Back to Home

 

Halász József dr.

 

Az amerikai mintát csak Magyar Bálint követi?

 

„A fiatal amerikaiak nem tudják, hol élnek” – állapítja meg a National Geographic földrajzi ismereteiket firtató felmérésében.

A talmudista diktatúra gyarmatbirodalmában az oktatás célja a piacképes munkaerő kibocsátása. A National Geographic felmérésének eredménye ezt bizonyítja.

Ennek magyarországi érvényességéről a Gyucsány-Orbán vitán (2005. április 5.) a felek egyetértettek. Ezen oly nagyon nem kell csodálkozni, hiszen tapasztalhatjuk immár hatvankettedik éve, hogy a nevelés-oktatást a szakbarbár-előállító ipar váltotta fel.

 

Azt, hogy a magyar fiatalok a földrajzi tudás és az alapvető ismeretek terén milyen szinten állnak, nem tudom, csak remélem, hogy ez felette van annak az országénak, amely elnöke száz alatti IQ-val „vezeti a civilizált világot”. (Nem lenne haszontalan tudni, hogy a magyar miniszterelnök és a magyar pártok vezetői milyen intelligencia-szinttel rendelkeznek.)

 

Az viszont a mostani választási eredményekből lemérhető, hogy a magyar választók balra vagy jobbra szavazó része nem tudja, hogy hol él.

 

A „közérdekű adatok megismerésének” a jogát az alkotmány (pontosabban az 1949. évi XX. törvény) biztosítja. Ez a közérdekű adatok megismerhetetlenségének vagy (rosszabb esetben) félreismerhetőségének jogaként működik ma Magyarországon.

Azoknak az embereknek, akik vállalják a közszereplést, vállalniuk kell a felelősségét azért is, amit nyilvánosság előtt mondanak és azért is, amit követőiknek közvetítenek.

 

Mivel a történelemkönyveket mindig a hatalom írja, a hagyományok általa támogatott vagy tűrt részét mindig a hatalom fogadja el „hivatalosnak”, hatalmas a felelőssége azoknak az embereknek, akik ellenállnak a hatalomnak.  

 

Nagyobb bűn a hatalomnak ellentmondók részéről a közérdekű adatok megismerhetetlensége és félreismerhetősége jogának gyakorolását elősegíteni, mint azoktól, akik a hatalmat gyakorolják.

 

Két időszerű példa kívánkozik ennek érzékeltetésére. Tudom, mindkettő „veszélyes”, mert ellentmond azoknak a hatalom által látszat-felháborodást mutatva „tűrt” gondolatoknak, melyeket a hirdetők „tiltottnak” akarnak beállítani. Veszélyes a természetesség mindazok számára, akik szándékosan, vagy ismeretek hiányában a félre-ismeretet akarják az Igaz ismerete helyére tenni, ezért szélsőségesnek, eretneknek, vallásellenesnek, magyarellenesnek, utópisztikusnak és egoistának minősítik, és azt mondják, összekeveri a vallást a politikával.

 

I. Megemlékezés Trianon 86. évfordulójáról

 

A tavalyi tüntetésen javasoltam, hogy változtassunk jelmondatot. Mondjuk a „Vesszen Trianon!” helyett azt, hogy „Veszítsük el Trianont!”

Akkor elmondtam, most le is írom, mi a kettő között a különbség:

A „Vesszen Trianon!” nem mondja meg, hogy kik és hogyan veszítsék el. Ez azokkal a tömeghatásra törekvő, de önmagában semmitmondó Csurka-jelmondatokkal azonos, amelyek néhány év alatt – hatásnélkülisége miatt - tizedére csökkentették a MIÉP-nagygyűlések résztvevőit és a MIÉP támogatók számát, mert nem tettekre, hanem hőbörgésre szólít fel.

 

Kik veszítsék el Trianont?

