MAGYAROK NEMZETI SZÖVETSÉGE

ÖSSZEOMLÁS HELYETT...

Magyarország 1944. március 19-e óta megszállás alatt létező ország. A nemzeti szocialista uralommal egyet jelentő német megszállást a II. világháborút követően a bolsevista uralommal egyet jelentő szovjet megszállás váltotta fel. Magyarország népe 1956. október 23-án felkelt a zsarnokság ellen és forradalmával megdöntötte a kommunista pártdiktatúrát, szabadságharcával győzedelmeskedett a megszálló Vörös Hadsereg felett. A Szovjetunió azonban hadüzenet nélküli háborút indított a demokratikus és semleges Magyarország ellen; leverte a forradalmat és szabadságharcot, ismét elvette az ország függetlenségét. A szovjet fegyverekkel uralomra juttatott Magyar Szocialista Munkás Párt véres irtó hadjáratot folytatott a magyar nép, a forradalmárok és szabadságharcosok ellen, hogy visszaállíthassa a Szovjetuniónak, mint megszálló hatalomnak a diktátumai szerinti kommunista társadalmi rendet. A pártállam olyan súlyos politikai, gazdasági, erkölcsi válságba juttatta Magyarországot, hogy kénytelen volt a nyílt hatalmi monopóliumát feladni. Megteremtődött mát a többpártrendszerre épülő Magyar Köztársaság létrehozásának feltétele. Az 1990 tavaszán =ott választásokon bukott meg a kommunista diktatúra.

A múlt azonban kísért. A régi pártkáderek, a volt ÁVH-sok, munkásőrök, vörösbárók, pártigazgatók nem tűntek el a történelem süllyesztőjében, sőt az új pártokban, az új parlamentben, az kormányzatokban továbbra is vezető szerepet tölthetnek be. Kialakult tehát egy sajátos hatpárti diktatúra, amely politikailag egy szűk elit hatalmi kiszolgálója, gazdaságilag pedig totálisan a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank irányításával idegen érdekekés hódítások helyszínévé tette Magyarországot. Egy év alatt az új hatalmi struktúra megbukott, mert a szép szavak mögött nemzetellenes, HAZAFIATLAN és emberellenes politikát gyakorolt.

A magyarság csalódott. Ma már sem a kormány, sem a parlament nem legitim többé, hiszen a helyhatósági választásokon a hat parlamenti párt összesen 7,6%-os szavazatot kapott. E nyilvánvaló népítélet után a Köztársasági Elnöknek fel kellett volna oszlatni az Országgyűlést és egy ideiglenes meneti szakértői kormány kinevezésével megteremteni egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának feltételeit.

A Magyarok Nemzeti Szövetsége azért szorgalmazza az új választás kiírását, mert a jelenlegi hatalomhoz való görcsös ragaszkodás tovább sodorja a Magyar Köztársaságot egy burkolt diktatúra felé. - Ennek jelei már minden magyar állampolgár számára egyértelműen megmutatkoznak, és végül az elégedetlenség által kirobbanó véres események (ez lehet provokáció is, mint a taxis-blokád esetében volt) már kezelhetetlenné válhatnak: színre léphet nyíltan is az új diktatúra.

Antallék felvállalták a pártállam összes örökségét (hitelmilliárdok, szerződéses kötelezettségek, régi kommunisták átmentése az új hatalomba stb.). Elmaradt az elszámoltatás és a számonkérés, nem adták vissza a pártállam által elrabolt magántulajdonokat, nem adták vissza a Nemzetnek az ősi jogait és az Alkotmányát, hihetetlen mértékű áremelések nyomorítják a lakosságot, védtelenné tették az országot az idegenek áradatával szemben, kezelhetetlenné teszik a munkanélküliséget, tudatosan szemlélik miként válik négymillió magyar koldussá.

Ez nem demokrácia, ez nem szabadság, ez nem program. Ez tudatosan és mesterségesen előidézett helyzet, amelynek célja Magyarország minél erőteljesebb megnyomorítása, hogy a rablótőke minél olcsóbban felvásárolhassa Európa legértékesebb földjeit.

Idegen érdekek országhódítása zajlik ma Magyarországon! Őseink földjén, ahol szégyen ma magyarnak lenne, ahol szégyenné vált a magyar múlt, a dicső hagyomány ébresztése, ápolása. Tilos a trianoni, a párizsi, a jaltai igazságtalanságot felemlíteni. Itt a szabadság addig terjed, amíg az idegen érdekek kiszolgálói megengedik azt nekünk.

MI A TEENDŐ?

Nincs más alkotmányos megoldás, mint az ÚJ VÁLASZTÁS KIÍRÁSA! A magyar vegye vissza saját hazáját. Ma már egy év keserű tapasztalata alapján mindannyian tudjuk, hogy melyik pártban cl a köpönyegforgató karrieristák, kik az ügynökök, kik a percemberkék. Ha valódi magyar egységben indulnak a nemzetünk jövőjét féltő és hazánk boldogságulásáért dolgozni akaró tisztességes emberek, hisszük, hogy hatalmas fölénnyel legyőzzük a bolsevikokat és az útitársaikat, a : kosaikat. Megteremtődik egy valódi nemzeti kormány és kialakulnak a MAGYARSÁG ÉRDEKEIT szolgáló kétkamarás országgyűlés feltételei!

Ez az egyetlen kiút, mielőtt Magyarország végképp eltűnik Európa szívéből.

A változásokhoz PROGRAM kell. A Magyarok Nemzeti Szövetsége elkészítette válság-kezelő ^programját. Átadjuk most Önöknek. Tanulmányozzák figyelemmel. A tisztességes tőke rendelkezés i re áll e program megvalósítására. Szakembereink is vannak. Az itthoniak mellé a Nyugaton élő magyar emigráció az élet minden területén kiváló szakembereket tud a nemzetnek visszaadni. Ha itthon van még elég magyar szív és nemzeti tudatra épülő közös akarás: Magyarország éppoly gyorsan kilábal jelenlegi katasztrofális válság-helyzetéből, mint tette történelme során olyannyiszor.

A Magyarok Nemzeti Szövetsége fél év alatt kíván minden magyar állampolgár számára érezhető javulást. . . Csak a gyakorlat tudja megmérni e program valódiságát és hitelességét.

Ha van tőke, szakember és program, egyre biztosabban mondhatjuk:

AKI MAGYAR, VELÜNK TART!

MIT AKAR A MAGYAROK NEMZETI SZÖVETSÉGE?
(elvi program)

NEMZETI FÜGGETLENSÉGÜNK HELYREÁLLÍTÁSÁT!

Magyarország 1944. március 19-e óta megszállt ország. A bolsevizmus ellen vívott háború elvesztése után hazánk szovjet megszállás alá került és az idegen hatalom szolgálatába szegődött kommunista párt uralmát szenvedte. A sohasem törvényesített Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt a nemzetközi szerződéseivel együtt törvénytelennek tekintjük, így a felelőtlen hitelfelvételeit is. Meg kell szüntetni hazánk függőségét mind a Szovjetuniótól, mind a Nemzetközi Valuta Alaptól, amely 1983 óta diktálja és felügyeli a magyarországi gazdaságpolitikát, következésképpen a hatalmat bitorló szovjet helytartósággal együtt felelős Magyarország válságos helyzetéért, a visszafizethetetlen hitelekért, a nemzeti tragédiával fenyegető katasztrofális eladósodásért.

A hitelt az fizesse vissza, aki eltékozolta.

Nemzeti függetlenségünk érdekében el kell hagyniok az országot a megszálló idegen katonai alakulatoknak!

Nemzeti függetlenségünk érdekében távozniok kell mindazoknak, akik a megszállók érdekében elárulták Magyarország szuverenitását, akik az idegen szellemiség akarnokai, legyenek bár a médiák, a pénzvilág, a kereskedelem, az ipar, a művészetek, vagy a hatalmi szféra bármely területén.

Nemzeti függetlenségünk kizárólag Magyarország érdekei alapján fogalmazódhat meg, és alap-vetően a hagyománytiszteletre épüljön!

KERESZTÉNY ÉS NEMZETI KÖZÉLETET!

Ennek érdekében ápoljuk hagyományainkat az őstörténetünktől a bolsevizmus elleni helytállásunkig. A honfoglalás óta rendületlenül Európához tartozunk, de Európa is tartozik nekünk. Elutasítunk minden nemzetköziséget, kozmopolitizmust és a nemzeti létünket, aláásó liberalizmust! Csak a történelmünkből sarjadó nemzeti tudatunk hozhatja meg a többpártosan demokratikus közrendet. Fellépünk bármilyen náci vagy bolsevista típusú egypártúságra törekvő hatalmi szerveződés ellen.

A nemzeti Magyarországon érvényesülnie kell a világi hatalom mellett a keresztény erkölcs i máinak. A hitvallásos iskola, a templom, a család és a temető szentsége jelenti ennek építőelemeit. A rágalmazások, a hazudozások, a korrupció, az elvtelen kompromisszumok távozzanak a közéletből: csak a tiszta erkölcs, a magyar becsületesség, a hazához kötődő töretlen hűség vezérelheti a minden-napok politikai életét. A hazaszeretet és hazaféltés álljon példaként a magyar előtt!

AZ EZERÉVES HAGYOMÁNYAINKAT TOVÁBBVIVŐ KÖZIGAZGATÁST!

Vissza kell állítani a Magyar Korona Országainak közigazgatási rendszerét: a vármegyéket, a járásokat, a törvényhatósági jogú városokat, a hagyományos községeket.

Magyarországot politikailag, gazdaságilag szanálni kell; erkölcsileg talpra kell állítani!

E cél érdekében első lépésként törölni kell a sztalini alkotmány többszöri átfoltozásával létrehozott jelenlegi változatát. Hatálytalanítani kell az 1944 óta hozott törvényeket, rendeleteket.

Mielőbb össze kell hívni az alkotmányozó nemzetgyűlést - az ezeréves hagyományokra épülő magyar jogrend korszerűsített visszaállítására!

Új főhatalom, új törvényhozói hatalom, új végrehajtó hatalom, új bírói hatalom és állami ellenőrző hatalom kiépítése a halaszthatatlan történelmi feladatunk.

A szükséges minimumra kell csökkenteni a közhivatalok számát és létszámát.

Az állami vagyon őrzésére, a pénzügyek szolgálatára újuljanak fel a pénzügyi igazgatóságok, valamint a pénzügyőrség szervezetei.

A törvényhatóságokat, a községeket az egész nemzet, a magyar államiság boldogulására központilag támogatni kell.

A Szent Korona eszmeisége képviselje a Kárpát-medence népeinek, nemzeteinek, nemzetiségeinek az összetartozás-tudatát, a közös múlt tompítsa a viszálykodó mában a gyűlölködést, az ellentéteket; teremtsen megbékélést a kétezer év utolsó évtizedében. Egymásra vagyunk utalva a Kárpát-medence tökéletes természeti egységében.

A GAZDASÁG ÉS A KÖZÁLLAPOTOK ROMLÁSÁNAK AZONNALI MEGÁLLÍTÁSÁT!

Ennek érdekében érvényesüljön a Magyar Nemzeti Banknak a pénzérték megőrzéséért viselt felelőssége! Ne nyomjanak több papírpénzt! Meg kell akadályozni a nemzetgazdaságra káros pénz-kiáramlást! A megtakarításokat állami garanciákkal vissza kell áramoltatni a gazdaságba, a vállalkozásokba! A munkaadók és a munkavállalók szervezetei gondoskodjanak a helyes bérarányok kialakításáról, amihez eligazítóként vegyük tekintetbe az ausztriai bérarányokat. A közbiztonság fenntartására minden önkormányzat létesítsen katonaviselt férfiakból a rendőrséget segítő fegyveres nemzetőrséget. A közrend védelmébe be kell vonni az önkéntes tűzoltó egyleteket is.

A rendőrség mellett felállítandó a csendőrség.

MÉLTÁNYOS KÖZTEHERVISELÉST!

