Indoeurópaiak tengerében aránylag kicsiny sziget a baszkok világa. Nyelvük az euskara-nak nevezett ragozó nyelv, melyet az idők során igyekeztek rokonítani a georgiaiak, vagy egyéb kauzkázusi népek nyelvével, észak afrikai nem arab nyelvekkel, de végül is arra az elhatározásra kellett jutniuk, hogy az euskara helyben alakult ki az idők hajnalán. A nép és nyelv ősiségét alátámasztja az újkőkorbeli ásatások ember anyaga, melyek a baszk jelleget képviselik, nyelvi vonalon viszont jelentősnek tartják, hogy eszközeik neve nyelvük kő szavára vezethetők vissza, pl. a baltát jelentő aizkora, illetve haizkora ugyanazon mássalhangzókat használja, mint szikla szavuk, az aitz, vagy haitz.
A római idők előtt a mainál nagyobb területen beszélték e nyelvet, melynek északi határa Aquitaine, a déli az Ebro folyó volt. Hét történelmi néprajzi területük van: Lapurdi, Zuberoa and Behenafarroa (in France), and Gipuzkoa, Bizcaia, Araba and Navarre (Spanyolországban). Az euskarat beszélők 25 %-a spanyol területen él.
Nyelvüket nem írhatták a XVI. századig. Elnyomatásuk éveiben – mint hazánkban is – a falu népe őrizte meg nyelvüket a maga tisztaságában, s bár nem volt lehetőségük iskoláikban tanítani, nyomtatott irodalmat kialakítani Franco halála utáni időkig, nyelvük szóhagyományok útján nemcsak megőrződött, de magas műveltségi fokot ért el. A nyelv megőrzői közé tartoztak a „bertsolarismok” és pásztorköltemények. Néhány elrejtett szavuk megmaradt a X. századbeli Glosas Emilianenses-ben, mely az első castiliai balladát is magában rejti. A XII. századbeli Calistino Codex néhány baszk kifejezést tartalmaz a zarándokok útja melletti Santiago de Compostela vidékén. Az első baszk könyvet, a Linguae Vasconum Primitiae-t nem nyomtatták ki 1545-ig. A korábban említett „bertsolaris” nyolc-tíz soros verseket rögtönöz egy adott versmérték szerint, melyek vidámságot, gúnyt tartalmaz, vagy a legnemesebb elbeszélő költemény válfajába tartozik.
Louis Luciano Bonaparte herceg tanulmányainak következménye a nyelv felemelését szolgáló „Linguistic Charter” (1883), mely szerint hét fő nyelvjárásra osztható e nyelv (a nyolcadik, a roncalésnak nevezett nyelvjárás állítólag már nem létezik).
1968-ban alapították az Euskaltzaindia-nak nevezett Bask Nyelvi Akadémiát. Mind jobban elterjedt nyelvüknek az oktatásban való térhódítása. Napjainkban felnőttek is újra tanulják őseik nyelvét.
A nyelv iránt érdeklődőknek az Interneten ajánlott könyvek a következők: A. Tovar, "Mitología e Ideología sobre la Lengua Vasca", Alianza Editorial, n.= 771; és Ibon Sarasola "Historia Social de la Literatura Vasca" , Akal 74, n.= 59. Részletesebb irodalmi tanulmányok Fr. L. Villasante: "Historia de la Literatura Vasca", Ed. Aranzazu, 1979.
A baszkok történelme, műveltségük és nyelvük elnyomása párhuzamos hazánk történelmében tapasztaltakkal. Nyelvünket még a Habsburg időkben sem volt szabad iskoláinkban tanítani, csak erdőszélen, elrejtve. Gróf Széchenyi István a magyar nyelv művelésére alapította a Magyar Tudományos Akadémiát, mely ellenségeink nemzetromboló eszközévé vált, s maga gróf Széchenyi István élete is áldozatul esett, mint nyelvőreinké is.
Az euskara nyelv megőrzői a baszk parasztok voltak éppen úgy, mint hazánkban is ez a réteg volt nyelvünk, ősműveltségünk megőrzője. Mindkét országban irodalmunk magas fokát népköltészetünk biztosította.
Mind a baszk, mind a magyar nép egy ősi, békés, földműves őslakósság emlékét őrzi nem indoeurópai nyelvük segítségével. Mindkettő életének központja az Isten – Haza – Szabadság szent eszméje.
*