Orbán Árpád
AZ ORBÁN-féle KORSZERŰ POLIGONÁLIS KOMPLEX MÓDSZER
Két különálló, de közös, összefüggő egészet alkotó eleme van ez új mód-szernek, melyet magyarul SOKDZOGESNEK /poligonálisnak/ és KOMPLEXnek /összetettnek/, ugyanakkor DÉLIESNEK is neveznek.
Azt értjük a SOKSZÖGES szakkifejezés alatt, hogy egyidejüen TÖBB nyelv szavainak rokoníthatóságából következtet a szóeredet-vizsgálatnál, vagyis SOKSZÖGESEN. A korábbi nyelvészti tudomány ugyanis a KET-NYELVES rokonítási módszert alkalmazva vonta le következtetését a szavak eredetének kutatásánál. E tanulmány számos kiváló nyelvész ide vonatkozó szakvéleményét idézi. Ugyanakkor az ÚJ SOKSZÖGES MÓDSZER megköveteli azt is, hogy az eddig ismert LEGRÉGEBBI IRÁSOS, KIHALT NYELVEKET is bevonjuk a SOKSZÖGES rokonításnál. Nyilvánvaló ugyanis, hogy abban az esetben, ha egy eddig ismert IRÁSOS KIHALT nyelv szava rokonítható a vele KÖZÖS NYELVSZERKEZETŰ nyelv szavával, akkor IDEGEN eredetűnek kell mondanunk ennek a szónak szereplését egy teljesen idegen nyelvcsaládban,--ha mondjuk tucatjával is észlelünk ilyen rokoníthatóságot. Az ÚJ MÓDSZER megjelenéséig elhanyagolták ezt a KIHALTNYELVES-SOKSZÖGES módszert. Az teszi viszont vitathatatlanná, egzakttá az ÚJ SOKSZÖGES MÓDSZERT,--mely új világot teremt a nyelvészeti, sőt a vele összefüggő őstörténelmi, kulturtörténelmi kérdések, viták tisztázásánál, hogy az ÚJ SOKSZÖGES módszer a csalhatatlan MATEMATIKAI VALÓSZINŰSÉG-SZÁMÍTASI TÓRVÉNY-SZERŰSÉGRE támaszkodik.
Az itt említett MATEMATIKAI VALÓSZINŰSÉGSZÁMÍTÁSI módszer, törvényszerűség végső kielemzésben AZONOS a közismert, sorsjegyeknél /Lottónál/ találhatósorsjegyek nyerési esélyeit meghatározó matematikai valószínűség-számítási módszerrel, törvényszerűséggel. Azzal a GYAKORLATILAG nagy haszonnal alkalmazott módszerrel, ill. mögötte levő TÖRVÉNYSZERŰSÉGGEL, amellyel "előre kiszámítható"/a gyakorlatban/, hogy csak "VÉLETLENÜL" és igen ritkán lehet még több százezer sorsjeggyel is ÖTÖS találatot elérni.
Ezt a matematikai valószínűség-számítási törvényszerűséget dr.ACZÉL JÓZSEF nyelvész tanár alkalmazta először. Rámutatott, hogy általában 30 hangja /betűje/ van a nyelveknek. Ebből általában 20 a mássalhangzó és 10 magánhangzó. /Itt nem számit, hogy némely nyelvnél pár százalékkal változik a hangállomány száma és aránya./
Ezzel a 30 hanggal viszont több százezernyi 1-6 hangból álló szó alkotható, különböző kombinációval. Ennek a több százezer szónak viszont, mondjuk 3000 szóértéket, jelentést adhatunk mindenik szónak külön-külön a más és más nyelvcsaládok nyelvében. Ezért is érthetetlen az idegen nyelvcsaládok nyelve. Ha most a fönti MATEMATIKAI támpontokat belehelyezzük a VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMITÁSI TÖRVENYSZERŰSÉG képletébe, amellyel a BIZTOSÍTÁSI INTÉZETEK, a SORSJEGY INTÉZMÉNYEK és a tudomány sok ága dolgozik, akkor kikövetkeztethető, helyesebben kiszámítható, úgy-mint a 2X2=4, hogy az idegen nyelvcsaládok nyelveiben nem alakulhatott ki VÉLETLENÜL-KÖZOS ALAKU és egyben KÖZÖS JELENTÉSŰ szó,--csak mondjuk,néhány darab.
Annak idején nem fogadták el dr.ACZÉL JÓZSEF EME MATEMATIKAI VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMITÁSI törvényszerűségre alapított, csalhatatlan eredményre vezető SZÓEREDETVIZSGÁLATI módszerét. Először azért, mert a MÁSSALHANGZÓKKAL ritka nyelv alkot szavakat,--magánhangzók bevonása nélkül. Más részt azért, mivel ezzel a matematikai valószínűség-számítási módszerrel ROKONÍTHATÓ VOLT a kihalt ŐSGÖRÖG nyelv az ŐSMAGYARRAL, FINNUGORRAL! Ezt pedig elvileg lehetetlennek mondták...