A negyvenhat éves kommunista diktatúra hihetetlen mértékű károsodást okozott a közgondolkodásban, a javakban, a nemzeti tudatban. Száz- és százezrek kerültek börtönökbe, internálótáborokba; milliónyi embert telepítettek ki, vagy hurcoltak el a Szovjetunióba. Így a kiválasztódás, a továbbtanulás lehetősége, a hivatalokban, gyárakban, üzemekben, TSZ-ekben, intézetekben betöltött állás kizárólag a pártállam személyzeti politikájától függött. Az egyéni érvényesülés a pártállam akarata szerint alakult, vagy a „szocialista összeköttetés” korrupciója alapján ment végbe.

AZ ANTALL-KORMÁNY KUDARCÁT IS ELSŐSORBAN AZ OKOZTA, HOGY ELISMERTE A TÁRSADALMI IGAZSÁGTALANSÁG ALAPJÁN LÉTREJÖTT KOMMUNISTA ÉRTÉK RENDET!

El kell törölni a közelmúltat is!

Nincs senkinek semmilyen jogcíme arra, hogy megfeledkezzen a pártdiktatúra megszámolhatatlan áldozatáról! Öt, tíz, húsz év börtön és meghurcoltatás, a szabadlábon lévőt zaklató rendőri felügyelet nem teremtette meg a tisztességes munkára és szorgalomra épülő esélyegyenlőséget!

A 46 éves kommunista diktatúra veszteségeit közös nemzeti erővel kell felmérni; így a felelősök megállapításával, megnevezésével megteremtődik a nemzeti egység esélye, hiszen közösen kell vállalnunk a gyors gyógyulást és a talpraállás nehézségeit.

Mindaddig, amíg Magyarország ki nem mozdul az egyre mélyülő válságból, a legnagyobb keresetet törvényileg kell rögzíteni. A legmagasabb köztisztviselői jövedelem nem lehet több, a létminimum tízszeresénél! Ez a valódi közteherviselés alapja.

Felül kell vizsgálni a világon egyedülálló kegyetlen adórendszert. A piacgazdaság megteremtésével járó terheket a letűnt pártállam haszonélvezőire kell hárítani. Mindenki adjon telekkönyvi betétként kezelt vagyonnyilatkozatot. A hatalmi állásból szerzett vagyonokat a társadalombiztosítás, a nyugdíjintézetek javára el kell kobozni. Ebből kártalanítani kell a vagyontalan üldözötteket, akiket a kommunista pártállam nem engedett képzettségüknek megfelelő munkakörben dolgozni, akiket segédmunkási megélhetésre kárhoztatott.

SZÁMONKÉRÉST, ELSZÁMOLÁST, ELSZÁMOLTATÁST!

Ennek érdekében alapvető és kikerülhetetlen kötelezettségünk rehabilitálni az 1944. március 19-e óta folyamatosan megszállt Magyar Nemzetet!

Vissza kell adni minden elvett, elrabolt, eltulajdonított ingó és ingatlan vagyont az eredeti tulajdonosának. A föld, a ház, a kastély, a kolostor, az iskola, a nyaraló, a bolt, a műhely, a kisüzem azé, akitől elrabolták. Az eredeti tulajdonosé.

Nemzeti számonkérő bizottság elé kell állítani mindazokat, akiknek kezéhez vér tapad! A koncepciós perek vérbíráinak, a verőlegényeknek, a szadista rabtartóknak, a politikai rendőrség és igazságszolgáltatás hírhedt tagjainak felelniük kell a bűneikért! A népellenes bűnök soha nem évülnek el!

Rehabilitálni kell a jogfosztott, meghurcolt, elítélt, tönkretett áldozatokat.

Nemzeti számonkérő bizottság elé kell állítani az 1944. március 19-i megszállás óta a német, majd a szovjet érdekek kiszolgálóit, a Haza kiárusítóit!

Nemzeti számonkérő bizottság elé kell állítani a pártállam összes volt vezető tisztségviselőit: a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Dolgozók Pártja, az MSZMP vezetőit, a végrehajtó bizottságok, a politikai bizottságok és a Központi Bizottság tagjait, a megyei tanácsok és pártbizottságok vezetőit, valamint a vezető állami tisztségviselőket, volt kormánytagokat. Az Antall-kormány korrupt tisztségviselőit is.

Nemzeti számonkérő bizottság előtt kell elszámolniuk a pártállam volt vezetőinek a családi vagyonukról.

Felelniök kell minden előnytelen szerződés aláíróinak, ha súlyos anyagi kárt okoztak az országnak. Nemzeti számonkérő bizottság elé kell állítani a hitelfelvételek lebonyolítóit és aláíróit.

Nincs és nem a lehet megbékélés Magyarországon mindaddig, amíg gyilkosok és hóhérlegények szabadon, büntetlenül tevékenykedhetnek, amíg nincs számonkérés és felelősségrevonás, amíg nincs elszámolás és elszámoltatás! Ennek megvalósítására JOGÁLLAMOT AKARUNK!

A SZEGÉNYSÉG ELSZÁMOLTATÁSÁT, AZ ELSZEGÉNYEDÉST MEGGÁTLÁSÁT!

A nemzet, a lakosság kollektíve nem felelhet azért a csődhelyzetért, amelyet a szocialista tervgazdálkodás, az esztelen iparosítás, a természeti kincsek gátlástalan kifosztása, a proletár internacionalizmus kötelező áldozatvállalása okozott. Ennek terheit nem lehet áthárítani a népre, kommunizmus kiszolgáltatottjaira, akiknek tudta és beleegyezése nélkül vették fel a dollármilliárdos hiteleket.

Tűrhetetlen, hogy a pártállam adósság-terheit az Antall-kormány a népre rakja. Az ingyenkonyhák éhezői, a pályaudvarok lakástalanjai, a százezernél több munkanélküli, a négymillió létminimum alatt sínylődő honfitársunk további kifosztását és tönkretételét le kell állítani.

A gazdasági szerkezet átalakítási folyamatában továbbképzési segélyt kell nyújtani minden magyar állampolgárnak, aki munkahelyének megváltoztatására kényszerül. Továbbtanulással, átképzéssel kell felszámolni az elégtelen munka okozta károkat.

A közmunkák bevezetésével százezrek számára kell megélhetést teremteni. Az elkerülhetetlen munkanélküliség megköveteli a megfelelő biztosítási rendszert a szakszervezet bevonásával.

MEGALÁZÓ ALAMIZSNA HELYETT A MEGSZOLGÁLT NYUGDÍJAKAT!

Ennek érdekében gazdasági alapokra helyezett nyugdíjintézeteket kívánunk létesíteni. Ezeknek meg kell kapniok a megszüntetett és a mai társadalombiztosítási intézetek vagyonát, bérházait. A nyugdíjintézetek kapjanak jelentős részesedést az állami vagyonból és kezdjenek befektetéseket. Meg kell szüntetni az állampárttól kapott magas nyugdíjakat, a vezető bolsevista káderek kiváltságait. Minden nyugdíjat az aktív foglalkoztatottak béréhez, fizetéséhez kell igazítani.

MAGÁNTULAJDONON ALAPULÓ PIACGAZDASÁGOT!

Ennek érdekében vissza kell adni minden elkobzott, államosított vagyont - földet, házat, műhelyt, ületet, patikát, irodát stb. - a jogos tulajdonosának és kártalanítani kell mindazokat, akik a vagyonukat nem kaphatják vissza (megsemmisült, lényegesen átépült stb.) A vissza nem igényelt vagyont a tá^rsadalombiztosítási és a nyugdíjintézetek tulajdonába kell adni. Ki kell küszöbölni minden olyan hatóságot és jogszabályt, amely gátja a szabad piacgazdaságnak. Az állami kézen lévő vagyont öt éven belül 70%-ig, hét éven belül maradéktalanul magántulajdonná kell tenni. Külföldiek csak úgy szerezhetnek magyar gyárat, üzemet, ha kötelezik magukat annak működtetésére és műszaki fejlesztésére.

ÖNKÉNTES ÉS A MAGÁNTULAJDONT GAZDAGÍTÓ SZÖVETKEZETEKET!

Ennek érdekében a kényszerrel összehozott téeszeket fel kell oszlatni és a magántulajdonos termelők szövetkezeti tömörüléseit kell támogatni. A nagyüzemi előnyök kihasználására létesüljenek az iparosokat összekapcsoló termelő és szolgáltató szövetkezetek, a közvetítő kereskedelem kihagyására működjenek beszerző, értékesítő és fogyasztási szövetkezetek. Álljon elő minden faluban, városban a régen bevált „Hangya” szövetkezet!

A TÁRSADALMAT SZOLGÁLÓ KÖZSÉGI ÉS ÁLLAMI TULAJDONT!

Ennek érdekében a községeknek, a városoknak legyenek közcélú, jól gazdálkodó közműveik, üzemeik, üzleteik, birtokaik. Működjenek nagyüzemi állami mintagazdaságok! Legyen állami monopólium a só, a dohány, a szesz és a gyufa. Az állam gazdálkodjék a nagyobb folyókkal és tavakkal, az ivóvízzel, az erdőségekkel, az ásványkincsekkel, - mindazzal, ami a jövőnk környezeti feltételeihez szükséges. A környezetvédelem legyen elsőrendű közhatalmi kötelesség!

SZABADON TEVÉKENYKEDŐ TISZTES VÁLLAKOZÓKAT!

Ennek érdekében a kisiparosok, a kiskereskedők, a vállalkozók minden hátrányos megkülönböztetését meg kell szüntetni és az adózásuk mértékében helyet kell kapniok az önkormányzati testületekben. Az új társadalmi viszonyok kialakításában fokozott feladatok háruljanak az ipartestületekre. A gazdasági társaságok szervezetét és működését az 1938-as jogrend alapján kell szabályozni. A vállalkozások élénkítését a szovjet megszállás idején a kommunizmus elől külföldre kényszerült honfitársainktól várjuk.

VALÓDI DEMOKRATIKUS NÉPKÉPVISELETET!

Ennek érdekében fel kell oszlatni az Országgyűlést, mert a szóban letűnt egypárt-rendszernek a hat álarcban megjelent változatai a választási propagandájukkal félrevezették, becsapták a magyar népet és ígéreteiket megszegve jórészt az MSZMP kiszolgálóinak kezére játszották át a már privatizált állami vagyont, számukra megőrizték a közhatalmi pozíciókat, elsikkasztották a megkövetelt és beígért rendszerváltást. Új választásokat, új választási törvényt és új alkotmányt követelünk, az idegen hatalmak ügynökeinek, a bolsevikoknak a kizárásával!

HATHATÓS CSALÁDVÉDELMET!

Ennek érdekében meg kell szűnnie annak a nemzetpusztító politikának, amely a gyermekes családokat a szocializmus üldözötteivé tette. A családfő kapjon a munkaviszonyban nem lévő, nem kereső felesége után adómérséklést. A családi pótlékon túl a rászorulók kapjanak természetbeni támogatást (iskolai étkeztetést, ruhasegélyt stb.). Létesüljön családgondozó hálózat a társadalombiztosítás, az alapítványok és az egyházak együttműködésével.

A több gyermekét otthon nevelő családanya tevékenysége munkaviszonynak minősülés beszámít a nyugdíjba.

JÓL FELSZERELT ÉS LELKIISMERETES EGÉSZSÉGVÉDELMET!

Ennek érdekében az egészségügyet anyagilag a kötelező és a kiegészítő önkéntes társadalombiztosítási hozzájárulásra kell alapozni - állami felügyelet alatt, de nem állami kezelésben. Legyen szabad orvosválasztás, az orvosoknak legyen tisztességüket nem csorbító bérezésük és az érvényesülésüket alátámasztó magánpraxisuk. Tűrhetetlen, hogy a magyarok várható élettartama Európában legalacsonyabb; tűrhetetlen, hogy egyre több csecsemő betegen jön a világra! Egészséges és életerős nemzetet teremtsünk nagyszerű orvosainkkal és ápolóinkkal összefogva! Kiemelkedő szerep vár az egyházak lelket, testet gyógyító és gondozó áldozatos munkájára!

ERKÖLCSILEG ÉS ANYAGILAG SZILÁRDAN ÁLLÓ IFJÚSÁGOT - BIZTOS JÖVŐVEL!

Az ifjúság a jövő, a Nemzet továbbélésének letéteményese. Kötelessége a nemzethalál megállítása.

