Molnár Ferenc

                                                            A világ sorsa

Első dologként hivatkoznom kell a Feljegyzésemre, ahol azzal foglalkoztam, hogy a Védikus hagyományok szerint, a Naprendszer i.e. 3102. február 17-18-án lépett a Kos jegyébe. Ennek a valódi /nem manipulált/ évszámnak a felhasználásával eljutottunk oda, hogy az általánosan elfogadott hazugsággal szemben, a Naprendszer nem a Halak, hanem már több száz éve a Vízöntő jegyében tartózkodik. Mégpedig a hamisított időszámítás szerint 790 éve, Heribert Illig bajor történész és csapata szerint /790-300=490/ 490 éve. A világhónapok változásainál /2160 év/ 500 év átfedési lehetőséggel kell számolni, és ha ezzel számolunk, akkor maximum 10 év van hátra, hogy a Vízöntő jegyének csillagászati hatásai 2000-2015 között érvényesülni kezdjenek.

*A napokban tudomásomra jutott Pacal /ejtésben c=k/ Votan próféciája, aki a 7. században élt, és Maya /indián/ próféta volt. Az ’Idő különleges szemtanúja’ próféciát Pacal Votan mitikus ős mai leszármazottja, Valum Votan elmondta, és szavai az Internetre is, felkerültek.

*A továbbiakban ismertetni fogom a megfejtést, használom az abban szereplő évszámokat is, annak ellenére, hogy minimális eltérés van a régi és a ma használt számok között /korrigálás az átfedésnél/, de a régi számok után zárójelben a ma használatos számokat is szerepeltetni fogom. Különlegesen érdekes azonban, hogy a fordulópontra vonatkozó dátum végzetesen közel van Heribert Illig történész évszámához, ami azt jelenti, hogy az ellentábor hangos tagadásával ellentétben, igaza van Illignek abban, hogy Atilla halála után /453/, a kódexmásoló műhelyekben, 300 fiktív év hozzáadásával, meghamisították a történelmet úgy, hogy a nem létező történelemről „történelmet” is írtak.

*Tehát, amint az előbbiekben vázoltuk, Pacal Votan Maya próféta üzenetet hagyott az evolúcióban levő Föld jövő generációi számára, és kinyilvánította: „Ha az emberiség meg kívánja menteni magát egy bioszferikus megsemmisüléstől, vissza kell térnie a természetes időben való életre.”

Megjósolta a felgyorsult technológiai társadalmakat, a Természeti Törvényektől való kollektív eltávolodásunkat az anyag felé, és az ebből eredő károkat.

Pacal Votan profetikus hívása figyelmezteti a mai emberiséget, hogy biológiai fejlődésünk változik, közeledünk a 26. 000 /25. 920/ éves evolúciós program csúcsához. Ez magával hozza az univerzális telepátiát, a kifinomultabb érzéki kapacitást és az ön-tükröző tudatosságot, amely valójában visszatérés régi szakrális belső működésünkhöz.

Evolúciónk e nagy ciklusa 2012. december 21-én, a téli napfogyatkozásban fog beteljesedni.

Ez az idő, amelyben most élünk, több néven ismert: „A megpróbáltatások ideje”, „Ítélet napja”, „A nagy tisztulás ideje”, „Az általunk ismert idő vége”, „A korok váltása”.

Azt is megjósolta, hogy a precesszió befejezése regenerálódást hoz a Földnek, és ébredést kínál minden nyílt és halandó szívnek. Nagyon sok nép beszélt e Nagy Ciklus utolsó napjairól: Maya, Egyiptom, Esszénusok, Szkíták, Kínai stb.

