Padányi Viktor

Géza fejedelem második házassága

            Taksony fia, Géza, semmi esetre sem születhetett 927 előtt és 948 után. 

Nagyapjának, Zsoltnak, tudjuk születési évét, s ez 893.  Házasságkötésének éveit is tudjuk – 907 – amikor Zsolt még csak 14 éves, vagy 13, felessége még fiatalabb.  Első gyermekük tehát még a pubertás legextrémebb lehetőségének számításba vételével sem születhetett meg 911 előtt, és ha az első gyermek fiú, Taksony, és ez a fiú 16 éves korában nősül – mindez csak lehetséges, de nem valószínű --,  akkor Géza születésének legalsó határértéke 927. 

            Géza első, kétségtelenül megállapítható gyermeke, Judit, aki 984-ben megy férjhez Vitéz Boleszláv krakkói herceghez.  Ez a dátum azt jelenti, hogy „ad eztremum” legkésőbben 968-ban, de inkább 967-ben kell születnie, mert 969-ben Vajk, azaz István születik.  Ha viszont Judit 967-ben, vagy esetleg még előbb születik, ami valószínű, akkor Gézának legkésőbben 966-ban kellett nősülnie – ez is szélső határérték --, ami mint születési idő 948-at jelent. 

            Mindent egybevetve, Géza legvalószínűbb születési ideje 939-940.  Sokkal korábbi nem lehet, mert 996-ban még leánya születik és feltétlenül a hatvanas évek elején nősült.  Sőt, ennek a születési időbecslésnek van még egyéb szilárd támasztéka is. 

            Géza 970-ben veszi át a fejedelmi méltóságot, amikor már harmincadik éve körül van és két gyermeke, vagy inkább már három, az esetleg elhaltakkal talán több is, immár megszületett.  (Vélhető testvérei: „Szár” László és Mihály, lényegesen fiatalabbak nála.  Mihály fia, Vazul, magyaros formában Vászoly, mint egy húsz évvel fiatalabb Istvánnál s ez a szokottnál nagyobb korkülönbséget jelent Géza és Mihály között.  Mihály valószínűleg a legkisebb fiú, a „csaba” volt a családban.)

            Minden esetre, akár Gézaé a kérdéses – de valószínű – első leány, akár nem, Géza gyermekei, akár kettőt veszünk alapúl, akár hármat, a hatvanas évekből való s a század hatvanas évei megfelelnek Géza 20-as éveinek, a 20 és 30 közötti életkorának. 

            Ezzel szemben rendkívül feltűnő, hogy Géza másik két leánya az évszázad kilencvenes éveiben születik.  Orseolo Ottó velencei doge, későbbi felesége, Péter király anyja, 991-992 körül, Abba Sámuel későbbi felesége pedig 995 vagy 996-ban.

            Orseolo Ottó 1010-ben nősül, Froila lányuk 1011-ben, Péter fiúk 1012-ben születik.  Abba Sámuel viszont semmi esetre sem születhetik 995 előtt, sőt még 1000 előtt sem, nagyon valószínű a születése.  (lábjegyzet:  Abba Sámuel 1044-ben a harcmezőn esik el, csapatai élén; márpedig élemedett aggastyánok abban a korban nem vezettek lovasrohamokat.) Nősülése pedig valamikor 1015-1020 közötti években történhetett.

            Hogy egy házasságban a gyermekek születése két ilyen távoli évtizedre esik, olyan feltűnő jelenség, hogy már szinte csodálatos, hogy ez eddig, minden magyar történettudós figyelmét elkerülte.  A tünettel érdemes foglalkozni.

                        960-970      970-980      980-990      990-997

                leány       963            --                    --            leány - 992

                leány       966            --                    --                      -

                fiú             969            --                    --            leány – 996

            Sem a hetvenes, sem a nyolcvanas években nem született a fejedelmi párnak gyermeke – nem valószínű ugyanis, hogy kivétel nélkül mind meghalt volna --, viszont két évtized után újra megindultak volna a születések.

            Összevetve a fenti kimutatást Géza vonatkozó életkorával, az első periódus a 20 és a 30 életévei közti időre, a második születési periódus pedig az 50 és 60 évei közti időre esik.  Géza feleségének is a kora nagyjából ugyanennyi, s annak ellenére, hogy a nők fogamzó képessége 50 év körül általában megszűnik, Géza felesége 51 néhány éves korában két évtizedes szünet után újra szült és nem is egyszer.

            E sorok írója mindezt kétségbe vonja és ennek a feltűnő jelenségnek az alapján kimondja, hogy Géza fejedelemnek kétszer kellett nősülnie.

            A megállapítást a feltűnő két évtizedes kiesés mellett néhány más nem kevésbé feltűnő körülmény is támogatja. 

            Egy 12 századbeli lengyel kútfő azt állítja, hogy Gézának lengyel felesége volt, akit „Belekegini”-nek hívtak.  A forrásadatot történelemtudományunk, mint képtelenséget félretette, hiszen a mi forrásaink szerint Géza felesége Saroldu volt. 

            Az, hogy egy férfi, ha özvegyen marad, másodszor is megnősülhet, úgy látszik, nem jutott eszébe történészeink közül senkinek, a feltűnő születési dátumok ellenére sem.  Helyette azt találta ki, meglehetősen szellemesen, hogy „szláv” alattvalói hívták Saroldot Belekegini-nek. (Hóman)

            Egy másik feltűnő körülmény az, hogy Géza első két leánya szlávhoz ment feleségül (sőt a második éppen lengyelhez, noha lengyel kapcsolatokról addig nem tudtunk.), a későbbi két lánynak viszont egyike sem ment szlávhoz. 