Ennek érdekében a magas színvonalú iskolai képzésen túl kedvezményes kölcsönökkel támogatni szükséges a családalapítást, a lakásépítést, a szakmai továbbképzést.

Minden fiatal házasnak lakást és megélhetést!

A nagycsaládosoknak magas fokú társadalmi elismerésben és anyagi támogatásban kell részesülniük.

AZ ERKÖLCSI ELVEK ÉS A MAGYAR JOG KÖZÉLETI ÉRVÉNYESÜLÉSÉT!

Ennek érdekében az egyházak szabadon gyakorolhassák hivatásukat, legyen vallásszabadság, de legyen az iskolarendszerbe beépülő erkölcsi nevelés és hitoktatás minden egyház, felekezet hívei számára. A keresztény erkölcsiséget és a nemzeti hagyományokat, jelképeket védeni kell a romboló eszmeáramlatokkal szemben. Kapjanak méltó emlékműveket hősi halottaink, a nácizmus és a bolsevizmus áldozatai. Semmilyen vallást, hitbeli meggyőződést sérteni nem szabad! A sajtó, a rádió, a tévé számára legyen kötelező a magyar érdekek védelme. Garantáljuk a magánélet titkosságát, de ne engedjük közrebocsátani az erkölcsromboló, a megbotránkoztató kiadványokat, műsorokat.

A polgári jogrendet az 1938-ban hatályos törvényeinkből kiindulva kívánjuk megszilárdítani.

NEMZETI OKTATÁST, NYITOTT EGYETEMET, NEMZETI MŰVÉSZETEKET!

Ennek érdekében egységes, magyar szellemű nevelési rendbe kell hozni az óvodát, az általános iskolát és a középiskolát.

Az alapfokú oktatást az elemi ismeretek tanítása mellett a népi tánc, a népdalok, a népi tárgykultúra (szövés, fonás, fafaragás, korongozás stb.) megismertetésére, a táncházra, a honismeretre, a történelmi emlékhelyek felkeresésére, a helyi hagyományok ápolására, nemzeti ünnepeink és nemzeti nagyjaink szellemi hagyatékának őrzésére kell alapozni.

Be kell vezetni a tíz osztályos kötelező általános iskolát.

A középfokú oktatásnak az európai műveltséget a magyar hagyomány értékrendjén kell megadnia. Az egyetemeket nyitottá kell tenni, hogy véglegesen megszűnjön a „szocialista összeköttetés” újjáfonódó szövevénye.

A szakmunkásképzést a felállítandó ipartestületekhez kötve, lehetőleg külföldi tapasztalat megszerzésével kell hitelesíteni. Az emigrációban élő magyarok tudják a legtöbbet tenni azért, hogy világlátott fiataljaink végezhessenek a szakiskolákban.

A művészeteket pártolni kell, a népi hagyományokra, a népi örökségre, mint gyökereinkre támaszkodva. A történelmi kötődés, az ősök tisztelete teremtheti meg a nemzeti művelődés és a művészetek valódi erejét!

Film, televíziós alkotás, könyv, kiállítás, hangjáték, színházi előadás, hangverseny, szobor, kép, hanglemez stb. közpénzből csak akkor támogatható, ha értékes művészeti alkotás és a nemzeti érdekeket szolgálja.

A NEMZETISÉGEK EGYENJOGÚSÁGÁT,

A SZOMSZÉDAINKKAL TÁRSULÓ KÜLPOLITIKÁT!

Ennek érdekében minden hazai nemzetiségnek ugyanolyan jogokat és kötelezettségeket kell y lelnie, mint a magyaroknak. Törekvésünk, hogy nemzetiségeink a számarányuknak megfelelően legyenek jelen az államhatalomban, a közhivatalokban, a közéletben, a tájékoztató intézményekben. A Trianonban elszakított véreink önrendelkezése közeli törekvésünk, távlatilag el kívánjuk érni a dunai nemzetek államközösségét. Ápolunk minden közös hagyományt, amely egymásrautaltságunkat és sorsközösségünket erősíti.

A magyarság számára fontos a rokonnépek iránti hűség és kötődés.

A történelmi kapcsolatok visszaállítása elemi külpolitikai követelmény.

Európa békéje függ attól, hogy ne a világhatalmak bábáskodása, de a nemzetállamok szuverén akarása jelentse a népek egyenjoguságán alapuló új Európa fundamentumát!

ERŐS HIVATÁSOS NEMZETI HADSEREGET!

Vége legyen az erőszakos és fegyveres igazságtevés korszakának, a nemzetközi hazudozásnak és á arailag folytatott rágalmazásnak - jöjjön el a béke és a kölcsönös megértés, a méltányos igazság megvalósításának az ideje, népeink összefogásával! Semleges ország vagyunk. Baráti együttműködésre törekszünk a világ minden békét akaró nemzetével, államával, de nem feledkezhetünk meg kötelező nemzeti önvédelmünkről. Ehhez jól kiképzett, hivatásos honvédséget kell állandósítanunk. A hivatásos hadseregünk adjon mindenki számára a polgári foglalkozásának is megfelelő honvédelmi kiképzést. A honvédelmi képzést polgárilag is hasznos szakmai képzéssé kell tenni, összhangban a korszerű műszaki kultúra terjesztésével.

POLGÁRI BIZTONSÁGBAN JÓL ÉLŐ MUNKÁSOKAT!

Ennek érdekében emelni kell a munka termelékenységét, az üzemek szervezettségét, a munka-végzés kultúráltságát, hogy a magyar munkás méltóan a régi híréhez, ugyanolyan bérszintre jusson, mint a gazdag tőkés országokban.

A szabad szakszervezeti szervezkedés alapvető jog, a munkások érdekvédelme az általános jólét emelésének nélkülözhetetlen társadalmi feltétele. Arra törekszünk, hogy minden munkás a maga keresetéből el tudja tartani a családját és a nők munkavállalása ne gazdasági megélhetési kényszerűségből történjék.

INTÉZKEDÉSI TERV
MAGYARORSZÁG POLITIKAI SZANÁLÁSÁRA

(Ez az akcióprogram a nemzetgyűlés első üléséig érvényes,
azután javaslati értéke van)

AZ ALKOTMÁNY ÉS A JOGÁLLAMISÁG KÉRDÉSE

Magyarországon kisebb-nagyobb módosításokkal jelenleg is az 1949-ben kihirdetett sztalini alkotmány van érvényben. Az 1989-ben történt legutolsó módosítás értelmében: „A Magyar Köztársaság független demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek”. Eleddig Magyarország népköztársaság volt, amelyről az alkotmány mondta ki, hogy szocialista állam, amelyben „A munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje”.

A polgári demokráciának és a szocializmusnak az elegyítése, valamint a kommunista pártdiktatúra tetszése szerint hozott jogszabályok érvényben tartása olyan súlyos ellentmondásokkal terheli meg a magyar jogviszonyokat, amelyek feloldása a meglévő „alkotmányos” keretek között képtelenség. A politikai intézményrendszer és az államigazgatás szervezeti felépítése a látszólagos módosítások mögött lényegileg ma is a sztalini alkotmány jegyeit viseli. Különösen áll ez a tapasztalati megállapítás a közhatalmi és a bírói szervek személyi állományára és működési módjára.

Magyarországon a marxista-leninista pártdiktatúra lebontása, ezzel egyidejűleg a többpárt-rendszerű parlamenti demokrácia kifejlesztése, valamint a magántulajdonon alapuló piacgazdaság visszaállítása nem történhet másként, csakis a békés politikai átmenetet garantáló alkotmányozó nemzetgyűlés útján. A jogállamba való átmenet megköveteli az elvetését és felszámolását minden olyan közjogi képződménynek, amely a sztalini alkotmányból, a pártállami jogszabályokból és az állampárti gyakorlatból sarjadt. Minthogy alkotmányos jogállamot akarunk, kényszerűen mentesülnünk kell mindentől, ami törvénytelen, amiben a megszálló hatalom és a kommunista pártdiktatúra akarata fejeződik ki.

I. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉS A KORMÁNYZÓ
TANÁCS; A FŐHATALOM

1. A magyar nemzet megmentése és államának megőrzése, az alkotmányos jogrend helyreállítása v égett kívánatos, hogy a Magyar Köztársaság Elnöke 30 napra szükségállapotot hirdessen ki. Ezennel feloszlatja a lakosság többségének részvétele nélkül választott és a nemzeti akarat kifejezésére halmatlan országgyűlést, továbbá semmisnek nyilvánítja és az Országos Törvénytárból, a jogszabályok gyűjteményéből törölteti mindazokat a törvényeket és egyéb jogszabályokat, amelyeket a megszálló hatalmakat kiszolgáló parlamentek és kormányok 1944. március 19-e óta hoztak.

Az országgyűlés feloszlatásával a Köztársasági Elnök legitimitása megszűnik, mivel őt az országgyűlés választotta.

2. Ugyanakkor az államiság, valamint az állampolgárok személyi és vagyonbiztonsága érdekében ideiglenesen érvényben maradnak mindazok a jogszabályok, amelyek az államigazgatás folyamatosságának a fenntartásához nélkülözhetetlenül jelenleg hatályosak és tartalmuknál fogva nem ellenkezek az 1938-ban hatályban volt törvényekkel.

3. Az 1944. március 19-e óta elkobzott, államosított, szövetkezetesített ingatlan magántulajdon _visszaadandó a telekkönyv szerinti tulajdonosnak. Kivételt képez a 200 katasztrális holdat meghaladó földtulajdon. A vitás tulajdonjog rendezése a nemzetgyűlés összehívása után történik meg. Az ingatlantulajdont bitorló orgazdák büntetlenséget kapnak, de számukra kártérítés nem jár. (Kivételt képeznek és sérthetetlenek az elűzött, a betelepített magyarok.)

4. Mindazokat a személyeket, akik a megszálló hatalmakat kiszolgáló rendszerektől üldöztetést szenvedtek, társadalmilag vagy anyagiakban károsultak, a lakóhelyük szerinti önkormányzatok - a nemzeti bizottságok - jegyzékbe veszik a személyi adataikkal, a károsultságuk jegyzőkönyvbe foglalásával, a bizonyítékok és a tanúk felsorolásával együtt. Az elhurcoltak, az elmenekültek, a meggyilkoltak és az időközben elhalálozott károsultak jegyzékbe vételéről a hozzátartozók, az egyházak, az önkormányzatok, illetve a nemzeti bizottságok gondoskodnak.

5. Az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásáig az állami főhatalmat átmenetileg Magyarország Kormányzó Tanácsa gyakorolja. Tagjait a volt köztársasági elnök hívja meg maga mellé, így a Nemzetőrség parancsnokát, a Politikai Foglyok Szövetségének elnökét, az Országos Számonkérő Tábla elnökét, a Mártírok Igazságtevő Bizottsága elnökét, valamint a hadsereg és a csendőrség főparancsnokát. A héttagú Kormányzó Tanácson belül a többségi szavazat a döntő; határozatait a Kormányzó Tanács elnöke hirdeti ki.

6. A Kormányzó Tanács azonnali feladata az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása. Addig ki kell dolgoznia a hagyományokon alapuló alkotmánynak, valamint a választási törvénynek a tervezetét. Minden magyarnak, bárhol is él, állampolgárságától függetlenül választó jogot kell kapnia. Ennek feltétele, hogy itthoni vagy külképviseleti hatóságnál önmagát magyarként regisztráltassa.

7. Az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásáig a Kormányzó Tanács rendeleti úton kormányoz, a rendeletek megalkotásában együttműködik az Országos Nemzeti Bizottmánnyal.

8. A Kormányzó Tanács haladéktalanul gondoskodik arról, hogy minden községben és városi kerületben a magyar nemzet mellett elkötelezett állampolgárokból legalább öt, legfeljebb kilenc tagú nemzeti bizottság alakuljon. Ez felügyeli az önkormányzat tevékenységét és előkészíti az áttérését az 1938. évi törvényhatóságok, illetve községek közigazgatási rendjének a helyreállítására. A helyi nemzeti bizottságok a tagjaik közül megválasztják a járási, a járási nemzeti bizottságok pedig a ti ármegyei nemzeti bizottságot. A vármegyei nemzeti bizottságok, a megyei jogú városok és a székesfőváros kerületeinek 2-2 küldöttje testületileg alkotja az Országos Nemzeti Bizottmányt. Nemzeti bizottságnak nem lehet tagja összeférhetetlenségből a köztisztviselő, társadalometikailag az olyan személy, aki a megszálló hatalmak érdekeit szolgáló pártban bármiféle tisztséget viselt.