 

Természetesen azok, akiknek életét, nemzeti érdekeit megsértette ez az embertelen diktátum. Csak a magyarok érdekei sérültek? A Trianonban a Szent Korona minden nemzete vesztes lett, hiszen természetes, szerves egységben, önrendelkezését megtartva élő és működő nemzetek csoportjának életfeltételeit csorbították meg a természetellenes megosztással.

Látni kell, hogy azoknak a célja volt ez az emberiség (közvetlenül a Szent Korona minden nemzete) elleni merénylet, akik féltek az ősi értékrend félkontinensnyi bizonyítottságától. Féltek attól, hogy az általuk leigázott nemzetek követni fogják a Szent Korona nemzeteinek természetes együttélését. És féltek attól, hogy a Tudás visszaszerzésével az emberek nem a Sátán fiainak rabszolgái, hanem Isten teremtési feladatokat is végző gyermekei lesznek.

Tudni kell, hogy a Szent Korona nemzetei közötti gyűlöletkeltést az a Habsburg ház teljesítette be Trianonban, amely csalárd módon szerzett hatalmat a Szent Korona Országa felett, azért, hogy a Sátán fiaként elvégezze a nemzetvesztő feladatot.

 

Azt is tudni kell, hogy nem az „elbirtoklás” legálissá válásának nemzetközi jogi lehetősége a veszély, hanem az, hogy a gyűlöletkeltés testvérgyilkos következménye irtja a Szent Korona összes nemzetét lelkileg, szellemileg és testileg egyaránt.

 

Kinek kell tehát elveszíteni Trianont?

 

Annak az államnak a kormánya tudja elindítani a Trianoni Szerződés felülvizsgálatát – ezzel Trianon elvesztését -, amely hagyományaiban, nyelvében őrzi azt az ősi értékrendet, amelynek Igazságától félve született meg a diktátum. A magyar nemzetnek kell tehát, hogy olyan kormánya legyen, amelynek nem a gyarmatbirodalom fennmaradása, hanem a Szent Korona Országa függetlenségének visszaszerzése – ezen keresztül az ősi értékrend visszaállítása - a célja.

Tehát sem a jelenlegi kormány, sem a jelenlegi ellenzék által alkotott kormány nem fogja Trianont elveszíteni, mert ezeket a politikai csoportokat a gyarmatbirodalom helytartói vezetik, név szerint: Dávid Ibolya, Gyurcsány Ferenc, Kuncze Gábor, Orbán Viktor, Semlyén Zsolt.

 

Trianon elvesztéséhez tehát vissza kell találnunk gyökereinkhez.  

 

Ennek mindent megelőző feltétele, hogy tudjuk, merre van a gyökérhez vezető út. Az utat a magyar nyelv jelenti, amelyet ismét meg kell tanulnunk. A magyar nyelv ugyanis nem csupán a gondolatközlés eszköze, hanem a Lélek Fényének ereje, amivel megnyílik a Tudás.

Ezt tudják a Sátán fiai, ezért akarták elvenni tőlünk előbb az ósdi judaizmuson alapuló vallás holt nyelvének, a latinnak a ránk erőltetésével, majd a Habsburgok által megszentségtelenített német nyelvvel. Amikor látták, hogy ezek mellett még mindig élt nyelvünk, a finnugorosítással igyekeztek megfosztani bennünket a legéltetőbb, mindenkinek „kéznél levő” értékünktől. Erre az elbizonytalanított alapra akarják építeni a talmudista diktatúra gondolatközlő (és agymosó) eszközét, az angol nyelvet.

Miért kell az „erkölcsi érzék”, a természetes értékrend helyett „ethosz”-t mondani? Nyilván azért, hogy minél kevesebben értsék, és ezzel „tudományos”-nak lehessen feltüntetni azt a – csak szakbarbárságnak mondható - áltudományos személetet, amellyel „természeti törvényként” lehet az összes természetellenességet elfogadtatni. Ha azt mondom ugyanis az ethosz helyett, hogy „természetes értékrend”, akkor ennek értelmezésével nem a „scientia infusa”-ra, hanem a magyar szavakkal mondott és értelemszerűen kiegészített Lélek Fénye erejével belénk öntött Tudásra hivatkoztam.

