Radics Géza

Ki volt Istenfia, Jézus urunk?

Sokakat foglalkoztatott már Jézus urunk kiléte. Anyai ágon kérdőjelezik meg Jézus zsidó voltát, mert Szűz Máriáról ilyen bejegyzés nincs a bibliában, Szent József pedig csak nevelőapja volt. Azok részére, akik elfogadják a szűzi születést, ez egyébként se gond. A Katolikus Egyház főpapjai emiatt, érthetően méltatlankodnak. Legújabban a Heti Világgazdaság 2003. szeptember 27-i számában, a 97. oldalon Mi van a rovásunkon? címmel a következőkről számol be: „Jobboldali körökben egyre nagyobb teret nyernek az ősmagyarkodó, újpogány vallások, a Magyar Katolikus Egyház vezetői ezért pásztorlevélben készülnek felemelni szavukat a jelenség ellen.”

„Pápai Lajos győri megyés püspök kemény hangon bírálta azokat a jobboldali nyilvánosságban megjelenő nézeteket, amelyek szerint a kereszténység és az ősmagyar, pogány hitvilág elvei összeegyeztethetők, és amelyek Jézusról, anyján, Szűz Márián keresztül, mint a magyarokkal biológiai rokonságban álló „pártusról”, „hercegről” beszélnek.”

„Az ilyen keresztényellenes támadásoknak helyet adó, azt vállaló vagy támogató mozgalmakkal, sajtóval egy gyékényen nem árulhatunk.” - mondja Pápai püspök úr.

Sajnálatos, de tény, hogy az említett mozgalmakban előfordulnak a meggondolatlan túlzások, de ha belelapozunk a bibliába, és figyelmesen elolvassunk Máté apostol evangéliumát (1:18-21), akkor úgy tűnik, az Úr angyala nem azonosítja a születendő Jézus népét a zsidó József népével. Íme:

„Jézus Krisztus születése így történt:

Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprenkedett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert Ő váltja meg népét bűneitől.

Ha Mária is zsidó volt, mint József, akkor az Úr angyalának nem ezt kellett volna mondania: Ő váltja meg népedet bűneitől? Persze, ezt lehet értelmezni az istenhit szemszögéből is úgy, hogy Jézus tanítását követőkre gondolt az Úr angyala, mikor azt mondta Józsefnek: „Ő váltja meg népét bűneitől.” – de lehet úgy is, hogy a születendő kisded nem lehet zsidó, mert anyja se volt az.

Nem is lenne gond, ha most abbahagynánk vizsgálódásunkat. Azonban, János apostol a következőképp írja le Pilátus és Jézus urunk szóváltását (18:33-36):

„Pilátus maga elé hivatta Jézust, és megkérdezte tőle: Te vagy-e a zsidók királya?

Jézus így válaszolt: Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked rólam?

Pilátus ezt felelte: Hát zsidó vagyok én? Saját néped és a főpapok adtak kezembe. Mit tettél?

Ekkor Jézus így szólt: Az én országom nem ebből a világból való. Ha ebből a világból volna az országom, szolgáim harcra kelnének, hogy ne kerüljek a zsidók kezére. De az én országom nem innét való.”

Ha Jézus zsidó volt, nem ezt kellett volna mondania?: ..., hogy ne kerüljek ellenségeim kezére? Ha például egy magyart a magyar hatóság el akar fogatni, akkor nem azt mondja: menekülök, hogy ne kerüljek a magyarok kezére, hanem azt, hogy ne kerüljek a hatóság, vagy ellenségeim kezére.