9. A Kormányzó Tanács az államrendőrség és a csendőrség újjászervezésének, felelevenítésének idején a közrend megóvására fegyveres nemzetőrséget létesít a hazájukhoz hű állampolgárokból. A helyi nemzetőrség parancsnoka tagja a helyi nemzeti bizottságnak, de nem lehet magasabb fórumú nemzeti bizottságban küldött A nemzetőrségből ki vannak zárva a megszálló hatalmakat kiszolgáló pártok volt vagy jelenlegi tagjai.

10. A Kormányzó Tanács az Országos Nemzeti Bizottmány javaslatára hét tagú Nemzeti Számonkértő Táblát nevez ki. Ez az igazoló bizottságok legfelső fóruma és az igazolási eljárás, az igazoló szervezet irányítója. Minden minisztériumban és a többi közhivatalban öt tagú igazoló bizottságok alakulnak; ezek tagja nem lehet olyan személy, aki a megszálló hatalmakat kiszolgáló pártnak volt vagy jelenlegi tagja. Közszolgálatban csak olyan magyar állampolgár alkalmazható, akit igazoló bizottság az 1944. március 19. óta tanúsított magatartása alapján a magyar hazához hűnek igazolt. A munkahelyi igazoló bizottságok a közigazgatási területbeosztás szerint szerveződnek, járási és vármegyei fórumrendszert alkotva.

11. A Kormányzó Tanács minden közszolgálati alkalmazottnak 90 napos felmondási idővel azonnal felmond. A miniszterek és a főhatóságok vezetői haladéktalanul írjanak ki pályázatot minden imaszolgálati állásra. A beérkező pályázatot 60 napon belül bírálják el. A minisztériumi igazgatók gondoskodjanak az ügyintézés folyamatosságáról, a felesleges ügyviteli tevékenységek megszüntetéséről és a létszámcsökkentésről. Elvként ki kell mondani, hogy az államigazgatásnak a szükséges minimumon kell maradnia.

12. Ezennel megszűnik az úgynevezett Alkotmánybíróság. Ügyintézését a nemzetgyűlés összehívásáig az Országos Nemzeti Bizottmány által választott hét tagú Semmítőszék veszi át.

13. A Kormányzó Tanács megszűntnek nyilvánítja az Állami Számvevőszéket. Ügyintézését a nemzetgyűlés összehívásáig az Országos Nemzeti Bizottmány által választott három tagú felszámoló bizottság veszi át.

14. A köztársasági megbízotti intézmény mint a magyar hagyományoktól idegen képződmény megszűnik.

15. A személy- és vagyonbiztonság helyreállítására a székesfővárosban, valamint a megyei jogú városokban államrendőrség működjék, amelynek vezénylő tábornokát a belügyminiszter javaslatára, a miniszterelnök ellenjegyzésével a Kormányzó Tanács nevezi ki. Az országos közrend biztosítására ti issza kell állítani a csendőrséget, amelynek vezénylő tábornokát az Országos Nemzeti Bizottmány javaslatára a Kormányzó Tanács nevezi ki. A rendőrség és a pénzügyőrség főparancsnoka a csendőrség főparancsnokával egyetértésben jár el.

16. Az ország határainak és területi épségének védelmére meg kell újítani a honvédséget, amelynek tábornokai és törzstisztjei között nem szerepelhetnek olyan személyek, akik a megszálló hatalmak érdekeit a magyar honvédelem érdekei elé helyezték.

A honvédség megújításáról a honvédelmi miniszter a nemzetőrség parancsnokával egyetértésben gondoskodjék. A honvédség tábornokait kettőjük közös javaslatával, miniszterelnöki ellenjegyzéssel i Kormányzó Tanács nevezi ki.

17. Fegyveres területként újjá kell szervezni a pénzügyőrséget, amelynek vezénylő tábornokát a pénzügyminiszter javaslatára a Kormányzó Tanács nevezi ki.

18. A titkosszolgálat ellátására a Kormányzó Tanács belbiztonsági főigazgatóságot létesít közvetlenül a Kormányzó Tanácsnak alárendelve. Vezetőjét az Országos Nemzeti Bizottmány fogadja el a Kormányzó Tanács javaslatára.

19. A Kormányzó Tanács közvetlenül a volt köztársasági elnöknek alárendelve országházi kapitányságot és nemzeti ereklyeőrséget létesít, amelynek parancsnokát a Kormányzó Tanács nevezi

20. A Kormányzó Tanács közvetlen alárendeltségében működjék a közszolgálati alkalmazottak összeférhetetlenségi bírósága, valamint a közhatalmi szervezetek hatásköri bírósága. Mindkét bíróság tagjait az Országos Nemzeti Bizottmány választja.

21. A Kormányzó Tanács létrehozza a fegyveres testületek főhatalmi felügyeletét és kinevezi annak vezetőjét.

22. Az Országos Nemzeti Bizottmány megválasztja a Magyar Nemzeti Bank elnökét, aki felelős a magyar pénz értékállandóságáért. Az MNB elnökét a Kormányzó Tanács hivatalában megerősíti. MNB két alelnökét a Kormányzó Tanács a miniszterelnök előterjesztésére nevezi ki.

23. A Kormányzó Tanács hivatalában megerősíti a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, bízza az egyetemek rektorait és rektorhelyetteseit és kinevezi az egyetemi tanárokat.

24. A tömegtájékoztató szervezetek (rádió, televízió, sajtó, MTI stb.) irányítására a Kormányzó Tanács miniszteri rangú meghatalmazottat nevez ki. A tömegtájékoztató szervezetek munkatársai közül el kell távolítani minden olyan személyt, akinek múltbeli tevékenysége sértette a magyar állam és a magyar nemzet érdekeit, vagy megbántotta a közizlést, a közerkölcsöt.

25. Az államháztartást a nemzetgyűlés összehívásáig a jelenlegi költségvetés szerint kell továbbvinni.

26. Az Országos Nemzeti Bizottmány mellett a tájékoztatási miniszter elnökletével a bejegyzett pártok egy-egy küldöttel képviselve alkossanak nemzeti konzultatív fórumot, különös tekintettel a választási törvény és az alkotmány-tervezet kidolgozására.

27. A bejegyzett pártok együttesen lépjenek fel minden olyan párt ellen, amely kizárólagos hatalomra törekszik, vagy amelyik történelmileg már megvalósított totális uralmat. A nemzeti szocialista és a marxista-leninista pártokat a Kormányzó Tanács a belügyminiszter javaslatára betiltja.

II. A TÖRVÉNYHOZÓ HATALOM

A népfelséget valóra váltó, a nemzeti akaratot törvényesítő többpárti demokrácia helyreállítása a Magyarok Nemzeti Szövetségének állásfoglalása szerint két lépcsőben történjék meg. Mindenek előtt össze kell hívni az alkotmányozó nemzetgyűlést, majd három hónap elmúltával kerül sor a nemzetgyűlési választásokra.

1. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést a Kormányzó Tanács nevében a volt köztársasági elnök hívja össze. Tagjai az Országos Nemzeti Bizottmány tagjai, a Nemzeti Konzultatív Fórum 7 tagú küldöttsége, az 1938-as felsőházban képviselt egyházak főpapjai, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az egyetemek rektorai, valamint az internáltak, az üldözött gazdák, az 1956-os forradalom harcosainak, résztevőinek és a megtorlás áldozatainak a szervezeti küldöttei, a kamarák és a szak-szervezetek elnökei, továbbá az országházi kapitányság és nemzeti ereklyeőrség parancsnoka, a Vitézi Szék küldötte, a két világháború hadviseltjei és a volt hadifoglyok szövetségének elnökei. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésben vegyenek részt a külföldön élő magyarok küldöttei. (A Várvidék

a Felvidék 2, a Kárpátalja 1, Erdély 5, a Délvidék 2 küldöttel, továbbá a nem szomszédos országokban élő magyarok 10 küldöttel.)

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés a Kormányzó Tanács előterjesztésével kimunkálja és életbe lépteti:

- az alkotmányt,

- a polgári törvénykönyvet,

- a büntető törvénykönyvet,

- a közigazgatási szervezetet és a területbeosztást,

- a választási törvényt.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés dönt Magyarország államformájáról.

2. A nemzetgyűlési választások idejéről, lebonyolításáról az alkotmányozó nemzetgyűlés rendelvezik.

Elvként kell kimondani, hogy a választási körzeteknek egybe kell esniök a közigazgatási területbeosztással, hogy a nemzetgyűlésben elsődlegesen a lakosság legyen képviselve járások, városi kerületek szerint és másodlagos legyen a pártok frakciózása.

A nemzetgyűlésnek nem lehet 180 főnél több tagja. A nemzetgyűlési képviselők tiszteletdíjban részesülnek, aminek összege a bérből és fizetésből élők országos átlagkeresete. A képviselői feladat ellátásával kapcsolatosan költségtérítés jár.

Közszolgálati alkalmazott nem lehet nemzetgyűlési képviselő, ahogyan,politikai pártnak sem lehet tagja. Ilyen értelemben nem minősül köztisztviselőnek a miniszter, az államtitkár és a főispán. Mint politikusok, ók a nemzetgyűlés törvényhozói hatalmának a végrehajtásba történő átvitelezői.

A Magyarok Nemzeti Szövetsége két kamarás törvényhozást kíván megvalósítani. A törvényhatósági képviselet nemzetgyűlése felett legyen a felsőház, legfeljebb 90 taggal. Ennek tagjai az egyházak, a nemzetiségek, az egyetemek, a kamarák és a szakszervezetek, a foglalkozási ágak küldöttei az alkotmányozó nemzetgyűlés által megállapított létszámban, illetve arányban.

A magyar államéletben a törvényhozástól kezdve érvényesülnie kell a törvényességi elvnek. A marvény előtt mindenki egyenlő; származása folytán a közéletben senki előnyt nem élvezhet, hátrányt szenvedhet. Az embereket az alapvető, velük született emberi jogaik, rátermettségük, felkészültségűk és teljesítményük, nem kevésbé az állampolgári kötelességteljesítésük szerint kell megítélni. Ebből következik, hogy a törvényes rend megköveteli az egyéni magatartás alapján történő elbírálást: közéleti előnyben kell részesülnie annak, akit a megszálló hatalom ügynökei és kiszolgálói üldöztek.

III./A. A VÉGREHAJTÓ HATALOM

A végrehajtó hatalmat a nemzetgyűlés összehívásáig az Országos Nemzeti Bizottmány által megválasztott miniszterelnök és az előterjesztésére a Kormányzó Tanács által kinevezett miniszterek gyakorolják. A kormány tagjai:

1. Miniszterelnök

1.1. Pénzügyminiszter

1.2. Nemzetiségi miniszter

1.3. Tájékoztatási miniszter

2. Közhatalmi államminiszter

2.1. Belügyminiszter

2.2 . Igazságügyminiszter

2.3. Külügyminiszter

2.4. Honvédelmi miniszter

2.5. A székesfőváros főpolgármestere

3. Nemzetvédelmi államminiszter

3.1. Vallás- közoktatásügyi és kulturális miniszter

3.2. Egészségügyi miniszter

3 3. Népjóléti és társadalombiztosítási miniszter

3.4. Ifjúsági és sportminiszter

3.5. Környezetvédelmi miniszter

4. Nemzetgazdasági államminiszter

4.1. Őstermelési miniszter

4.2. Élelmiszer-ipari és közellátási miniszter

4.3. Iparügyi és építésügyi miniszter

4.4. Közlekedési és távközlési miniszter

4.5. Kereskedelmi miniszter.

Minden miniszternek egy államtitkár a helyettese, akit a miniszterelnök javaslatára a Kormányzó Tanács nevez ki. A minisztériumok személyzetének az élén minisztériumi igazgató áll, akit az illetékes miniszter előterjesztése alapján a miniszterelnök ellenjegyzésével a Kormányzó Tanács nevez ki.

