Radics Géza

Tudnivalók az Árpádsávos zászlóról

      Napjainkban divatossá vált a magyar nemzeti jelképek alattomos és alantas támadása. Az 1990-es évek elején valaki „svájcisapkának” nevezte a magyar Szent Koronát. Egy másik „úr” pedig úgy vélekedett, hogy a magyar műveltségben a „bőgatyán” és a „fütyülős barackon” kívül nem igen akad más, amivel a magyarok dicsekedhetnének. Aztán kiderült, hogy a magyarságnak történelme is van, méghozzá nem is akármilyen, sőt vannak ősi jelképei is, például a Turulmadár, mely a hunok nagykirályához, Atillához vezet. De legújabban az Árpádsávos zászlónk szúrja egyesek szemét, és a múltév (2006) októberi eseményei után a XI. századból való legősibb lobogónk ellen indítottak felkorbácsolt, mocskolódó hadjáratot. Kapcsolatba hozzák az 1940-es években használt nyilas pártzászlóval. Orbán Éva írónő Amit az Árpádsávos zászlóról illik tudnunk című munkájában meggyőzően kimutatta, hogy ez miért nem állja meg a helyét.  A Nemzeti Szocialisták, amikor az 1930-as évek közepén megalapították pártjukat, a német nemzeti szocialisták zászlójához hasonló lobogót alkottak, melynek közepében, vörös mezőben, fehér körben, a fekete horogkereszt helyett a fekete nyilaskeresztet helyezték. Nos, az 1940-években új zászlóval jelentek meg, melyhez a három magyar színt, a piros-fehér-zöldet használták. A lobogó zászlórúd felőli kb. egyharmad része vörös mező, melynek közepében egy fehér rombusz, abban pedig a zöld nyilaskeresztet helyezkedik el, mely közepében a nagy H betű látható. A kb. kétharmad részben pedig nyolcszor vágott, azaz öt piros és négy fehér, összesen kilenc sáv van. Nos, ez a rész hasonlít, de nem azonos az Árpádház hétszer vágott, nyolc sávos piros-fehér lobogójával.

A nyilaskeresztes zászló

E sorok írója nem tudja, hogy a nemzeti szocialisták a Nemzeti Címerünk sávjait vették-e alapul, avagy az Árpád-ház sávos zászlóját, melyek mindegyikében nyolc és nem kilenc sáv van. A két zászlót csak a rosszindulat azonosíthatja. Ezen az alapon az amerikai sávos zászlót is meg lehet támadni, mert még ma is létezik olyan párt vagy mozgalom – valószínű több is – Amerikában, amelyik címerében az amerikai zászló színeit, sávjait, és csillagjait a németek fekete színével dolgozták össze a fekete horogkereszttel a közepén. Ilyen például a Minesota-i National Socialist Movement (Nemzeti Szocialista Mozgalom) címere.

A minesotai Nemzeti Szocialista Mozgalom címere

     Tudni kell azt is, hogy a nyilaskeresztes zászló soha nem volt állami, vagyis a magyarság nemzeti zászlaja, mint ahogy a minesotai szocialista mozgalom címere se Amerika állami címere. A horogkereszt egyébként egy ősi, a Nap, az élet, a természet körforgásának, azaz megújulásának jelképe, melynek használata visszamegy az újkőkorig. Az 1930-as évek előtti időben, széles körben használták Európában és Amerikában is. A Wikipedia (Világhálós) Encyclopediában például megtalálható az amerikai hadsereg, 45. gyalogos hadosztályának jelvénye (shoulder patch), amely vörös mezejében egy sárga horogkereszt látható. Volt egy indián alakulat is, melynek jelképe szintén a horogkereszt volt, mert az indiánok a jószerencse jelének tartottá. Ebben az értelemben használhatta repülős öltözetén Matilda Moisant repülőnő is, mely az 1912-ből megmaradt fényképén látható. A Spirit of St. Luois orrának belsejére is rá volt festve. Sőt, az 1920-as években Arizona állam útjelző tábláin is látható volt a horogkereszt. Miután Hitler is a horogkeresztet választotta pártja jeléül, gyűlölté vált, és eltűnt más népek használatából. A hajsza, azonban, Amerikát is elérte. A Nemzeti Hírháló 2007. szeptember 28-án repített világgá egy figyelemreméltó hírt, Pásztorfi István tollából Horogkereszt Kalifornia partjain címmel. Pásztorfi arról ír, hogy az 1960-as években épített katonai barak (laktanya) a horogkereszt alakjára készült, és ez a levegőből, repülőről jól látható. A hatalmasságok ezt is megtámadták, és most 600 ezer dolláros költségen átalakítják. Pásztórfi azt is írja, hogy többek úgy tudják, hogy a laktanyát német hadifoglyokkal építtették. No, de a 60-as években? Amerikában?

