NOBEL-DÍJASOK A BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEMÉRT
Féltucatnyi Nobel-díjas tudós és író, egy Wolf-díjas orvos, egy Abel-díjas, egy Wolf-díjas és egy Field-érmes matematikus írta alá azt a nyílt levelet, amelyet a The Times szerkesztőihez címeztek, s amely az erdélyi önálló magyar universitas, a román állam által finanszírozandó Bolyai Egyetem visszaállításáért fogalmaztak meg. A levél aláíróiról - összesen hetvenen vannak egyébként - korábban már a magyar és az erdélyi magyar sajtó is beszámolt, most február 20-án azonban a The Times is publikálta a szöveget. A nyílt levelet elsőként Sir Michael Atiyah írta alá, aki a Royal Society (az angol tudományos akadémiának megfelelő intézmény) elnöke volt 1990-95 között. Többek között megkapta a matematikai Nobel-díjnak számító Abel-díjat. 1983-ban lovaggá ütötte őt az angol királynő.
A levelet José Manuel Barossónak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu államfőnek és Calin Popescu-Tariceanu miniszter-elnöknek címezték.
A levél aláírói között van Pierre-Gilles de Gennes, a fizikai Nobel-díjas francia tudós; David H. Hubel, kanadai születésű orvosi Nobel-díjas; a szintén orvosi Nobel-díjas Eric R. Kandel, aki Bécsben született, majd Amerikába került. Ellátta nevével a nyílt levelet a magyar író, a szintén Nobel-díjas Kertész Imre, valamint Sir Aaron Klug kémiai Nobel-díjas; az orvosi Wolf-díjas Alexander Levitzki; a magyar Wolf-díjas matematikus Lovász László, a Microsoft kutatója; a magyar származású amerikai kémiai Nobel-díjas Oláh György; aztán a béke Nobel-díjas Elie Wiesel, aki Erdélyben. Máramarosszigeten született; továbbá Edward Witten, aki matematikai fizikával foglalkozik és Field-érmet kapott. Mind az Abel-díj, mind a Wolf-díj a matematika terén a Nobel-díj megfelelője.
Az aláírók emlékeztetnek arra, hogy a Bolyai Egyetem beolvasztása a dominánsan román tannyelvű Babes-Bolyai Tudományegyetembe egyike volt Ceausescu személyes politikai győzelmeinek. Megjegyzik, hogy a jelenlegi romániai egyetemi struktúra nem szolgálja megfelelő módon a magyar nyelvű szakember-képzést. A magyarok ugyanis messze alulreprezentáltak a romániai felsősoktatási rendszerben. Az alá-írók ugyanakkor figyelmeztetnek a kisebbségi nyelveken való felsőoktatás európai sikereire is. Így például eredményesen működik albán felsőoktatási intézmény Macedóniában, katalán Spanyolországban, gagauz Moldáviában, magyar Szlovákiában, számi (lapp) Norvégiában, svéd Finnországban. Ezeken az egyetemeken és főiskolákon anyanyelvükön, állami finanszírozásban tanulhatnak a kisebbségek képviselői. „Ismerjük a Romániát nyomasztó jelenlegi nehézségeket, de úgy gondoljuk, hogy egy valóban demokratikus társadalom létrehozása érdekében a román államvezetésnek biztosítania kell a másfél milliós magyar nemzeti kisebbség számára az említett jogokat. Ennek érdekében sürgetjük a szükséges lépések haladéktalan megtételét az állami támogatású kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért” - áll a nagynevű tudósok által aláírt levélben.
A dokumentumot egy sajtótájékoztatón mutatta be a Bolyai Kezdeményező Bizottság. Kovács Lehel egyetemi adjunktus elmondta, román tudósokat is felkértek a dokumentum aláírására, de ezt valamennyien elutasították. Hozzátette, Michael F. Atyijah kezdeményezésére már 1990-ben több tudós közzétett egy hasonló levelet a Times-ban; most az akkori aláírókat keresték meg, és kérték arra, győzzenek meg másokat is az ügy támogatásáról.
„Azt reméljük, hogy ez a levél ismét beizzítja a tavaly elindított folyamatokat és ezek a folyamatok egymást erősítik – utalt Kovács Lehel az egyetem visszaállításáért tett brüsszeli lobbizásukra és a Kolozsváron tartott utcai tüntetésre. – Ha ilyen nagy nevek is vállalják a szolidaritást ebben az ügyben, az nem maradhat következmények nélkül.” A Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke fontosnak tartotta, hogy ezúttal a világ tudományossága szólal meg a Bolyai Egyetem visszaállítása mellett. Ennek szerinte azért nagy a jelentősége, mert a Babes-Bolyai tudományegyetemen belül gyakran azzal támasztották alá az elutasítást, hogy a kérés nem a tudományos világ részéről érkezik.
„Gondolom, hogy ezeknek a nagy tekintélyű tudósoknak a szakmaiságát már Kolozsváron sem fogják megkérdőjelezni.” -- tette hozzá Kovács Lehel.
Gáspár Miklós
Babes-Bolyai Tudományegyetem 1959-ben a román nyelvű Victor Babes és a magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetem összevonásával alakult. Az évek folyamán a magyar oktatást fokozatosan visszaszorították, és az 1989-es változásokkor már csak elvétve fordultak elő magyar nyelvű előadások. 1990 óta egyre több új szak indult magyar nyelven, de az igazi áttörésre 1993-ban került sor, amikor a magyarul tanulni akarók számára a tanügyminisztérium külön beiskolázási számot adott. Ez kezdetben 300 helyet jelentett, mára évjáratonként 1000 körül van (nappali képzés).
A BBTE-n jelenleg három, román, magyar és német tagozat működik, amelyeket egyetemi szinten egy-egy rektorhelyettes képvisel. Az egyetem Szenátusában minden tagozat tanári kara arányosan képviselteti magát. A karok vezetőségének legalább egy tagja a nemzeti kisebbségeket képviseli. A magyar és német nyelvű oktatás adminisztratív jellegű teendőinek ellátására egyetemi és kari szinten külön titkári állások léteznek. A három tagozat közös, ám az egyes tagozatok szükségleteit figyelembe vevő felszereltségű infrastruktúra keretében fejti ki tevékenységét.
A 2004/2005-es tanévben a magyar tagozaton közel 6000 diák tanult.
Forrás: Honlevél, II. évfolyam, 2. szám. 2006. február. 45 old.