A minisztériumokban a főosztályok, a főosztályvezetői beosztások megszűnnek. Szakmailag a minisztériumi ügyosztályok jelentik a legmagasabb államigazgatási szintet. A köztisztviselők szakmai felkészültségének a fokozásával, a képzettségi előírások következetes betartásával, a felesleges és párhuzamos tevékenységek megszüntetésével legalább 30%-os létszámcsökkentést kell elérni a minisztériumokban és minden közhivatalban. Ennek felelőse a pénzügyminiszter.

Helyre kell állítani a községek, a törvényhatóságok 1938. évi rendjét úgy, hogy az alapfokú közigazgatási fórumot a járások (a városi kerületek) képezzék. A járás hivatalai a fő-, illetve a körjegyzőségek. A községekben a közhatalom első embere a bíró, akinek hatáskörét az esküdtek támogatják mind a kisebb polgári viták eldöntésében, mind a szabálysértési ügyekben. A járások felett másodfokon a vármegye áll, megfelelője városi szervezetben a megyei jogú város polgármesteri hivatala. A vármegyei közigazgatás irányítására, a Kormány megszemélyesítésére a Kormányzó Tanács az Országos Nemzeti Bizottmány javaslata alapján főispánt nevez ki, akinek hatásköre a megyei jogú városra is kiterjed. A vármegyei, valamint a megyei városi közigazgatás személyzetének az élén az alispán, illetve a városigazgató áll, akit a vármegyei, a megyei jogú városi nemzeti bizottság javaslatára a főispán ellenjegyzésével a belügyminiszter nevez ki. A nagyközségek és a megyei városi kerületek főjegyzőjét, valamint a kisközségek körjegyzőjét a helyi nemzeti bizottságok egyetértésével az alispán nevezi ki. A községek nemzeti bizottságai választják a községi jegyzők közül a járási szolgabírót, aki a járási közigazgatási hivatal igazgatója és közvetlenül az alispán alárendeltje.

A Székesfőváros közigazgatását miniszteri rangban a főpolgármester irányítja. A Székesfőváros közigazgatási személyzetének az élén a székesfővárosi igazgató áll, akit a székesfővárosi nemzeti bizottság javaslatára a főpolgármester ellenjegyzésével a miniszterelnök nevez ki. A kerületi elöljáróságokat a kerületi főjegyző irányítja, akit a kerületi nemzeti bizottság egyetértésével a Székesfőváros főpolgármestere nevez ki.

Minden lehetőségen belül törekedni kell arra, hogy a székesfőváros és a megyei jogú városok közigazgatási, hivatali rendje ne térjen el egymástól és az ország közigazgatási rendjétől.

A kormányzás megkönnyítésére közigazgatási területi egységként 5 alkormányzóságot kívánatos rendszeresíteni. Az alkormányzóságok vármegyéket vonnak össze ügyviteli, tájegységi szempontból. Az alkormányzóságok központja Pécs, Győr, Miskolc, Debrecen és Szeged. Az alkormányzósági hivatal vezetőjét a miniszterelnök javaslatára a Kormányzó Tanács nevezi ki.

A minisztériumoknak, a kormány működésének a hatékonyságát van hivatva előmozdítani az államminiszterek szervezeti rendszeresítése, ami egyrészt lehetővé teszi a szűkebb kabinet ülésezését, tusrészt megengedi az összetartozó, a szakágilag rokonítható tárcák külön ülésezését, így az államminiszter hozhat több tárca illetékességét összefogó rendeleteket. Az államminiszter hivatala személyzetileg a titkárságára korlátozódik.

A minisztériumok mellett az államigazgatásban részesek a főhatóságok, az országos hatáskörű hivatalok. Ilyen a Központi Statisztikai Hivatal, a fogyasztók érdekeit hatósági jogosítvánnyal s védelmező Ár- és Minőségellenőrző Hivatal, a Magyar Szabványügyi Hivatal, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, az Országos Bányaműszaki Felügyelőség, az Országos Mérésügyi Hivatal, az Országos Találmányi Hivatal, a Központi Földtani Hivatal, az Országos Erdészeti Hivatal, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság, az Egészségügyi Tudományos Tanács, az Országos Műemlék e elóség, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal, a Magyar Távirati Iroda, az Országos Munkavállalási és Bérbizottság, az Országos Munkavédelmi Felügyelőség, valamint a Magyar Tudományos Akadémia központi hivatala.

Közhatalmi jogosítványa, hatósági intézkedési joga, csak a minisztériumoknak, a főhatóságoknak a törvényhatóságoknak, a községeknek lehet.

Pontosan szabályozni szükséges az állami címer használatának jogosultságát; a nem közhatalmi szervezetek (pártok, egyesületek, gazdasági társaságok, egyéb természetes vagy jogi személyek) az állami címert a maguk cégjelzésében, áruin vagy reklámjaiban nem használhatják.

A nemzetgyűlés összehívásáig a Kormányzó Tanács nevében az Országos Nemzeti Bizottmány, a Nemzeti Számonkérő Tábla, a Magyar Nemzeti Bank, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke és az államminiszterek, a miniszterek rendeleti úton kormányoznak.

III/B. A VÉGREHAJTÓ HATALOM RÉSZLETEZÉSE

A népköztársaság, a kommunista-bolsevista hatalmi rendszer felszámolása egyidejűleg a polgári, a nemzeti közrendre történő áttérés a kormányzattól számos, halaszthatatlan és elsőrendűen fontos intézkedést kíván. Ezeket az intézkedéseket - a teljesség igénye nélkül - megadjuk a Magyarok mezezi Szövetségének az állásfoglalása szerint, különös tekintettel arra, hogy a Szövetség minősített, vagyis 66%-os parlamenti többséghez jutva a tervezett intézkedéseket maradéktalanul meg fogja valósítani.

1. A miniszterelnök haladéktalan intézkedései

- A Magyar Kormány ország-világ előtt kinyilvánítja, hogy célja Magyarország nemzeti létének mentése, a belső rend megőrzése, a megszálló hatalom távozását követően az 1956-os forradalom szabadságharc céljainak a megvalósítása, a vérbe folytott forradalom győzelmes befejezése.

- A magyar nemzet a kölcsönös tisztelet és megbecsülés szellemében baráti együttműködésre törekszik a vele együttélő és a szomszédos nemzetekkel, államokkal és kéri megértő támogatásukat a magyarországi bolsevizmus felszámolásához.

- A Magyar Kormány felhívással fordul a nagyhatalmakhoz - az USA, a SZU, Németország, Japán, Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, Kanada és Kína, valamint a világ minden országának kormányához, hogy segítsenek a tőlük telhető módon Magyarország talpra állításában. Legyenek hazánk barátai abban a nehéz küzdelemben, amelynek célja belföldön a független, szabad és nemzeti állam megteremtése az emberi jogok megvalósításával, külföldön pedig a békés szándék és együttműködés minden hatalommal, amely egyetért azzal a morális követelésünkkel, miszerint Magyarországnak igazságot kell kapnia.

- A bekövetkezett szükségállapotban a Kormány felszólítja az ország területén tartózkodó külföldi állampolgárokat, hogy 48 órán belül távozzanak. Az ország határait átlépő turistaforgalom 30 napig szünetel.

- A Kormány az 1944. március 19-e után kapott méltóságokat, címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket eltörli, viselésüket megtiltja. Ugyanakkor méltóságukba visszahelyezi az 1944. március 19-e előtt kapott elismeréseket.

- A Miniszterelnökség mellett magyarságtudományi társaság alakul, amely a Kormány elvi, politikai döntéseinek előkészítésében is részt vesz. Tagjait harmadrészben a Kormányzó Tanács és a Miniszterelnök hívja meg, harmadrészben a Magyar Tudományos Akadémia és az egyetemek küldik, harmadrészben az Országos Nemzeti Bizottmány kéri fel közéleti személyiségek és tudósok közül.

- A miniszterelnök felügyeli az államosított, az elkobzott, a szövetkezetesített tulajdonnak a törvényes tulajdonosoknak történő visszaadását. Elszámoltatja mindazokat, akik felelősek a nemzeti vagyon elherdálásáért, a meggondolatlan hitelfelvételekért, a gazdasági válságért, a köztulajdonnak a pártállami és állampárti funkcionáriusok kezébe történő átjátszásáért, bűnös tevékenységet folytató gazdasági társaságok (étesítéséért. Az elszámoltatás elvégzésével a miniszterelnök megbízza az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökét, irányítására és felügyeletére tulajdonrendezési tanácsot létesít.

1.1. A pénzügyminiszter azonnali intézkedései

A pénzügyminiszter mellett tanácsadó, döntés-előkészítő szervként működik a) a pénzügykutató intézet, amelynek vezetőjét a pénzügyminiszter nevezi ki, az egyik aligazgatóját a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a másik aligazgatóját a nemzetgazdasági államminiszter nevezi ki; b) a bankfelügyeleti szaktanács, amelynek tagjait fele részben az MNB elnöke, fele részben a pénzügyminiszter nevezi ki; c) a biztosítási szaktanács és d) a hitelügyi szaktanács.

- A pénzügyminiszter és az MNB elnöke a legkiválóbb hazai és nemzetközi szaktekintélyeket megbízva inflációt megszüntető tanácsot létesít. A bankjegy-kibocsátást azonnal meg kell szüntetni, a forgalomban lévő pénz mennyisége tovább nem növelhető.

- A pénzügyminiszter haladéktalanul vizsgáltassa felül és dolgoztassa át az adórendszert. Tűrhetetlen, hogy a világ legkegyetlenebb adórendszere Magyarország lakosságát, elsősorban a szegénységbe taszítottakat, a bérből és fizetésből élő munkavállalókat sújtja.

- Nyilvánosságra kell hozni és szükség esetén nemzetközi bírósággal felül kell vizsgáltatni az összes hitelszerződést. Ennek függvényében ki kell dolgozni az adósságteher, az adósságszolgálat maximális mérséklésének az intézkedési tervét. Meg kell állapítani Magyarország eladósodásának felelőseit.

- A pénzügyminiszter gazdálkodó szervezetet hoz létre az elhagyott javak, a gazdátlanul maradt ingatlanok állami kezelésére és értékesítésére. Magyarországon földtulajdont csak magyar állampolgár szerezhet, külföldiek csak bérleti formában juthatnak földbirtokhoz.

- Az 1938. évi gyakorlatnak megfelelően fel kell újítani a Pénzintézeti Központot; igazgatóságának a tagjait a pénzügyminiszter nevezi ki.

- A pénzügyminiszter tegyen javaslatot a Kormányzó Tanácsnak az MNB főtanácsosaira.

- Az áru- és értéktőzsde újjászervezésében a frankfurti tőzsdéhez való igazodás a kívánatos.

- Lehetőség szerint fel kell eleveníteni a hagyományos bankokat, ilyen a Hazai Bank Rt. (1894), a Magyar Általános Hitelbank (1867), a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. (1890), a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt. (1869), a Magyar-Olasz Bank Rt. (1920), a Nemzeti Hitelintézet Rt. (1920), az Országos Földhitel Intézet (1936), a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. (1841), az Angol-Magyar Bank Rt. (1890), az Österreichische Creditanstalt, valamint az Adria Biztosító (1839). Kezdeményezni kell osztrák, német, USA, olasz, francia, iszlám és japáni bankok megtelepedését; számukra székházukról kell gondoskodni.

Minden vármegyében vissza kell állítani a pénzügyigazgatóságot, amelynek szervezeti részlegei legyenek 1) az adó- és illetékügyek; 2) illetményügyek; 3) pénzügyőrség és az állami jövedék; 4) az állampénztár, a költségvetési kifizetések; 5) az állami vagyonkezelés; 6) az adófelszólalás, fellebbezési ügyek.

- Bankban és más pénzintézetben nem tölthet be érdemi munkakört, aki a népköztársaság idejében a pénzügyminisztériumban főelőadónál magasabb beosztásban volt alkalmazva.