 

Miért kellett a Lélek Fényének Tudását, a legalapvetőbb egyazonosságot, „mítosszá” és „logosszá” bontva egymástól függetleníteni? Nyilvánvalóan azért, hogy a „tudományt” - megszabadítva a Lélek által közvetített Isteni Szabályrendszertől -, ellentétesen lehessen használni a Rendeltetéssel.

Amíg a „mítosz” önálló életet él az őstörténeti kutatásokban és a szétválás óta eltelt szabályozások (pl. a Szent Korona Tan jogrendszere) elemzéseiben, és nem lesz ismét a „logosz”-szal egyazonos, addig a Lélek Fénye csak hidegen világít, lényegétől elzárt, erőt adni képtelen holmi marad a logosz értelmező szótára meghatározásának értelmében:vallási tárgyú ősi monda”

 

II. A királyság, mint államforma visszaállításának helytelensége

 

Alapvető fontosságú kérdés, hogy a Szent Korona eszmében megtestesülő egyetemes Tudást és ennek „logisztikus” változatát, a Szent Korona Tant megkülönböztessük egymástól. Ennek kapcsán látjuk, hogy a Szent Korona szakrális tárgyi leképezése, a fizikailag látható korona a Lélek Fénye Tudásának megtestesülése. Formája attól függően jelzés, vagy élethelyzet-megoldó (mint Krisztus tanításai), hogy milyen mértékben érvényesül az emberekben a Lélek Fényének Tudása. Ezt ismerve tudjuk megérteni, hogy az ósdi judaizmus miért hamisította meg a fizikai megjelenésű Szent Korona jelképeit

A Szent Korona államrendje a XXIII. János pápa által, mint az Tóra-ószövetség helyébe természetesen lépő Ős Szerződésig visszavezethetően a tényleges népuralmat megvalósító nemzetállam, szent és sérthetetlen köztársaság (sacrosanta respublica). [Nem nemzeti állam, „mert nem célja az alapító és állam jellegét adó népcsoportok – az államalkotók (HJ) - célzott beolvasztásával történő teljessé tétele." (Zétényi Zsolt)]

A „Fő” (vezető) kijelölése nem emberi feladat (Szent László: „Engem Krisztus koronázott!”), ezért nem kell, és nem lehet ember által államformát meghatározni, mert a „Szent Korona Országa” maga az államforma.

Azért, hogy már az államforma meghatározásban is egyértelmű legyen, hogy nem egyeduralomról van szó, a nemzetközi jogban elfogadott meghatározások egyikének - „nemzetközösség” vagy „köztársaság” államforma - megjelölése a helyes megoldás.

 

Ennek oka szintén a Szent Koronára vonatkozó hagyaték magyar nyelvű értelmezésben van:

A Szent Korona eszme – ugyancsak az Ős Szövetségből eredendő – öt alapelvét magyarról fordították latinra, és szívesen idézik ebben a formájában. Szó szerinti – és nem a magyar nyelv Tudásátadásával értelmezett - visszafordítással biztosított az eltávolodás nemcsak az érthetőségtől, de az értelmezhetőségtől is.

Burián János Latin-magyar szótára (Harmadik, javított és lényegesen bővített kiadás – Franklin-Társulat, Budapest, 1941) bizonyítja, hogy a magyar nyelv árnyaltságát, kifejezőerejét nem éri el a latin nyelv, hiszen ugyannak a latin szónak elétérő magyar megfelelői vannak. Azért lehet a magyarról latinra fordított szövegeket a Lélek Fénye értelmében visszafordítani, mert ismerjük azt az alapot, amelyet XXIII. János is elfogadott Ős Szövetségként.