Az Amerikai Hadsere 45. gyalogos hadosztályának jelvénye

Arizona útjelző táblája az 1920-as évekből

      2003-ban történt, hogy egy erélyes hangú, és a saját igazában biztos hölgy felhívta a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalt, és közölte – ellentmondást nem tűrő hangon –, hogy a polgármesterrel kíván beszélni. Mit tehetett a megszeppent titkárnő, mint kapcsolta polgármester urat.

      Hódmezővásárhely városháza előtt három zászlórúdon három zászló lobog. A piros-fehér-zöld színű nemzeti zászlónk, a város zászlaja és az Árpád-sávos zászló. Az erélyes hangú hölgynek éppen az utóbbival volt baja. Mondván, hogy ez egy „náci” jelkép, és követelte annak azonnali eltűntetését. Mit tehetett a polgármester? – levetette a zászlót. Persze, Hódmezővásárhelynek olyan polgárai is vannak, akik ismerik a magyar történelmet és jelképeket, és bementek a polgármester úrhoz – megfelelő felkészültséggel –, és elmagyarázták neki, hogy az Árpád-ház sávos zászlójának semmi köze nincs a nácizmushoz, miután a XI. századból való legősibb zászlónk visszakerült tisztes helyére. 2007-ben azonban ismét levetették ősi lobogónkat, és a polgármesterre olyan nyomást gyakorolnak, hogy nem meri visszahelyezni. Legújabb hírek szerint a kommunisták megfenyegették ama településeket, melyek elfogadták az Árpádsávos zászlót a Jobbiktól és használják is. Az ígérték nekik, hogy tönkre teszik a falut, ha nem veszik le. Ennyit a „demokráciáról.”

      2004-ben pedig egy Bácsffy Diana nevű hölgy tűnt fel, aki „hungaristának” vallja magát. A 2004 augusztusában-szeptemberében az egyik közszolgálati TV adó a hírekben számolt be Diana tevékenységéről. A hölgy felsorakoztatta a kopasz, feketeruhás követőit, akik mindegyikének kezében egy-egy Árpádsávos zászló lobogott, miközben a bemondó fasiszta jelképekről beszélt. Kell ettől több a tudatlan és rosszindulatú embereknek?

      2005 júniusában Hatvan város ünnepelte várossá nyilvánításának 60. évfordulóját. Ez alkalomból némely lelkes ünneplő az Árpádsávos zászlóval vonult ki. Nagy meglepetésükre és méltatlanságukra a rendőrség igazoltatta, majd arra kérte őket, hogy a zászlókat tegyék el, vagy hagyják ott az ünnepséget, s mert erre nem voltak hajlandók, a rendőrség elkobozta e zászlókat. Igaz, hogy másnap visszaszolgáltatták őket, de azért egy magyar város rendőrfőkapitányának illene annyit tudni, hogy a piros-fehér sávos zászlónk nem "önkényuralmi jelkép", mint ahogy azt az esetleges feljelentők vélték.

Mogyoródi csata a Képes Krónikából. E képen az Árpád-ház mindkét zászlaja szerepel

      Mit kell tudni a négy piros- és négy fehérsávos zászlóról?

