TOMORY ZSUZSA

Professzor Samuel Noah Kramer az ékírás, s a sumir irodalom elismert tudósa, a Pennsylvania egyetem ékirásos tábla gyűjteményeinek gondnoka, valamint az asszirologia tanára, számos könyv szerzőjeként volt ismert a hatvanas években. Ezek között a University of Chicago nyomdája 1963-ban kiadott The Sumerians című műve a sumir név eredetével, valamint a Biblia számos részének sumir gyökereivel is foglalkozik.

A sumir név eredetével kapcsolatos megállapításai számunkra fontos gondolatot tartalmaznak, melyek a sumir név ősalakját Noé Sem, illetve Szem nevű fiában vélik megtalálni. Kramer itt volt tanárának Poebelnek mindeddig mellőzött, de az ő szemében igen fontos munkájára támaszkodott. A következőkben Kramer idézett könyve szövegének részleteit hozom saját fordításomban.

“Térjünk vissza a ‘Sumer’, vagy inkább ‘Shumer’ név – hogy azt az alakot használjuk, mely az ékírásos okmányokban szerepel – eredetével kapcsolatos nehézségeinkre. Poebelt megdöbbentette Noé idősebb fiának, Semnek[1] a neve, ki távoli őse volt Ashur, Elam, Aram népeinek, s mindenek felett Ebernek, ki a héberek névadója.”

A ‘Sum’ illetve ‘Sem’ név nyelvészeti kifejtése után a következőket állapítja meg:

“A Shem név nem az egyedüli olyan név, melyet a héberek a sumerektől kölcsönöztek végmássalhangzó nélkül. Ábrahám szülőhelyének neve Ur-ként jelenik meg a Bibliában. De a sumir név, amint azt már régóta tudjuk, nem Ur, hanem Urim; például „Ur-ban” = urim-a, s nem ur-a alakban jelenik meg. Ebben az esetben is tehát a Biblia szerzői úgy kölcsönözték e nevet, ahogy azt a sumirok valóban kiejtették, olyan alkalmakkor, amikor nem követte e szót egy magánhangzóval végződő nyelvtani alak.

Ha Poebel feltételezése helyesnek bizonyul, s Shem azonos Shumer-Sumer nevekkel fel kell tételeznünk, hogy a Biblia szerzői, vagy legalábbis néhányan közülük a sumereket a héber nép eredeti őseinek tekintették. Nyelvészetileg szólva nem tévedhettek volna nagyobbat: a sumir ragozó nyelv, s nincsen rokonságban az elővetős semi nyelvcsaládokkal, melyeknek a héber nyelv egy része.

Ábrahám őseiben – kik számos emberöltőn át Urban, vagy más sumir városban éltek -- számottevő sumir vér lehetett. A sumir szellemi és tárgyi műveltség terén nincsen kétségre ok, hogy ezen proto-héberek magukba szívták és magukévá is tették a sumir életvitel számos jellegzetességét. Más szóval: a sumir-héber kapcsolatok bensőségesebbek lehettek, mint ahogyan ezt eddig elképzeltük, s a törvénynek, mely Sionból indult (Ézsaiás 2:2) nem kis számú gyökere sumir földből ered.”

„Semmi képpen sem lehetetlen, hogy ő (Ábrahám) és családtagjai sumir tanokat hoztak magukkal Palesztinába, ismereteket, melyek azután a héber hagyományok részévé váltak, s a héber írástudók ezeket fel is használták a Biblia könyveinek szerkesztésekor.[2]

Bárhogyan is történt, megemlítek a Biblia és a sumir irodalom közötti néhány párhuzamot, melyek a sumir eredet kétségtelen jeleit hordozzák[3]:

„A sumirok....szerint az ősi világtenger a teremtés előtt létezett már. A világegyetem a sumirok szerint egy egyesített égből és földből állott, ezeket e világtenger szülte valamiképpen, s itt a lég istene Enlil választotta el az eget a földtől – a Biblia ruach-elohim-ja helyett.”

„A teremtés mind a Biblia, mind a sumir írók szerint kétféleképpen történt: Isten parancsára jött létre, s ‘kézierővel’ is lett alkotva. Mindkét esetben isteni tervezés előzte meg a teremtést, bár e szükségszerűség nincsen kihangsúlyozva.”

„Az Éden kertjének, s a bűnbeesés történetének még nem találták meg a sumir párhuzamát[4]. Ennek ellenére számos paradicsom kép található, melyek összehasonlítás szempontjából fontosak, ezek között egy segítheti a Biblia teremtés történetének borda jelenetét (Mózes I. könyve 2:21-23) megmagyarázni. Sőt okunk van arra, hogy egy isteni paradicsom gondolata a sumiroktól származik.” (147-149. old.)

„Már régen felismert tény, hogy a Biblia és a sumir özönvíztörténeteknek számos és nyilvánvaló párhuzamai vannak. Említésre méltó az a tény is, hogy legalábbis egy mezopotámiai hagyomány szerint tíz özönvíz előtti uralkodó élt, valamennyi csodálatosan hosszú életet élt, s ezek igen emlékeztetnek a Bibliában említett özönvíz előtti pátriárkákra.”

“A Biblia nyilvánvalóan rövidített Kain-Ábel története nagy népszerűségnek örvendett a sumir írók és költők körében…” (l.: 217-23 old.)

