Rev. Dr. Mihály Ferenc:

"KEZDETBEN VALA AZ IGE"

"Kezdetben vala az Ige és az Ige vala az Istennél és Isten vala az Ige." Mondja János Evangéliumának kezdő fejezete.

Ebben a két sorban benne van az egész teremtett Világ lényege. Kezdetben vala az Ige és Isten maga az Ige. Eszerint a teremtett Világban sajátmagát adta, sajátmagából formált mindent és így minket, embereket és az összes élő és anyagi Világot, sőt a Szellemvilágot is.

Régóta hiszi már az emberiség, hogy ez a mi Világunk nem az egyedü­li, hanem van egy - a közönséges ember által nem érzékelhető - szellemvilág is, amely a psychiátria vagyis a lélekelemzés, továbbá a hipnózis és a mind gyakrabban előforduló resuscitáció vagyis feléledés is amely azt bizonyítja, hogy az ember nemcsak testből, hanem inkább egy szellemi valóságból, a lélekből áll. Lélekből, amelyet Isten küld el Önmagából, hogy a biológiai kényszer folytán létrejött szervezet, így az emberi szervezet működését is irányítsa, mely irányítást úgy hívjuk, hogy lelki kényszer, mely Isten akaratát fejezi ki a tökéletes emberben.

Az ember kettős lény. Testi és lelki, vagyis inkább fordítva Lelki és Testi. A lelki tevékenység mellett a testnek is megvan a maga másodlagos funkciója, mely az akaratban nyilvánul meg és amely nem mindig és nem mindenkinél egyezik a lelki kényszerrel, a lelkiismerettel.

Mindezek a jelenségek és fogalmak ma már állandó tárgyai a tudományos kutatásoknak, melyeknek legfelsőbb fóruma a természet-tudományos teológia. Társadalmi vetülete pedig a Vallás, mely nélkül sem emberek, sem népek nem élhetnek, mert a vallásnak kell megtanítani az embert arra, hogy hogyan sáfárkodjon Isten ajándékával, az Élettel és hogyan illeszkedjen bele a társadalomba, hogyan végezze napi tevékenységét, hogy ne ütközzön a társadalmi renddel és az emberi együttélés írott vagy íratlan szabályaival. A Vallásnak tehát tanító, de egyúttal ellenőrző szerepe is van, amely kihat a politikára és mindazon kötelességekre, és tevékenységre, amelyek a társadalom, vagyis a nemzet fejlődését és fennmaradását szabályozzák és biztosítják.

Ezért a vallásos tanítás, az úgynevezett igehirdetés szükséges dolog, mert a nép, mint tömeg, nem tud egyformán gondolkodni és tevékenykedni és Istent és Isten akaratát sem érti meg tanítás nélkül.

Ballá-Ulláh a szittya származású elamita bölcs azt mondja, hogy "Az igazi vallásos élet nem fordít el a világtól, hanem képessé tesz arra, hogy jobban éljük benne. Mert a hittel művelt tudomány, művészet és munka Istentiszteletnek számít. Minden egész szívvel végzett törekvés és fáradozás; Istentisztelet, ha nemes alapgondolatból ered és az egyéni boldoguláson felül a közösség javát is szolgálja.^"

Vonatkozik ez a történelemtanítás nemes munkájára is, ami nem vá­lasztható el a vallástól, mert a vallásos tanítást egy nemzet sem nélkülözheti, sőt még a nemzetközi világállam, a krisztiánizmus sem, amely a zsidó mitológiára van alapítva.

Minden nemzetnek van egy vallásosan ápolt származástudata, mely a Teremtéssel kezdődik és a nemzetté alakulással folytatódik.

A történések sorrendjében a mi magyar nemzetünk is elindult valamikor, valahonnan. Hogy honnan, azt már tudjuk, de hogy mikor, azt mégcsak nem is sejtjük. A történészek Árpád, Atilla, Nimród, Noé népén és Atlantisz földrészen keresztül, a Csendes Óceánban elsüllyedt MUROR kontinensig vezetik vissza nemzetünk származását vándorútját.

