GALLA JÁNOS

A NAGYSÁGOS FEJEDELEM  

Száz éve 1906. október 29-én tért haza Kassára magyar földre, végső nyughelyére a Nagyságos Fejedelem.

Herceg II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én a Rákóczi hercegségben a híres Sárospataktól és Sátoraljaújhelytől „egy nyíllövésnyire” Borsiban született. Vallomásában így ír erről a várkastélyról, ahonnét üstökösként indul el élete – nemzeti történelmünk legfényesebb csillaga –, hogy a későbbi Magyarországnak és a világnak ragyogjon önfeláldozó hazaszeretete:

 „Te istállóban születtél, én meg palotában…
Szüleid szegények az enyémek fejedelmek.”
„…a mi házunk, Borsi kastélyában vezettél be
 ezen nyomorúságos életbe.”

Milyen ősöktől, honnét származott a Nagy Magyar Szabadságharc vezére és legkiválóbb egyénisége? A Rákócziak, régi nemesi magyar család, az Árpád-kori Bogát – Radván nemzetségből. Családfájukat a tatárjárásig vezették vissza. Országos jelentőségre a XVI. században emelkedett a család. Az ükapa, I. Rákóczi Zsigmond, Bocskai István utódaként lett Erdély fejedelme. II. Rákóczi Ferenc dédszülei a – nagy mecénások – I. Rákóczi György fejedelem – a nagy Bethlen Gábor utóda – és a kultúrát, tudományt támogató nagyszerű Lórántffy Zsuzsanna.

I. Rákóczi György egy Habsburg-ellenes szövetséget kötött a svéd Krisztina királynővel. Nagyapja II. Rákóczi György fejedelem nagy külpolitikai kapcsolatai révén vált ismertté. Közvetlen ill. közvetve tárgyalt az angol forradalom vezérével Cromwell Olivérrel, a Habsburgokkal, a svéd királlyal és a törökkel. Nagyanyja a protestánsokat mellőző kemény katolikus Báthory Zsófia fejedelemasszony volt. Édesapja I. Rákóczi Ferenc fejedelem, aki megmenekült a kivégzéstől, alig élte túl fia születését.

A másik ág kiváló ősei a híres, nagy történelmi múlttal rendelkező Zrínyi család. Híres felmenője gróf Zrínyi Miklós Szigetvár hős védője, aki a török elleni és a hazát oltalmazó szabadságküzdelmek mártírja lett. A leghíresebb, gróf Zrínyi Miklós a politikus, költő és hadvezér – a nagyapa testvére –, aki egy „birodalmi” vadkannak esett áldozatul. A „divide et impera” politika fintora, hogy 1644 őszén Zrínyi Miklós a császári hadak élén Rozsnyónál – mint ellenséggel szemben – harcolt a dédapa I. Rákóczi György ellen. II. Rákóczi Ferenc – anyai nagyapját – gróf Zrínyi Péter horvát bánt és a nagyanya bátyját, gróf Frangepán Ferencet Habsburg I. Lipót császár 1671-ben Bécsújhelyen lefejeztette. Zrínyi Péterné – a nagymama – gróf Frangepán Anna Katalin megőrült és 3 év múlva meghalt. Édesanyja testvére, János gróf 1703 őszén a börtönben hunyt el.
Zrínyi Ilona hercegnő – Munkács várának hős védője – csodálatos asszonyként vívta „Dávid és Góliát” küzdelmét, ellenállva a Habsburg támadásoknak. Munkács dicsőséges védelme során a Rákóczi-gyerekek édesanyjukat névnapján a következő verssel köszöntötték:

„Rabság bilincseit kerülő magyarság:
Egy Munkács várába szorult a szabadság”.

Miután elárulták a hős védőt, a császár Bécsbe hurcoltatta Zrínyi Ilonát, akitől örökre elszakították kisgyermekeit. „Ferkó” 1688. március 27-én, tizenkettedik születésnapján került Bécsbe, ahonnét azonnal a jezsuiták neuhausi rendházába vitték. Kiváló középiskolai eredményeit elérve egyetemi tanulmányait Prágában végezte. A tragikus sorsú fejedelemasszony soha többé nem látta gyermekét, az imádott „kis Herceget”.

A református hitéhez odaadóan ragaszkodó erdélyi uralkodócsaládból ő már katolikus volt. Egy évet Itáliában töltött és csak tizennyolc éves korában, 1694-ben tért haza birtokára, hogy elfoglalja Sáros megye örökös főispáni székét. Még ebben az évben házasságot kötött. Feleségül vette a hessen-rheinfelsi hercegnőt Sarolta Amáliát. Felesége édesanyja Leiningen Westerburg Alexandra hercegnő, akinek későbbi leszármazottja gróf Leiningen Westerburg Károly az aradi 13 hős egyike.

Rákóczi 1700-ban Magyarországot járva rettenetes benyomásokra tett szert. Sorsa ettől az időtől kezdve ismét, és örökre egybefonódik hazájával és a nemzet sorsával. Terveit elárulják, elfogatása, bécsújhelyi menekülése, szabadságharca Magyarország történetének csodálatos eseményekkel gazdag fejezete. A siralomházból való szökését lehensfeldi von Gottfried Lehmann kapitánynak – aki Rákóczit az élete árán mentette meg –, és társainak, Jakab Lehmann és Kerzl hadnagynak köszönhette. Örök hála nekik, hogy megóvták hazájának és Európának minden idők egyik leghívőbb és leghívebb magyarját! Nélkülük ma nem tudnánk, hogy ki volt II. Rákóczi Ferenc.

Rákóczit zsarolták, fenyegették, az életére törtek, elragadták tőle feleségét és gyermekeit, akiket Bécsben túszként, fogolyként tartottak. De az ő tiszta jellemét és gerincét semmilyen alattomos politika nem tudta megtörni.
1703. március 17-én Rákóczi Lengyelországból, Brezán várából kiáltványban szólítja harcba Magyarország minden „nemes és nemtelen” lakosát. Esze Tamásnak átadja a „Cum Deo pro Patria et Libertate” (Istennel a Hazáért és a Szabadságért) feliratú piros selyemzászlókat.

II. Rákóczi Ferenc herceg 1703. június 16-án – mindössze 27 évesen – lépte át jelképesen a Vereckei-hágónál a magyar határt. Ezzel a népi kezdeményezésű felkeléssel megkezdődött a nyolc évig tartó Nagy Magyar Rákóczi Szabadságharc.

Sajnos édesanyja nem érhette meg ezt a nagyszerű pillanatot, amikor szeretett fia, a szabadság csillaga a Rákóczi hercegség területére, szabad magyar földre lépett. A Nagyságos Fejedelem nagy szeretettel emlékezett édesanyja, Zrínyi Ilona belénevelt hitére, elveire és a hazát szerető gondolataira, nem feledte, lelke mélyén mindazokat örökre megőrizte.

A Nagyságos Fejedelem halála után földi maradványai 1906-ig nem kerülhettek Magyaror- szágra.

Hosszas előkészületek után II. Rákóczi Ferenc hamvai október 29-én reggel 5 óra után érkeztek Kassára. Az itt felállított gyászsátorból az egyházi szertartás után Rákóczi földi maradványait gyászistentiszteletre a székesegyházba vitték, majd  17 órakor a hamvakat tartalmazó koporsót a Szent Erzsébet Székesegyház kriptájában helyezték végső nyugalomra.

                                                                                                Dr.Galla János