Az Új fokszöges Módszer azonban azzal egészítette, tökéletesítette dr. ACZÉL J. nyelvésztanár matematikai valószínűség-számításra alapozott módszerét, hogy nem KÉT NYELVCSALÁDNAK. hanem három, vagy több nyelvcsaládnak a szavait /nyelvét/ rokonítja egyidejűen. Ha ugyanis három, vagy több nyelvcsalád nyelvének szava rokonítható egymással, akkor már a MAGÁNHANGZÓKKAL alkotott szavak is bőségesen elegendőek arra, hogy tévedésmentesen csalhatatlanul, vagyis egzakt módon igazoltnak tekinthessük a szavak KÖZÖS eredetét. Esetünkben olyan csekély, még ezrelékben is alig kifejezhető a VÉLETLEN ROKONÍTÁSI lehetőség, hogy a gyakorlatban minden további nélkül elhanyagolható,--ha mondjuk legalább tucatnyi ilyen SOKSZÖGESNEK nevezett soknyelves szórokonságot találunk.
Új világ született a Szeged-i Nemzetközi Nyelvészeti Kongresszuson az Új Sokszöges módszer megjelenésével, mivel eddig még TÖBB SZÁZ SZÓ rokoníthatósága esetében is VELETLEN EGYEZÉSRŐL beszélt-különböző nyelvcsaládok szórokonításánál. A KIHALT nyelvek kötelező bekapcsolásával viszont kimutatható, hogy a magyar szavak tömege rokonítható az IRÁSBAN fennmaradt régebbi nyelvek szavaival. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nagy biztonsággal túlhaladottnak, tudománytalannak nyilváníthatjuk az olyan korábbi szóeredet-vizsgálatot, amely mondjuk "X" eredetinek mondott eddig egy szót holott az ILLET) NYELVVEL ROKON KIHALT NYELV szavai közt az "Y” nyelvcsaládban már megtaláljuk ugyanazt a szót. Ugyanakkor ISMERETLEN kategóriába sem sorolhatjuk az ilyen KIHALT NYELVBŐL kimutatott szót az "Y" nyelv-családban, --mivel a vele rokon kihalt ősnyelvben szerepel.
Sokszögesnek mondható másodszor azért az új módszer, mivel ugyanakkor megkívánja, megköveteli azt is, hogy az idegen, rokon tudományágakba tartozó támpontokkal, kútfőkkel, pl. az EMBERTANI,történeti,antropológiai, feljegyzéses, éghajlati, régészeti, ornamentikai, ősdíszítési, címertani, ŐSÉNEKES stb. kútfők, így minden kezeinkkel elérhető NEM NYELVÉSZETI kútfő útmutatását is bekapcsoljuk, annak vallomását is meghallgassuk, a SOKSZÖGES SZÓEREDET, nyelvfejlődési közösség kutatásánál, ténymegállapításoknál. A szakirodalomban sokszor KOMPLEX-nek /tudományközinek/ is mondják egy idegen szóval kifejezve ezt a tanulmányban összetettnek is nevezett módszertani eljárást.
Annyira újnak és szilárdnak, korszerűnek mondható a SOKSZÖGES módszer, hogy nemcsak a magyar /finnugor, ural-altáji/ szóeredet,--nyelvfejlődési-- kérdések tisztázásánál, hanem az általános szóeredet és nyelvfejlődési, valamint azzal összefüggő kultur-történelmi, őstörténelmi kérdések, viták tisztázásánál is felhasználható. Ezért is kívánatos egy mielőbbi "rendkívüli nemzetközi kongresszus" összehívása ez új módszer vizsgálatára.
Ezen az alapon kapta a kongresszusi előadás a "Tudománytalan a most használt, kétféle szóeredet-vizsgálati rendszer egyidejű alkalmazása" címet.
A M,T. Akadémián stb. évtizedekkel ezelőtt publikált, föntiekben ismertetett, jellemzett SOKSZÖGES, ill. KOMPLEX stb. elnevezésű módszert már több nagynevű szakember alkalmazásba vette, illetve magasan, pozitívan értékelte. Így valóban kívánatos a kérdés tisztázása. IGAZSÁG ugyanis csak egy van a tudomány minden ágában. Az Új Sokszöges Komplex módszerrel el is végeztet az ”átértékelő vizsgálat" az elmúlt négy évtizedben. Az Akadémián stb, publikált mintegy 1000 oldalnyi tanulmánysorozatban világos fogalmazású 41 TÉTELBEN lettek rögzítve az átértékelő kutatási eredmények, melynek pár szóval elmondható összefoglalása. a Szegedi Nemzetközi Nyelvészeti Kongresszuson tartott előadásban most már széles körben, nemzetközi fórum előtt is publikáltra lett.