 

1. Hungaria semper libera

 

A latin „Hungaria” szó a Szent Korona Országát jelenti, az Ős Szövetségből eredően:

Amikor ÉN-LIL megteremtette így a Fokost és annak sorsát is megszabta, fején ékeskedő Szent Koronáját annak az EM-BAR-nak fejére illesztette, akiket már előbb a Földre küldött, és most kegyes szemmel nézett rájuk.” - Magyar Biblia – A Szövetség 5.

Örök lakóhelyül a hatalom hegyét, NI-TUK-KI hegyét rendelte részére.  Ez az az ország, amelynek leírt nevét a későbbi időben „DILMUN”–nak olvasták.  Ám a „TUK” szónak vélt írásjelet a Káldeusok a „KOS” csillagkép nevébe is bele írták, de ők ezt a jelet „HUN” szónak olvasták.  Így lett – a mai napig – káldeus nyelven mondva – a „KOS” csillagképnek a neve „mulLU-HUN”. . . és ez azt jelenti: „a HUN-EMBER-CSILLAGA” – Magyar Biblia - A fényözön és a vízözön 44.

 

A „libera” szót általában „szabadság”-ként értelmezik. Itt ennek a használata nem csak az ebből eredeztetett „liberalizmus” (szabadelvűség) kifejezésre történő átérzés miatt hibás, hanem azért is, mert a nemzet vonatkozásában a szótári alak egy másik magyar szava az ideillő: „független”, megkülönböztetésként az ugyancsak a „liber”-rel kifejezett „emberi szabadság” kifejezéstől. 

 

Tehát a Szent Korona eszme első alapelve magyarra „visszafordítva”:

A Szent Korona Országa örökké független.

 

2. Una et eadem libertas  

 

Ezzel a kifejezéssel a Szent Korona Tan jogi elemeiben ritkán találkozunk. Nem véletlenül. Az „una et eadem” (vagy „una eademque”) kifejezés ugyanis egyazonosságot jelent, ami értelemszerűen visszautal a Lélek Fénye Tudásának oszthatatlanságára.

Így aztán az „Una et eadem” kifejezés nyilvánvalóan a szó szerinti „Egy és ugyanazon szabadság”-nál sokkal kifejezőbb Szent Korona alapelvet jelent:

 

A Lélek Fényének Tudását adó emberi szabadság egyazonos.

 

Nem lehet nem meglátni, hogy ez a Szentkoronai alapelv egyértelműen ellentmond az ósdi judaizmus elszigetelt logisztikát közvetítő „megismerhetetlenség” (agnoszticizmus) elvének. 

 

3. Sacra Corona radix omnium possessionum

 

A „radix” szó „gyökeret” és „eredetet” egyaránt jelent. A „gyökér” inkább „logosz”-ra utal és nem is a pontos értelmezést adja vissza.

A „possessio” „birtoklást” jelent, de nem kizárólag anyagi (logoszi) értékekre érvényes, hanem mindenre, ami a földön, a föld alatt és a föld felett van. Miután itt a Szent Koronára vonatkozik – amely a Lélek Fénye Tudásának jelképe – nyilvánvaló, hogy ez az alapelv minden érték birtoklásának feltételét határozza meg. Tehát visszafordítva magyarra:

 

A Szent Korona az eredete minden Tudás birtoklásának.

 

Itt két kapcsolódó kérdést kell tisztázni.

Az egyik: mi a Tudás? Aquinoi Szent Tamás így határozott meg: „A hit és a tudomány együttesen.”

Az anyag uralása, formálása, továbbteremtése nem „logisztikai” fennhatóság alá tartozik, hanem a Lélek Fényével kapott Tudás része.

