Molnár Ferenc

A turáni átok

A kérdés teljes körű megvizsgálása céljából, továbbá hogy ne legyen ez a kérdés az örökös nemzeti önmarcangolás tárgya, vizsgáljuk meg: mit mondanak erről a kérdésről a büntető isten törvényei, annak végrehajtási utasításai, amelyek az ő népének cselekedeteiben természetesen kötelezően irányadóak.

A kérdés vizsgálatát az özönvíztől kell indítanunk.

A vízözönről szóló ismereteinket valamennyien a Bibliából szereztük. /I. Mózes 6-10 fejezet/. A bibliai esemény arányosan tagolt érdekes történet. Bevezetésként megtudjuk a világ állapotát. Káin és Séth nemzetsége elszaporodott és megromlott. A megromlás tényéhez az ’’Istenek fiai’’ hozzájárultak, mert a szép földi nőknek nemzettek gyermeket. Isten ezért az embereket büntette meg, s elvette tőlük az örök életet. ’’Ne maradjon az én lelkem örökké az emberben, mivelhogy ő test; legyen életének ideje 120 esztendő’’. /I. Mózes 6: 3/. Ez a döntés az emberre nézve igazságtalan, mivel a romlás oka nem az volt, hogy az embereknek ’’lányaik születtek’’, hanem hogy az Istenek fiai ’’vevének magoknak feleségeket.’’

Ebben az időben óriások is éltek a földön. ’’Ezek ama hatalmasok, ki eleitől fogva híres-neves emberek voltak. /I. Mózes 6: 4/.

Az Úr megbánta, amit teremtett és elhatározta, hogy eltörli az embert és az állatvilágot ’’ a barmot, a csúszó-mászó állatokat és az ég madarait’’ a földön, de ’’Noé kegyelmet talált az Úr előtt’’. /u.o. 6: 7: 8/.

A történet következő fejezetében Noé kiválasztását és a bárkakészítés módját írják le. Az Úr utasításszerűen adta a megbízást Noénak. A bárkakészítés fortélyát és élőlényekkel való megtöltését is elrendelte. Innen van az ő népe lelkében az az ősi örökség, hogy mindent utasításokkal, rendszabályokkal akar elérni. A világot jelenleg az Úr népe irányítja, ezért vagyunk tele előírásokkal és rendelkezésekkel. Ez a tanult mestersége. Ott a bárka mellett, a vízparton, munka közben kapta az instrukciókat, mely génjeibe kódolódott.  Az a baj, hogy a turániak nem voltak ott és ezért másfajta génrendszerük másféle irányításmódot igényel. Az életstílusnak ez az egyszerű eltérése, a történelem során, konfliktusokat okozott. Az Úr népe irányította világ AN Túrjai fiai számára idegen. Más életstílust tanultak égi mesterüktől, atyjuktól, anyjuktól.

A bibliai szöveg további részletes ismertetése helyett, említjük még, hogy amikor megszikkadt a föld, Noé, Isten szavai szerint tette azt, amit isten neki megparancsolt. ’’ Menj ki a bárkából’’ /u.o. 8. 15/ és ahogy mondá az Úr, minden ember, állat kivonult a bárkából. Aztán Noé az állatok legjavából égő áldozatot mutatott be. Ennek kedves illatát megérezé az Úr és elhatározta, hogy nem átkozza meg többé a földet az emberért, ’’mert csak az ember szívének gondolata gonosz az ő ifjúságától fogva’’ /u.o. 9: 21/. Ekkor rendelte el az Úr az évszakok örök rendjét, továbbá a földnek benépesítését és az ember kezébe adta a földnek minden állatját. De óvakodva intette az embervér ontásától, mert ’’ Isten a maga képére teremté az embert’’./u.o. 9: 6/. Aztán a szövetségkötés emlékére elrendelte a szivárványt.

’’Valának pedig Noé fiai, kik a bárkából kijöttek vala: Sém és Khám és Jáfet. Khám pedig Kanaánnak atyja. Ezek hárman a Noé fiai és ezektől népesedék meg az egész föld.’’/u.o. 9: 6/. A továbbiakban megtudjuk, hogy ’’Noé pedig földművelő kezde lenni, és szőlőt ültete. És ivék a borból, s megrészegedék, és mesztelen vala sátra közepén …Khám pedig, Kanaánnak atyja meglátá, az ő atyjának mezitelenségét, és hírül adá künnlevő két testvérének. Akkor Sém és Jáfet ruhát ragadván …,háttal menve takarák be atyjok meztelenségét.’’