- Szükségállapotban a pénzügyminiszter felfüggeszt minden banktevékenységet, kivéve a takarékpénztárak lakossági befizetéseit és a kifizetéseket havi 10.000 Ft-ig.

A pénzügyminiszter felelős az államigazgatás, az állami hivatalok létszám- és bérgazdálkodásáért. 90 napon belül valósítson meg 30%-os létszámcsökkentést. A közszolgálati alkalmazásért benyújtott újtolt pályázatok elbírálásához az 1938-ban hatályos címekre, besorolásra és illetményrendszerre kell visszatérni az akkori bérarányok betartásával. A legalacsonyabb közszolgálati bértételnek legalább 10%-kal magasabbnak kell lennie a társadalmi létminimumnál, a miniszteri fizetés ennek tízszerese lehet. Minden közszolgálati alkalmazott bérét nyilvánosságra kell hozni, ahogyan az 1938-ban volt.

- A költségvetés bevételeinek a javára vissza kell állítani az állami jövedékeket. Ilyen legyen a szesz, a dohány, a só, a cukor, a gyufa, az öngyújtó stb., továbbá minden gyógyszer.

1.2. A nemzetiségi miniszter azonnali intézkedései

- A nemzetiségi minisztert segíti a nemzetiségi tanács, amely közéleti tekintélyekből, a hazai nemzetiségek kulturális szervezeteinek a küldötteiből, a szomszéd országokban élő magyarok szervezeteinek képviselőiből tevődik össze.

Élénkíteni kell a magyarok világszövetségét, a magyar nemzethez hű külföldi szervezetek . tevékenységét, hogy tevőlegesen vegyenek részt Magyarország nemzetközi hírnevének a jobbításában, politikai, gazdasági és erkölcsi felvirágoztatásában. Ennek érdekében létesüljön magyar intézet mindenütt, ahol magyar kisebbség, nagyobb számú magyar szórvány él.

- Gondoskodni kell arról, hogy a magyarországi nemzetiségek a számarányuknak megfelelő képviselethez jussanak a közhatalomban és a közéletben. Nem szabad csorbítani az anyanyelv használatának és az anyanyelvi oktatásnak a jogát.

- A nemzetiségi területen dolgozó köztisztviselőktől meg kell kívánni a magyar mellett a nemzetiségi nyelv ismeretét, amelyért nyelvpótlék fizetendő.

- A nemzetiségi miniszternek kapcsolatot kell fenntartania a Szent Korona országainak területén 64 magyar nemzetiséggel és gondoskodnia kell arról, hogy az emberi és a nemzetiségi közösségi jogaik érvényesüljenek.

- A szomszéd nemzetekkel való jó kapcsolat érdekében elő kell mozdítani a kölcsönös megismerkedést, az ifjúsági és tanulmányi csereakciót állami, egyházi, egyesületi és egyéni vonatkozásban egyaránt. Ebben mérvadó a Szent Koronához tartozás és a közös történelem.

13. A tájékoztatási miniszter azonnali intézkedései

- A tájékoztatási minisztert társadalmilag segíti az újságíró kamara, valamint a lakosságot a manipulálásától védelmező egyesület.

- A Magyar Közlöny kivételével szükséghelyzetben minden sajtótermék kiadása szünetel. A napilapok és hetilapok kiadására a tájékoztatási minisztertől engedélyt kell kérni. Napilap és bármilyen időközi kiadvány szerkesztésében nem vehet részt olyan személy, aki a megszálló hatalmakat kiszolgáló pártnak tagja volt.

A tájékoztatási miniszter megszervezi a médiákat felügyelő bizottságot, amelynek tagjait harmadrészben ő hívja meg, harmadrészben a médiák személyi állománya választja, harmadrészben az egyházak küldik.

A tájékoztatási miniszter a Kormány szóvivője, ő tartja a kapcsolatot a Kormány és a Nemzeti Bizottmány között.

- Az ország lakosságának beszámol a kormány működéséről és az ország közállapotáról.

- Szerkeszti az országos törvénytárat, kiadja a Magyar Közlönyt. Gondoskodik a nemzeti közvélemény igényeinek megfelelő napilap kiadásáról.

- A miniszterelnöknek javasolja a Központi Statisztikai Hivatal elnökének és az Országos Levéltár 4azgatójának a kinevezését.

- Felügyeli az állami nyomdát, az állami kiadványok tartalmának az összhangját és törvényességét.

2. A közhatalmi államminiszter azonnali intézkedései

- A közhatalmi államminisztert döntéseinek előkészítésében társadalmilag segíti az állami- és jogtudományi tudósok, az egyetemek és főiskolák állam- és jogtudományi tanszékvezetőinek a meghívott társasága, valamint a közigazgatási tisztviselők országos egyesülete.

- Legfontosabb teendője a fegyveres testületek átszervezése, felújítása (honvédség, csendőrség, államrendőrség, pénzügyőrség).

- Fel kell állítani a közigazgatási és a közjogi bizottságot.

- A nemzetgyűlési választásokig készenlétben kell tartani a fegyveres alakulatokat és meg kell szervezni az együttműködésüket a nemzetőrséggel.

2.1. A belügyminiszter azonnali intézkedései

- A belügyminiszter döntéseinek előkészítését segíti a társadalompolitikai bizottság, a közlekedésügyi bizottság, valamint az önkéntes tűzoltó egyesületek küldötteinek tanácsa.

- Minden közhatalmi középület és stratégiailag fontos hely fokozott karhatalmi őrzéséről gondoskodás történjék.

- Meg kell erősíteni az igazgatásrendészetet, a közlekedés-rendészetet, a folyamrendészetet, valamint az iparőrséget.

- Átmenetileg szüneteltetni kell az útlevélkiadást, bele értve a kivándorló útlevelet is.

- Az állampárt és pártállam exponált funkcionáriusait, a népharagnak kitett politikusokat és Meri személyiségeket biztonsági őrizetbe kell venni. - A közrend megóvásával elejét kell venni minden önbíráskodásnak.

- Fokozni kell a külföldiek ellenőrzését, az országból való átmeneti távozásuk kikényszerítésével.

- Fel kel újítani a teljes népesség-nyilvántartást. Evégett a belügyminiszter a KSH elnökével kezdje meg a teljes körű népszámlálás előkészítését, amit a nemzetgyűlési választásokig, de legkésőbb éven belül le kell bonyolítani.

- A személyi igazolványt egyszerű személyazonossági kártyára kell kicserélni olymódon, hogy a személyi szám ne tartalmazza az állampolgár bizalmi adatait.

- Vissza kell állítani a lakónyilvántartást, ezzel együtt meg kell állapítani az állampolgárok illetőségi helyét. Hajléktalan, be nem jelentett személy csak az illetőségi helyén tartózkodhat.

- A szabadon levő közbűntényesek átmenetileg a hatóságnál naponta kötelesek jelentkezni, amiről igazolást kapnak.

- Átmenetileg semmiféle utcai megmozdulás, gyülekezés nem engedélyezhető. Vásárlási sorálláshoz karhatalmi, nemzetőrségi rendfenntartás kívánatos.

- Közigazgatási iratok kiadása, az ügyfélforgalom 30 napon át kizárólag halaszthatatlan esetekben. veszélyhelyzetben engedélyezhető.

- A jelenleg bejegyzett pártokon túl új pártot alapítani tilos.

2.2 Az igazságügyi-miniszter azonnali intézkedései

- Az igazságügy-minisztériumi törvény-előkészítést és döntéshozatalt társadalmilag segítik az ügyvédi és a közjegyzői kamarák, valamint az ügyészek és bírók szakmai egyesületei és az igazságügyi-bizottság.

- A birtokviszonyok rendezésére a nyugdíjas telekkönyvi tisztviselők berendelésével meg kell erősíteni a telekkönyvi személyzetet.

- Fel kell állítani a földbirtok-rendező bíróságot, amely a közigazgatás keretében működjék.

- Az állami vállalatok, gazdálkodó szervezetek szerződésének, kötelezettségeinek ellenőrzése végett szüksége van a kincstári jogügyi igazgatóságra. Ez képviseli bírósági eljárásban az állami tulajdont.

- Az igazságügy miniszter a Nemzeti Számonkértő Táblával együttműködve szervezze meg a közhivatalokban, a gazdasági munkahelyeken, a közigazgatás területi egységeiben az 5 tagú igazoló bizottságot, adja meg a működési szabályzatukat együttesen a legfelső bírósággal.

- A büntető intézetekből el kell távolítani mindazokat a vezetőket és beosztottakat, akiket a volt politikai foglyok szövetsége kifogásol.

- Az igazságügy miniszter, a belügyminiszterrel közösen a közhatalmi államminiszter útján hozza nyilvánosságra mindazoknak a személyeknek a nevét, akik titkosan kiszolgálták a megszállók és az őket kiszolgáló pártállami hatóságokat, akik besúgók voltak. A nyilvánosságra hozatal kötelezettsége minden állampolgárra kiterjed, így az egyházi személyekre is. A besúgók ellen súlyos esetben bűnvádi eljárást kell indítani.

2-3. A külügyminiszter azonnali intézkedései

- A külügyminiszter szakmai támasza a külügyi társaság, amelynek tagjait fele részben a külügyminiszter hívja meg neves politikusok, történészek közül, fele részben az újságírók kamarája delegálja. Fontos döntés-előkészítő szerv a külügyi bizottság.

- A nagykövetségek, követségek számát és létszámát az elfogadható minimumra kell korlátozni. állomány kicserélésekor törekedni kell arra, hogy annak harmadrésze lehetőleg az érintett külországban élő magyarokból álljon.

- A konzulátusokat tehetséges gazdasági, kereskedelmi szakemberekkel, közöttük külföldi magyarokkal, meg kell erősíteni.

- Szorgalmazni kell a magyarok hazatelepülését, illetve a magyar gazdasági életben való részvételét, befektetését. A kellő garanciákat ismertető tájékoztatásra van szükség.

- Az idegen országok diplomáciai képviseleteit folyamatosan tájékoztatni kell a rendszerváltás eseményeiről, annak céljáról és szükségességéről. El kell oszlatni az ellenséges propagandát, amelyik a bolsevizmus mentésére liberális, kozmopolita mezben fog megjelenni.

- A külföldi magyarok egyesületeit, szövetségeit, egyházi közösségeit számba kell venni és minősíteni kell aszerint, hogy a nemzeti érdekeinket mennyiben szolgálják. Velük a kapcsolattartást intézményesíteni kívánatos.

- A Szovjetuniónál kezdeményezi, hogy az állampárt és a pártállam vezető funkcionáriusait fogadja be, illetve vigye magával.

2.4. A honvédelmi miniszter azonnali intézkedései

- A honvédelmi minisztert elsősorban a véderő bizottság támogatja.

- Sürgősen ki kell neveztetnie a vezérkar főnökét, a fegyvernemi főparancsnokokat, a csendőrség parancsnokát, a tábornokokat.

- A hadilevéltár, általában a HM keretébe tartozó levéltárak anyagát zárolni kell, nemzetbiztonsági meggondolásból gondosan kell őrizni.

- A meglévő személyi állományból senkit sem szabad szabadságolni; új behívók nem adhatók ki. - A katonai alakulatok minden mozgásáról a nemzetőrség parancsnokának tudnia kell. - A határőrség teljes létszámmal legyen szolgálatban.

2.5. A székesfőváros főpolgármesterének azonnali intézkedései

- A főpolgármester a közhatalmi államminiszterrel állandó kapcsolatban alakítsa ki az államigazgatás szervezeti rendjének megfelelő székesfővárosi közigazgatást, ami a nemzetgyűlési választásokig fejeződjék be.

- A rendszerváltáshoz szükséges minden intézkedés a székesfővárosban az állami intézkedésekkel együtt, egyidejűleg történjék.

- A rendszerváltás idejére a fővárosi önkormányzatot fel kell függeszteni.

. A nemzetvédelmi államminiszter azonnali intézkedései

- A nemzetvédelmi államminiszter társadalmilag szakmai támogatást kap a társadalmi egyesületi szövetségétől, az egyházak társadalompolitikai tanácsaitól, valamint az írószövetségtől és a Szent Korona Társaságtól.