Máté apostol a 2:1-2. versben azt írja, hogy a kisded Jézust keletről „bölcsek” jöttek meglátogatni, akik a zsidók újszülött királyát keresték. Tudjuk, hogy ez nagy aggodalmat okozott Heródesnek, olyannyira, hogy megparancsolta a kémjeinek, hogy kövessék a bölcseket, és tudják meg, hol van az újszülött. A bölcsek is észrevették, hogy bajban vannak és sikerül elillanniuk a zsaruk szeme elől. Minden bizonnyal ők tanácsolták Szent Józsefnek és Szűz Máriának, hogy meneküljenek. Eredménye az lett, hogy Heródes legyilkoltatta a két éven aluli fiúgyermekeket. De vajon hová menekült Szt. József és Szűz Mária a kisdeddel? Feltehetőleg keletre, a bölcsek hazájába, ahol biztonságban érezhették magukat. Vajon milyen nevelést kaphatott ott a felcseperedő Istenfia? A következőkből talán némi fény derül az utóbbi kérdésre.

Kérdéses viszont az is, hogy valójában kik jöttek napkeletről az újszülöttet meglátogatni. Királyok, bölcsek vagy mágusok? Nem mindegy ugyanis. Az Oregon Katolikus Nyomda (Oregon Catholic Press) által kiadott Mai Misekönyv-ben (Today’s Missal, 1999. november - 2000. április. 52. oldal.) Máté apostol evangéliumában a „bölcsek” helyett „mágusokat” (magi) ír (2:1-2), mely a Hastings-féle Bibliai Értelmező Szótár (Hasting’ Dictionary of the Bible) szerint a „pap” szóval rokon értelmű. Valamint a Perzsiában élő médek főpapjai is mágusok, akik nem szemita és nem árja fajtájúak voltak. Talán turániak? Kr.e. 721-ben fellázadtak a perzsa uralkodó ellen, aki egy részüket Számáriába telepítette. Elképzelhető, hogy Szűz Mária e nép kései sarja volt? Számos jel arra mutat, hogy Isten fiának anyja nem volt zsidó. A talmud (Sanhedrin 106a) szerint pedig hercegnő volt. Tudjuk, hogy Jézus az Olajfák hegyére járt imádkozni, ahol egy templom állt. Szintén a talmud szerint e templomban Szűz Mária leány korában szent táncokat táncolt. Zsidó templomba a nők be se tehették lábukat. Milyen vallás temploma volt tehát az Olajfák hegyén, ahova Jézus imádkozni járt? A turáni mágusok az újszülött herceget jöttek meglátogatni a Pártos Birodalomból? Onnan, ahol a médek éltek félezer évvel korábban?

Elgondolkodtató az is, hogy Jézus az utolsó vacsorán a kehelyben lévő bort vérével azonosította, melyből mindnyájan ittak az újszövetség szentesítésére. E cselekedet is a turáni népeknél szokásos vérszövetségre emlékeztet, mikor a kehelyben lévő borba néhány csepp vért is vegyítenek. Árpád népe is vérszövetséget kötött, mielőtt elfoglalta a Kárpát-medencét. A kereszténység felvétele előtt a magyaroknak is mágusai voltak, és a turáni népek családjába tartozónak vallják magukat. Érdemes megemlíteni azt is, hogy Jézus arámi nyelven beszélt, melynek bölcsője Mezopotámia volt. Vajon milyen nyelven beszélt az apostolokkal? Megannyi kérdés. Magyar Jézusról beszélni azonban – mai értelmezésben – túlfeszítettnek mutatkozik, de ha Jézust Szűz Mária révén fajtánk-bélinek, azaz turáni születésűnek mondjuk, akkor valószínű helyes úton járunk.

Az itt felsoroltakat még a következők is alátámasztani látszanak. Pilátus nem látta Jézus bűnösségét bizonyítottnak. Mosta kezeit, és tett egy utolsó kísérletet megmentésére. Megkérdezte az egybegyűlteket, hogy kit szeretnének szabadon bocsátani az ünnep alkalmából: Jézust vagy Barabást? A zsidó tömeg a zsidó Barabást választotta, és „feszítsd meg őt” rivallt Jézusra. A tanítványok, a majdani apostolok is keletre mentek téríteni. Talán saját fajtájuk körében jobb eredményt reméltek?

Radics Géza