A Mayák, mint mohó csillagvizsgálók, tisztában voltak az asztrológiai ciklussal. Ez egy közel 26. 000 /25. 920/ éves ciklus, amelyben a Naprendszer végig járja a zodiákoknak mind a 12 jegyét, s kb. 2152 /2160/ évet tölt mindegyikben. Ezek az asztrológiai Körök egy-egy Világhónapot jelentenek a Nagy Kozmikus Világévben. A Sumerok /vagyis Szabirok, akikhez genetikailag közünk van /Sabartoiasphaloi/, Tibetiek, Egyiptomiak, Mayák stb. mind hivatkoznak erre a 26. 000 /25. 920/ éves ciklusra misztikus hitrendszereikben. Mindegyik kiszámolt egy kalendáriumot, ezt a rendszert véve alapul. A Maya üzenetközvetítők /akik ismertek architektúrájukról, művészetükről, matematikai és tudományos teljesítményükről, maguk után hagyták névjegyeiket kőmonumentumaikban, piramisaikban, és tökéletes kalendáriumszámításaikban./ Hatalmas előrelátással itt hagyták ezeket a dátumokat, hogy biztosítsák a következő generációk számára a 26. 000 /25. 920/ év közelgő végpontjának ismeretét. E ciklus ugyanakkor egybe esik azzal a 26. 000 /25. 920/ éves kapcsolattal, amelyben a Napunk megkerüli Alcyont, a 7 nővér, Plejádok konstellációjának központi csillagát. /A görög monda szerint: Atlasz és Pleion 7 lánya, akiket Zeusz az égen csillagkép alakjában helyezett el. Ezt a csillagcsoportot Fiastyúknak is nevezik./ A Mayák szerint a jövő /Aranykor?/, mely e végpont után tárul elénk, szószerint egy „új Világkor”-„egy új Teremtés.” Ez a 26. 000 /25. 920/ éves ciklus a Homo Sapiens evolúciós fejlődésében tükröződik. Kollektív humanitásunk éppen most érik azzá a lénnyé, amellyé már nagyon régen be lettünk programozva. Ez olyan, mint a születés; nem az anya és nem a csecsemő az, aki irányítja, hanem maga az elsődleges ősi folyamat, melyben kibontakozik a születés sorsszerűsége. Éppen ezért 2012. december 21-e nem az a nap, amikor egy villanykapcsolót felkattintva, minden megváltozik előttünk, hanem mi már most folyamatában vagyunk az egyik Világkorból a másikba való átmenetnek. A változások már úton vannak, és egyre jobban felgyorsulnak, amint közeledünk a kulminációs dátumhoz!

*Az ősi Mayák felismerték, hogy ez a 26. 000 /25. 920/ éves ciklus 5 kisebb ciklusból tevődik össze, melyek 5. 125 évig tartanak. Az 5 ciklus mindegyike úgy volt elfogadva, mint a saját Világ Kora, vagy Teremtés Ciklusa. Ahogyan fel van tüntetve az ismerős Meso-Amerikai Nap Kövön /gyakran úgy nevezik, hogy Aztec Calender/, mindegyiknek a Teremtés Ciklus a vezérelve volt, majd megsemmisítette az öt elem egyike. Az elemek névszerint: 4 Jaguár, 4 Szél, 4 Eső, 4 Víz, 4 Föld.

A mi jelenlegi hatalmas ciklusunkat /3113 i.e. + 2012 i.u.= 5. 125/ úgy nevezik, Ötödik Nap Kora. Ezt a periódust a 4 Föld elem irányítja. A Földnek több különböző jelentése van, köztük: mozgás, átváltás, evolúció, földrengés, navigálás, szinkronicítás, nyomkeresés, teknős, tudatosság.

A Maya kalendáriumban belépünk a „Föld Ötödik Korába”. Kezdődik i.e. 3113. augusztus 13-án. Ettől a kozmikus kezdőponttól azután, minden eltelt nap pontosan számon van tartva.

