogot formál szeniorátusa alapján a fejedelmi székre. De, ha az özvegyre is jogot formál, akkor az özvegy - fiatal.

És az özvegy valóban fiatal. István anyja Belekegini, a len­gyel hercegnő volt. Saroldu Istvánnak nem anyja. Saroldu alig egy két évvel idósebb, mint a mostohafiú maga. És rendkivüli, feltünő szépség. Ő az egyetlen asszony, akiről az árpádkori kútfők rész­letes leírást adnak és ez a leírás egy energikus temperamentumos, párductermetü, sportoló, vadászó, a férfiakkal együttivó, harag­jában verekedő, gyönyörű amazonról beszél, akit a férfiak hódo­lattal vesznek körül.

És a hódolók sorában ott van Koppány horka is.

Ha a gyermekáldás húszévi szüneteléséből joggal lehet követ­keztetni a második házasság időpontjára, akkor Géza, a magyarok fejedelme, 990 körül, 49-50 éves korában nősült meg másodszor, a­mikor fia, Vajk-István már 21 éves. A második felesége, Saroldu, pedig nem lehet több, mint 22-23 éves.

Géza, a férj, akármilyen daliásnak is képzeljük el, több mint kétszer olyan idős, mint a fiatal új asszony, aki hatéves házas­ságuk alatt két újabb leánnyal ajándékozta meg.

Az új asszony bevonulásával a fejedelmi szállás újra élet­kedvvel, fiatalos életerővel telik meg, s a nagy vendégjárásban egyre gyakrabban látogat el somogyi szállásáról Csepelre Koppány, a fiatal horka, aki Géza házasságkötésekor 25-26 éves lehet   és Géza után az ország első embere és az Árpádnem szeniora.

A 10. századbeli eleink sápadt árnyak és történelmi művek papírfigurái lennének, ha a fiatal asszonyra nem gyakorolt volna semmi hatást a daliás rokon, aki korban sokkal inkább illik hoz­zá, mint az ura, hisz az asszony tele van kirobbanó életerővel, é­let-kedvvel.

Ezeket a látogatásokat egyre sötétebb arccal figyeli a magá­bavonuló, anya nélkül felnőtt, huszas éveinek elejét taposó mos­tohafiú István, akinek nagyrahivatott terveit daliás unokabátyja, a leendő szeniora puszta létezésével megsemmisítéssel fenyegeti. De útjában van "Szár" Szerénd idegengyülöletben nevelkedett, nagyapja akasztott hullájára emlékeztető pogány fia, Koppány, a feje­delmi udvarban egyre nagyobb számban tevékenykedő idegen papok­nak is, akik a passaui egyháztartományát szeretnék növelni, mert Pilgrim püspök igen erőszakos, törekvő ember - érsek szeretne lenni.

A többi már a drámairodalom területére tartozik. Koppány jogos és törvényes követelése is, szerencsétlen felnégyelt teste is és Saroldu hullája is..../: Lábjegyzetek: Vérbulcsu apja vagy "Kál", vagy "Bogát" horka volt. Hogy kettő közül melyik volt, ill. melyik a helyes név, az attól függ, hogy a "Kál", ami szumirul előljárót, főnököt, elsőt, el­sőszülöttet jelent és ami Kaál, Kál, Kala, Kele, Gaál, Gál formákban igen gyaktori az árpádkori nevek között személynév volt-, vagy csak Bogát megjelölése, rangjelzése. De akármelyik is volt a ne­ve, a Nyék törzs vezére és így Levente fia volt. A sor Arpádtól, aki apja Álmos, életében a Nyék-törzs vezére volt, töretlenül halad Koppányig - Arpád, Levente, Bogát, Kál, Bulcsu, Szerénd, Koppány-, akit az elfogult, klerikális szempontú Istvánlegenda szerzője az István "nagybátyjának" mond nyilván azért, hogy azt a bizonyos házasságot "vérfertőzésnek" lehessen beállítani. Koppány azonban Istvánnak egyszerűen nem lehetett "nagybátyja", hiszen ő Gézának sem nem testvére, sem nem unokatestvére, még másodfokon sem. Koppány nemcsak Taksonynak nem fia, de még Zsoltnak sem unokája. Koppány Árpádnak az ükunokája.

Levente, Árpád legidősebb fia és a törzsszövetség akkori horkája, 28-30 éves lehetett amikor a bolgár hadjáratban 895-ben el­esett. Gyermekei két-három fiú és egy leány- a kilencvenes évek során születhettek. Bogát Kál ennél fogva 910-911-ben nősülhe­tett és Vérbulcsu 912-914 körül született, s 937-ben (első nagy hadjárata) 24-25 éves korában vette át apja örökét, a horka méltóságot. Fia Szerend, a harmincas évek végén születhetik, mivel a 955-i tragikus végű hadjáratban még nem vesz részt, mert fiatal; valószínűleg a 937. évi nagy hadjárat után, 938-ban született. Nő­sülése apja megrendítő tragédiája után egy-két évvel, talán 958­ban történhetik. Koppány születési idejét tehát 960 előttire tenni nem lehet. Valószínű idő 962-964.

Akárhogyan is állítja be a dolgot Hartwik püspök erőesen cél tudatos legendája, s akárhogyan is eltorzítja az eseményeket ké­sőbbi, egyházi nyomás alatt álló történetírásunk, Koppánynak az ősi magyar öröklési jog szerint tisztán és megtámadhatatlanul i­gaza volt. Koppány középkori történelmünknek egyik tragikus hőse, akit a hatalmas Új Erő, a kereszténység gázolt le és bukása a nemzet fennmaradásának véres és keserű ára volt.

 /Történelmi tanulmányok./

Padányi Viktor

FORRÁS: A NAP FIAI.  1978. Január - Február