De vájjon kiindulási helyünk volt e Muror, vagy az is csak egy átmeneti szállásunk? Ki tudná ezt megmondani? A találgatások, miszerint Murorba is más kontinensről, vagy talán más égitestről kerültünk, nem jelentenek nekünk bizonyosságot.

Egy azonban bizonyos. Ha értelmünkkel felfogni nem is tudjuk, de hittel hisszük, hogy kezdettől fogva vagyunk. És csodák csodája, ezzel a hitünkkel nem vagyunk egyedül. Egy idegen tudós, az angol Sir John Bowring THE POETRY OF THE MAGYARS című művében, a magyar nyelvvel kapcsolat­ban a következőket írja: "A magyar nyelv eredete a legcsodálatosabb tünemény... aki megfejti, az az isteni titkot fogja boncolni, annak is az első tételét:"Kezdetben vala az Ige...

Sir John Bowring világhírű nyelvtudósnak minden szavából meggyő­ződés és felelősségtudat cseng "Kezdetben vala az Ige.. " írja János Evan­gélista, mely csak egy egyszerű utalás a lét kezdetére a teremtésre. Ehhez hasonló szépségben csak a múrori "Szent Sugalmazású Iratok" fejezik ki a teremtés fogalmát a "Nacaal Tabletek" feliratain, amikor azt mondja: "Kez­detben a mindenség csak lélek és szellem vala. És vala minden élettelen és csendes. A végtelenség üres volt és sötét. Csak a legfőbb szellem lebegett a sötétség felett." Majd következik a teremtéstörténet hat korszakon át, sokkal modernebb formában, mint az ótestamentumi mózesi teremtéstörténet.

            A múrori "Szent Sugalmazású Iratok" szerint az emberiség bölcsőjét Múrorban, vagy ahogy jobban ismerik, Múban ringatta a Mindenható. Innen indult el a mi népünk is a tíz nemzetség egyikeként, hogy közép Amerikán át Atlantiszt kolonizálva, ott a régi világ legfejlettebb civilizációját építse ki mint Madzsa és Kushi nép.

A Szent Sugalmazású Iratokon kivül, pár évvel ezelőtt a mexikói homokbányákból a régészek hatvankilenc, huszonháromezer évesnél régebbi, múrori vonatkozású papyrusz tekercset ástak ki, amelyek igazolják a Naacal Tablet és Troano Kézirat néven ismert régészeti leletek adatait, miszerint már múrorban fejlett vallásos élet folyt, ami – természetesen - Atlantiszban folytatódott és tovább fejlődött, majd elferdített formában átszármazott a görög mitológiába és a kushita szumér mithologián keresztül az Ótestamentum néven ismert zsidó mitológiába.

            Mindezek azt mutatják, hogy Ft. Dr. Zakar Andrásnak igaza van, amikor a"Sumér Hitvilág és a Biblia" című könyvében azt írja, hogy "Egyre világosabb, hogy az Ábrahám előtti emberiség több százezer évnyi története folyamán sem nélkülözte az isteni gondviselés jótéteményeit. A semita né­peket megelőző nem semita kultúrák páratlan emlékei, tisztult erkölcsük, jogintézményeik, szellemi alkotásaik stb. olyan értékeket is mutatnak fel, amilyenekre Ábrahám ivadékai hosszú idő után, még a kinyilatkoztatás birtokában sem jutottak el Majd folytatva, igen fontos megállapításra jut mondván, hogy "Világos, hogy az Ószövetséget megelőző időkkel kapcsolatban sokkal határozottabban kell beszélnünk az Ős-Szővetség, vagy Alap-Szövetség koráról,"

