KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR VÉGAKARATA

Kelt: Teheránban, 1821. március 1-én.

            Nemzetünk eredetének és régibb történetéinek felkeresése, de kifejtése végett indultam volt ki hazámból; költségem nem léte akadályul volt.  Ezen nemes szívű Anglus Úrak segedelme által most módot találván a tovább való menetelre, bízván azon Isteni gondviselésben, amely mind eddig életemet különösen megtartotta és vezérelte, indulok a mi „elejink” legrégibb hazájába, „nagy és kis Bukáriába”, de ha én, Isten őrizzen olyan szerentsés nem lehetnék, hogy ezen utamat végre hajtsam, íme ezennel meghagyom, hogy az aki ezen tzélben én utánam megindul, Konstantinápolyban a török nyelvet megtanulván, ezen egy nyelvvel bátran elindulhat és egyenesen az említett Országokba menjen és onnan kezdje további vizsgálódását.  Ugyan is én az eddig valókból tökéletesen megvagyok győződve, hogy a mi Elejink ezen vidékekről szállottak le mint cultus nemzetek a Krisztus előtt több századokkal és minek utána a mai „Persián, Arábián, Abyssiniába által mentek” volna, onnan visszatérvén és az említett „Birodalmakban, különböző időkben, különböző dynasztiákat formálván, Syrián, Assyrián, Armenián, Georgián és Russián keresztül Európába” kénytelenttettek menni az ázsiai sok Revolutiók miatt.

            Az említett tartományokban található monumentumok ezek népeknek szokásaik, rendtartásaik, ezek közt lévő Traditiók, ezeknek annalisaik a vizsgálódónak megmondják, hogy Elejink mitsoda nevek alatt, mikor, mitsoda Dynasztiákat formáltanak, mitsoda dolgokat vittenek légyen véghez és mitsoda okokból mentenek által Európa felé. 

Írtam Persiának Rosidentilis városában, Teheránban

Márc. 1-ső napján 1921                           Kőrösi

            Megjegyzés:  Az említett „Nagy Bukária”- a mai Szovjet Közép Ázsia

            és az Irán-i magasföld míg a „Kis Bukária” Bukharia,

            a mai kelet-Kínai-Turkesztán. (szerk.)

Megjelent először Tudományos Gyűjtemény, 1825, I. kötet, 9-10. oldalán. Hasonmás kiadásban legutóbb kiadta a Kőrösi Csoma Társaság. „Tudósítások Kőrösi Csoma Sándorról”, Budapest, 1971.

                                       *                            *                            *

Kőrösi útmutatását követve, - Közép-Ázsiába eljutottak és az ottani népeket, törzseket, emlékeket, stb.  tanulmányozták:  Vámbéry Ármin, 1862-63 között nyolc hónapot töltött  Belső-Ázsiai expedíciós útján.  1870-től, egyetemi tanár volt Budapesten.  Sir Stein Aurél, összesen négy alkalommal járt ott, először 1900-ban, majd 1906-08 között, később 1913-16 között és végül 1930-ban.  Újabban, Nagy K. Gyula, Kanadából, 1981-ben.  Dr. Érdy Miklós, az USÁ-ból, 1982, 1983 és 1986-ban. Dr. Kiszely István, Budapestről, Kínai, Japán és Ujgur szakemberek kíséretében, 1986-1988 között, három alkalommal. 

Magyar Múlt. Vol. XV. évf. No. 37-38. 70 old.