Dr. Jose Arguelles /Time and Technosphere c. munka/ írja: 3113. augusztus 13-a olyan tökéletes és pontos dátum, amit meg lehet adni az emberiség történeti kezdetének. /Ez az írásbeliség kezdetét is jelenti./ Az első Egyiptomi dinasztia ca. i.e. 3100, Mezopotámiában az első város megalapítása kb. i.e. 3100, a Hindu Kali Yuga i.e. 3102; és a legérdekesebb a 24 órás időbeosztás, minden óra 60 perc, minden perc 60 másodperc /és a kör beosztása 360 fokra/, mind i.e. 3100-ban történt Sumériában. Ha a történelem kezdete /az írásbeliség miatt/ ilyen pontosan helyezett, akkor a Világév ciklusának vége 2012. december 21-én biztosan ugyanolyan pontosan lett kiszámolva. Az eddig elmondottak alapján a Negyedik, a rombolás Világkorát zárjuk, és előkészülünk az Ötödikre, a béke Világkorára. Az elnevezésektől függetlenül, egy dolog teljesen nyilvánvaló, hogy egy új Világkorszak-világév születésének határán állunk.

*Az 5125 éves ciklusban 13 kisebb ciklus van, ismeretesen „13 Baktum Számolás”, vagyis a „Hosszú Számolás”. Mindegyik Baktum ciklus 394 év, másként 144. 000 nap. Mindegyik Baktumnak megvan a maga történelmi eposza. Például, majdnem minden Maya feljegyzés írja, hogy pontosan a 9. Baktumban /435-830 i.u.=395 év/, amikor is a hatalmas Maya központok elhagyatottá váltak és virágzó kultúrájuk titokzatosan eltűnt. Senki nem tudja megmagyarázni, sem bizonyítani, miért mentek el és hova tűntek. Tehát a 9. Baktum Maya népének meghatározott sorsa volt. Dr. Jose Arguelles írja: I.e. 830-ban a mérnöki csoport visszatért az Űrbe, vissza abba a dimenzióba, ahonnan a Maya figyeli a földi dimenziókat.

Lassan a földi Maya visszaolvadt a dzsungelbe. A sötétség ideje megkezdődött. Bebizonyosodott a prófécia, a conquistadorok megérkeztek. 830 i.u., a harcoló törzsek, akik felvették a Toltec mágus nevet, azt jelenti, hogy a Mester Építők beáramlottak, Yucatánba. Velük a háború és az emberáldozat dramatikusan bemutatkozott.

*A Föld lakói jelenleg a 13. Baktum cikluson utaznak át- ez az utolsó lépés /i.u. 1618-2012=394 év/. Ez a ciklus ismert úgy is, mint a „Materializmus győzelme” és mint az „Anyag Transzformációja”. A Maya megjósolta, hogy ez a végső Baktum a nagy felejtés ideje lesz, amelyben mi nagyon messzire fogunk sodródni a Természettel való Egység-érzetünktől és valamilyen kollektív amnéziában lesz részünk. Mint egy memória vírus, melynek hatására elkezdünk hinni egy látszólagosan limitált valóságban és megmerevedünk a lelki lényeglátással szemben, ami élteti világunkat: melynek hatására humanitásunk Ego-ja és a Természet dominálása elhatalmasodik.

Beléptünk ebbe a Baktum ciklusba pontosan az után, hogy XIII. Gergely pápa 12 hónapos kalendárium rendszere felállított egy világkoordinációs szisztémát /1582-ben/, majd a 12 óra hatvan perces mechanikus órát /1600-ban/, mely egyébként már századok óta fejlesztődött. Ezek nem kis dolgok. Valum Votan szerint ez a két szerkezet az, ami manipulálta az emberiség „hibáját az Időben.” Művi úton kreált szerkezeteket követtek, melyek azt szolgálták, hogy az ember elhatárolódjon a Természettől, hamis időfrekvencián működve természetes világunk lehatárolására.

A Gregoriánus Kalendárium nem logikára, tudományra, vagy természetre alapozott. Megtagadja és eltakarja a valódi év biológiai ritmusát az emberek számára, ami a Női testben rejlik. Ez a jelenlegi világszabvány rá lett erőszakolva azokra a legyőzött népekre, akik elveszítették a földjüket éppen úgy, mint a vallásszabadságukat. A Gregoriánus Kalendárium az azt megelőző időkből fejlődött ki-Julius Cézár és a korabeli Római Birodalom kalendáriumaiból.