Ezek a kijelentések - bár a tudomány által már rég megállapított igazságokat tartalmaznak- egy ószövetségi alapú keresztény pap szájából rendkívül szokatlanok, sőt az ő körülményeit ismerve veszélyesek és szinte csodálatos, hogy Róma nem ítélte őt legalább sötét zárkára. Mert a keresztény tanítások sohasem ismerték el, hogy az ószövetségi időket megelőzően is voltak próféták, akik a megvilágosodás birtokában Isten igéjét hirdették. Nem ismerte el, hogy a kereszténység már Jézus fellépése előtt is létezett, mert Keresztelő János már azelőtt is keresztelt. A közép-amerikai Mayák is kereszteltek felnőtteket is és gyermekeket is. Sőt valószínűleg Múrorban is keresztelhettek alámerítés formájában, mert néhány évvel ezelőtt egy expedíció a Csendes Óceán szigetvilágában olyan népekre bukkant, amelyek fehér embert még nem láttak és a civilizált világról, a kereszténységről fogalmuk se volt. Mégis gyakorolták az ifjak férfivá avatásának formáját alámerítéssel úgy, amint azt az őskeresztények is tették.

De vájjon kik lehettek az Ős-Szövetségi próféták? A tudósok alig merik kimondani, hogy Közép-Amerikában Mayák, Atlantiszban Magyák, Mezopotámiában magi-arok, vagyis a mai nyelven Magyarok voltak. Ezért a kijelentésért még nem is nagyon régen inkvizíció, máglyahalál és enyhébb esetben kínpad járt.  Ma már azonban a történelem által bebizonyított tény, hogy zarathustra pártos-szittya, Budha shaka-szkytha, Jézus samarrai szittya, ^"Nimród fiának_. fia ", mint a Talmud írja, vagyis mind szittya magyari származású volt. A próféták sorsa sohasem volt könnyű, mert az ő fellépésük mindig azokra az időkre esik, amikor a nép fizikai és lelki terror alatt élt. Vonatkozik ez Zoroaszterre, Budhára, Jézusra és a többire is. A régi világ országainak politikai berendezkedése mindig isteni rendelkezésre hivatkozva, theokratikus alapon történt, ami azt jelenti, hogy az uralkodó az ő rendelkezéseit, ítéleteit, törvényeit, mint Isten rendelését hajtotta végre és jaj volt annak, aki nem engedelmeskedett. Az uralkodó, a király egyben legfőbb papja is volt népének. Így volt ez az atlantiszi királyoknál, az egyiptomi fá­raóknál, a kánaáni és mezopotámiai királyoknál is. Noé, Nimród és Melkizedek ugyanolyan papkirályok voltak, mint Álmos és fia Árpád.

Az ősrégi népek vallási képzeteiről az agyagtáblák és a papyruszok üzenetei tájékoztatnak bennünket. Felületesen tanulmányozva azt hinné az ember, hogy ezek a régi vallási képzetek csupa tévelygések, babonák voltak. De mélyebb vizsgálatok azt mutatják, hogy az egyszerű népbabonái, kisistenei felett, mint az égő nap világított az ATYA ISTEN.

Mivel a régiek - szellemi szinten bár, de - emberi formában kép­zelték el az Atyaistent, aki parancsol, jutalmaz és büntet, ha kell, képzeltek mellé egy ANYA ISTENT is, aki az egyiptomiaknál ANU, a suméroknál ANA, sőt az amerikai mayáknál is ANA, vagyis ANYA volt. Ebből lett a kései sumér-szittya népek BOLDOGASSZONYA, ANAHITA, a termékeny­ség Istenasszonya, melynek kultusza olyan mélyen gyökeredzett a magyar népben, hogy a keresztény egyház Jézus anyjára vonatkoztatva ugyan, de kénytelen volt magyarországi liturgiájába beiktatni, míg általánosan csak a tizenharmadik században vezették be a Mária kultuszt.

Mint említettem, őseink vallási képzetében a sok kisisten, csak mint az Atya parancsainak végrehajtói, mint közvetítők szerepeltek Isten és Em­ber között, mely semmiben sem különbözik a katholikus egyház "Védőszentjeitől". Nem igaz az a vád, hogy a sumérok, a szkythák, a mi őseink "politeisták", sok isten imádók lettek volna.

