|
Pokolbéli freskót találtak a magyar régészek a
szíriai várban
A magyar kutatók a johannita lovagrend
közel-keleti központját tárják fel.
Csarmaz Ágnes, h, 2008/11/24 - 17:09 privát
üzenet nyomtatóbarát verzió Küldés ismerősnek Kategóriák: IT/Tech/Tudomány
Margat Jól halad a két évvel ezelőtt megkezdett szisztematikus
munkával Major Balázs és csapata.
A Major Balázs által
vezetett szíriai-magyar régészeti misszió, a SHAM, 2000 óta végez
feltárásokat Szíriában. Két éve kapták meg koncesszióba Margat
várát, ahol korábban még soha nem folyt kutatás.
Az 5,7
hektáros területen lévő vár a johannita lovagrend központja volt. A
Margat a három hatalmas, szinte teljesen ép szíriai keresztes vár
egyike, kihalt vulkáni kúpra épült, dupla falgyűrűjén belül a
fellegvár mellett egész középkori város állt lakóházakkal,
templommal, kórházzal és püspöki palotával.
"Nagyon ritka, hogy egyetlen országra
bízzák a feltárásokat, általában nemzetközi missziókat szerveznek" -
mondta az MTI-nek Major Balázs, az expedíció vezetője, aki azért
vállalkozott erre a nagyszabású feladatra, mert ez az egyedüli vár,
amely Magyarországhoz kapcsolható, részben magyar pénzből épült. II.
András 1218 januárjában, amikor hazafelé tartott seregével a
Szentföldről, itt szállt meg, és hatalmas évjáradékot adományozott
sójövedelméből: 100 márkát rendelt a vár fenntartására, amelyet "ezüstpénzben
mindig húsvét idején" kellett kifizetni.
Menny és pokol a várkápolnában
Az elmúlt két ásatási szezon eredményeit
összefoglalva Major Balázs a maga nemében egyedülálló freskót emelte
ki, amelyet a várkápolnában a később felvitt vakolatréteg alatt
fedeztek fel. "A freskó pokolbéli jelenetet ábrázol a déli falon. A
középkori kápolnákban a szentély általában kelet felé néz, mert
keletről kel fel a nap. A pokol, amennyiben megfestik, mindig a
nyugati falon
van, szemben az oltárral, mert
ott megy le a Nap, sötétség honol. A mi poklunk közvetlenül a
szentély mellett, a déli falon van. Ennyire közel a szentélyhez
pokolbéli jelenetet nem nagyon szoktak ábrázolni" - magyarázta Major
Balázs.
A régész
szerint a középkori művész
élénk fantáziával ábrázolta, miként sínylődnek a bűnösök. A felső
sorban akasztottak láthatók, de mindegyiket mellékbüntetésként más
módon kínoznak meg. Alattuk egy nagy kerék látható, amelyből nagy
pengék állnak ki: arra nyársalták fel a bűnösöket. "Látható egy
püspök is, aki hatalmas tűzben pörkölődik, s nem kevesebb, mint négy
ördög foglalatoskodik vele. A legalsó sorban pedig egy karóba húzott
lovag látható. A bűnösök elfordítják az arcukat az oltártól, a
freskónak sötét a háttere". Nem így az északi falon felfedezett
mennybéli életképeket bemutató freskó, ahol világossárga háttérrel
ábrázolta a jeleneteket az egykori művész.
"Ezek a freskók azért is érdekesek, mivel a
nyugati szakirodalom
szerint a kápolna
sekrestyefülkéjében található a legnagyobb összefüggő keresztes
freskóciklus. Ez az 1970-es években került elő, s pünkösdi jelenetet
ábrázol. A kápolnából előkerült freskók ma a legnagyobbnak
számítanak és gyanítjuk, hogy
van még egy-két felület, ahol
további falfestmények kerülhetnek elő. A pokoljelenet 8
négyzetméteres".
Major Balázs elmondta, a johanniták mielőtt
felépítették volna a várat, közművesítették a hegyet: ciszternákat
építettek, amelybe a téli csapadékot gyűjtötték, s latrinarendszert.
A parancsnoki torony felső emeletén, a fapillérben kiképzett
fülkében vízöblítéses latrinát építettek. A latrinák feltárása azért
is fontos, mert nem csupán az ürülék eltávolítására szolgált, hanem
középkori szemétledobóként is.
"A latrinából sok kerámia és ezüstpénz,
valamint állati és növényi maradványok kerültek elő. Ebből meg
tudjuk határozni, hogy mikor használták, másrészt következtethetünk
a vár lakóinak táplálkozására" - mondta Major Balázs. Így a vár
egykori lakói kedvelték a szőlőt, az olajbogyót, népszerű volt a
tojás, ahogy a tengeri hal is.
Ahol senki sem
várta - a keleti boltozott
teremsor tetején a fél-egyméteres törmelékréteg feltárásakor
elegáns keresztes kori
lakószobákra bukkantak, ami új megvilágításba helyezi a középkori
várak mindennapi életéről alkotott nézeteket.
"Eddig a várakból a hatalmas falakat,
tornyokat, gigantikus boltozott csarnokokat láttuk. Itt viszont
lakályos szobák sorát alakították ki, de volt fürdőmedence és
konyha is" - hangsúlyozta
Major Balázs. A régész, történész, arabista társaival 6 éve kutatja
és térképezi fel a szír tengerparti régió rendkívül gazdag ősi
településhálózatát - ásatásra eddig nem volt engedélye. A cél a
teljes digitális térinformatikai adatbázis létrehozása, amelynek
alapján kiadható lesz a régió történeti és régészeti topográfiája.
Az expedícióról december elsején számolnak be budapesti
sajtótájékoztató keretében.
(index)
|