„Bábel Tornyának története kétségtelenül azért született, hogy a mezopotámiai zigguratok létezését magyarázza meg. Ezek a már gyakran romban lévő hatalmas épületek a héberek számára az emberek bizonytalanság-érzéseinek, s az ezzel összefüggő hatalomvággyal voltak kapcsolatosak, melyek általában megaláztatást és szenvedést vonnak maguk után. Éppen ezért nagyon nem valószínű, hogy ez a történet a sumiroknál is meglenne, akik számára a ziggurát az ég és föld, Isten és ember közötti kapocs szerepét töltötte be. Más szemszögből nézve az egynyelvű emberiség gondolatának, mikor “egy nyelvük és azonos szavaik” voltak, s mely boldog állapotot egy haragos istenség szüntetett meg, lehet egy aranykori párhuzama, mely az “Enmerkar és Aratta földje” sumir epikai történet része (l. 262-285 old.).

…az Ős, Örök Isten egyszülötte a fény mezében megjelenő Életxe "Élet", mint fiú Isten, Isten teremtő akaratának véghezvivője népünk, s amint látjuk, távol szakadt rokon népeink vallási képzeteiben is.[5]

Az Ószövetség lapjain Dániel könyvében (7:9-14) Él mint „Öreg”-Isten közvetlenül is tiszteltetik. Neve a Jézussal kapcsolatos Immanuel név egy része is. E név hasonló alakban Ézsaiásxe "Ézsaiás" harmadik fiának neve; Ézsaiás könyvét magyarázta a hagyomány szerint a tizenkét éves Jézus a templomban, melynek ősi másolata a Qumram-i szerzetesekxe "Qumram-i monasztikusok" tolla alól került napvilágra. Feltehetően maga Ézsaiás is egy „bölcsek” iskolájának volt tagja[6], ahonnan a Példabeszédekxe "Példabeszédek" könyve, Jób, a Prédikátorok könyve, a 37. zsoltár, Salamon Bölcsessége is előkerült, mely könyvek részben sumir, részben pedig egyiptomi iratokból erednek, mint például Jób könyve a sumir, Példabeszédek 22 pedig Amenemopet bölcsesség irodalmából. Kánaáni eredetűek még a következő bibliai, teremtéssel kapcsolatos könyvek: Zsolt. 74:13, 89:10, Jób 3:8, 41, Ézsaiás 27:1, 51:9. Ámos 9:3, irodalmi könyvek közül a 29. zsoltár és az Énekek Éneke.

Ezen “bölcsesség iskola” – tekintettel a bőven merített sumir és egyiptomi irodalomra – minden valószínűség szerint a sumir bölcsesség-iskola átmenekített része lehetett.

XXIII. János pápa ismert beszéde ezen ősi kapcsolatokra hívta fel a figyelmet. Karácsony című könyvemből idézem a következőket:

“Most talán csak XXIII Jánosxe "XXIII János" pápa 1962 július 1.-i beszédét idézem (Novena Allo Spirito Santo per il Concilio Ecumenico Vaticano II), a Presidenza General dell Azione Cattolica Italiana Via Conciliazone 1. Roma kiadásában:

„Szemináriumainkban alig van ékes-szólástan és a hívek kénytelenek végig kínlódni az új papok gyatra beszédeit és együgyű (naiv), piezotus (jámborkodó) meséit. Tele a fejük dogmával és az Ószövetségxe "Ószövetség" idejétmúlt és megcáfolt antropomorfista nacionalizmusával, s beleizzadnak szegény elneveltek, hogy kihozhassák Isten egyetemes szeretetét, minden népnek adott természeti jogokat és a krisztusi universalitást. Vagyis hamis, ókori nívón mozgunk ma is, amikor pozitív tudomány, a régészet, embertan, földtan, s nem különben a megtalált sumer első biblia (Ur, 1954 Dr. S.N.Kramer: Paralel Biblia, 1956) eredményeit figyelmen kívül hagyjuk, melyek mindent világosan feltártak és megmagyaráztak. Senki nem érti ezt a maradi és már kimúlt ószövetségi fontoskodást, ami nagyrészt egy összelopkodott és átírt ókori hagyománynak és letűnt népeknek (sumer, parthus, káld, babiloni, egyiptomi) megmásított történelme.[7] Szóval kötve vagyunk valami ósdi judaizmussal, pedig nekünk elég Krisztus az Isten Fia...”

Novena Allo Spirito Santo per il Concilio Ecumenico Vaticano II, a Presidenza General dell Azione Cattolica Italiana Via Conciliazone 1. Roma

[1] Poebel-nek a Shem személy név és a sumir népnév kapcsolatára való ráérzése helyes a magyar nyelv és szellemi néprajz kapcsolatait figyelembe véve. Shem, illetve Szem volt Noé egyetlen szemérmes fia, aki atyja mezítelenségét betakarta. Mindkét szó a szemere szóbokor szerves része. (Tomory Zsuzsa)

[2] Magyar kutatók azóta megállapították, hogy a Biblia ma ismert történeteit a Babiloni fogság idején ismerték meg az átvevők. (T.Zs.)

[3] Kiemelés tőlem. (T.Zs.)

[4] Az Éden kertjének magyar nyelvi alapja az édesség, szűzesség fogalomkörbe tartozik, mely nyelvi tény mire a Termékeny Félhold vidékére érkezett, már feledésbe merült.

[5] Tomory Zsuzsa Karácsony, Heraldika Kiadó Budapest, 2005

[6] Hastings Dictionary of the Bible 426. old.

[7] Sumer Gilgames Epos, sumer-akkád epikák, Enki Ninmak, Atrahasis történetei, indiai puranak próféciái; Zarathustra Zend Avestája, egyiptomi Halottak könyve, Amarna kor szellemisége, IV. Amenhotep kultusza, memphisi theologiától Ptaphotep, Dzsedefhór, Heti, Hoferi, Amenemope munkájáig.