Baráz Csaba: A szívközpont őrzői, a pálosok?
2005. Február 04.
A szívközpont őrzői, a pálosok?
Már szinte közhely az analógiás gondolkodók számára legalábbis, hogy a
Kárpát-medencében található a Föld szívközpontja, pontosabban a pilisi Dobogókő
lenne a Föld szívcsakrája. Mondják, a Föld szíve Dobogókőn dobog. Körülötte
pedig pálos kolostorok csoportosulnak: Szentkereszt, Szentlélek, Kékes, mintha a
pálosok legfőbb titkos feladata eme földcsakra (földi energia-csokor) őrzése,
védelme, működtetése lett volna...
Ezt a feltevést erősíti, hogy az ország más részein is, például Felső-
Magyarországon, a Mátra-erdőben is van olyan pálos rendház, amely közelében a
Dobogó földrajzi nevet is megtaláljuk.
Egertől északra, a szarvaskői határban emelkedő Dobogó-bérc alatti völgyben is
rejtőzik egy pálos kolostor romja: Almárban. A Bükk keleti szegletében, a
diósgyőri vártól nem messze is volt egy pálos rendház (egy 1304-ben kelt oklevél
szerint a remetetestvérek Dyosgewr falu végénél Krisztus Szent Teste
tiszteletére alapított egyházban laktak), tőle K-DK-re szintén találunk Dobogó
földrajzi nevet (az Avas melletti Csemőkén), csakhogy köztük 6 km-es távolság
van, ami kétségessé teszi összetartozásukat.
A Mátrában is van egy pálos kolostor Dobogó helynév páros. Az Árpád- kor végén
az Aba nemzetségből sarjadt Csobánka család birtoka volt (Aba)Sár, de az egész
Szár-patak völgye, így Bene (ma Mátrafüred) is a várral. A bencések mellett a
pálos rend itteni jelenlétére több okleveles adat is utal: 1304-ben Csobánka
Pál, Sámuel és Dávid az egri káptalan előtt a pálosoknak ajándékozták a Bene
nevű birtokuk Veresmart nevű földjét - ma ezt az évszámot tekintik a Szent Pál,
Keresztelő Szent János és Szent Sixtus pápa tiszteletére szentelt pálos kolostor
alapításának. A 16. századig fennállt páloskonvent klastromát egyesek a mai
pálosveresmarti r.k. templom helyén valószínűsítik, mások a ma is álló
mátrafüredi kápolna mellett, ahonnan 16. századi leletek és egy épület alapfalai
kerültek elő 1887-ben, illetve 1930-ban. Ez utóbbi helyszín a valószínűbb,
hiszen az itt magasodó hegy neve Dobogó.
Egyébként ez a Dobogó nevű hegy, melynek tetején ismeretlen eredetű (talán
őskori) földvár található, egy hosszú kősáncokból (Ördögtornya-dűlése) és
kőtöltéssel övezett gyűrű-alakú várakból (a gyöngyössolymosi Kishegy,
Eremény-tető, a gyöngyös-mátrafüredi Benevár-bérc, az abasári Rónyabérc és a
Hajnács-kő) kirajzolódó hatalmas patkó-alakzat gyújtópontjában van.
A Cserhátban szintén található néhány dobogó helynév: Dobogó-tető Hollókő és
Kutasó közt, valamint Dobogó- hegy Kutasó és Herencsény között. Pálos
kolostorról ezen a vidéken nincs tudomásunk, hacsak nem a 20 km-re délnyugatra
lévő Nézsa határában lévő romok azok, melyeket egy helyi hagyomány kapcsolatba
hoz a pálosokkal.