Ft. Szelényi Imre azt mondja, "Hiába égetett el a sargonos szellem mindent, ami dicső múltunkra vonatkozott a szumér szellem szebb és nemesebb volt mint a salamoni kultusz."

Ugyancsak sumér kánaánita, hittita szittya őseink vallásáról írja Imánuel Velykovsky zsidó történész, hogy a kánaáni "...Rách-Camrai pan­theon számos istenségen (oszlopszobrokon) nyugodott, de a fő Istenük EL volt.." ÉL, a magyarok Élő Istene, aki egyiptomban ELU-RA vagyis Élő Úr, kánaánban ÉLI, szumériában ÉL, ÉLI, ILI, ILU, de mindig ugyanaz az ATYA volt, aki elküldte az ő választott fiát Jézust, az adiabenei hercegi pár leányának, a Dr. Szelényi Imre teológiai tanár által sumér Nagyasszonynak nevezett Máriának gyermekét, hogy a kánaán földjén rájuk kényszerített zsidó mithológiának, az Ótestamentumnak labirintusaiban tévelygő solymai, samariai és galileai szittya magyari népeket újból Isten Fiaivá tegye, mert az előtt, amint ugyancsak Velykovsky írja, Kánaánt az Isten Országának, népét pedig Isten Fiainak nevezték. Jézus azt mondta: "Nem azért jöttem, hogy leromboljam, hanem inkább, hogy betöltsem a törvényt." Itt az úrjézus nem az ótestamentumi zsidótörvény betöltésére útalt, hanem az ótestamentumi szellem által eltörölt régi törvényre, az ÉLŐ ISTEN törvényére. Ezért vitték őt a farizeusok a keresztfára.

Amint a történelemből tudjuk, Jézus első tanítványai, az őt eláruló iskarióti Júdás kivételével, mind a zsidók által pogányoknak nevezett szkythák voltak. Nem csoda tehát, hogy az akkor még meglévő, bár judaizált skitha egyházi szervezetekben, tanítása fogékony lelkekre talált, hiszen eszméi nagyon emlékeztették őket a régi zarathustrai vallásra. Ezért történt, hogy Zarathustra működési területén, a szittya Parthiában igen rövidesen többszáz gyülekezet hívei fogadták el Jézus tanítását. Ugyanez történt az akkor még a mai Libanonban az Orontes folyó vidékén élő Árpádi magyar népnél is, akikhez a Pápa 370-ben már nem térítőt, hanem Ambrus holland misszionárius személyében érseket küldött, ami azt mutatja, hogy azok a magyarok - római térítés nélkül is - már akkor Jézus követői voltak. Háromszázkilencvenben még szól róluk egy Vatikáni levéltári adat. Írja Szelényi páter.

Tolstov orosz régészprofesszor, AZ ŐSI CHOREZM című híres könyvében sokszor utal arra, hogy a turáni szittyák MANICHEUSOK voltak, mely vallás egy időben el volt terjedve nemcsak Turánban, Korezmben, Parthiában és Sumérban, hanem Európában is. A mágus nemzedékből származó Mani vallásfilozófiája magában foglalta az akkori vallásos tanításokból a legjobbat, Zarathustrától, Confuciustól, Budhától, Jézustól, stb.

A.C.Bouquet: COMPARATIVE RELIGION című könyvében azt írja, hogy a Manicheizmus keresztényibb volt, mint az akkori krisztiánizmus.

Photius bizánci pátriárka szerint Álmos, Árpád és vezéreik, a Mani vallását követték. Szent Gellért pásztorlevélben írt a manicheiznus ellen, ami arra vall, hogy még akkor is elterjedt volt a magyarok között. Még IV. Béla királyunk táborában is katonáskodtak manicheusok, írja Diószegi Vilmos MAGYAR ŐSI HITVILÁG című könyvében.

