Mit mond az ősi magyar földtörvény?

Ismeretlen szerző

            Hogy elfogadjuk-e azt az „Új Alkotmányt”, melyet Rákosiék, a kommunisták és a Szovjet-unió erőszakolt ránk a háború után, vagy elutasítjuk annak érvényességét, miután azok, akik hozták, és akik aztán megszavazták azt a magyar parlamentben, egy idegen ország felbérelt képviselői voltak. 

            Nos ez a földtörvény a régi magyar alkotmányban szerepel.  Eszerint a magyar föld tulajdonosa a Magyar Szent Korona.  És erről akarnak a hatalmasok elfeledkezni.  Szinte jól esett, hogy itt Esztergomban, még január (2006) közepén egy hatásos előadó ezt ismételten tudatunkba rögzítette, véste.

            A szavak, a kifejezések is fontosak.  Tehát: országunkban a föld valódi tulajdonosa a Szent Korona volt, és hajdanában az uralkodó annak adott belőle birtokjogot, akit arra, teljesítményei alapján, érdemesnek ítélt, hadi vagy egyéb politikai érdemei alapján.

            Itt egy másik fogalmat is tisztáznunk kell.  Régebben eme juttatásokban az ország nagyjai részesültek.  Zömmel a nemesek.  Mert ők tartották magukat, illetve őket tartották a Korona Tagjainak.  Ez a fölfogás idővel változott – főleg a polgárosodás folyamán ebbe a fogalomba a nép is beletartozott:  A reformkorszaknak nagy vívmányaként.  Éppen a fentiekkel következően: ha valaki méltatlan volt a földvagyon birtoklására a királynak joga volt ezt a kedvezményt az illetőtől megvonni és  a föld visszakerült tulajdonosa, a Szent Korona birtoklásába.

            No, és napjainkban?  Érthető, hogy a mindenkori hatalmon lévőket a hajdani magyar jog nem érdekli.  Ide a tájékozottság és a magyar nemzethez való kötödés szükségeltetik, illetve: ez lenne a föltétel.  Mert ha meglenne, mások lennének a magyar törvények és a gyakorlat is.  De mert nem úgy van – ezért van veszélyben a magyar föld.  Jönnek a nagypénzű idegenek, és a szerencsétlen, a kisemmizett magyar kisparasztok számára nem is kell valami nagy összegeket ellenértékként adniuk.  Potompénzért itt meg lehet venni sok mindent.  A gyárak után a földet is – még ha itt van is egy kis különbség.

            De meddig? Hiszen még nagyon messze vagyunk az EU-beli egyenlő (tagságtól) – amikor már jogi korlátozások is megszűnhetnek.  Ennek már is fönnáll a veszélye, csak félrevezetésként hangzott és hangzik a jelszó:  A magyar föld nem eladó!

Valójában itt minden eladó, még a becsület is!