            Egy további meglepő körülmény az, ami egyébként történelmi adatolásunkból is feltűnően ki van hagyva, hogy István nem szerette az „anyját”, sőt, talán ki is végeztette (erre a „talán” –ra építve nevezik egyesek Istvánt még ma is különös előszeretettel „véreskezű anya gyilkosnak”).

            Hasonlóan feltűnő, szinte már groteszk körülmény, hogy a „ Somogyi nagyúr”, Koppány Horka, „Szár” Szerénd fia és Vérbulcsu . . . (: lábjegyzet: hogy „Szár” Szerénd fia Koppány volt az akkori horka, azt településneveken kívül az is bizonyítja, hogy ez a méltóság örökletesen apáról fiúra szállt és a horkák törzse, a Nyék törzs szállásvidéke, a Dunántúl déli fele volt.  Vérbulcsu halála után (955), „Szár” Szerénd lett a horka.  Vérbulcsu az apjától örökölte a méltóságot, épp úgy mint Koppány is az apját követte.  Furcsa, érthetetlen és rendkívüli lenne, ha törés lenne ebben a sorban és „Szár” Szerénd nem lenne Vérbulcsu fia, akinek utóda volt.  Egyébként Szeréndnek „Szár” megjelölése arra mutat, hogy előzőleg keresztény volt, de azután visszatért ősei hitére, ami apjával szemben alkalmazott „keresztényi” tett után nem csoda.  (Vérbulcsu 948-ban keresztelkedett meg Bodonyban, (ma Viddin) és a vesztett Lech mezei csata után 955-ben Ottó, mint közönséges bűnözőt, Augsburgban felakasztatta.)  Unokája, Géza halála után feleségül akarja venni Saroldut, akinek ha Géza első felesége, erősen közel kellett lennie a hatvanhoz!

            Ennek pedig különösen abban a tekintetben van szinte már elképesztő hangsúlya, hogy Koppány életkora, Géza 997-ben bekövetkezett halálakor nem lehetett több, mint 35-34 esztendős, és ha egy férfi ebben a korban nem nős és nősülni akar – Koppány, ha nőül akarja venni Saroldut, nyilván nőtlen -- , akkor vagy özvegy, esetleg a dolognak valami más, rendkívüli oka van.  Nem lehet ugyanis kétséges, hogy egy Árpádfinak, aki az ország horkája és az uralkodó család szeniora, még akkor sincs szüksége egy ilyen elképesztő „politikai” házasságra egy nálánál több, mint 25 évvel idősebb 60-felé közeledő asszonnyal, ha fejedelmi szék után vágyakozik. 

            A többi már a drámairodalom területére tartozik.  Koppány jogos és törvényes követelése is, szerencsétlen felnégyelt teste is és Saroldu hullája is . . . (: lábjegyetek.  Vérbulcsu apja „Kál”, vagy „Bogát” horka volt.  Hogy kettő közül melyik volt, ill. melyik a helyes név, az attól függ, hogy a „Kál”, ami szumérúl elöljárót, főnöke, elsőt, első született jelent és ami Kaál, Kál, Kala, Kele, Gaál, Gál formákban igen gyakori az Árpádkori nevek között személynév volt --, vagy csak Bogát megjelölése, rangjelzése.  De akármelyik is volt a neve, a Nyék törzs vezére és így Levente fia volt.  A sor Árpádtól, aki apja Álmos, életében a Nyék törzs vezére volt, töretlenül halad Koppányig – Árpád, Levente, Bogát, Kál, Bulcsu, Szerénd, Koppány, akit az elfogult, klerikális szempontú István legenda szerzője, az István „nagybátyjának” mond, nyilván azért, hogy azt a bizonyos házasságot „vérfertőzésnek” lehessen beállítani.  Koppány azonban Istvánnak egyszerűen nem lehetett „nagybátyja”, hiszen ő Gézának sem nem testvére, sem nem unokatestvére, még másodfokon sem.  Koppány nemcsak Taksonynak nem fia, de még Zsoltnak sem unokája.  Koppány Árpádnak az ükunokája. 

            Levente, Árpád legidősebb fia és a törzsszövetség akkori horkája, 25-30 éves lehetett, amikor a bolgár hadjáratban 895-ben elesett.  Gyermekei -- 2-3 fiú és egy leány – a kilencvenes évek során születhettek.  Bogát Kál ennél fogva 910-911-ben nősülhetett és Vérbulcsu 912-914 körül születhetett, s 937-ben (első nagy hadjárata) 24-25 éves korában vette át apja örökét, a horka méltóságot.  Fia Szerénd, harmincas évek végén születhetik, mivel a 955-i tragikus végű hadjáratban még nem vesz részt, mert fiatal; valószínűleg a 937. évi nagy hadjárat után, 938-ban született.   Nősülése apja megrendítő tragédiája után egy-két évvel, talán 958-ben történhetik.  Koppány születési idejét tehát 960 előttire tenni nem lehet.  Valószínű idő 962-964. 

            Akár hogyan állítja be a dolgot Hartwik püspök erősen céltudatos legendája, s akár hogyan is eltorzítja az eseményeket a későbbi egyházi nyomás alatt álló történetírásunk, Koppánynak az ősi magyar öröklési jog szerint tisztán és megtámadhatatlanul igaza volt.  Koppány középkori történelmünknek egyik tragikus hőse, akit a hatalmas Új Erő, a kereszténység gázolt le és bukása a nemzet fennmaradásának véres és keserű ára volt. 

Történelmi Tanulmányok.  

Forrás: A Nap Fiai.  1978. jan-febr.