- Legfontosabb teendője a közélet megtisztítása a bolsevista irodalmi, művészeti termékektől, a totalitárius hatalomra törő politikai irányzatok propagandájától, a nemzetellenes megnyilvánulásoktól.

3.1. A vallás- és közoktatásügyi miniszter azonnal intézkedései

- Döntéseinek előkészítésében segítségére vannak az egyházak tanügyi tanácsai, a szerzői jogi tanács, a művészeti szövetségek, az óvónők, a tanítók, a tanárok szakmai társaságai, a közoktatási a könyvtári és múzeumi bizottság.

- Ki kell neveztetni az egyetemek rektorait, a főiskolák igazgatóit, az egyetemi tanárokat, hogy a felsőoktatásban ne szerepelhessenek a megszálló hatalmak szellemiségét hirdető ügynökök.

Kik kell neveznie a Nemzeti Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár igazgatóját, a műemlékfelügyelőség vezetőjét, az alkormányzóságok szerinti tankerületi főigazgatókat, az általános és a középiskolai tanfelügyelőségek vezetőit, valamint az összes állami iskolák igazgatóit.

- Érvényteleníteni kell az egyetemeken és a főiskolákon a szorgalmi idő nélkül, a hatalmi állásból kapott diplomákat, valamint azokat a diplomákat, amelyekről kimutatható, hogy megszerzésük korrupcióból történt.

- Minden óvónő, tanító és tanár közalkalmazottnak számít, akár állami, akár egyházi vagy közületi, akár magániskolában tanít. Bérezésük a közszolgálati alkalmazottak bértételei szerint történik.

- A közoktatást egységes rendszerben kell megszervezni úgy, hogy a tíz osztályos általános iskola váljék kötelezővé, amelynek az első nyolc osztályában a világnézeti, a műveltségi nevelés céljait is szolgálja az írás, olvasás, fogalmazás, számolás elsajátítása. Hangsúlyozni kell a művészeti nevelést és a testedzést. A két általános felsőosztály az iskola telephelyének igényei szerint főként szakoktatást adjon mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi foglalkozásokra előkészítve.

- A középiskola legyen nyolc osztályos a négy általánost folytatva a klasszikus gimnáziumok és a reálgimnáziumok vonatkozásában; az ipari szakközépiskolák legyenek öt osztályosok az általános iskola nyolc osztályát folytatva és technikusi bizonyítványt adva.

- Vissza kell állítani az érettségi bizonyítvány becsületét. Az érettségizőket állambizottság vizsgáztassa, nem a látogatott, hanem az erre kijelölt tanintézetben.

- Tanintézetnek nem lehet vezetője, aki az állampártban bármilyen funkciót töltőbb be. Nem taníthat történelmet és magyar irodalmat, aki az állampárt tagja volt.

- Az egyetemekre és főiskolákra a felvételi vizsgát el kell törölni, de nem iratkozhat be magasabb szemeszterre, aki a vizsgakötelezettségét a megkívánt eredménnyel nem teljesíti. Ahol a felvételi vizsga nem mellőzhető, a vizsgázó a személyazonosságát csak a vizsga letétele után tárhatja fel. A felvételben semmiféle kedvezmény nem tűrhető.

- Az oktatás színvonalát nem veszélyeztető szorgalmi időkedvezményben kell részesíteni azokat, akiket származásuk vagy politikai állásfoglalásuk miatt a pártállam nem engedett a felsőoktatásba, vagy onnan kizárt.

- A felsőoktatási intézményekben a hallgatói férőhelyek számát szaporítani kell, az egyetemek és főiskolák számát viszont csökkenteni kell. Túl sokba kerül teljes egyetemi személyzet fenntartása ott, ahol a hallgatók száma még a fakultások szokásos hallgató számánál is kevesebb.

- Általában támogatni kell a külfölddel történő diákcserét, főként a szomszéd országok vonatkozásában.

- Mindenki számára lehetővé (de nem kötelezővé) kell tenni, hogy általános és középiskolai tanulmányait anyanyelvi iskolában végezhesse el.

- Sürgősen el kell végezni a tankönyvek korszerűsítését. A marxista-leninista, a materialista propagandát tartalmazó tankönyveket nem szabad használni. Ki kell vonni a forgalomból az 1944. 19-e után kiadott történelem tankönyveket.

Az általános iskolákban gondoskodni kell a túlterhelés csökkentéséről, az erőltetett és rossz hatékonyságú oktatási módszerek elejtéséről, a látszateredmények hajszolásának megszüntetéséről.

- Helyre kell állítani a tanítók, tanárok társadalmi tekintélyét, meg kell szigorítani az iskolai fegyelmet, száműzve a szabadosságot, a közerkölcsöt sértő viselkedést.

3.2. Az egészségügy miniszter azonnali intézkedései

- Az egészségügy miniszternek társadalmi, szakmai támogatást nyújt az országos orvosszövetség, a közegészségügyi tanács és a gyógyintézetek küldötteinek gyűlése.

- Az orvostudomány társadalmi hasznosítására közegészségügyi intézetet kell fenntartani.

- A Vörös Kereszttel együttműködve országossá kell tenni az egészségügyi felvilágosítás és
otthoni betegellátás érdekében a zöldkeresztes védőnői hálózatot.

- A székesfővárosban és a megyeszékhelyeken azonosan magas színvonalú állami gyógyintézetek működjenek.

- Az orvosok az egészségügyi dolgozók bérezése a közalkalmazottak bérrendszerével egyezzék, a beosztásnak ésa teljesítménynek megfelelő pótlékkal, hogy a „hálapénz” egyszer s mindenkorra megszűnjék.

Minden orvos folytathasson magánpraxist, de az orvosi honoráriumot kamarai megállapodás rögzítse. A magánorvosi szolgáltatás számlázott legyen.

- Nemzetközi együttműködéssel arra kell törekedni, hogy Magyarország az orvosképzés egyik központja legyen, számos külföldi részvételével az egyetemeken.

- Fokozott támogatást kapjanak a falvakban letelepedő orvosok, főként szolgálati lakással.

- Az állami orvosi szolgálatot elsődlegesen a népbetegségek megelőzésére kell beállítani olyan országos rendszerrel, amelyből a tanyán élők sem maradnak ki. A közigazgatási kirendeltségek mellett egészségügyi kirendeltségek, mozgó rendelőintézetek és gyógyszertárak kívánatosak.

- Rendkívül fontos a gyógyító rendek felelevenítése.

3.3. A népjóléti és társadalombiztosítási miniszter azonnali intézkedései

- A népjóléti és társadalombiztosítási miniszternek szakmai segítséget jelentenek a döntéselőkésben a gyermekvédő ligák, a nagy-családosok érdekvédelmi szövetségei, az idős korúak egyletei, a szociális szervezetek, valamint a társadalombiztosítási tanács.

- Fel kell újítani az Országos Szociálpolitikai Intézetet, amit az állami szociálpolitika országos központjává kell tenni, lehetőleg társadalmi munkatársakkal.

- A bérpolitikával el kell érni, hogy a családfő el tudja tartani a családját: a férjezett nők ne kényszerüljenek anyagi okokból munkavállalásra. A családfő kapjon felesége után adókedvezményt.

- A családi pótlékot gyermekenként kell megállapítani, de ellenőrizni kell, hogy azt valóban a gyermekre költötték-e. Züllött környezetben gyermek nem nevelhető.

- Az állami gondozottak nevelését fontos társadalompolitikai feladattá kell tenni, amiben hagyatkozni szükséges az egyházak és az emberbaráti egyesületek, gyermekvédő ligák támogatására.

- A fiatalkorú bűnözés megelőzésére erősíteni kell az iskolalátogatási kötelezettséget, a tanköteles kor után a munkaviszonyban nem lévő fiatalkorúak számára hetente félnapos kötelező foglalkoztatásról kell gondoskodni, katonai fegyelemben.

- Rendszeresíteni kell a hatósági munkaközvetítést, összekapcsolva az átképzés, a foglalkozásváltás intézményesítésével

- Az állami óvodákat úgy kell átszervezni, hogy azok gyermekmegőrző helyek legyenek. A cél a gyermek családi körben történő nevelése, ennek kiegészítője legyen a gyermeki közösség felügyelet játékos oktatással.

- Az idős korúak közösségi házai, klubjai, az aggok teljes ellátást nyújtó menhelyei mellett kívánatos olyan kis lakásokból álló öröklakásos házak építése, amelyek időskori otthont nyújthatnak anyagi ellenszolgáltatásért, vállalkozás jellegűen.

- Át kell alakítani a nyugdíjrendszert úgy, hogy a nyugdíj az aktív kereső bértétel 80%-a legyen, de ennél nem lehet több. A teljes nyugdíjat az egyetemi diplomás 36, a főiskolát végzett 39, az érettségizett 42, a nyolc általános iskolát végzett 45 éves szolgálati idővel érje el.

- A volt közszolgálati dolgozók nyugdíját 6 hónapon belül, a többiekét 1 éven belül át kell állítani az új bérkategóriáknak megfelelően.

- Akik a társadalomra, a nemzetre káros, vele szemben ellenséges munkahelyen dolgoztak

(MSZMP apparátus, függetlenített pártfunkció, ÁVH, Egyházügyi Hivatal, Központi Népi Ellenőrzés, Munkásőrség, és azok, akiket a megszálló hatalmak kiszolgálása miatt politikailag elmarasztaltak) nem számíthatnak a szolgálati idejük elismerésére, az országrontó tevékenységük honorálására. Számukra a nagylelkű nemzet a társadalmi létminimumot folyósítja nemzeti kegydíjként.

- Vissza kell állítani az 1938-ban fennállott nyugdíjintézeteket a vagyonukkal együtt. A nyugdíj-intézetek befektető társaságokként és ne költségvetési kifizetőhelyként működjenek.

Az államilag kötelező nyugdíjrendszer mellett teret kell engedni a magánjogi járadékbiztosítási ügyletnek is.

- Éles különbséget kell tenni a nyugdíjak és a szociálpolitikai juttatások között. A nyugdíj a munkaért járó bérből történt rendszeres befizetések alapján megilleti azt, aki társadalmilag, a nemzet számára hasznos munkát végzett. A juttatás viszont nemzetgazdasági ajándék, ami egyrészt állampolgári jogon megillet mindenkit, hogy életfenntartása biztosított legyen (pl. az öregségi járadék esetén), vagy a nemzet jövőjének a megalapozása végett, mint a családi pótlék, az anyasági segély esetén.

- A társadalombiztosítási befizetések közel egyharmadát (120 milliárd Ft-ot) ma is hitelként elviszi az állami költségvetés. A nyugdíjasok elszegényedése a pártállami bűnözés következménye. Amikor a pártcélokra nem volt honnan elvenni, a nyugdíjasok által befizetett járulékoknak a meglopásoktóltól sem rettentek vissza. Az ellopott pénzt a pártállam haszonélvezőinek rovására a megrövidített nyugdíj-jogosultak kárpótlására meg kell téríteni.

- A nemzet létkérdése az elszegényedés meggátlása, ezért a létfenntartási minimumot mindenkinek meg kell kapnia az illetőségi helyén.

3.4. Az ifjúsági és sportminiszter azonnali intézkedései

- A miniszternek szakmai és társadalmi hátteret jelent az ifjúsági egyesületek küldötteinek parlamentje, valamint a sportegyesületek képviselőiből álló sporttanács, továbbá a Testnevelési Főiskola tanári karából és a tornatanárok közül meghívottak rendszeres tanácskozása.

- Elsőrendű követelmény a testileg-lelkileg egészséges ifjúság, amelynek szilárd világnézeti és s alapjai vannak.

- Minden fiatal számára lehetővé kell tenni a középiskola és a felsőfokú iskola elvégzését, nemcsak a kivételezettség, a szerencse szerinti ösztöndíjakkal, hanem a tanulmányt hitelek rendszeresítésével. Az államnak a hitel a tanulmányi idő után 20 éven belül fizetendő vissza, de ha a hitelt felvevő a bizonyítványát, az oklevelét nem fordítja Magyarország javára, a visszafizetés azonnal esedékessé válik.

