Karácsony nevű személyek és települések

Horváth Lajos

Tanulmányrészlet.

Személynévként legkorábban 1138/1329-ben Kracin szolga Durugfa faluban, 1198-ban curacun alakban fordult elő (MNYTESZ). Azután bárd faluban 1202-1203-ban Carassun nevű jobbágyról értesülünk (Fehértói 1983:185-186). A továbbiakban nem sorolom az itteni bőséges adatokat. Helységnévből is álló személynévben legkorábban I. Béla 1061-ben kelt oklevelében fedezhető fel „Vyda de Karachond”, ő tehát nemes ember és Karácsondon birtokos, valószínűleg Tolna megyében (Diplomaga, 1992:166-167). Az 1205-ös halicsi eseményekkel kapcsolatban orosz források emlegetik Karácsonyt, II. András Halicsban hagyott egyik hadvezérét. (Pauler 1899, II.49). A Szuha (Zvha) birtok (Gömör m.) eladásakor vevőként szerepelt Karachinus 1251-ben, 1293-ban ebben a megyében említik Karachinus fia Aba comest, 1372-ben Karachun fia Aba leánya Clara asszony szerepel Gömörben. (Az Abaffy család levéltára 11, 83, 114). Karachin mester, győri prépost 1304-ben szerepel. (Kumorovitz 1953:23). Karachin nevű szolgát a Piliscsaba körül lakó jászok között sorolnak fel 1325-ben (Bakács 1982:134).  Karácsony 1338-1347-ben a beregi oláhok vajdája (Petrovay 1894:11-14). Ez a Karácsony 1331-1334 között telepedett át népével Havasalföldről Bereg megyébe és kapta a bilkei kenézséget. Karachon János 1514-ben Ráckeve mezőváros bírája (DI 106083/343). Az örmény származású Karácsony család 1749-ben nyert nemesi oklevelet (Krajcsir 1994:533). Az Árpá-korból eredt a hódosi Karácsony család Pozsony megyében (Nagy 1860:84-87).

A felsorolt személyek, családnév-adók mind férfiak, ám megtaláljuk a név női változatát is. Karachuna Sada felesége 1307-ben (Anjou-kori II. 1992:195).

Karácsony nevet viselő települések és földek (ingatlanok) a következők: Karachund föld 1310 (Abauj m.), Karachond 1428 (Baranya m.), Charachin falu 1291-1294 (Bihar m.), Karachenfolwa 1237 (Borsod m.), Károly Róbert oklevelet keltezett a Küküllő mellett Karácsonyházában 1324-ben (Erdélyi Fehér m.), Karachund falu 1323 (Heves m.), Charachin falu 1332-1337 (Küküllő m.), Karachonfalwa 1418 (Mármaros m.), Karaczonfalwa 1453 (Hunyad m.), Karachonmezew 1437 (Sáros m.), Karachin 1310 (Ugocsa m.), Karachontelke 1404 (Valkó m.), Karachon falu 1221 (Vas m.), Karachonfalwa 1496 (Zala m.), Karachonfalwa 1439 (Zaránd m.), „Villa Johannis filii Karchun” 1376, azaz Karácsony fia János falva (Somogy m.), Karachunkuta 1346 (Somogy m.), (Györffy 1987. I:102, 630, 779, II. 168, III. 106,555; Csánky 1890-1913 I:64, 173, 210, 298, 433, 449, 734, II:321, 494, 617, 762, III:68, V:100, 882). A felsorolás természetesen nem teljes. Többek között szándékosan hagytuk ki a Solt-széki Karácsony falut, melyet külön részben tárgyalunk.

Legutoljára említjük meg Karácsonykő várost Moldvában, eddigi ismereteink szerint 1431-ben fordul elő először oklevélben. A beszterce parti magyar város és az egész moldvai városi fejlődés azt bizonyítja, hogy a szlávok után, de még a románok bevándorlása előtt a magyarság és a németség játszott itt döntő szerepet a kunok körében (Domokos Pál Péter, 1987:77; Moldvai csángó-magyar okmt. I-II, passim; Szamota 1902:454; Ferent 1981 passim). (Kiemelés a szerkesztőtől.)

... Az 1330 előtt elhunyt Karachon eredeti birtoka valószínűleg az oklevélben először 1370-ben előforduló Karachyn birtok volt Fejér megye Solt székében, a jelenlegi Szakmár határában keleten (Csánki 1890-1931;III. 334; Vass 1980:166).

Karácsony, Karácsond falu továbbra is fennállt, sőt helyi nemesi család ezt a helynevet nemesi előnévként is használta: Karachond-i Fodor család 1508-ban (Bártfai 1938:1242). Ez a falu a török hódítás alatt, 1560-1564 között vált lakatlanná (Vass 1980:166; Bártfai 1938:1641).

... A Karachon, Karachin nevet viselő emberekből akár száznál is több összegyűjthető a XI-XVI. századból a személynévtárból és az oklevélkiadásokból. A Karachon nevet viselő a nemesekig, a papság és a polgárság előkelőbb rétegéig.

... A Karácsony, Karácsond nevű települések – néhányat nem számítva – nagyobbrészt a Dunától keletre eső Kárpátmedencében, illetve a Keleti Kárpátok keleti lejtőjén (Karácsonykő) helyezkednek el. Ez a jelenség megfelel annak, hogy a magyarságot kísérő, majd abba beolvadó keleti népelemek is inkább a Dunától keletre eső országrészekben szálltak meg.

... Az említett települések valóban a régi magyar helynévadási szokás szerint puszta személynevekből, vagy annak toldalékos alakjából kapták a nevüket: Karácsony, Karácsond, Karácsonyháza, Karácsony-falva, Karácsonytelke, Karácsonykuta, stb.

Megjegyzés: a ch – cs – k hangok/hangcserékkel kapcsolatban:

Az idegen írás és írók hatására Árpád-kori okleveleinkben

a Karachond szóban a ch-t használták cs hanguk helyett a szó közepén 1061-től kezdve. Később századokra ez az alak állandósult cs hangunk szóközi jelölésére.

Kezdő és középső hangként: charachin az első ch = k, a második ch = cs

Karasszon alakban 1202-1203-ban található.

***