A Börzsönyben is találunk pálos-dobogó párost (pontosabban: hármast). A
márianosztrai pálos kolostor, valamint tartozéka, az ún. toronyaljai kolostor és
a hegység északi részén lévő Dobogó-hegy közti összefüggés sokkal nagyobb
léptékű, mint az eddig bemutatottak, hiszen mindkét klastrom egyaránt 20-20
kilométerre van a Dobogó- hegytől. Hogy mégis kapcsolódnak egymáshoz, azt a
Börzsöny természetföldrajzi és történeti topográfiája is alátámasztja:
patkó-formába rendeződött természeti képződmények (geológiai és geomorfológiai
alakzatok) és várláncolatok. A Börzsöny egy központi kalderás vulkánrom: egyesek
szerint hatalmas sztratovulkán maradványa, amely 16-15 millió évvel ezelőtt 14
km átmérőjű és 1400 méter magas lehetett. Ma a legfiatalabb belső vulkáni kúp
roncsa, a központi (Fekete- pataki) kaldera határozza meg a hegység tömegét. A
kaldera peremét a patkó-formába rendeződő hegyvonulat jelöli ki, amelynek
legmagasabb pontja a Csóványos (938 m) az Oltárkövekkel, ahol Ipolyi Arnold
szerint pogány őseink áldoztak; a félkör közepén van egy mesterséggel vésett
kerek verem, melybe a sejtelem szerint az áldozati barmok használatlan részei
vettettek; szomszédságában állnak a Pogányvár és Kamorvár nevű rom várhelyek. A
Csóványos a tengelyében (fókuszában) van annak a hatalmas, nyújtott patkó-
alakzatnak, melyet középkori várak rajzolnak meg.
Ennek délnyugati sarkát az ipolydamásdi Zuvár alkotja alig két kilométerre
bentebb áll a nosztrai pálos kolostor , majd a perőcsényi Salgóvár, a
Bernecebarátiban álló Templom-hegy (őskori és Árpád-kori sánc rekeszes
faszerkezettel) következik. Az északi szegletben Hont vára (vörösre égett,
faszerkezetes sánc) áll. A patkó keleti ágát Drégely vára, a diósjenői Kámor és
Csehvár, a Szokolya-Királyrét fölött magasodó Vár-hegy, valamint a Bibervár
(Pusztatorony) alkotja. Ettől a vártól D-DNy-ra 300 méterre, a völgy túlsó
oldalán láthatók a toronyaljai pálos kolostor romjai. A Börzsöny szíve e patkó (D-Dny
É-ÉK-i irányú) szimmetriatengelyén, a honti vártól délre dobog. Körülötte a
Jelenc-hegy ismeretlen eredetű és funkciójú sáncait, a Bába-hegyet, a
Remete-kutat és Hont-Csitár Kutyika nevű búcsújáróhelyét találjuk, melyek így
együtt egy szakrális körzetet jelölnek ki. (A hegység őskorinak tekintett
sáncvárai a nagybörzsönyi Rustok-hegy, Magyar- hegy, a kemencei Godóvár, Pléska,
Magosfa és a diósjenői Pogányvár is félkörívbe rendeződnek, mely láncolat
gyújtópontjában mélyen a börzsönyi kaldera belsejében, a Kurucbérci
kürtőkitöltés mellett bújik meg Halyagos sáncvára, őrizve a Csóványos kultikus
körzetét, az Oltár-köveket.)
Visszaugorva Mátraerdő keleti szegletébe, az Eperjes Tokaji-hegységben (a mai
Magyarországra eső részének jelenlegi neve: Zempléni hegység) is
dokumentálhatunk két pálos kolostor Dobogó helynév párost. A gönci pálos
kolostor ugyanis a Kis-patak völgyében, a Dobogó-hegy alatt bújik meg. Tőle
keletre, a pata formájú, patkó alaprajzú (!) Sátor-hegyek északi tagjának, az
514 m magasságú Magas- hegynek északkeleti oldalát szintén Dobogónak nevezik, s
alatta Sátoraljaújhely városa által bekebelezve áll a legkorábban megalakult
pálos kolostoraink egyike: az Újhelyi.
BARÁZ CSABA (Az Élő táj 2, 2002. című könyvben megjelent cikk bővített
változata)