Honfoglaló őseink tehát nem voltak pogányok. Ezt a megtisztelő jelzőt annak idején a farizeusoktól, majd később Rómától kaptuk. Zoroaszter előre látta, hogy a turáni szittya népek szétszórtságban nem maradhatnak fenn. Ezért volt egyik jelmondata, hogy "Tömörüljünk egybe." Ezt a parancsot hajtotta végre Álmos és Árpád, amikor a Kárpát-medencében egyesítette Hét Törzsét a már régóta ott élő, nagy részben keresztény Hun és Avar néven ismert magyari népekkel, megszervezve az akkori Európa legnagyobb katonai hatalmát, a Magyar Birodalmat.

Természetes, hogy az akkor már ugyancsak kialakuló félben lévő Német-Római birodalom bábái nem nézték jó szemmel, hogy a magyarok őket megelőzték. Katonailag legyőzni őket nem tudták, igyekeztek hát bizalmukat, néha szövetségüket keresve, álruhában közéjük férkőzni. Ez az álruha a német-római papi köntös volt. És amint láthatjuk, ez a helyzet és tendencia ma sem változott. Szétszórattunk, megszámláltattunk és híjával találtattunk, mert nem építettük fel a magyar lélek magyar templomát, melyen Ady Endre méltán sír.

Sokan abban reménykednek, hogy odahaza a magyarok most megedződnek és a megmaradás záloga a Kárpát-medencén belül élő nép. De nem így van, mert Európa politikai fejlődése a nagyobb egységek kiala­kulása, vagy erőszakos kialakítása felé terelődik, melyekben az összetartozás kerete egyedül a nemzeti vallás lesz. Erre a bennünket környező ellenségeink már mind föl vannak készülve, ami nekik máris egy óriási előny. És ha a magyarság nem ébred fel idejében, akkor megint lemaradunk a nemzetek versenyében.

A világban szétszóródott magyarság kilátásai még ennél is sivárabbak.

Történészeink, publicistáink látják is a veszélyt. Világjárásuk folyamán az orvosság utáni vágyat is tapasztalják. Okos koponyák megnyilatkozásait is tolmácsolják, miszerint a külföldi magyarság megmaradása csakis a nemzeti vallásban képzelhető el.

"Nincs nemzeti vallásunk, amely bennünket megkülönböztetne, nekünk a nyelvünk a "végső menedékünk" és fennmaradásunkat itt idegen földön csak nyelvünk, történelmi eszményeink és hagyományaink megőrzése biztosíthatja és intézményeink is csak így maradhatnak meg." Írja Dr. Urmay Józsefné, a torontói magyar középiskola igazgatója.

Magyar anyanyelvünk azonban - láthatjuk - az idegen környezetben a harmadik nemzedékben már csak nyomokban és emlékekben marad meg. Mivel kultúránk alapja sem - a magyar mitológia,- nem a magyar őstörténelem, hanem a judeó-krisztiánizmus - sír fel Ravasz Lászlóban a panasz - így magyar nemzeti vallás nélkül a külföldre szakadt magyarság beolvadása elkerülhetetlen.

Ami vonatkozik a szétszórtsági magyarokra, az hosszabb távon vonatkozik a kárpát-medencei Óhaza magyarságára is.

Úgy látszik, hogy ezt már odahaza is sokan érzik, úgy vallásos keretben, mint azon kívül élő magyar testvéreink is, mert otthon sokkal nagyobb az érdeklődés a magyar vallás iránt, mint itt a dollárimádó önáltatásunkban. Ne csüggesszen tehát el bennünket honfitársaink közömbössége, nemtö­rődömsége, mert azok, akiknek a hátán csattan az ostor, majd felébrednek. A minden magyar ügy iránt közömbös és a televízió előtt söröző álmagyarok pedig úgysem érdemlik meg, hogy magyaroknak tartsa őket a világ.

Aki pedig mindvégig kitart és a magyarságszolgálatban állhatatos marad, az elnyeri az Élő Istennek kegyelmét és mint a mi nagy prófétánk a názáreti Jesse mondotta: "Az Isten Országának üzenete hirdettetik majd néki." Ez az Isten Országa pedig a Kárpátok koszorújával védett HUNGÁRIA államszövetség lesz.

- ÚGY LEGYEN‑