Az volt az első komplex gépezet és szíve lett minden ma működő /és jövőbeni/ géptechnológiának.

Az óra jelenléte szülte meg azt az eszmét, hogy az idő a testünkön kívül terül el, hogy azt követhetjük egy géppel, s ülve nézhetjük, amint elrepül felettünk, tik-tak-tik-tak, mintha egy lineáris /egyenes vonalú/ gyeplőbe fogható és teljesen különálló dolog lenne az organikus, hullámzó életritmustól. Az órához való ragaszkodásunk a legnagyobb akadálya annak, hogy emberi telepatikus képességeink virágozhassanak.

*Ez után jött a Cartez féle koordináta rendszer, amely megalkotta a pódiumot a modern matematika és „tudomány” megalapozásához. Köszönet Rene Descartes-nak, /aki hírhedt mondásában „Gondolkodom, tehát vagyok”/ az érzékelés mennyezetét úgy alakítja át, hogy fizikai valóságunkból csak három dimenziót tart értékesnek, a negyedik dimenziót elvetendőnek tartja. /Ez a lélekkel kapcsolatos!/

 Cartez nagyítólencséjén keresztül szemlélve a dolgokat, a természet lecsökkent egy egyszerű, mennységi részletté, -már nem egy élő, minőségi aspektusa önmagunknak, hanem valami olyan, ami rajtunk kívül áll, ami megfigyelhető, analizálható és reprodukálható, manipulálható, dominálható, mérgezhető – és végül, ha akarom, meg is semmisíthető.

Amint Rene Descartes egyszerűen kijelentette: „Felismertem, hogy lehetséges elérkezni olyan ismeretekhez, melyek nagyon hasznosak az életben… és általuk kijelenthetjük magunkat a Természet Urainak és birtoklóinak.” Úgy tűnik a modern világ semmi mást, nem akar, mint „megjavítani” a Természetet, vagy legalább is kiszívni a bölcsességét és kirabolni mágikus tulajdonságait, hogy keressen rajta egy-két garast, kielégítvén a fogyasztói követelések növekvő igényeit.

És most itt vagyunk – jelenleg éljük át az utolsó 7 évét az 5125 évet átívelő Teremtő Ciklusnak és az utolsó 8 évét a 26. 000 /25. 920/ éves Óriás Ciklusnak: A Precessziónak. A közeledő vég dátuma 2012. december 21.

*A tudós és író John Major Jenkins az alábbiakat közli: 2012. december 21-én a napfogyatkozás a Tejút gyűrűjében fog megjelenni; úgy is mondhatjuk, hogy egy felsorakozó állás a galaktikus tér és a solstice /napforduló/ meridián között. Ez egy esemény, ami lassan összejött egy több ezeréves periódusban, az equinoxok precessziójának /azonos dőlés/ hatására. A hely, ahol a decemberi megfogyatkozott nap keresztezi a Tejutat, a Tejútnak pontosan azon részén történik, amit „sötét hasadásnak-xibalab be”-nek, vagy az „alvilágba vezető útnak neveznek.”

A 2012-es téli napfogyatkozásnál, a déli Nap tökéletesen együtt áll majd a Nap és a galaktikus tér elliptikus útjának metszőpontjával, ami ugyanakkor közeli konjunkcióban lesz a galaxis központjával is. Jenkins továbbá kifejti, hogy ez az óriási kozmikus kereszt az időben szimbolizálja a Maya életfát, a mely a Maya kozmológia magva.