       Mindenek előtt azt, hogy a legősibb zászlónk és a XI. századból való. Nagy a valószínűsége annak, hogy e zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetségnek a központi zászlaja volt, amelyet a Vérszövetséggel szentesítettek. A piros az uralkodó, míg a fehér a főúri réteget képviselte, mert a hatalom e szövetség értelmében megosztott volt. Jellemző a magyar történetírásra, hogy nem tartotta fontosnak e zászló mibenlétének kikutatását és tudatosítását. A négy piros és négy fehér sáv pedig arról tanúskodik, hogy e szövetséget nem hét, hanem nyolc nemzet (törzs) kötötte. Erre lehet következtetni a fejedelmek számából is; Álmos, Árpád, Előd, Kund, Ond, Tas, Huba és Töhötöm. Összesen nyolc. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a szövetség szervezőjének, és választott nagyfejedelmének, Álmosnak ne lett volna saját nemzete, így katonasága. A legvalószínűbb, hogy a Kürtgyarmat nem egy nemzet (törzs) volt, hanem kettő; Kürt és Gyarmat, melyeket kis lélekszámuk miatt, hadászati célból egybe tettek ugyan, de a nemzetszövetségben – melyet vérszerződés név alatt ismerünk – teljes jogú szövetkezők voltak. Persze, más megoldás is elképzelhető, mint például a csatlakozó kabarok, vagy már a Kárpát-medencében lévő avarok és székelyek, mint a nyolcadik szövetkező.

      Az Árpádsávos zászló nemzeti címerünknek is alkotóeleme, mely a címer jobb oldalában helyezkedik el. Téves ama felfogás, hogy a piros alapon négy fehér vagy ezüst sáv a Kárpát-medence négy „ezüst folyóját” képviseli. Mi történt ugyanis a Marossal? Az Erdélyi-medence vízlevezetőjével? A Kárpát-medencének öt nagy folyója van. A Maros tehát semmi esetre se maradhatott volna ki. A kettős kereszt és hármas halom eredete pedig az újkőkorba vezethető vissza.

      Az Árpádsávos zászló megtalálható az 1300-as évek második felében készült Képes Krónika több képén is, mint például a mogyoródi csatára emlékeztető képben, amikor Géza herceg seregei legyőzték Salamon király csapatai, aki menekülni volt kénytelen. Géza pedig, mint I. Géza király vonul be a magyar történelembe.

      A Magyar Posta 1981-ben emlékezett meg ősi zászlóinkról, amikor is kiadott egy bélyegsorozatot, melynek az első zászlaja, a 40 filléres bélyeg volt, azaz az Árpád-ház sávos zászlója, mert az Árpád-háznak volt egy másik lobogója is, mely vörös mezejében a kettős kereszt és hármas halom látható. A bélyegsorozat további zászlai: a Hunyadi ~, a Bethlen Gábor ~, a Rákóczi ~, 48-as Honvéd ~ és a Csepeli Vörös Ezred zászlaja. Ezt jó lenne tudni a zászlólengetőknek is, mert e zászlók védelmét és jövőjét csak a megalapozott tudás biztosíthatja.

Tlakszkala, Kr. u. 400 táján: Maya vezetők szövetségkötése.

            A piros-fehér sávoknak szerteágazó kötődései vannak. Ezek egyik legérdekesebbje a maya indiánoknál található. Dr. Csihák György közöl egy képet a maya vezetők szövetségkötéséről, mely Kr.u. 400-as években történt. Nem esik szó arról, hogy a képet mikor festették. Meglepő az öltözet piros-fehér sávozása. Fent, a középtől kissé balra a Turulmadár látható. A maya vezetők pedig madártollból készült fejdíszt viselnek. Nos, e fejdíszek pontosan olyanok, amilyeneket a Thuróczy János Képes Krónikájának több képén is láthatunk. Ilyen például Szt. István és Koppány ütközetét ábrázoló kép, mellyen a Koppány oldalán lévő harcosok fején látunk hasonló fejdíszt. Thuróczy Mátyás király udvari történetírója volt. Hol kereshetjük a kapcsolatot, ha egyáltalán létezik?

Szt. István és Koppány ütközete a Thuróczy Krónikából

            Mexikóban él Marianne de Pluer, aki kutatja a maya indiánok múltját. Szerinte vannak olyan jelek, melyek alapján feltételezhető, hogy a mayáknak kaldeus papjaik is voltak. Például vannak olyan kőbevésett fehér ember arcok, amelyek szépen gondozott bajuszt viselnek. Az indiánokra nem jellemző a bajusz. Úgy tudom, hogy a kaldeusok színe a vörös volt. Erre nem találtam megerősítést. Amennyiben ez megállná a helyét, magyarázatot adna arra, hogy e szín, mint került Árpád-ágbeli őseink használatába.

            Befejezésül: A nyilaskeresztes zászló egy párt lobogója volt. Az Árpád-ház sávos zászlója a magyar múltat, a magyar történelmet képviseli. Aki mocskolja, az a magyarságot mocskolja.

Radics Géza