- Magyarországról a totális hatalom, a bolsevista elnyomás elöl sok diplomás távozott, főként a gazdag polgári országokba. El kell érni, hogy ezek kiképzésének tetemes költségét, ami súlyos veszteséget jelent hazánknak, de ingyenes és tetemes nyereséget a befogadó országnak, térítsék meg. Az így befolyó valutát teljességgel ifjúságpolitikai célokra kell felhasználni.

- Nagyméretű lakásépítést kell megindítani külföldi cégeknek adott koncessziókra, a felvett hitelekre gondolva, hogy a fiatalok családalapítását ne hátráltassa a súlyos lakáshiány.

- A pályakezdők munkába állásának támogatására a munkaadó a betanulás idejére (egy év) a pályakezdő bérére kapjon adómentességet.

- A profi sportot csak úgy szabad megtűrni, ha garantálja a tömegsport, az ifjúsági sportolás kiszélesítését.

- A sportból eredő állami bevételeket, adókat teljes mértékben ifjúságpolitikai célokra kell fordítani, egyletesen az egész országban.

- A kiváló sportolók hazai és külföldi közéleti szereplését mindenkor a nemzet javára kell fordítani. A kiváló sportteljesítményeket megtisztelő anyagi és társadalmi elismerésben illő részesíteni.

3.5. A környezetvédelmi miniszter azonnali intézkedései

- A miniszter támogatói a környezetvédő egyesületek, mindazok a szakmai tömörülések, amelyek a természettel foglalkoznak, így az erdészeti, a madarász, az ásványos, a gombás stb. szakkörök.

- A környezetvédelem szolgálatába kell állítania madártani intézetet, a meteorológiai szolgálatot, a vadásztársaságokat, a horgászegyesületeket, a mezőőröket stb.

- A környezetvédelmet társadalmi mozgalommá kell tenni közhatalmi jogosítvánnyal felruházott országos egyesület, figyelő szolgálat megszervezése útján.

- A környezetvédelmet be kell építeni az oktatás rendszerébe az óvodától az egyetemig. Minden szakmai vizsga ki kell, hogy térjen a kapcsolódó környezetvédelmi ismeretekre.

- A környezetvédelemhez tartozik a köztisztaság. Hatósági részvétellel mozgalmat kell indítani Magyarország kitakarítására.

- Tűrhetetlen a főváros és számos más település elszemetesedése. A köztisztaságért folytatott propaganda mellett a szemetelőkkel és a takarítási kötelezettségüket elmulasztókkal szemben szigorú bűnsetést kell alkalmazni. Tűrhetetlen, hogy Budapest legyen Európai egyik legpiszkosabb városa.

- Felelősségre kell vonni mindazokat, akik veszélyes hulladékot hoztak be az országba, vagy ilyennek orvul történt lerakásával veszélyeztették a lakosságot.

- A Bős-Nagymarosi építkezés leállításával felül kell vizsgálni tételesen az összes kiadásokat, hogy azon sem hazai, sem külföldi cég ne nyerészkedhessék.

- A környezet károsításáért nem a jogi személyt, hanem azt az embert kell szigoróan megbüntetni, aki felelős az okozott ártalomért.

4. A nemzetgazdasági államminiszter azonnali intézkedései

- Az államminiszter gazdaságpolitikai, szakmai támogatását a gazdaságkutató intézet jelenti, annak igazgatóját maga nevezi ki, az egyik igazgatóhelyettesét a pénzügyminiszter, a másikat az MNB elnöke jelöli ki. Gazdaságpolitikai döntés-előkészítésre világgazdasági figyelőszolgálatot tart fenn. Segítője a közgazdasági bizottság, amelyben a tudomány és az érdekvédelmi szervezetek, a kamarák, a szakszervezetek kiegyenlített képviselethez jussanak.

- A gazdaság korszerűsítésére, a modern technológiák vezetésére tanácsadóként fenn kell tartani az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot, amelybe a hazai szakemberek mellett be kell vonni a külföldön élő magyar szaktekintélyeket is.

- A bérügyeket nem szabad a piacgazdaság gátlástalanságának kiszolgáltatni, a munkavállalók ázott védelmét nemzeti kötelességként meg kell valósítani. Ennek állami szerve az Országos Munkavállalási és Bérbizottság. Feladata a helyes bérarányok garantálása a szakmák és a tájegységek között. Ajánlatos az osztrák bérarányokhoz és a közszolgálati bérekhez igazodni. A rendszerváltás idejére a béreket kötötté kell tenni.

- Külföldi munkavállaló csak a szakmailag illetékes szakszervezet egyetértésével foglalkoztatható.

- A külügyminiszterrel együttműködve felül kell vizsgálni az összes államközi szerződés gazdasági vonatkozását a hátrányok kiküszöbölésére. Felül kell vizsgálni elsősorban a Nemzetközi Valuta Alap hitelszerződéseinek teljesíthetőségét, hogy az államadóság mérséklésével is megállítható legyen a lakosság túlnyomó többségének az elszegényedése.

- Ismeretes, hogy a párt- és állami funkcionáriusok, a külkereskedelem lebonyolítói és mások bűnös gazdasági tevékenységgel hatalmas összegeket halmoztak fel külföldi bankokban. A bűnögyi háttérrel képződött bankbetétek feloldását nemzetközileg el kell érni.

Minden vonatkozásban szigorítani kell a gazdasági ellenőrzést, ami elsősorban a közgazdasági tisztesség, a megbízhatóság kívánalmait szolgálja. Ki kell küszöbölni a gazdasági kalandorok, gátlástalan nyerészkedők nemzetrontó tevékenységét.

4.1. Az őstermelésügyi miniszter azonnali intézkedései

- Az őstermelés államigazgatásában fontos döntés-előkészítő feladat hárul a mezőgazdasági

kamarákra és a tudományos egyesületekre, a gazdaszövetségekre, a szőlészeti, a borászati, a gyümölcstermelési, a számos- és kisállat-tenyésztési, a méhészeti tanács, valamint a bánya- és erdőmérnökök társaságaira.

- Az igazolási eljárások során fel kell tárni, hogy személy szerint kik voltak a parasztság megfélelmítói, tettleges bántalmazói, üldözői. A gazdák ellenségeit el kell távolítani a közigazgatásból.

- Minden termelőszövetkezet feloszlottnak nyilvánítandó, de a magángazdák akarata szerint mint valóságos szövetkezet újjászervezhető.

- A földtulajdon visszaadása a telekkönyv teljes rendezésével járjon együtt. Az 1944. március 19-e előtti tulajdonos a mérvadó és csakis a magánjogi tulajdonváltozás (adás-vétel, öröklés) ismerhető el. Aki a földtulajdonra nem tart igényt, erről az állami földalap javára írásban nyilatkozhat.

- A magánbirtok 200 katasztrális holdnál nagyobb nem lehet. Az ennél nagyobb birtoktest, mint gazdasági nagyüzem szövetkezeti, állami vagy részvénytársasági tulajdonformában tartható fenn.

- A mintagazdaságok kötelesek mezőgazdasági ipart is fenntartani, a szakemberek képzésében közreműkődni.

- A gazdák számára tanácsadó szolgálatot kell létesíteni, ami kapcsolódjék össze az ezüst- és aranykalászos gazdatanfolyamok szervezetével.

- A valódi termelő, beszerző, értékesítő, fogyasztási szövetkezetek hálózatával a közbülső, a lánckereskedelem kiküszöbölésére kell törekedni. Nem tűrhetők meg a monopóliumok.

- Semmis minden olyan földforgalmazási, tulajdonforma-változtatási szerződés, amely elkobzott vagy szövetkezesített tulajdont érint.

- A Mezőgazdaság kapjon olyan gazdabankot, amely a mezőgazdasági kisüzemeket, a paraszt-gazdaságokat támogatja, különös tekintettel a kisgépellátásra. Kedvezni kell a közös géphasználó gazdatársulásoknak.

- Államilag kell gondoskodni az állategészségügyről és a talajerőgazdálkodásról.

- Az állami tulajdonnak meghatározónak kell lennie az erdőgazdaságban és az ásványkincsekkel való gazdálkodás ban. Az ország erdőállománya feltétlen gyarapodjék.

- A bányakapitányságok, a bányaműszaki felügyelőségek tevékenységét meg kell szigorítani. A bányaszerencsétlenségek bekövetkezése nemzeti szégyen.

- Az agrárpolitikát úgy kell alakítani, hogy Magyarország élelmiszerekből feltétlen önellátó

legyen, minőségi exporttal legyen jelen a fejlett polgári országokban, jelentős tömegexportot bonyolítson le a Szovjetunióval és a közel-keleti országokkal. Meg kell akadályozni minden olyan nemzetrontó törekvést, amely a magyar mezőgazdaságot el akarja sorvasztani.

4.2. Az élelmiszer-ipari és közellátási miniszter azonnali intézkedései

- Dontéselőkészítőként közelelmezési kutató intézet létesítése kívánatos. Segítséget adhat az élelmiszerkereskedelemmel foglalkozók szakmai egyesülete.

- A szükségállapot idejére maximálni kell az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások árát.

- Szigorítani kell az élelmiszerek minőségvizsgálatát. Az egészségre káros vegyszerekkel kezelt élelmiszerek forgalmazóit teljes kártérítésre kell kötelezni.

- Világszínvonalra kell hozni az élelmiszerek csomagolását, tartósítását és versenyképességét.

- A kereskedelmi miniszterrel együttműködve az élelmiszerellátásban a termelői árakra maximum 20%-os árnövekményt szabad megtűrni a közbülső lánckerekedelem kikapcsolása, a monopóliumok megszűntetése által.

- Országossá kell tenni az ország bolsevizálása előtt jól bevált „Hangya^” szövetkezeti hálózatot.

- Az élelmiszerek termelői árát kereskedelmi árak mellett közzé kell tenni.

- A nők munkavállalásra kényszerítése következtében változtak az étkezési szokások, elsilányult az étkezési kultúra. Országos mozgalmat kívánatos indítani a háztartási ismeretek, a táplálkozási kultúra korszerűsítésére.

- Az iskolai, a munkahelyi étkeztetés előnyeitől nem szabad elzárni a háztartáson kívül élőket, ezért azonos áron és minőségben önkiszolgáló éttermeket, étkező klubokat kívánatos elterjeszteni a nagykereskedelmi beszerzés és az adókedvezmény révén.

4.3. Az ipar- és építésügyi miniszter azonnali intézkedései

- Döntéseinek előkészítésében támaszkodhat a mérnök-kamarákra, az ipartestületekre, a műszaki tudományos egyesületekre, az energiagazdálkodási tanácsra, a lakásépítési bizottságra, valamint a fogyasztók érdekvédelmi szövetségére.

- A szabadalmi bíróság munkáját azonossá kell tenni a fejlett polgári országokban működő hasonló szervekkel. Ugyanez áll a Szabványügyi Hivatalra, amely váljék az ipari munka- és üzemszervezés, a munkahatékonyság‑növelés bázisszervezetévé is.

- A kisipari kultúra fejlesztésére általánossá kell tenni minden szakmában a mestervizsgáló

Bizottságot. Forszírozni kell a külföldi szakmai továbbképzést.

- Meg kell szűntetni a hiányszakmákat. Ezeket rendszeresen közölni kell és elsajátításukhoz kedvezményeket kell adni. A hiányszalmákban külföldi iparosok betelepítése is kívánatos.

- Vidéken, a falvakban megtelepedő iparosoknak jelentős adókedvezményt kell adni, amennyiben csak lakossági szükségletet látnak el.

- A lakossági szolgáltatásokat fejleszteni kell mind az igénybevételre késztető árpolitika, mind a szolgáltatások magas színvonala révén.

- Szükség van olyan folyóiratra, amely az ipari termékek minőségéről elfogulatlan tájékoztatást ad.

- A megyei ipar-felügyelőségek az ipartestületekkel együtt váljanak az ipari kultúra fejlesztőivé, a tisztes ipar társadalmi rangjának a megőrzőivé.

- A lakásépítést akar közmunka jellegűen , országos gazdasági mozgalommá kell tenni minden lehetőségen belül, amit a gazdaságosság megenged, az ingyenes juttatást azonban ki kell zárni.

- A nagy állami iparvállalatok vezérigazgatói bérezési szempontból az államtitkárok szintjére kerüljenek.