Back to Home

 

 

Karácsonyi magyar népszokások

 

Mendikálás

Az elnevezés (mendieare=koldulni) a szokás adománygyűjtő jellegére utal. Elsősorban a gyerekek

jártak adományt kérni ez idő tájt. Kisebb-nagyobb csoportokba verődve bekéredzkedtek a házakhoz

és némi ajándék fejében karácsonyi énekeket énekeltek.

 

Kántálás

Kántálásnak nevezték a karácsonyi énekes, verses köszöntőt. Az elnevezés a köszöntő énekes

jellegére utal, mivel énekkel köszöntötték a ház lakóit. Elsősorban a felnőttek jártak kántálni este, az

éjféli óráig.

 

Betlehemezés

Jézus születésének történetét bemutató, ma is élő, egyházi eredetű népi játék. Szereplői általában

pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal vagy betlehemi kistemplommal járnak házról házra.

Szent énekekkel, tréfás párbeszédekkel elevenítik fel Jézus születésének eseményeit.

 

Pásztorjárás

A pásztorjárás szereplői karácsony este éjfélig járták a házakat. Kifordított bundát viseltek, tarisznyát

tettek a vállukra, kezükben pásztorbotot tartottak. A kispásztor vitte a betlehemi jászolt. Énekeket

adtak elő, majd a végén adományokat vártak a ház urától.

 

Ostyahordás

Karácsony böjtjén, vagy néhány nappal előtte, a kántortanító az iskolás gyerekekkel minden családnak

megfelelő számú ostyát küldött. Az ostya a karácsonyi vacsora fontos része volt, amelyet több

helyen mézzel, fokhagymával együtt ettek.

 

Pásztorok karácsonyi vesszőhordása

Karácsony előestéjén a pásztorok vesszőkkel jártak, amelyekből a gazdasszony a kötényével húzott

ki néhány szálat azért, hogy az állatai a következő évben egészségesek legyenek. A vesszőért a

pásztornak bort, cipót, esetleg pénzt is adtak. A gazdasszony a vesszővel megveregette a

jószágokat, hogy egészségesek legyenek.

 

Regölés

István napjától, december 26-tól újévig jártak a regősök. A regölés lényegében természetvarázsló

énekmondás, köszöntés - bőségvarázsló, párokat összeboronáló, adománygyűjtő szokás volt. Különf

éle énekeket adtak elő és jókívánságokat mondtak a ház lakóinak.

 

Borszentelés

December 27-én, Szent János napján szokás volt a bor megáldása. Ezen a napon minden család

bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott. A szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg

embert, állatot gyógyítottak vele, öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne romoljon el a bor.

Aprószentek napja (december 28.)

 

A Heródes parancsára tömegesen kivégzett betlehemi kisdedek emlékünnepe. Aprószent minden

fiúcsecsemő, akit Heródes király a gyermek Krisztus keresésekor megöletett. Az Aprószentek-napi

vesszőzés, az újesztendei szerencsekívánás különös fajtája. A gyanútlan gyermeket a szomszédba

küldték, ahol megvesszőzték, hogy egészséges maradjon.