(„Az Ég lakói jól teljesítették a Szövetséget. Mert – ahogy a földi EM-BAR testében él a Lélek fénye – és annak ereje által uralja, formálja az anyagot – folytatva ÍZ-TEN akarata szerint a Teremtés munkáját – ugyanúgy az Ég lakói között ÉN-KI volt az, aki a Lélek – ÉN-LIL - ereje által teremtett tovább minden anyagot és testet.” - Magyar Biblia - A Szövetség 17.)

 

A másik kérdés, hogy ki a jogosultja a birtoklásnak. Természetesen az, aki a Szent Korona tagja, vagyis, akit a Lélek Fényének Tudása irányít.

Ezért fontos annak meghatározása, hogy melyek a Szent Korona tagság feltételei. Az, hogy a nemességhez, vagy bármely társadalmi csoporthoz tartozás a Szent Korona tagság kizárólagos feltétele, ellentétes az egyazonossággal. A Szent Korona eszme érvényesülésének alapja a család funkcióinak maradéktalan betartása. Ezért ősidőktől kezdve a Szent Korona Országához kötődött a Szent Korona tagság. Ezt fogalmazza meg a Szent Korona eszme a következők szerint: A Szent Korona tagja az államalapító magyar nemzet minden tagja, bárhol él a világon és az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országában élnek. Az államalkotó nemzet fogalma pedig nyilvánvalóan: amely nemzet a Szent Korona eszme által közvetített értékrendet (a tudományoskodók kedvéért: a scientia infusa-val kapott ethoszt) nemcsak szavakban, hanem életvitelben is elfogadja és gyakorolja.

Ezért nem lehet elfogadni azt az ósdi judaizmuson alapuló meghatározást, mi szerint „A Szent Korona tagja minden magyar és mindenki, aki a magyarokkal együtt akar élni.” – Ebből a megfogalmazásból hiányzik a lényeg feltételként történő meghatározása: „a Szent Korona eszme által közvetített értékrend szerint.” 

 

4. Sub Specie Sacrae Coronae

 

Ennek az alapelvnek a fordítása csak egyféleképpen lehetséges:

 

A Szent Korona eszme szerint.

 

A társadalmi együttélés szabályozása (Szent Korona Tan jogrendszere) szempontjából alapvető fontosságú alapelv, mert ténylegesen meghatározza a jogrendszer hármas tagozódását:

Örök és változtathatatlan alap a Szent Korona eszme alapelveiben meghatározott értékrend, ezért ez az alkotmány.

A társadalmi együttélés egy történelmi időszakra vonatkozó, Szent Korona eszme szerinti irányelveit tartalmazza az Alaptörvény.

A társadalmi együttélés részletes szabályozását a Törvények végzik.

 

A Szent Korona Tan részének tekintett joghelyek (a Szeri Szerződéstől, István intelmein, Bocskai és Rákóczi kiáltványain, az Aranybullán, Werbőczy Hármaskönyvén és az 1849-es törvényeken át az 1920-1944-ig terjedő időszak törvényekig) mindegyike hivatkozott a Szent Koronára, mint alapra.

A jelenlegi politikai rendszer alkotmányos alaptételként írja le:

„1. § Magyarország: köztársaság.

2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

 

A Szent Korona Tan részeinek (a Szeri Szerződés kivételével) visszautalása az alapra és az 1949. évi XX. törvény (Alkotmány) államforma és működési rend meghatározása csupán formai, tartalmilag egyik sem felel meg a hivatkozásoknak.

A Szent Korona Tan részei tartalmaznak Szent Korona eszme szerinti irányelv-meghatározásokat [pl. „Jogellenes helyzetre nem alapulhat jog”, vagy: A magyar államiságot megszemélyesítő Szent Korona testének részei: tárgyi alkotóeleme az államterület, személyi alkotóeleme pedig a nép és az uralkodó (totum corpus Sacrea regni Corone, totum Corpus Regni) együttesen], és megerősítésként beemelik a Szent Korona eszme egyes alapelveit, de nem a Szent Korona eszme szerint, hanem eltorzítva (pl. „ellenállási záradék”, birtoklás feltételei).