’’Hogy felserkene Noé mámorából és megtudá, amit vele az ő kisebbik fia cselekedett vala: Monda: Átkozott Kanaán! Szolgák szolgája legyen atyjafiai közt. Azután monda: Áldott az Úr, Sémnek Istene, néki legyen szolgája Kanaán! Terjessze ki Isten Jáfetet, lakozzék Sémnek sátraiban, legyen neki szolgája Kanaán!’’ /u.o. 9: 20: 21: 22: 23: 24: 25: 26: 27/. Tehát az elmondottak szerint Noé Kanaánt alárendelte Sémnek és Jáfetnek azért, mert ő meglátta Noé meztelenségét, vagyis megismerte a meztelen igazságot, azt, hogy Noé, távirati stílusban kiejtve, tulajdonképpen Nő. Ez a felismerés volt az ő nagy bűne. Talán ez lehet a sokat emlegetett turáni átok. K A N A Á N nevében kétszer találjuk meg AN Isten nevét: AN, ÁN. Ha pedig KANAÁN formában olvassuk, az a jelentése, hogy An atya himnemű /KAN/. Canis /lat./ = kutya.

Ezzel szemben Noé, a fiak ’’atyja’’ nő. A bibliai történet szerint Kanaán fosztotta meg Noét a férfiasságától.

 Történetben valóban négy férfi szerepel: Sém, Khám és Jáfet, meg Khám fia Kanaán. Ezt tudva, a nevét úgy is értelmezhetjük, hogy KAN az atyja An/nak/. Tehát, akinek a nevében benne volt az AN szógyök, fiastól megvetett, kitagadott szolga lett, elérte a fiút /TUR/ az AN-i /az ő istene miatti/ átok.

A bibliából az olvasható ki, Hogy Sémnek és Kanaánnak nem egy és ugyanaz az istene volt. ’’Átkozott Kanaán! Szolgák szolgája legyen atyja fiai közt. Aztán mondá: Áldott az Úr, Sémnek Istene, neki legyen szolgája Kanaán’’./u.o. 9: 25: 26/.

Ezután megtudjuk a Bibliából, miként működött az átok: ’’…mihelyt megerősödtek vala Izrael fiai, robot alá vették a Kananeust, de teljességgel nem űzték el őket.’’/Józsué 17: 3/. Majd folytatva: ’’…ha erdő lesz, úgy irtsd ki azt, s annak szélei is a tieid lesznek; mert kiűzöd a Kananeust, noha vasszekere van neki, s noha erős az’’. /u.o. 17-18/. A Bírák könyvében /1: 28/. Megerősítik a fent bemutatott átok törvényét: ’’És mikor Izrael megerősödött adófizetőjévé tette a Kananeust; de elűzni nem űzte el’’; vagyis dolgoztatta, leigázta, szolgasorban tartotta, illetve a Bírák könyve alapján adófizető leigázott néppé sorvasztotta, Noé átka miatt, a Khám fiának nemzetségét.

Eddig mindig egy másik ágon, Khám másik fiának, Khusnak fiai közt kerestük azt a biblia személyt, aki kivívta családjának a turáni átkot. A Képes krónika alapján történő bizonyítás nem volt sikeres.

A magyarság családfáját nem szükséges Noé törzséből levezetni, de a bibliai magyarázat teljessége érdekében, említenünk kell még, hogy Khám fia volt még Khus, Miczráim és Pút. Khus fia lett Nimród, ’’aki kezde hatalmassá lenni a földön’’ /I. Mózes 9: 8/, s ezután leírja a bibliai szerző Nimród életművét, a folyamközi városállamok megépítését és szervezését, tehát a közel-keleti kultúra és civilizáció megteremtését.

Végezetül jegyezzük még meg, hogy az ékírással írt Galgamás eposz Özönvíz töredékét George Smith találta meg a British Múzeum anyagában, 1872-ben. Tehát a bibliai történet átvétel, nem eredeti alkotás, de az eredeti, sok dologban különbözik is a bibliai verziótól. A további részletes fejtegetések helyett, az eddig elmondottak alapján, valószínűleg már fel lehet tenni a kérdést: A bibliai átok és a trianoni sorscsapás között nincs véletlenül valami összefüggés?    

                                                                    -*-