*Meghívottak vagyunk általuk ahhoz a felismeréshez, hogy mi magunk vagyunk az Idő. Mi vagyunk az Élő Prófécia. A Természet Idő összehangolt Rendje irányítja kibontakozó életeinket. Az Idő ciklusai megtalálhatók a testünkben, a Természet napi ritmusában és a ciklus évszakaiban. Mi elfelejtettük ezt, hisszük, hogy az idő pénz, vagy maga az óraszerkezet, vagy a munkánk könyörtelen progressziója heteken, s hét végeken keresztül. Az Idő örökön változó, kibontakozik a Most, amint összerendezi az egész Univerzumot. Ős Maya

Idő-tudomány kutatásaiból Dr. Jose Arguelles megfejtette a Szinkronicitás matematikai Rendjét.

Az Idő törvénye: Egyetlen egy Időzítő frekvencia van, ami egyesíti az egész galaktikus rendet, a leghatalmasabb alkatrészektől a legapróbbakig. Ez az időzítő frekvencia a 13: 20 arány, mely megtalálható a 13 Hold Kalendáriumban ugyanúgy, mint az emberi testben: 13 fő izületünk /csuklónk/ van és 20 ujjunk.

Tudván, hogy mi magunk vagyunk a prófécia, mit jelent számunkra a kozmikus visszatérés közeledése, mit várhatunk ettől – személyesen és földi méretekben?

Ezek az idők annyira felgyorsultak, hogy egyetlen válasz nem tudja magába foglalni jelen fázisunk óriási implikációit /bonyolultság/. Terjedelmes skálájú válaszok állnak rendelkezésünkre. Attól függően, hogy kivel beszélünk, és milyen kutatási háttérrel rendelkezik, mindenféle spekulációkkal találkozhatunk – a következményekre vonatkozóan. Kataklizmustól a megvilágosodásig, világháborútól a világbékéig: tehát nagyon sok nézet és vélemény van a közeledő 2012, 2013 évekről, és azon túlról.

 Egy dolog világos – mi pontosan a sűrűjében vagyunk ennek a kritikus transzformációs /átalakuló/ periódusnak! Amint ez a dátum közeledik, mi kollektíven az „öreg világ haldoklik és az új születésre vár” átmeneti fázisában lélegzünk.

Földünk jelen pillanatban, összes felgyorsuló energiájával, soha nem létezett ezelőtt. Mai Világunk lehetőségei és kihívásai a klimaxa /csúcspont/ mindannak, ami ezelőtt végbement előttünk. Soha eddig nem növekedett az emberi népesedés 216. 000 fővel naponta. Soha ezelőtt nem volt a Föld bioszférája ilyen kétes helyzetben. Az, ami ma normális viselkedésnek és élet-stílus szerinti döntésnek tűnik, semmi más, mint a modern szabvány által felállított precedens – nem szükségszerűen tükrözi a legharmonikusabb, legegészségesebb, legegyszerűbb módon való működésünket. A mi személyes feladatunk kitalálni, hogy hogyan kell élnünk integritással: döntsük el, hogy milyen igazság erősíti meg a miénket, s használjuk azt példaképül, életünket hozzá igazítván, legnagyobb harmonikus potenciálunk eléréséhez. Minden, ami most manifesztálódik belső és külső síkjainkon, tükrözi-e a profétikus idők szakrális intenzitását. Jobban, mint valaha, a bennünk és közöttünk lévő polaritások és kiegyensúlyozatlanságok egyre világosabban megmutatkoznak. Szeretet, szépség, lelkesedés és együttérzés áthatja a földet – többszintű művészi fellángolások, együttműködés, közösségi erő, gyógyító evolúció fénylik körülöttünk, megvilágosítván szellemi tiszteletünket és valódi természetünket.

Ugyanakkor ugyanez a világ fuldoklik a félelemben, brutalitásban, fájdalomban és betegségekben – az aggódástól való vég nélküli szenvedés, elválasztódások, kikapcsoltság, konfúzió, elhatároltság – ezek mellett mérgező realitásként az egoista, érzéketlen harácsolás és korrupció, anyagiasság, addikciók /halmazati elkövetés/ és veszélyes ignorencia /tudatlanság/ burjánzik.