A kongresszusi előadás alkalmával egy nagy táblán lett szemléltetve a SOKSZÖGES, POLIGONÁLIS szóeredet-vizsgálati módszer gyakorlati alkalmazása. E célból tucatnyi példaszó lett kiemelve az Akadémián publikált "Az új, sokszöges, poligonális, délies, komplex módszer diadalútja" című tanulmány "200 szavaz kihalt-nyelves sokszöges szótárából”,--mely mindjárt bemutattatott a kongresszusi előadással összefüggő egyéb komplex szerkezetű képes stb. dokumentációkkal egyetemben.
Itt mindössze azt az jegyzendő meg elöljáróban, hogy a 200 szavas SOK-SZÖGES. 10 nyelves, kíhalt-nyelves szórokonító anyag a korábbi neves nyelvészek "KETNYELVES MÓDSZERREL" végzett rokonításából lett kölcsönözve, megnevezvén a forrásmunkák is.
Tehát csak az UJ SOKSZÖGES MÓDSZER keretébe illesztettek ezek a neves nyelvészek által SZAKSZERŰEN rokonított szavak. Ezen az úton ugyanakkor tisztáztatott és végső fokon is igazoltatott az Új, Korszerű, Sokszöges Módszerrel a korábbi, néhol vitatott SZAKSZERŰ szórokonítások. Ugyanakkor nagy területen ki is IGAZITOTTA A korábbi nyelvészek SZÓEREDET megállapításait,--amelyet a korábbi MÓDSZEREK mellett nem lehet biztonságosan elvégezni.
Ezek szerint tehát nem támadható a SZÓROKONITAS még a legkiválóbb nyelvészszakemberek által sem azzal az indokkal, hogy nem tekintéllyel rendelkező hivatásos NYELVÉSZ professzor az illető nyelvekben a SOKNYELVES szórokonító...
Csupán tucatnyi saját szórokonítás,, szóeredet-vizsgálat szerepel a tanulmányban. Ezek a rokonítások, szóeredet-vizsgálatok azonban KIIGAZITANAK ill. lényegesen KIEGÉSZÍTENEK a korábbi ÖSSZES szakemberek ténymegállapításaiban.
Természetesen támadható, kétségbe vonható, sőt tudománytalannak is mondhatja a tekintéllyel rendelkező nyelvész szakember az új szórokonítási, szóeredet-vizsgálati módszert, ténymegállapításait. Ezt azonban csak akkor teheti, ha először is bebizonyítja, hogy téves, tudománytalan, a SOKSZÖGES,KOMPLEX módszer, és a bemutatott sokszöges kútfőkincstár. Esetünkben ugyanis már neves szakemberek pozitívan értékelték,--mint látni fogjuk,--az új sokszöges módszert. Itt most nem személyek állnak szemben egymással a vitában, hanem irányzatok, módszerek, melyek közül az egyiket megbukottnak nyilvánították, --mint hallottuk és később bemutatjuk-- a másikat pedig olyannak, amely korszerűbbnek, reálisabbnak látszik több szakember szemében,--mint a mai, a hagyományos.
A hatalmi szó, a tekintélyre való hivatkozás itt a tudománytalan szellemiség, a bukás leplezésének taktikai fogása, a gyengeség jele.
A SOKSZÖGESNEK, POLIGONLISNAK, KOMPLEXNEK, DÉLIESNEK stb. nevezett szóeredet, rokonságvizsgálati módszert az eddigi ismertetés világánál megértik a nem szakemberek is.
Külön figyelmet érdemel a kongresszusi előadásban idézett dr. Bartha Antal kandidátus publikációja. Az a félreérthetetlen közlése, ahol kijelenti, hogy mindeddig nem alkalmazták a szóban lévő, itt KOMPLEXnek nevezett MÓDSZERT. Továbbá, hogy emiatt túlhaladott, tudománytalan a HABSBURGI imperialista kultúrpolitika által 100 év előtt uralomra emelt mai, régi, konzervatív ŐSMAGYAROKRÓL szóló KULTURTÖRTÉNELMI, ÖSTÖRTÉNELMI, és tartozékát képező NYELVÉSZETI szemlélet hatalmas területen. Dajkamese a közismert "HALZSIROS, FÓKABŐRBE" bujtatott KAZÁRKORI táji, előtti évezredre vonatkoztatott finnugor, ősmagyar kulturális alkat.
Forrás: Orbán Árpád: Folio Hungarica – Déli Magyar őshaza, Garfield NJ. 1975. 7-9 old.