A Szent Korona Tan részei tartalmaznak számos olyan elemet, amely nemhogy nem a Szent Korona eszme szellemében íródott, hanem szemben áll azzal. Legegyértelműbb példa erre a képviseleti rendszer felsőházi alakulása, amely egy folyamat „betetőzéseként” „kinyitotta a kaput” az 1926. évi XXVI. tc-kel az idegen érdekek magyarral szembeni legális fölérendelésére.

Egyetlen Szent Korona Tanban hivatkozott joghely sem tartalmazta a Szent Korona eszme szerint az egyazonosságot, a birtoklási alapelvet és a megosztottsággal szembenállás jogát (ez része az „ellenállási záradéknak”).

 

A Szent Korona eszme első négy alapelve az egyazonosságot határozza meg:

 

a Szent Korona országának egyazonosságát.

a Tudás egyazonosságát,

a birtoklás egyazonosságát, és (mintegy összefoglalva)

a Szent Korona eszme egyazonosságát.

 

5. Ius resistendi et contradicendi

 

Ez az alapelv az előző négy egységes védelmét szolgálja.

 

Ezért az „Ellenállás és ellentmondás joga”-ként történő visszafordítás félreértelmezhető. A helyes értelmezéshez az alábbiak szerint jutunk el:

 

A „resistendi” szó magyar megfelelője egyértelműen „ellenállás”.

A „contradiscendi” szó két fosztóképzőt (contra és dis) tartalmaz, vagyis „a tagadás tagadása az állítás” logikai alaptétel szerint az alapszó megerősítését jelenti. Ez viszont - az itt alkalmazható szótári alakból adódóan – az „együvé tartozik” (azonos értelmű az „una et eadem”-mel, ami egyazonost jelent.)

A magyarról latinra fordításban szereplő „et” (és) kötőszó itt felesleges, hiszen így kellene mondani: „Ellenállás és ellenállás az egyazonosság megbontásával szemben.”

 

Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy ennek az alapelvnek az eredeti formája a következő volt:

 

Az egyazonosság megbontásával szembeni ellenállás joga.

 

III. Trianon elveszítése és az államforma a Szent Korona eszme szerint

 

Ebből adódik, hogy semmilyen ellenállásra nem ad jogot ez az alapelv, amely nem az okkal, hanem csak az okozattal áll szemben!

Különösen nem ad felhatalmazást a talmudista diktatúra egyik megosztó erejének támadására, a másik védelmében.

Viszont minden olyan cselekedet jogossá (sőt önvédelmi jellege miatt kötelezővé) tesz, amely annak az oknak áll ellen, amely sérti az egyazonosságot, a Szent Korona eszme mindent meghatározó alapját. 

 

Az „Ellenállási záradék” tehát arra ad jogot nekünk, hogy

ellenálljunk a megosztással szemben, legyen az akár magyar és magyar közötti, akár a Szent Korona nemzetei közötti.

 

Ezzel érjük el, hogy teljesedjék a Szent Korona eszme Alkotmányossága:

 

A Szent Korona Országa örökké független.

A Lélek Fényének Tudását adó emberi szabadság egyazonos.

A Szent Korona az eredete minden Tudás birtoklásának.

A Szent Korona eszme szerint kell mindennek történnie.

Az egyazonosság megbontásával szembeni ellenállás joga.

 

Az ellenállási jogot gyakoroljuk idén pünkösdkor Csíksomlyón, amikor a beteljesült fogantatás ősi ünnepén a Szent Korona tagjai bizonyságot tesznek megfogant akaratukról, amikor az egyazonosság kegyelemét kérve közénk hívjuk a Lélek Anyját, a szeplőtelen, életadó Boldogasszonyt, az asszonyi sors megdicsőítőjét, a Testfogadó Boldoganyát, az Életmag Kedd Asszonyát.

 

Kelt Szegeden, 2006. május 16-án.

A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel: Halász József