Ez most az Idő, amikor magunkhoz kell ölelnünk mindazt, amit meggyaláztunk, vagy megtagadtunk, mert felemelkedik és megmutatkozik előttünk, hogy megtisztítsuk, és újra felszenteljük. Felelősségvállalás szükséges egzisztenciánk minden szintjén. A kozmikus klíma hatalmas gyorsasággal változik, lehetővé téve számunkra, hogy most sokkal könnyebben felfogjuk és levetkőzzük a félelmeink és limitációink /korlátozás/ egoisztikus programjait, mint a múltban.

A tudomány felfedte, hogy Földünk alaprezonanciájának frekvenciája gyorsul /a Föld szívdobogása/, és bolygónk magnetikus tere széthullik – ez már tükröződik az állatok migrációs rendjében. Ezek a változások a Föld testében, lehetővé teszik számunkra, hogy megszabadulhassunk felesleges terheinktől – mentális, fizikai és érzelmi beidegzettségektől, hitrendszerektől, viselkedésektől és programozásoktól.

Ugyanakkor, amire gondolunk, és amire vágyunk megvalósulnak, sokkal gyorsabban, szinte észrevétlenül. Ezen idők, magaslati pontjai Földünknek. Ez egy klimax /csúcspont/ kulminációja, megvalósulván egy hatványozott szintű felismerésben, melyben minden megváltozik, és tudatossá válik.

*Amint egyesek számára köztudott, nagy része azoknak a genetikai potenciáknak, amivel születtünk, még alvó bennünk – de várja a felébresztést. Ez feltétlenül egy nagyon fontos aspektusa a „Felgyorsulás” idejének. Mi azt egyelőre csak elképzelhetjük, amit DNS-ünk teljes aktivitása fog eredményezni Földünk meggyógyításában.

Idő „soha nem volt még ilyen érett, mint most, hogy felismerjük egymásban égitesti organizmusunk valóságát”, amely állandó kapcsolatban van egymással egész bolygónkon. Amint a frekvenciák emelkednek, a negyedik dimenzióhoz fűződő kapcsolatunk folytatólagosan felgyorsul. Ez lehetővé teszi számunkra az átformálódást és mutációt, attól függően, hogy kivé váltunk eddig és hogyan éljük az életünket tovább. Lehetőségek kapui nyílnak majd meg előttünk, amit az elkövetkező 7 év kínál majd fel: álmodjuk meg bizalommal humanitásunk kiteljesedését, s ezzel együtt Földünk minden élőlényének boldogulását.

*Valum Votan „a ciklus lezárója”, utolsó üzeneteként Pacal Votan próféciájának, leírja az emberiség sorsának beteljesülését, amint kollektíven visszalép a Természetes Időbe, a 13 Holdas, 28 napos kalendárium ritmusába. Használván ezt a harmonikus, ősi és pontos alapmérést, amivel az emberiség megteszi alaplépését ahhoz, hogy tudatosan és egységben rezonálhasson az élő Mindenséggel.

E felfokozott idők bizonytalanságában szükségünk van minden irányító segítségre, hogy mindennapi tudatosságunk harmóniában legyen a Földdel. A 13-Hold Kalendárium segít nekünk újra harmonizálni a testünket, a gondolkodásunkat a Föld és a csillagok természetes ritmusára és ciklusaira.

Egy új /valójában legősibb/ kalendáriumot megtanulni nehéz, de most itt van az ideje annak, hogy megpróbáljunk valami „újat”. Amint Valum Votan mondja: „Ez a nem próbált megoldás: a harmonikus megoldás.”

„Mint a Maya, aki előttünk járt, mi is meg fogjuk érteni, hogy az út a csillagokba az érzékeken át és a gondolat megfelelő használatával érhető el.”/Jose Arguelles/

A Mayáknál a Világmindenség szimbóluma a „HUNA KU”, az ősatya égi malomköve.

Az indiánok között megtalálhatók a következő kifejezések: HUN ABA, HUN PAPA, HUNAPU.

                                                                 *******